Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-06-18 / 47. szám

XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 junius 18. 47. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. tzerkesztBség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési díj; Félévre ________6 pengő. | Egész évre_______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelői szerkesztő: BLáZSIK FERENC A lap megjelenik minden is.rtfAn él itombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Milyen kedvezményeket kapnak a földhOzlutottak? 1929—31. évi tőrlesitő részletekből fennálló hátralékokat a házhelyhez jutott gazdák 20 évi részletben és pedig minden éo október hó 1-ig kötelesek törleszteni. Ha a gaida eleget teas a házhely megváltási árá­nak fiietésére vonatkozó 20 esitendei részlettörlesztésnek, úgy nem lehet őt hálából kim ózd tani. Minthogy a házhelyek megváltási ára orsságos átlagban csak 290 pengőre rúg, nyil­vánvaló, hogy ennek husaadrésiét mindenki meg tudja majd fizetni. A használati dijfisetés kedvezmé­nyét a közép és mintabirtokok nem vehetik igénybe, de egyéb kedvezmények ezekre íb szólnak, A megváltási ár ujsbb megállapítása. Ha a megváltási ár az 1931. évi dccsmber hő 31 i állapot szerint ki mutatott kataszteri tiszta jövedelem alapján kiszámitott értéket megha­ladja, a földhöz jutott legkésőbb 1932. évi junius 30-ig az Országos Föld* birtokrendező Bíróságnál a vételár újabb megállapítását kérheti. A kedvezményekre nézve a falvilágosi- tások a községi elöljáróságtól, illetve az adóhivataltól szerezhetők be. A használati dij kedvezményét a következő számítás mutatja: Eddig 10 koronás kataszteri jöve­delem mellett a törlesztő részlet évi 32 P 40 fillér volt. Ehelyett a kö­vetkező három évben csak 12 pengőt kell fisetni. Ha valaki hátralékban maradt 1929 óta a részletekkel, úgy ma már esedékes tartozása 97 P 20 fillér volna. Ennek egyharmadrészét elengedik, hátralékos tartosása tehát 64 P 80 f marad, melyet 10 év alatt részletekben törleszthet, tehát évente 6 pengő 49 fillért kell fizetnie, a 12 pengő fenti használati dijjal együtt, tehát évi 18 pengő 48 fillért, az eredeti 97 pengő 20 fillér helyett. Gyöngén közepes termésre van kilátás. A gyümölcsül elpusztította a hernyó. Az 1928. év nyarán a gadasági helyzet olyan volt, hogy a földhöz- jutott gazdák könnyen bírhatták el a megváltott földek vételárának tör­lesztésére megállapított évi részlete­ket. Azóta a gabona és termény­árak zuhanása folytán a fö'dhözjutott gazdák nsgyrésze képtelenné vált a törlesztésre. Wekerle pénzügyminisz­ter, méltányolva a gazdák helyzeté­nek romlását, recdeletileg már 1931. elején elengedte az 1930. évi törlesztő részlet egyharmadrészét. De azóta annyira válságossá lett az agrárhely­zet, hogy a földhözjutottak annak a veszedelemnek voltak kitéve, hogy őket földjeikből ki kell mozdítani. Ezek sorsán enyhítendő, a kormány most messzemenő könnyitéseket és az alábbi kedvezményeket nyújtja. A törlesztő részletek egy- harmadának elengedése. Minden fóldhözjutott gazdának az 1929., 1930. és 1931. évi törlesztő részlet egyharmadréBze elengedtetik. Akinek az 1931. év végéig esedé késsé vált összegekben még hátra léka mutatkozik, ezt a teljes hátra­lékot 10 év alatt kamatmentesen törlesztheti. A hadiárvák, hadi­özvegyek és hadirokkantak külön 25% kedvezményben részesittetnek. Egy hold megváltási ára nem lehet több, mint 1200 pengő. Tőketörlesztés helyett mérsékelt használati díj. A gazdák törlesztési részletek helyett használati dijat is fizethet­nek. Ez a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után évi 1 pengő 20 fillér, azonban ho'danként 8 pengő­nél kevesebb és 24 pengőnél több, illetőleg legelőterületeknél 4 pengőnél kevesebb és 12 pengőnél több nem lehet. A használati dijat felerészben áp­rilis, felerészben október 1-én kell fizetni. Milyen kedvezményt kap az a fóldhözjutott, aki to vábbra Is törlesztő rész* leteket fizet 7 Aki tovább is a törlesztő rész­leteket fizeti, szándékát julius 15 ig jelentse be a községi elöljáróságnál. Az ilyen gazdának az 1932. évi tör lesztő részlet egy harmada elenged­tetik. A megmaradó évi törlesztő részleteket, ha azok összege a 200 pengőt meg nem haladja, egy összeg­ben, ha pedig a törlesztő réssiet évi összege a 200 pengőt meghaladja, két részletben kell fizetni. Az 1929— 1931. évi törlesztő részletekből az egyharmadrész levonása után még fennálló hátralékból egy évre eső részletet kamatmentesen lehet fizetni. Ha valaki már mind a három évi törlesztő részletét befizette, az az 1932. évre törlesztő