Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-06-01 / 42. szám
1932 Junius 1. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG LISZT FERENC Irta: BODNÁR ISTVÁN. Magyar-sorsa volt: nekünk született, De végzete messze sodorta el. Másoknak lett tündöklő — üstökös, Nagy íénycsóvája intett csak felénk . . . Most is, hogy Világ: álló-napja már: Visszfényében sütkérezünk csupán . . . De Sors ezért is csókoljuk kezed: Fénylő — egészből, hogy — részt engedél! . Kegyes osztály ez, mikor ellenink Akként osztoztak, diktálva nekünk, Hogy, ami — fény volt, mind — nekik jutott S a sötétség, könny, mind nekünk maradt! Nem panaszkodunk . . . Liszt, a nagy, — mienk! Az is volt mindég ... Az aranykapocs Szülőföldünkkel végleg összefűz . . . Járhatunk bárhol, cipőnkön, ruhán, Szív rejtekén viszünk egy — porszemet S uj életünk e köré — jegecül . . . Világ végén is bölcsődal kisér S hatalmas dóm öblös harangszaván Átcseng a kicsi falusi harang, Amig elnyomja távol egy kolomp, — S lányért epedő bús furulyaszó . . . S nem bocsát a — sír, az ősök pora: Belőle nőtt repkénnyel oda köt . . . Liszt is bolyongott mégis haza jött: Szive hozta meg . . . Sikoly szállt felé Pesten árvíz! Egy lapban olvasá: Hogy házak dőlnek . . . Nagy ott a nyomor! S ime, egyszerre beborult az ég, Gyászruhát ölt az olasz kék azúr, Lagúnák fodrát borzolja a szél, Belső parancs azt suttogja neki: Nincs — itt helyed! Hazád hív, menj haza! S bár testi-láz Bécsig ereszti csak, Előre küldi nagy lelkét, szivét, Hangversenyen gyűlt pénzét, aranyát, Hogy szárítsa a nyomor könnyéit . . . — Nemzet szivéhez utat csinált! És mikor megjött, kész otthont talált, Magyar szívek tártak elé, kaput, Tündérujjak rendezik be lakát, Himzik vánkosát: szép álma legyen. Virág fedi dolgozó asztalát S ringó bölcsőnek uj eszméihez: Hinta, karszéket boldog, aki ád! Ez ősi ház is hűs ereszt kínál S ki mást nem adhat, szivet ad neki. S nem adta ingyen, mert Liszt — megfizet: Szent, nagy célokra szórja aranyát, Bár büsás kamat, ami érte jár, — Óh, a magyar föld sem marad — adós!: Nagy művészete uj szárnyat kapott, Magyar őserőt, Táltosok szavát! Szent Erzsébet rózsáit szedheté, Megejti a pásztorsíp panasza S tárogatónak hangját ellesi: »Rákóczi«, a »Magyar rapszódiák« Kuruc-léleknek már a gyöngyei! S rebellishangu — »Hej, Bercsényijén« Szörnyülködik is a — Loyalitás! S előtte, kit másutt tárt kar fogad: Becsapódott — Operánk ajtaja . . . S fájt tán e seb, de rózsa fedte be: A nagy, a döntő bayreuthi siker: Hogy a világnak egy — Wagnert adott! S mosoly fénylett lecsukló ajakán: Mind megfizettem, mivel tartozám! Magyar zene, van már — főiskolád! Honi művészet én meghalhatok, De neked hagyom belépő jegyem: Halhatatlanság csarnokába szól, Nekem oda már — szabad lett az út! S most ott pihen Bayreuthja hűs ölén,. De' testét fedi csak a kriptakő, Mert nagy lelke most is — értünk csatáz: Sas csőrrel csattog ölyv sereg felé . . . Két világ-zsenink egymásra talált, Liszt és Petőfi most ölelkezik, Hogy igy karöltve együtt menjenek, Mint — vádlók az Örök Bíró elé: Feltárni azt a rémséges valót, Apagyilkos bűnt, amit tettetek, Kis-»nagy országok«, botor nemzetek: Hogy szétzúztátok az Úr remekét! S remegő ajkkal épp most kérdezik: »Isten-kalapról-a — bokréta hol?! Ki verte porba?! Óh, rettegjetek!« S míg a vádszó zúg, csodát lát szemem: A menny kárpitja im, ketté szakadt, A felleg-függöny mély gyásza mögött, Megszólalnak az égi orgonák, Sír a hegedű, az ének sikolt, Oboák nyögnek, a rézkürt üvölt, Elnémul a tilinkó lágy szava, Cintányér, nagydob túlmennydörgi azt S tart a »Krisztusi oratórium«, Úr előtt térdel az Angyal-sereg S könyörgő ajkán forró ima kél: Uram, elég már! Irgalmat nekik! Legyen békesség a világ felett . . . Petőfi, Liszt — hazátlan nem lehet! S már is ing a föld, négy sarka ropog, Nézzétek: fenn az Isten jobb keze, Lessük szent hittel: merre sújt vele ? 