Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-05-14 / 37. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 1932 május 14. Pirnitzer József és Fiai Szekszárdoiij Széchenyi ucca és Garay*tép sarkán, a város központjában lévő emeletes áruházukban azonnal bérbeadó bolthelyiségek: Garay-téren az eddig volt gép- és műszaki kereskedés. Széchenyi uccéban a volt butorraktár, borbélymühely és üvegáru bolthelyiségek. Ugyanott bérbeadó b egy földszinti lakás, mely áll 2 nagy és egy kisebb szobából és mellékhelyiségekből, továbbá egy két — esetleg három szobából és mellékhelyiségekből álló komfortos emeleti lakás. Eladó b egy jó karban lévő nagy kávéházi pénztár három tükörrel, nagy márványlappal. iskolák ifjúsága pedig egymással verseng a pénispórolásban és könyvkiadásban. Egymásután jönnek a szorgalmas fiatalok munkájukkal: Vajthó osztálya kiadja Péterfy Jenő dramaturgiai dolgozatait; a budapesti piaristák Benyák Bernát Joasát; a budapesti Verbőczy-reál- gimnázisták Bessenyei „Jámbor szándék" át; a budapesti ev. leányreál- gimnázisták Kdroli Gáspár két könyvét; a budapesti ciszterciek Temesvári Pelbárt müveiből egy szemelvényes könyvet; megint Vaj> thóék: Péterfy Jenő zenekritikáit; a debreceni ref. kollégium Vili. osztálya : Édes Gergely „Eredeti oktató- meséit“ ; a soroksári polgáriaták igazgatója: Dugonics András „Magyar példabeszédek és jeles közmondások“ c. gyűjteményét; a bajai ciszterciták Szent Erzsébet legendáját és a Halál himnuszát; Vajthó «gy nagyszerű Kazinczy-antológiát; a Mintagimnázium növendékei lemásolják és sajtó alá rendezik Kazinczy fogságának kiadatlan naplóját. Most pedig újabb hat munka van sajtó alatt. A jelentkezők száma pedig olyan nagy, hogy alig lehet sorrendbe rakni őket. Nagyszerű munka indult itt meg, élénken bizonyítva azt, hogy a diákság munkája ma már nem korlátozódhat a siükkörü önképzŐköri ünnepélyekre, ifjúsági versfaragásra és „fakadó rügyek“ ápolgatására. A magyar ifjúság egészének ki kell bújnia szellemi tojáshéjából, ha nem akarja elsodortatni magát a jövő történelmének roppant árjával. Barátaiml Hát bele akartok-e átlani a magyar szellemi élet hullámverésébe ? Álljatok be, fiuk és lányok, ebbe a nemes és előkelő versenybe! Jelentős részetek Icbz nektek is a magyar kultúra fölmutatásában. Nem is kell sokat gondolkodnotok l Itt van előttetek az elvégzendő föladat, mely már évtizedek óta várat magára: Emléktáblát Vörösmarty bonyhádi lakására 1 A bonyhádi reálgimnázium hires tudós tanára, Hajas Béla csak nemrégiben jelentette meg igen szép tanulmányát, melyben Vörösmarty bonyhádi és völgységi vonatkozásaival foglalkozik. Semmi jel és semmi nyom nem mutatja, hogy kiváló nemzeti költőnk Bonyhádon élt volna. Nem áldoznátok-e föl érettségi bankettetek árát erre az emléktáblára, mely a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjának emelne méltó jelet? S vájjon nem lenne-e szebb az érettségi bankett murija helyett egy ilyen országos ünnepéllyel válni el szerető tanáraitoktól? A Vörös- marty-ünnepélyen a másik nagy dunántúli költő, a tolnamegyei Babits Mihály, minden bizonnyal szivesen tartana ünnepi beszédet s meg lehetne hivni az irodalmi és tudományos társaságokat is. Vármegyénk főispánja, dr Perczel Béla, bizonyára szívesen lesz segítségetekre, hiszen egyik ősének volt Vörösmarty a nevelője. Fiuk és lányok! Most fog eldőlni itten, vájjon tudtok-e valami CBekély áldozatot hozni a magyar szellemért ? 1 Csak egészen csekély heroizmus kell ide! S volt-e valaha is a magyar nép nek nagyobb szüksége a heroizmus életformájára, mint napjainkban ? A magyar nép tömegei ma tudásra és műveltségre szomjasak, hogy megteremthessék maguknak a nékik legmegfelelőbb életformákat. Ezeket pedig csak igen alapos és komoly szellemiséggel lehet elérni I A nyugati kapitalizmus recsegő börzéi és az orosz tervélet fantasztikus daru- és vasbetonepikája között sínylődő magyarságnak erősállásu, biztOBtudományu, széleslátókörü értelmiségre van szüksége. Aki ma itt a szellem ellen küzd, az a magyarság ellen is küzd. Ezért fontoljátok meg barátaim, fiuk éB lányok, zöld és kék magányotokban, amikor kint kószáltok a csodálatos dunántúli dombokon a sarjadó búzatáblák között, fejetekben nyolc év számadásával és a nagy életet váró lázas izgalmakkal. Roppant felelősség ma fiatalnak lenni, de roppant kötelesség is 1 Nektek is barátaim részetek kell, hogy legyen a magyar kultúra kiemelésében 1 Ugy e, lesz is ? 