részletet egy­általán nem fizet többé. Aki továbbra vállalta a törlesztő részletek fizetését, az többé később sem térhet át a törlesztő részlet fizetéséről a használati dij fizeté­sére. Ha a gazdának olyan hátraléka mutatkoznék, hogy azt ebben az év ben nem tudja megfisetni, úgy saját érdekében ne vállalja a három évi átmeneti időre a törlesztő részletek to­vábbi fizetését, hanem vegye igénybe a használati díjkedvezményt. Az ingatlant terhelő adókat pon tosan köteles a földhöz juttatott megfizetni. Aki ezentúl október 15-ig nem fizet, az ki fog mozdittatni. Ezek j öt éven át megüresedett ingatlant | még haszonbérbe sem kaphatnak. A házhelyekre vonatkozólag a rendelet akként intézkedik, hogy I ezeknek megváltási árát, valamint az | A vármegyei gazdasági felügyelő­ség megállapítása szerint május hó­ban a kedvező meleg csapadékos időjárás a növények fejlődésére és megerősödésére kedvezően hatott. A hűvös, száraz április és a késői ki tavaszodás miatt ugyanis kultúr­növényeink annyira visszamaradtak fejlődésükben, hogy félő volt, vájjon a rövid tenyészidő alatt be tudják-e hozni a károkat. Aggodalomra ezidő- szerint már nincs ok, mert a most mutatkozó kilátások egy gyöngén közepeB termésre engednek követ­keztetni. Közepesnek azért mondható a terméskilátás, mert a kisgazdák őszi gabonái nem kifogástalanok. Kü­lönösen a későn vetett őszi busa nem elég kifejlett. Alacsony kalásza apró, állása ritka és egyenetlen. Ugyanez áll a rozsra is. Az uradalmi búzák és rozsok szembetűnően fejlettebbek, erősebbek. A tavaszi gabonák elég jól fejlőd­tek, de még alacsonyak és további kedvező időjárást kívánnak. A tengeri növekedésében elmaradt, de remél­hető, hogy azt még helyrepótolja. A burgonya szépen fejlődik. A cukor - és takarmányrépát a bolha és az ormányos bogár ez évben is erősen megtámadta és azokban nagy károkat okozott. Nagyon sok helyen ki kellett szántani a vetéseket és újból el kel­lett vetni a répát. A mesterséges taksrmányféléknek a csapadék sokat használt és jó első kaszálást adtak. A rétek, legelők fftnövényzete is erőteljesen kifejlő­dött. A gyümölcsfák elég jól elvirágoz- tak, azonban a környező erdőségek bői a hernyók oly nagy tömegben lepték el a gyümölcsösöket és azok­ban, különösen az erdőkkel szom­szédos kertekben, oly nagy károkat okoztak, hogy termésre alig lehet számítani. Az erdők lombját a her nyók sok helyen lerágták és táplálék hiányában most már a gyümölcsfákat és a gazdasági növényzetet pusztiU ják. A védekezés, tekintettel arra, hogy a hernyójárás soha nem tapasz­talt mérvű, — szinte lehetetlen. után indulnak dereglyén a Kamarás dunáról. Az összevont tábor helye Báta község mellett a Duna partján lesz, a szeremlei révtől észak felé az erdőszéli tisztásokon. A nyo’c csa­pat mindegyike teljesen önálló tábori munkát véges, csupán a reggeli fel­kelés és az esti tábortűz lesz közös. A hivatalos összevont tábor ideje junius 21—25-ig tart, ezalatt végzi hivatalos látogatását gróf Teleki Pál tb. főcserkész. — A legtöbb csapat 26-án már tábort bont, legtovább a bajai reálgimnázium Damjanich csa­pata marad kint. Ez az összevont tá­borozás fontos esemény lesz a részt­vevő csapatok életében. Polgármesterek értekezlete. E hó 16 án, csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődött a Magyar Vá­rosok Országos Kongresszusa a kép­viselőhöz I. bs. bizottsági kistermé­ben, ahol dr őrffy Imre országgyű­lési képviselő és vitéz Vendel István jelentek meg. Az értekezlet tárgya a városok válságos helyzetén való leg sürgősebb segitség módjának a meg­állapítása volt, különös tekintettel a Speyer és függőkölcsönökre, a mun­kaalkalmak nyújtására, inségakcióra. Az értekezleten sok felszólalás hang­zott el és a jelenvoltak két határo­zati javaslatot fogadtak el. A javas­latok zömét vitéz Vendel István szek­szárdi, továbbá a szegedi polgármes­ter terjesztették elő. Az egyik javaslat szerint a Speyer- kölcsönnél a városok egy évig ki­Gróf Teleki Pál Ib. főcserkész Bálán. Duna—tiszaközi cserkészek nagy lánctábora vármegyénkben. Ás idén a bajai cserkészcsapatok közösen összevont tábort rendesnek. A közös tábor célja a jövő évi gö döllői világjamboree-ra való élőké* szülés. Ás öt bajai csapaton kivül még a bácsalmási cserkészcsapat, to­vábbá a kiskunhalasi reálgimnázium l I és a szentesi reálgimnázium csapata 1 vesz részt ezen a táboron. A táborosók létszáma együttesen | meghaladja a kétszázat. — A tábor I ideje juniua bő második fele. Bajáról I egy csapat már ki is vonult, a többi I csapatok 19-én, vasárnap szentmise

Next

/
Oldalképek
Tartalom