Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-05-14 / 37. szám

XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 május 14. 37. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Izerfcesztőség ét kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Elöfiietézl dl); Félévre-----------6 pengd. | Egész évre______12 pengd. FO uerkeutA: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illetd közlemények a szerkesztdséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. „A tűrés és (selekedés cm- dúlotos ereje.“ Dr MagyarAsz Ferenc Pázmány Péter a pünkösdi Lélek hatásáról elmélkedvén, így nevezi azt a változást, melyet a Szentlélek el­jövetele az apostolok lelkében elő­idézett. (Prédikációk, Nagyszombat, 1768, 705. 1.) És csakugyan csodálatos ez as erő, melyet a legnagyobb fanatizmus sem magyarázhat meg, mert tizenkét egy­szerű halászembernek akármekkora buzgósága sem lett volna elegendő annak a mérhetetlen terjedelmű és fontosságú változásnak előidézésére, melynek neve a világnak megtérítése. A törésnek csodálatos ereje lako­zott bennük, hiszen az a gúny, az a pokoli kacaj, mely isteni Mesterük utolsó óráit is megkeserítette, őket is végigkísérte egész életükön, mind­járt sz első pünkösdi szereplésüktől kezdve, amikor szemükre lobbantják, hogy a bor beszél belőlük. A tűrés csodálatos erejére volt szükségük, hogy elviselhessék azt a véres, halá­los gyűlöletet, mely nem is csillapult addig, mig sok kínzás után vérpadra nem vitte valamennyiüket. A tűrésnek e csodálatos erejével ruházta föl az Isten a keresztény egyházat minden­kor; ezzel az erővel léptek a vér­tanuk dalolva a Colosseum porond­jára, ezen tört meg minden üldözés, ez lesz védőbástyája a jövőben is minden támadás ellen. De a törés magában csak negatív erő; legföljebb ha fönntartani tud, de alkotni nem. A törés erejének delelőpontja maga a halál, — de a kereszténységnek nem a halál, hanem az élet az eleme, tehát többre van szüksége a törésnek akármilyen cso­dálatos, hősies, haláltmegvető erejénél: a cselekedés ereje nélkül, ahogy Pázmány találóan nevezi az apostolok pünkösdi leikületét, az egyház sorsa legföljebb egy hősköltemény lehetett volna, egy tragédia, nem az emberé, hanem az eszméé, az Kiveszett para­dicsomnak szomoiu folytatása. De az Isten Lelke a cselekedet erejét is beleöntötte az apostolokba, a cselekedetnek olyan bátorságát, olyan következetességét, olyan kitar­tását, olyan termékenységét, mely csakugyan megújította a föld színét. Énnek a cselekedetnek a lendülete sasok sem tudták utóiérni röptét, eljutott oda, hol a kínos- vagy kaland­vágynak és a tudomány szomjúságá­nak nincs már mit keresnie éB el fog jutni azokba a messze távolban kékló időkbe, amikor már összeomlik a mostani állami és társadalmi rend; s ha az emberi társadalom a mesebeli főnixmadárként a megsemmisülésből uj életre kél: csakis a pünkösdi Lélek tüzlángjaiból támadhat uj életre; csakis az apostolok cselekedésének csudálatos ereje mentheti át az em­beriség nagy értékeit az egyetemes világégésből egy uj és szebb világba. De kövessük a költő intelmét, ne merülünk el a ködös távolban, ma­radjunk a közelben, mely ha élvvel | nem is, de annál több tanulsággal | kínál bennünket. Ez a közeli tanulság pedig az, hogy I nekünk, tépett, tiport maradék ma- I A államvasutak igazgatósága pün­kösdkor filléres gyorsvonatot akart közlekedtetni Pécs és Szeged között és ez a vonat vitte volna Szegedre a szekszárdi, bátaszéki és bajai ki- rándu'ókat is, — Pünköed napján azonban máshonnan is indítanak oda már előbb bejelentett vonatokat és mint megírtuk, Szeged a pécs—szek­szárd—bátaszék—bajaikat már nem tudná úgy fogadni és ellátni, mint ahogy ez az utasok érdekében kí­vánatos. A MÁV tehát a pünkösdi vonatot nem vezette be, hanem he­lyette Űrnapján, május huszonhatodi­kén közlekedik a szegedi filléres gyors. Ennek a menetrendjéről, a vas­úti jegy áráról, a jelentkezés mód­járól, a Ezegedi ellátásról lapunk kö­Megjelent a pénzügyminiszteri kör­rendelet a lakásüresedés esetében járó adótörlések körül követendő el­járás újabb szabályozásáról. A rendelet szerint ha az épület, vagy épületrész évközben megüre­sedik, ezt a körülményt köteles a házbirtokos a városi adóhivatalnál (községi