1 Pedííóílol szeminárium Dombóuáron. A dombóvári körzet tanítósága f. faó 30 án gyűlt össze Dombóváron az e tanévi harmadik pedagógiai szemináriumra, mely a Szt Orsolya« Tend zárdájának nagy tér móben folyt le. 0;t látlak a közigazgatás vezetőit, a lelkipásztorokat, a környék tanítóságát s a tanitónőképző felsőbb ősz tálya növendékeit. A szemináriumi előadásokat Jung Miklós kir. s. tanfdügyelő nyitotta íneg gondolatokban gazdag beszéddel, rámutatva az elemi népiskola gyakorlati iránya munkájának fontossá« gára s jelentőségére, majd üdvözölte a megjelenteket, a tanítóságot és a vendégeket. A helyi tanmenetek készítésénél a gyakorlati irány kidomboritásáról Szalay Antal ajdombóvári áll. tanitó tartott rendkívül értékes és tanulságos s megszívlelendő előadást, kidombo ritva a vallás* és közokt. miniszter ezirányu rendeletének nagy értékeit. A tanulságos előadást eszmecsare kö vette s az előadónak az elnöklő segédtanfelügyelő mondott köszönetét. A rajztanitás köréből Gábor Béláné Petz Mária ajdombóvári áll. tanitónő mutatott be rendkívül ügyes és sikerült gyakorlati tanítást, milyért a pedagógiai szeminárium hallgatósága az ügyes előadót elismeréssel halmozta el. Eüsmerés osztályosa volt Szalay Antalné Jablonkay Katalin dombóvári áll. tanitónő is, ki az I. elemi osztályos gyerekekkel egy kedves olvasmánytárgyalást mutatott be gyakorlati tanítás keretében. Az értékes tanitónő szép és Bikeres munkát végzett és kartársai méltányolták is fáradozásait. Befejezőül Szabó Kálmán döbrököz- szőlőhegyi közB. tanitó „Természetszeretetre való nevelés az iskolában“ cimtt értekezését olvasta fel élénk érdeklődés mellett. A pedagógiai szeminárium tárgysorozata ekként kimerülvén, azt Jnng Miklós kir. s. tanfelügyelő lelkesítő szavakkal zárta be. ____________________________________$ HÍ REK. Csonka Magvsromáf nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — Vármegyei rendkívüli közgyűlés. A pénzügyminiszter elrendelte, hogy a dunaföldvári m. kir. adóhivatal beszüntetéséből folyósa a paksi kerület adófelszólamlási bizottságát újjá kell alakítani. Ez a körülmény a törvényhatósági bizottság közgyűlésének összehívását teszi szükségessé. A junius hóban tartandó rendkívüli közgyűlés napját a főispán még nem tűzte ki, — Hősök emlékünnepe Bonyhádon május 29 én */* 12 órakor a hősök emlékénél folyt le. Az emlék beszédet vitéz Zsrinváry János reálgimnásiumi tanár mondta és a szoborra koszorút helyezett a háborúban elesettek em; lékére, majd zöld levelekből készült légcsavart a hősi halált halt óceán repülő tiszteletére. Utána diszelvonu- lás következett a leventezenekar indulójára, melyben rászívott a levente« oktatói tanfolyam, tüsoltóság, lövész- egylet, cserkészek, leventék és az iskolák ifjúsága. A szokásos koszorúk helyett az egyletek pénzadományokat adtak a községi szegények részére. — Kettős doktor nagyapa. Dr Wajdics György bonyhádi gyógyszerész, aki másfélév előtt az állam- tudományi doktorátust szerezte meg, ez év május hóban sikerrel tette le a budapesti Pázmány Péter egyetemen a jogtudományi doktorátust. — Ritka ambicióról tanúskodik, hogy valaki nagyapa létére doktori okleveleket szerez. — Hősök emlékünnepe Nagydorogon. Folyó hó 29-én szép és megható ünnepben volt része Nagydorog közönségének. A Gréger Emil községi főjegyző rendezésében lefolyt ünnepély tartalmas programmal tette emlékezetessé ezt a napot. Joő András tartalmas megnyitó beszéde után Árki János szavalata, Imreh Károly ig. tanitó vezetésével a nagydorogi dalárda énekszámai, vitéz Pogány Miklós bankigazgató hatásos emlékbeszéde az eső dacára lekötötték az emlékmű körül tömörült nagyszámú közönséget. — A völfly8éfll espere8kerülat r. k- tanltóköre junius B án Zombán tartja idei rendes közgyűlését, mely 9 órakor szt. misével kezdődik. Elsőnek özv. Keleti Mártonná zombai r. k. óvónő mutat be foglalkoztatást óvodásaival, Reisner István kisvejkei r. k. tanitó a mennyiségtan és Schlechta Frigyes zombai r. k. tanitó az alkotmánytanból s Varga Gizella kisdorogi r. k. tanítónő a földrajzból tartanak gyakorlati tanítást, mig Géciy Ilona zombai r. k. tanitó a kézimunka oktatásról értekezik és kézimunka kiállítást rendez. Az adminisztratív ügyek elintézése után társasebéd lesz. — Adomány. Hamar Lajos ozorai kereskedő BÓgora Abrahám János halála alkalmából koszorú megváltás címén 20 pengőt adományozott as értényi r. k. olvasókör céljaira.
