Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-05-25 / 40. szám
XIV. évfolyam. Szekszárdi 1932 május 25. 40. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztősén és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám 85 és 102. FSueikesztS: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC Félévié ___ El őfizetési dij; 6 pengő. | Egész évre _ _ A lap megjelenik minden aaerdáa 4a asombaton. 12 pengő. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részé1 illetO közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. ▲ hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kérdi. A dunántúli távlovaglás résztvevői vármegyénkben. Lapunk több ssámában megemlé késtünk már arról a kisgazda és levente távlovaglásról, amelyet vitéz Horthy István vezetésével a Magyar Gazdák Országos Lovasegyesülete nevében Rudnyánszky Ferenc őrnagy rendezett és amely ez évben Tatáról indult ki és végcélja Pécs. Az idei távlovaglást különösen az tette érde> kesBé, hogy azon igen sok külföldi némef, holland, finn, bolgár, észt, svéd, albán urlovas is résztvesz. Sokan nem értik meg ennek a távlovaglásnak célját. Azt hozták fel, hogy ezekben a nehéz időkben, amelyben mi magyarok élünk, egy- BzerÜ sportlovaglásért nem szabad oly ünnepségeket kifejteni, mint azt testesük. Ezek a vélemények, hangsúlyozzuk, csak azért alakulhattak igy ki, mert eddig kevesen ismerték e lovas kirándulásnak messzeható céljait. Nagybányai vitéz Horthy Istvánnak éB Rudnyánszky Ferencnek felszólalásaiból kiütközött az igazi cél megjelölése. De akik hallották a hollandus H. Swagemakers felszólalását Kalocsán és György hercegnek toasztját Szekszárdon, azok előtt tisztán áll, hogy ezen távlovaglások nemcsak a lovas sportnak megked- veltetését, a különböző társadalmi osztályoknak egymáshoz való közelebb hozását, a magyar lótenyésztés előbbrevitelét, a hajdan nagy kiviteli cikként szereplő magyar lovak érté kesitésének újra való felújítását szolgálják, de a magyar faluknak, városoknak és magyarságának nem a főváros, de a vidék lakói utján való bemutatásával nagyban azt a célt is, hogy eddig az ellenséges sajtó utján informált semleges államok gazdag, hatalmas népe közvetlen érintkezés folytán ismerkedjék meg a magyar nép élni és dolgozni akarásával, mind inkább megérlelődjék lelkűkben az, aminek a szekszárdi és kalocsai szónokok oly fanatikus meggyőződéssel kifejezést is adtak, hogy a legnagyobb igazságtalanság ezt a kulturnemzetet úgy elítélni, mint azt a páriakörnyéki békében tették s hogy ezt a népet fel kell szabadítani ennek a békének rettenetes elnyomásából. De nemcsak a politika szemüvegén keresztül nézték a távlovaglásban résztvevők, különösen gazdasági hatalmat jelentő holland urlovasok a magyar népet, a magyar tudás és munka alkotásait, hanem a kereskedő és gyáros éles szemével is és kialakult bennük az a vélemény, hogy Európának egy megbocBájthatatlan bűne volna gazdaságilag ÖBBzeomlani engedni ezt a nemzetet, amely munkájával és kultúrájával, becsületességével és őszinteségével szilárd bázisát képezheti gazdasági összeköttetéseknek és hitelezéseknek. A távlovaglók Adonyból szombaton érkeztek a fellobogózott Duna- földvárra, ahol őket a község határában az elöljáróság képviseletében Balogh Ferenc helyettes főjegyző üdvözölte. A menet a budapesti országúton a községháza elé vonult, ahol ifj. dr Rátkay László magyaros szeretettel köszöntötte a távlovaglókat, akiknek nevében Rudnyánszky Ferenc köszönte meg a szives, magyaros fogadtatást. A távlovaglók itt két részre oszlottak, a külföldiek főként Duna földváron maradtak, a többiek pedig Soltra mentek át. Hétfőn reggel léptek ismét vármegyénk területére a távlovaglók, akik Gerjennél jöttek át gőzkompon, ahol a vármegye képviseletében Po'gár István főszolgabíró fogadta őket és itt nyújtotta át Gyimóthy Jenő a távlovasoknak a gyönki lovasok zászlaját. Az átkelés befejezése után a csapat Gerjen földiszitett utcáin a Paksról érkezett előkelőségekkel együtt a községháza előtti térre vonult, ahol az elöljáróság élén vitéz Midi Kovács Imre magyar és német nyelven üdvözölte a lovasokat, mig a hölgyeknek dissbe öltözött lányok virágcsokrokat nyújtottak át. A lovaglók ezután a gerjeni lovas- legények kíséretében a diszbe öltözött Faddra mentek. Ott Ujlaky Károly üdvözölte Horthy tábornokot, mig Dreher Arnold plébános német beszéddel köszöntötte György ssász- meiningeni herceget. Mindkettőjük válasza után megtekintette a csapat a dohánybeváltó raktárait. Innen azután átlovagoltak Tolnára. Tolna határában az ottani helyőrség tisztikara fogadta őket a huszárok hires falkájával és üdítő