elöljáróságnál) legkésőbb 15 nap alatt bejelenteni, amit az adó­hivatal köteles lakbérnagyedenként mindenkor legkésőbb január, gyaroknak szintén a törésnek és őse- lekedésnek e csudálatos erejére van szükségünk, ha sem lázongni, sem kétségbeesni nem akarunk. Törésre van szükségünk, hogy elviselhessük azokat a bajokat, melyeket nem áll módunkban megváltoztatni és cselek­vésre, erős, elszánt, öntudatos és nem széteső, nem önző, hanem egyesített és szervezett cselekvésre van szük­ségünk, hogy kivívhassuk magunknak a szebb jövőt, melyben bízunk és remélünk. A keresztény egyház nem emberi mű ; fölötte őrködve lebeg az Isten Lelke, ki nem engedi elveszni. De ugyanez az Isten megsegít bennünket is, ha magunk is segítünk magunkon. íme a pünkösdi tanulság: türelem és cselekedés, melyhez a csudálatos, embei fölötti és természet fölötti erőt az Isten Leikétől kérjük. vetkező számában valószínűleg rész­leteket is fogunk közölhetni. Tudomásunk szerint Ssekszárdról, BátaszékrŐl és Bajáról annyian ér­deklődnek az ut iránt, hogy már az itteniekkel is indítható volna külön filléres gyorsvonat. Ezen kirándulók érdekében arra kérjük tehát a Magyar Királyi Államvaeutak pécsi üzlet ve­zetőségét, hogy ezt a vonatot, a pé­csiek és pécskörnyékiek vonatától függetlenül, a korábbi órákban ve­zesse be a menetrendbe, mert ebben az esetben Szekszárd, Bátaszék és Baja utasai előbb érkeznének Sze­gedre és a tiszaparti metropolisban I több idő állana rendelkezésükre a I sok látnivaló megszemléléseinél. április, julius, illetőleg október 20-ig a helyszínén ellenőrizni. Az adóhiva­tal köteles a lakbérnegyed végéig járó adót törölni. Az adóhivatal a törlésről a házbirtokost végzéssel értesíti. A háztulajdonos az üresen álló he­lyiség bérbeadását a változás beállá­sától számított 15 nap alatt a városi adóhivatalnál köteles bejelenteni, ami­nek elmulasztásáért száz pengőig ter­jedhető pénzbirság jár. elért napkelettől napnyugatigés észak- tói délig, hogy még a hódító rémai | ée pedig Május huszonhatodikán, Űrnapkor közlekedik a szekszárd-szegedi filléres gyorsvonat. Törlik a megüresedő lakások adölát. Egyes szám ára 16 fillér. A nemzeti erők koncentrációja. Szegeden politikai tüntetés volt. A polgári ellenzék egyes tagjai levonul­tak Raasay Károly beszámolójára és élesen ostorozva a múltat, a jövőnek üdvét a nemzeti erők összt fogásában jelölték meg. A jelszó tetszetős és nines is ellen­zéke sem a parlamentben, sem az országban. Nincs komoly politikai tényező Magyarországon, aki elvi alapon a nemzeti erők összefogását ellenezné. Maga a miniszterelnök is kijelentette, hogy szívesen látná a nemzeti erők tömörítését, de termé­szetesen csak a kormány programmja. és célkitűzése alapján. Bethlen István sem nyilatkozott az erők összefogása ellen, de termé­szetesen csak azok között látja az összefogást lehetőnek, akik nem el­lentéteket visznek bele az együttesbe, hanem azonos, homogén gondolkozás­sal, guvernementális érzékkel és fe­lelősségérzettel helyezkednének a praktikusan megvalósítható reális po­litika alapjára. Ezen az alapon, bár­milyen címen nevezzük, akár Treuga Dei nek, akár pedig megállapított munkaprogrammnak, a nemzeti erők koncentrációját hasznosan lehetne megvalósítani. A kérdés csak az, hogy maga az ellenzék képes-e arra, hogy a saját pártjai kebelében elsimítsa a kiáltó ellentéteket és az erők összefogását mindenekelőtt a saját területén meg­valósítsa. Melyek azok az ellenzéki pártok, amelyek alkalmasak és ké­pesek is arra, hogy ezt a kívánatos harmóniát a különböző politikai fel­fogások és célkitűzések tekintetében egymás között létrehozzák ? Ez a döntő kérdés, amelytől az erők öbb- sze fogása függ. Ha végignézünk az ellenzéki pár­tok sorain, a legtarkább alakulato­kat és árnyalatokat látjuk benne. Ott látjuk a kisgazdatársadalom és a nagybirtok képviselőit. Ott látjuk az agrárérdekek és a merkantiliz- mus, az alacsony kamatok és a nagy­bankok képviselőit. Ott látjuk a kar­telek és a drágaság letörésének szó­szólóit. Ott vannak továbbá a legi­timizmusnak és a szabad király­választásnak, a liberálizmusnak és a konzervatív felfogásnak képviselői. Mágnások és dii minorum gentium ütnek egymás mellett. A legszélsőbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom