Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-06-15 / 46. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1932 junius 15. Baranya vármegyétől 400 holdat Tolna vármegyéhez csatolnak. Rígi kellemetlen helyset, hogy Bonyhád község és Hidas—Bonyhád állomás közt fekvő tertllet nemcsak más községhez, Innern más várme- gyéhes is tartozik. As ntolsó bony* hádi hás n'án a Baranya megyében fekvő hidasi határ következik és esen a területen épült nemcsak egy csomó bonyhidi lakos hása, hanem például még a hírneves Perczel-féle sománcáru gyár telepe is. As érdekeltek, akiket foglalkosá suk, kenyérkeresetük Bonyhádhos kőt, kényelmi és cilsserüségi szempontból már régóta igyekeztek a ssóban forgó területet Bonyhádhos és igy Tolna virmegyéhes csatol tatni. Es asonban mindeddig nem sikerült. Most asonban valóssinüleg ered ménye less a mosgalomnak, mert f. hó 26 án Bonyhádra érkesik a p*cs- váradi főszolgabíró kíséretében Keresztes Fischer Béla baranvamegyei alispán, aki Peresei Béla főispánnal és Tolna vármegye funkcionáriusaival együtt közös belyssini szemlét tart, hogy meggyősődjék a négyszáz hold nagyságú terület átcsatolásának a szükségességéről. A filléres gyors kirándulói Szekszárdon. Nagy isgalommal várta Ssekssárd közönsége a filléres gyorsvonat va sárnapi premiérjét. A vonat pontban 9 óra 13 perokor érkezett a pálya udvarra, amelynek előtere meg volt tömve vendégvárókkal. — Amíg a vasúti kocsik meg nem állottak, a leventesenekar játszott, majd vitéz Vendel István polgármester köszöntötte as érkezőket. Hussonkét kocsiban össsesen 1540 vendig érkezett és jó ideig tartott, amíg a kicsiny pályaudvar kiürült és a rokonaikra, ismerősökre várakozók rátaláltak övéikre, akikkel bevonultak a városba. A közönséget kellemesen meglepte a vasúti fasor, a museum, a sétatér bájossága, a hősi emlékszobor mO* vészi szépsége, a Szent István tér, a Garay* és a Béla tér ízléses monumentalitása. A budapestiek egy része vendéglátóihoz ment, másik részük körsétát tett a városban, résztvett az istentiszteleteken, megtekintette a templomokat, a Giray szobrot, a szekszárdi kaszinó Liszt emlékét, a selyemgyárat, a múzeumot, a vár* megyei kórházat, az állami pince* szövetkezet látványosságszámba menő pinoéit. Délután öosény, Deci, Sárpilis, Bátaszék és Alsónyék különvonata 650 utassal érkezett Szekszárdra. A pályaudvaron a levetezenekar játéka fogadta és vitéz Vendel István polgármester üdvözölte őket. A gyönyörű viseletbe öltözött sárközi nép a Béla téren gyülekezett, majd táncolt, énekelt és az ifjúsággal együtt levonult a sportpályára. A Béla- téren hangos címfelvételt készítettek erről a páratlanul szép látványosságról. A sportpályán legalább hatezer amber gyűlt öbbbo és a szekszárdiak annyira elözönlötték a tribünt, a fel vonulások, népies táncok és egyéb látnivalók színteréül ssolgáló köröndöt, hogy a szép programm nagy részét nem lehetett megvalósítani. Nagy érdeklődéssel szemlélték és tanulmányozták a sárközi népművészetnek az egyes sátrakban felhalmozott remekeit és emlékül sokat meg is vásároltak belőlük, Ugyanúgy, mint a bódékban árult szekszárdi specialitásokból. Legnagyobb érdeklődés mutatko zott természet :sen a nagyhírű szekszárdi borok iránt és a Szekszárdi Pinoessövetkezet sátora, amelyben poharanként 6—8—10 fillérért lehetett a borokat kóstolgatni, állandóan zsúfolt volt, mert nemcsak a budapestiek és a vidékiek, hanem a helybeliek is felkeresték ezt a helyet, amelyben köael négyezer pohár kés tolót mértek ki. Igen sokan vásároltak ott maguknak palackozott borokat, megtöltették a magukkal hozott demijonokat és a legnagyobb elragadtatással beszéltek a szekszárdi vörösbor eddig