Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-01-13 / 4. szám
XIV. évfolyam. Szekszárdi 1932 január 13. 4. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési díj: Félévre ________6 pengő. | Egész évre----------12 pengő. Ff ocerkeutO: || Felelő. uerkeutO: IHirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* SCHNEIDER JÁNOS. || BLÁZSIK FERENC Idetés egy.60 milliméter széles hasábon millimétersoronként A ina megj.icnik minden aa.rdán é. aaomb.ton. 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir- Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részétI rovatban elhelyezett reklám-, eljejnrzési, családi sir, valamint illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők._____I______ * nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Né pszerű jelszavak terrorja. A magyar nemzetnek minden erejét megfeszítve kell szembeállítania azzal a gazdasági romboló áramlat* tál, amelyik Európa népeinek hatalmasabb törzseit is derékon ragadta, mint amilyen a magyar nemzet. Szerencse, hogy ezeresztendős gyökérzetünk oly erősen fogja a Dana medencéjének termékeny talaját, hogy a vihart mindezideig megfogyva bár, de törve nem — állni tudlak. Magyarország izig-vérig agrár állam. Egzisztenciánk függ attól, hogy legfontosabb termelési águnk, a mező gazdaság minden szárnya, le a legkisebb egyedekig eredményes, éltető módon találjon kapcsolatot a földdel. Soha nem volt annyira fontos, mint ma, hogy okszerű gazdálkodással és a javak helyes megosztásával biztosítani tadjak a társadalmi osztályok nyugalmát, munkáját és eszel együtt nemzetünk jövőjét is. Nagyjelentőségű szociális kívánalmak merülnek fel a föld birtoklása körül, melyeknek kihatások van gazdasági téren tulmenőleg szociális területekre is. A föld helyes megoszlása az azt művelő osztály körében igy válik nemcsak gazdasági, de szociális és nemzetfenntartó kérdéssé. Ezt a célt kivánta szolgálni az 1920. évben megvalósított földreform, melyről nyugodtan állíthatjuk, hogy megalkotása idejében erősen veszített politikai színezetéből. Állíthatjuk, mert ha visszaemlékezünk ezekre az időkre, elébünk tárul az a kép, amit a különböző pártok festettek gazdasági, szociális téren és a romboló bolsevista szellem megakadályozása érdekében. így tehát a földreform megalkotása nem volt pártkérdés. — Közóhajtásszerü probléma lett, melyet az akkori nemzetgyűlés örömmel szavazóit meg. Örült a földreformnak nemcsak az, aki kapni akart, de az is, aki ezzel nemzeti igényt kívánt kielégiteni, amikor adott. Sajnos, nehéz idők következtek, amikor a birtokba juttatott egzisztenciákat sok vidéken ne héa küzdelemmel járt munkába állítani az uj tulajdonok barázdái mellett. Bekövetkeztek azok az előre nem látott gazdasági nehézségek, melyeknek eredménye lett az a sajnálatos tény, hogy a földhöz juttatott kisegzisztenoiák egy része nem tu dott élni a neki juttatott előnyökkel, sőt sok esetben romlásukat okozta a kezükre került birtok. Mindezt azért mondjuk el most, mert egyre gyakrabban találkozunk olyan népszerű szólamokkal, amelyek újabb földreform szándékokon törik a fejüket és ebben a szörnyű világgazdasági krízisben előtérbe kívánják tolni ezt a boldogabb időkben is nagy körültekintést, bölcs mérlegelést és helyes kivitelt igénylő problémát. Az ilyen tünetek kell, hogy a múltak példája felé tereljék gondolkodásunkat és már a kezdeti stádiumban mindenkit gondolkodóba ejtsen. Megtanulhattuk, hogy ilyen nagyfontos- ságu problémával csakis a legböl- csebb megalapozottság után lehet fog lalkosni. Ennek hijján olyan puszta láai lavina megindulásának nyithatnánk meg útját, melynek végpontja nagyon kritikus. Szükségesnek tartjuk mindezt megállapítani, mert újabban, amikor minden erőnket az aktuális gazdasági és pénzügyi nehézségek leküzdésére kell koncentrálnunk, különböző — s hangsúlyozzak: nem agrárius — körökből kísérleti ballonokat bocsátanak fel a sajtón keresztül egy uj földreform érdekében, melyek bizonyára tapo gatódzások akarnak lenni oly irányban, vájjon lehetne*e az idők súlyával sanyargatott nemzetünket ismét népszerű szólamok terrorja alá fogni. A meggondolatlanul birálgató ellen léki eajtó többször hamis és ferde megvilágításba helyezte az ország ügyeit ezekben a nehéz idókben irányító harminchármas bizottságot, — amelyben a legkiválóbb politikusok foglalnak helyet, többek közt dr örffy Imre, a szekszárdi kerület képviselője is. Az egész magyar közvélemény felfigyelt most dr Juhász Andornak, a Kúria elnökének arra a megnyilatkozására, amelyet a folyó hó 7-én tartott évnyitó teljes ülésen mondott a harminchármas bizottságról. Mivel az ő személye annyira felette áll a napi politikának és mert nevét a szélső ellenzéki demagógia is csak a legnagyobb tisztelettel említi, nekünk is meg kell emlékeznünk erről a legilletékesebb és legelfogulatlanabb helyről eredő bírálatról. Dr Juhász Andor évnyitó beszédében kitért arra, hogy a múlt évben a 33-as bizottság tagjává választották. Kénytelenek vagyunk ezt a szándékot éppen a mezőgazdasági osztályok érdekében már kezdeti stádiumban a leghatározottabban helyteleníteni, mert a mai idők éppenséggel nem alkalmasak arra, hogy olyan nagyjelentőségű kérdést, mint amilyen a földreform, hogy ugymondjuk: munkába vegyenek. Feltétlen politikai ambíciók sarkalhatják azokat az egyéneket, csoportokat, vagy pártalakulásokat, amelyek ma földreform emlegetésével kívánják megnyerni a népet. Amitől ma óva intjük a bölcsességéről ismert szántóvető népet, azt lehet, hogy alkalmas időkben magunk fogjuk proponálni, de ha valaki nyugodt lelkiismerettel akar tanácsot adni, ma nem tehet mást, minthogy óva inti a népet minden olyan hangulatkeltést szolgáló- és politikai ambiciók kielégítésére törekvő, népazerttség- hsjhászó akcióktól, amelyek már céljuknál fogva sem hivatottak arra, hogy ilyen problémákat felszínre hozzanak fenékig beteg gazdasági helyzetben. Különösen óvatossá tesz bennünket az ilyen népszerű szólamok hangoztatásával kapcsolatban az a tény, hogy azok kibocsátói, ha elméletileg forgatták is néha fejükben a falusi nép problémáit, de gyakorlatilag s közvetlen érintkezés terén nagyon távol esnek a mezőgazdaság és a földmivesréteg problémáitól. Felmerült a kérdés, úgymond, vájjon nem lett volna-e célszerűbb kitérni ez elől a megbízatás elől és hogy helyes volt-e 45 éves bírói szolgálatban szerény, de kristálytiszta erkölcsi tőkéjét odaállítani az általános elégü- Ietlenség és eszel a népszerűtlenség, valamint a szellemtelen üres élcelődés gócpontjává ? A kúria elnöke megmagyarázta ezután, hogy a bizottsági tagság elvállalásával az országnak kellett szolgálatot tennie. Nem befolyásolhatta őt ebben az elhatározásában az sem, hogy a bizottság nehéz szívvel meghozott kényszerű elhatározásai a polgárság széles rétegeiben elégü- tétlenséget, sőt nem egyszer gyűlölködést is keltenek. A beteg is gyűlölködve tekint orvosára, ha sürgős esetben érzéstelenítés nélkül vág bele az eleven húsba. De az ilyen gyűlölködés nyomán még hála is fakadhat, végzé beszédét dr Juhász | Andor. Mindenfelé a legnagyobb megértéssel fogadták a magas és tekintélyes helyről jött megnyilatkozást és a 33-as bizottság szombaton délelőtt tartott ülése dr Oiffy Imre indítványára melegen üdvözölte a Kúria elnökét, megköszönve neki, hogy ezt a kérdést a legtisztább megvilágításba helyezte az ország közvéleménye előtt. Hu visszapillantunk az elmúlt esztendőre, nincsen okunk elmúlását sajnálni. Nem hozta meg az enyhülését, sőt mondhatni még növelte bajait az évek óta tartó súlyos gazdasági világválságnak. A kivezető utat pedig még elméletben sem látjuk tisztán, még kevésbé a gyakorlati életben. Bátortalan, mondhatni kapkodó kisérletek folynak mindenfelé, a politikusok, gazdászok, pénzemberek, mint orvosok seregestül veszik körül a beteget, de annak állapota osak nem javul, sőt minde- nik konzílium után csak rosszabbodik. Az egész múlt év egyetlen eredménye a Hoover-moratorium. S bár az északamerikai Egyesült-Államok törvényhozása mindent megtesz a bajok orvoslására, ezt az amerikai példát sehogyan sem akarják a többiek követni. Sőt. Amerika hajlandónak mutatkozott a háborús tartozások elengedésére is, ha a többiek lemondanak a jóvátételek behajtásáról, persze az amerikai Unió nem számolt szövetségesei azon hajlamával, hogy a központi hatalmak néven ismert ellenfél mindenik államat az entente-hatalmak állandóan rabbilincsben akarják tartani. Pedig az amerikaiak önzetlen politikájának diadalrajutása már végét vetette volna a bajoknak, szenvedéseknek és a gazdasági válságot is nagy lépéssel vitte volna a javulás útjára. A lefegyverzési konfereccia is befagyott, mert az csak a legyőzőitekre adott volna szabályokat, a győzők szabad kezének biztosítása mellett. Tudjuk, hogy állandóan lesznek a genfi konferenciákon nagyszerű szónoklatok a leszerelés mellett, de azt egyik delegálás sem fogja indítványozni, hogy megbízója hadi erejét leszállítja a felére és kövesse ezt mindenik állam. Hogy az ily konferenciáknak megvan a maguk haszna, az tagadha- I tatlan, de ezt a hasznot csak a gén- | fiek érzik. Egyes szám ára 16 fiüér. A Kúria elnöke a 33-as bizottságról.