tízóraival. Tolnán a laktanyánál vitéz Makray Lajos magyarul és németül üdvözölte a lovasokat, majd Horthy István válaszolt. A tolnai kálváriánál, ameddig a tolnai tisztikar is elkisérte a me- • netet, Jaszman jegyző köszöntötte a I vendégeket, akik Mözsön át folytatták Szekszárd felé Útjukat. A mözsi templom előtt még a mözsi bíró üdvözölte őket és bemutatták a község magyar német és tót lakóinak érdekés viseletét. Szekszárdra beérve, az impozáns menet a Rákóczi, Széchenyi uccákon, a Garay téren át vonult a Béla király térre, amely a vendég- nemzetek zászlódiszében pompázott. A templom előtt foglalt helyet a fogadóbizottság, élén Szévald Oszkár alispánnal. A fogadóbizottsággal és a régi, szép belvárosi templommal szemben állott fel a nemzeti viseleteket is kidomborító, mesés szinpom páju Iovascsapat. Szekszárd városa nevében vitéz Vendel István polgár, mester üdvözölte a vendégeket magyaros szeretettel, majd dr Hencze Béla reálgimnáziumi tanár francia nyelven Tolna vármegye és Szekszárd városa nevében köszöntötte a vendégeket, kifejezésre juttatván, hogy ez a távlovaglás nemcsak a lovassportot, hanem a nemzetek egymás megismerésének és megbecsülésének nagy ügyét is szolgálja. Végül Emich János mucsi biró igen ügyes éB talpraesett beszédben német nyelven köszöntötte őket, kifejezésre juttatván azt, hogy évszázadok óta a legnagyobb egyetértésben és a haza lelkes szeretetében élnek e megye területén magyar testvéreikkel. Horthy István köszönte meg a szónokok üdvözlését és megjelölte nagy vonalakban a kisgazda- és leventecsapat távlovaglásnak célját, hogy gazdáink megismerhessék a különböző vidékeket és ezzel a magyar összefogás érzését fokozzák. György szász meiningeni herceg német nyelven mondott köszönetét a távlovaglásban résztvevő 7 nemzet nevében éB kijelentette, hogy azt a szeretetet, amellyel itt oly lebilincselő módon lépten-nyomon találkoztak, hasonló szeretettel viszonozzák. Tapasztalják, hogy a hazaszeretet milyen élénken él a magyar nép lelkében, ez ad reményt arra, hogy ennek a nemzetnek van jövője. „Éljen Magybr- ország lu szavakkal fejezte be beszédét. Ezután a magyarruhás kislányok csokrokat nyújtottak át a távlovagláson résztvevő hölgyeknek, majd a csapat leszállt a lóról és házigazdájával ki-ki lakására vonult. A délután keletkezett nagy zivatar a tervezett programmot, amely a borszövetkezet pincéjének, a vármegyei múzeumnak, a selyemgyárnak megtekintéséből állott volna, erősen megváltoztatta. Az egyes helyeket a ven* dégeknek csak egy egy töredéke látogatta meg. A sárközi kézimunka kiállítást tekintették meg osak nagyobb számban a külföldiek, amely rendkívül megnyerte tetszésüket és a kiállított darabokból többet meg is vásároltak. A kiállítás a Kaszinó pavilonjában volt. Este 9 órakor kezdődött a társasvacsora. Az első felkössöntőt Szévald Oszkár alispán mondotta, aki néhány szóval méltatván e távlovaglás nagy jelentőségét, a vármegye közönsége nevében melegen köszöntötte Horthy István tábornokot és német nyelven György szász meiningeni herceget, valamint a többi vendégeket. Horthy István válaszolt elsőnek az üdvözlésre, e távlovaglás erkölcsi céljának azt jelölvén meg, hogy magukhoz óhajtják emelni a gazdaifjakat és a lovassportban hazánkban is azt a demokratikus szellemet óhajtják meghonosítani, amely a külföldön oly nagyszerűen bontakozik már ki. Tolna vármegye és Szekszárd városa lakosainak boldogulására ürítette poharát. György szász meiningeni herceg emelkedett ezután szólásra és az ő temperamentumos felszólalásával óriási lelkesedést váltott ki hallgatóságából. Tegnap — úgymond — a kalocsai dómban voltak, ahol az érsek a trianoni igazságtalanságok megszüntetéséért imádkozott. Ez a megkapó jelenség, valamint az, amit egész útjában tapasztalt, hogy ez a nép mily fanatizmussal ragasskodik szabadságához, azt a meggyőződést erősítette meg lelkében, hogy akik igy tudnak imádkozni és lelkesedni, mint a magyar nép, annak vissza kell kapnia szabadságát b amit az ellenségek elvettek tőlük, az előbb-utóbb vissza fog az ölükbe hullani. Nagy elisme* réssel nyilatkozott a Horthy Miklós- kórházról és berendezéséről, amelynél különbet a nagy német egyetemi városokban sem talált. Köszönetét mondva Szévald Juditnak, aki az ő figyelmét Magyarországra és erre a távlovaglásra felhívta, a magyar reménység mielőbbi beteljesülésére ürítette poharát. A fiatal herceg szivből jövő lelkes szavai óriási hatást váltottak ki. Régen szálltak az Ég felé a magyar Himnusznak hangjai oly megilletődéssel, mint a mi nyomorúságunkat és velünk történt igasság- . talanságokat mélyen átérző beszéd után. Egyes szám ára 12 fillér»