nem is sejtett pompás vo'táról, i léről és zamatjáról. Külö nősen fogyott az édes vörösbor és az ürmös. A pinceszövetkezet pincéiben a délelőtt folyamán 1500 személy fordult meg, ami reménytkeltő körülmény arra nézve, hogy a filléres vonat utasai felkeltik az érdeklődést a szekszárdi vörösbor iránt és megindul a borvásár. A vendégek felkeresték a lacikonyhákat, ahol igen jól érezték magukat és nagyon sokan voltak, akik virágos jókedvben, sőt jól elkészülve szálltak be a vasúti kocsiba. A vonat 19 óra 40 perokor indult vissza és a távoiókat ezrekre menő közönség élén dr Cs. Papp Jenő h. polgár- mester búcsúztatta. Elutazás előtt a budapestiek kijelentették, hogy a vendéglőkben nagyon jól, méltányos áron szolgálták ki őket és e tekintetben íb csak dicséret illeti Ssekszirdot. Hz országos gazdatiszt! kongresszus. A magyar gazdatisztek nagy talál kősója több, mint ezer gazdatiszt részvételével impozáns kongresszus keretében zaj'ott le Budapesten. A kongresszust Ssékács Elemér gazdasági fótanáosos nyitotta meg és hangsu'yosta, hogy a magyar mező gazdaság fejlesztése hivatásos kezekbe kell, hogy kerüljön. Raffy Vargha Kálmán felsőházi tag, gazdasági akadémiai igazgató mutatott rá ezután, hogy a gazdatisztek szervezkedése nem a földesur ellen van, de jogosan azért küzdenek, hogy ebben az agrár- országban előképzettség nélkül senki se gazdálkodhassék. Fabricius Étidre gazdasági főtanácsos megállapította, hogy a nagybirtokok kiváló eredményeiket oroszlánrészben a gazdatiszti szakképzettségnek és munkának köszönhetik. — Bayer János a Fejér, Tolna- és Vessprémmegyei Gazda- tiszti Kör ügyvezető alelnöke bizonyította, hogy mekkora károkat okoz nak az országnak egyes uj földbirtokosok azáltal, hogy ügynököket és egyéb hozzánemértő kontárokat tartanak, akik a földet csak üzletnek tekintik. A törvény még a legegyszerűbb ipar Uzéséhez is vizsgát kö vetel, gazdatiszt viszont lehet mindenki, akinek fején megáll a disznó- sörtés zöldkalap. A gazdatisztek kívánsága, hogy a nagybirtokosok ezer holdanként egy egy diplomás gazdát alkalmazzanak. — Legány Ölön a hatvani növény nemesitő intézet igazgatója a gasdatiszti nyugdijbiztosi tásról, Fáber György az Alsódunán- túli Gasdatiszti Kör titkára a gazda tiszti kamara felállításáról beszélt, előadva, hogy a kamara nem tűrné, hogy egyes magukról megfeledkezett gazdatisztek szivópróbákat vegyenek a földesur vagyonából. Ezután Kiss Dénes a Keletmagyarországi Gazda- tiszti Kör elnöke terjesztette elő a határozati javaslatot, hogy a kon- gresssus követeli a gasdatiszti törp s * á b p o p ssi'Ä; E Poloskaszesz J2£fi- Fémtisztitó ß Kapható: U Klinger Geber iilotszerMMbon. Gyártja: Rebus Vegyiművek S Budepest. 455 vény reformját, a nyugdíj biztosítását és a gasdatiszti kamara felállítását. — Bsly Kálmán gazdasági tanácsos a földbirtokosokhoz intézett szavaiban említette, hogy a gazda- tiszti kar kívánságait már fálszázad óta hangoztatja. A határozati javaslathoz számos nagybirtokos és országgyűlési képviselő pirtolólag szólott hozzá. A pécsi királyi tábla is tizenkétévi fegyházra Ítélte a dunaföldvári gyilkost. Pontek délelőtt tárgyalta a picsi királyi Ítélő tábla Simon tanácsa a bűnügyét Fekete Kimlei János duna- földvári vagyonos gazdának, aki a múlt évi junius hó 30 án borzalmas módon meggyilkolta anyósát, özvegy Csöbör Imréné dunaföldvári lakost. Fekete-Kimlei János állandóan rossz viszonyban volt az anyósával, aki legutóbb a veje által megmunkált földet még aratás előtt elvette tőle és másnak adta át. Emiatt délután egy óra után felkereste az öregasz szonyt, összeveszett vele és a per pitvar hevében előbb egy szódásüveggel, majd mikor az eltört, egy