1 Szives üdvözlettel köszönt Budapest, 1932 májuB 10 én készséges hívetek I Gál István bölcsészelhallgató. A vármegye egészségügye április hóban. Vármegyénk közegészségügyi állapota április folyamán kedvezőnek látszik. Bár a halálozások száma elég magas, oka nagyrészt a tavaszi hónapokban a gümőkóros halálozások emelkedése. A fertőző betegségek fogytak és egyéb természetű bajok is mérsékelten kerülnek észlelés alá. Fertőző betegség összesen 43 köz ségben fordult elő 111 megbetegedéssel és 24 halálozással. Leggyakoribb volt a roncsoló toroklob 23 köz ségben 41 megbetegedés 5 halálozással ; hastífusz 3 községben 3 megbetegedés 1 halálozással; szövődményes influenza 8 községben 14 megbetegedés 2 halálozással. Élveszületések száma 405, halálozásoké 365, születési többlet 40 főnyi. A gyermekhalandóság 1—15 évig 73, a 70 éven felüliekké 133. A halálozások között az aggkori vég- kimerülés — végelgyengülés — vezetett 87 esettel. Lényegesen leszállították a telefon bekapcsolási dijat. A Budapesti Közlöny keddi ssá mában megjelent kereskedelmi miniszteri rendelet a távbeszélő belépési dijat az eddigi 80 pengő helyett 48 pengőre mérsékelte és megengedte, hogy az eddig egy összegben fizetendő dij tizenkét havi részletben legyen törleszthető. A rendelet le szállította a készülék áthelyezési diját 55 pengőről 30 pengőre és igen lényegesen csökkentette az átiratáéi dijat is. A kereskedelmi miniszter ezen dij- mérséklő rendeletének bizonyára meg lesz az a kedvező hatása, hogy még a mai súlyos gazdasági helyzet dacára is njabb telefonelőfizetők fognak jelentkezni, mert hisz a kereskedő és iparos ma már alig nélkülözheti a távbeszélőt. HASáB, DORONG ÉS APRÍTOTT TŰZIFÁT kőszenet, meszel, cementet, téglát, fehér homokot (saját bányából), dunakavicsot, mindenfajta szigetelő- és tetőlemezeket, faszenet kis mennyiségben is, — a legmegbizhatóbban és legolcsóbban — csak MElf*EH fa- és szénkereskedőnél szerezzen be A | El llEK Alkotmány-utca 1. — Telefon 46. Szekszárd HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország t Pünkösdi ének* Az Üdvözítő fényalakja Elölünk immár messze eltűnt És itt maradt a bánat völgyén Vigaszra váró árva lelkünk. Jajdulva dobban össze benne A gyengülő hit s tört reménysége De áhítozva s áldva várja A Szentlélek megérkezését. Szentlélek, hármas istenségünk Dicső, szent harmadik személye, Haldokló lelki életünknek Te vagy ma új, örök reménye. Rég sorvad itt már lélek és test És mind halkabb a szív verése . . * Új életvágyat adna nékünk Tüzes lángnyelved ihletése. Redd várunk, mint új csodára, Sínylődve gyilkos rabbilincsben. Lobbantsd hitünket égi lángra Tűzeddel, oh Szentlélek isten! Léleksorvasztó tespedésben Tenélküled Nirvána várna És mindörökre ránkborulna Örök halálnak néma árnya» De jöttöddel ma újra áldón Biztat nagy, égi, szent ígéret S szomjas lélekkel várva-várjuk Üdvöt sugárzó, új igédet. Hisszük, Te gyújtod újra majd itt Győzelmi dalra néma ajkunk S dölyfölni nem fog itt sokáig Sátán világhatalma rajtunk. Szentlélek, jöjj tüzes szekéren, Földünk felett robogva szállj ál És szenteld meg ránk virradó, nagy Magyar pünkösdünk hajnalálmát l BABAY GÉZA. Időjelzés» A szekszárdi meteorológiai állomás 1932 május 5—11-i feljegyzéseiből: Hőmérséklet: maximum: 27‘2 C° május 7-én* minimum: 3*8 C° május 10-én. Csapadék: eső 0'9 mm május 5-én. eső 0'4 mm május 7-én. eső és jég 2‘5 mm május 8-ám eső 14'4 mm május 10-én. összesen: 18*2 mm. A levegő nyomása május 11-én növekedett. Este 9 órakor a barométer 15*0 C° mellett 7547 mm-t mutatott. Azontúl tovább emel* kedett. (