vasalóval sújtotta fejbe olyan erővel, hogy Czoborné elvesztette az eszméletét és összeroskadt. A megvadult ember ekkor felkapta az anyósát és a magával tehetetlen asszonyt ledobta a konyhából nyíló pincébe, ahol a közben magához tért és lábra állani igyekvő szerencsétlen nőt egy szódásüveggel úgy fejbevágta, hogy nyomban meghalt. A szekszárdi kir. ügyészség gyilkosság büntette miatt emelt vádat Fekete-Kimlei ellen, akit a szekszárdi törvényszék — a vádat minősítve — szándékos emberölés büntette miatt 12 évi fegyházra ítélt. Felebbesés folytán került az ügy a pécsi táblához. A táblai tanács elfogadta a védőnek orvosi véleményekkel alátámasztott azt az érvelését, hogy a vádlott idült alkoholizmusa miatt a tett elkövetésekor nem volt teljesen beszámitható és ezért az első bíróság ítéletét teljes egészében jóváhagyta. A kir. főügyészhelyettes, a vádlott és védője semmiségi panaszt jelentettek be a Kúriához. HÍREK. Díszközgyűlés. A szekszárdi Garay János reálgimnázium báró Eötvös József önképzőköre az intézeti diákszövetséggel karöltve junius hó 11 én délután 5 órakor díszközgyűlést tartott. Az ifjúsági énekkar Himnusza után Tóth Andor ifjúsági elnök megkapóan szavalta el Ábrányi „Koldus“ cimft költeményét. — Dr Szilágyi Ernő Wéber „Freischütz“ nyitányt adta elő zongorán nagy technikai felkészültséggel, amelyet a megjelentek oly lelkes elismeréssel honoráltak, hogy dr Szilágyi Ernőnek ráadást kellett adni. — Hepp György Mécs László „Maturánaok“ cimü versét szavalta el mély. átérzéssel. Meglátszott a szavaién, hogy alkalma volt Mécs László kitűnő előadását már hallani, hanghordozásán is észlelhető volt Mécs kedvező hatása. Az ifjúság tapssal honorált „Tornainduló“-ja után vitéz Vendel István polgármester mondott hatásos ünnepi beszédet, hálával emlékezvén meg a főgimnáziumról, amelyhez őt is, mint egykori növendéket, annyi kellemes em lék fűzi. Nagy szeretettel üdvözölte Ujsághy Géza, Pazár Dezső és dr Sztanó Sándor tanárokat, akik őt is tanították és akik immár 30 esztendő óta foglalkoznak nagy odaadással és lelkesedéssel az ifjúság nevelésével. Lelkesítő szavakat intézett ezután az ifjúsághoz s őket erős hazafias munkára és kitartásra buzdította. Frey József Vörösmarty „Vén cigányát adta elő igen hatásosan.— Babay Gésa, lapunk munkatársa 4 igen szép költeményét adta elő, amelyeket a közönség nagy elismeréssel honorált. Az ifjúsági zenekar jó be- tanulásu Volga keringője után Sudár József agyagfalvi Hegyi István „Üzenet Párisba“ cimü hazafias versét szavalta el nagy hatást keltvén a lelkes irredenta vers kitűnő előadásával. A díszközgyűlés a Szózat éneklésével ért véget, — A főispán Baján. Dr Perczel Béla főispán, aki folyó hő 14-én a közigazgatási bizottság ülésén elnökölt, másnap pedig a szászvári törvényhatósági ut át építése ügyében tartott helyszíni szemlén vesz részt, 16-án és 17-én Baján lesz, hogy szabadsága leteltével a bác3 bodrogme- gyei és a bajai törvényhatóság főispán ügyeit intézhesse. — A közigazgatási bizottság rendes havi ülését í. hó 14-én tartotta meg dr Perczel Béla főispán elnöklete alatt, melyen résztvettek Szévald Oizkár alispán és a szakelőadók,, továbbá gróf Apponyi Rezső, báró Fiáth Tibor, Dőry Frigyes, Kiss Lajos és Kovács Sebes tény Endre választott tagok. A főispán megnyitója után a szakelőadók terjesztették elő havi jelentéseiket, majd Döry Frigyes az utak törzskönyvezésének folytatását s az utsséleken fák ültetését szorgalmazta. Az alispán s az államépitésseti hivtal főnökének felszólalása ős a tárgysorozat kimerítése után az adóügyi, gazdasági, gyámügyi, népoktatásügyi és útügyi albizottságok s a fegyelmi választmány tartották meg üléseiket.
