Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-04-23 / 31. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1932 április 23. B B DD BIB BI Bl H B D ffl Hl B SI ffl a ■ B Bl a B B B B B B Valóban mfiviszies portraitokat, gyer­mek-, csoport-, inten eur-, architeatur« felvételeket késeit rr B a B B B NOGEK: B B B B B főhercegi udvari fényképész. B B Vidéki meghívásokra — kiutazom. ® Amateurmunkikat vállalok. B | Szekszárd, Széchenyi-u. 28 ■ (Molnár-féle ház) 45 q bbbbbbbbbbbbbbbbbbbb nyen megszerezhető hitel, még nehe­zebben lesz elérhető, ha a vidék gaz- daaági érdekeivel törődő, még pánz- intéaeti viszonylatban is bizonyos helyi politikát folytató hitelszerveze­tek helyett, a hiteltkeresók teljesen a budapesti nagy intéseteknek és azoktól teljesen függőhelyzetben lévő affiliációs intézeteiknek, avagy fiók­jaiknak lesznek kiszolgáltatva. Feles­legesnek tartják ezt a kérdést hoss szabban fejtegetni, minden elfogulat­lan embernek fel kell ismerni az ab­ban rejlő veszélyeket. De különösen ki kellene domborodni azoknak a vidék érdekeinek képviseletére hi vatott országgyűlési képviselők előtt. Ha azonban a képviselők eljá rásának az tudna különös súlyt köl­csönözni, hogy e kérdésben a vidék politikai és gazdasági élete meg­mozdul, úgy a vidéki intézetek ve­zetőségeinek kötelességük nem is a maguk és intézetük, de a közhitei és a közvagyon védelme szempont iából szervezkedniük és megindítani egy mozgalmat a vármegyék tör­vényhatósági bizottságai, az or szággyülés és gazdasági egyesüle­tek utján, amely mozgalom élő til­takozása lenne azon törekvéssel szemben, hogy a nagybankok érde­keiért a vidéki intézetek feláldoztas- sanak. A gazda védelem és a termelés elő­segítésének hangulata alatt született meg jórészben a Nemzeti Bank ka­matlábának leszállítása és tagadha­tatlanul ennek a kényszerítő nyo­másnak a folyománya a pénzügyi tanácsnak állásfoglalása. Ámde ez utóbbinak elhatározásából az csúcso­sodik ki, hogy úgy segítenek a gaz­dákon és a termelésen, hogy ezzel megbénítják a vidék hitelnyújtási lehetőségét, s mig egyrészt a terme­lés fokozására még mindig nem elég­séges kamatleszállítást tulajdonképpen a vidéki intésetekkel fizettetik meg, másrészt eszel szemben a hitelki- elégités megnehezítésével, a részvé­nyekbe fektetett tőkék elértékteleni- tésével a vidék gazdasági életének sokkal nagyobb kárt okoznak, mint amily hasznot a kamatmérséklés jelent. A vidéki intéseteknek nem szabad letargikus lelkiállapotban önként haj­tani fejüket az alá a hárd alá, ame­lyet a pénzügyi tanács április hó 18 án újból felemelt. A vidék gaz­Crtplésl pécsi stín | n£cs|'kaiiTs sín 5 ke-os brikettekben II F**»1 ÜW***» kg ’’KALÓRIA” %‘r beszerezhető Szetozttrd. Néniről Ldzír-u. 8. Telelői 117 a Pécsi Kőszénbányák kerületi megbízottja _______ r. Mécs László szekszárdi szereplése a ««««III Misszió TArsulal anya- és csecsemóvéófi szakosztályának tízéves Jubileumán. A legforróbb siker jegyéban zaj­lott le Mécs Lászlónak, az európai hirü pipköltőnek két év előtti szek­szárdi szereplése és most, hogy Szá­váid Osskárné, a Szociális Misszió Társulat elnöke meghivta az Anya- és Csecsemővédő Szakosztály tizéves jubileumán való részvételre, Ssek- szárd és a környék mü írtő közön Bégé ismét zsúfolásig megtöltötte a vármegyeháza nagytermét, hogy me gint részese lehessen azoknak az él­ményeknek, amikor a fiatal nagy- kaposi plébános, a fehér reverendás premontrei kanonok újból megkon- ditja „piros szív harangi át“. Kilenc esztendeje, hogy a véres víziók, álmatlan fekete éjszakák ál­tal meggyötört magyarság imádsá- gos lélekkel figyelt fel a „Hajnali harangszórau, amellyel az isteni Akarat és az embereknek vigasztaló szóra való éhsége elindította Mécs Lászlót az igehirdetés próféta útjára s azóta a költő gyönyörű gondolatai, mint valami méhkasból a méhek, négy világtáj felé rajzanak szét, szedik a virágport a liliomról, nefelejtsről, pro­letárvirágról b mindebből tiszta méz lesz, hogy a költő az epék keserű izétől undorodott lelkeket a tiszta méz édességével csalogathassa vias­szá a jó Istenhez. Mindenütt fel­figyelnek a fiatal pipra, aki azt írja magáról, hogy az Isten keze hárfá- zik rajta. Megkezdi diadalmas sza­való kőrútjait, egymásután jelennek meg szebbnél-szebb kötetei : „Rab­szolgák énekelnek“, — „Vigasztaló“, „Ember és az árnyéka“ és az „U veg­A mű irtó közönséget elkápráztatja Mécs László költészetének fénye és monnmentalitása, amely tnlnótt a kri­tikasok vagdosó ollóján, tál a de­markációs vonalon s minden útja diadalát, amelyen a lelkeket köze­lebb viszi Istenhez. Csodálatos opti­mizmussal, fanatikus hittel végzi ezt az elhivatásszerU küldetését MécB László, akinek darllje talán Szent Ferencéhez hasonlatos. Egyikük sem érzi szűknek a szerzetesi habitust, mind a kettó mosolyogva, dalolva járja az Isten útját és testvérként szeret mindenkit és mindent. A szo­ciális szareteten kívül ez a lelki derű i titka a fellépéseit kísérő tomboló sikereknek, a lelke derüja, amelyről maga igy énekel: >Én tükre vagyok minden mosolyoknak, én azért élek, hogy visszamosolyogjak, virágra, lepkére, bokorra, rengetegre, farkasra, bárányra, szivárványra, fergetegre, fényre, holdra, csillagokra, szegényekre, [gazdagokra, szenvedésre, vidámságra, jó napokra, rossz [napokra, rózsafára, keresztfára, visszamosolyogjak [mindenre, visszamosolyogjak az Istenre.« Ez a lelki derű nagy kincse a Fel- vid ík magyarságának is, mert a költő azok közé a kevesek közé tartozik, akik még tartják a lelket ottani sze­gény ájuldozó, meggyötört magyar véreinkben. * * * Hatalmas tapsvihar közepette jelent meg Mécs László az előadó terem­ben, ahol együtt láttuk Szekszárd és a környék színét-javát. Amint lecsilla­pult a zaj, Szévald Oszkárné lépett fel a pódiumra és az ő szónoki készségére jellemző bájos beszédben köszöntötte a nagy poétát, akinek Vendel Lacika, vitéz Vendel István polgármester leánykája, kedvesen el­mondott vers kíséretében nyújtotta át a gyermekek bokrétáját. Dr Matzon Gábor, az Anya- és Csecsemővédő intézet főorvosa olvasta fel ezután a szakosztály tizévi mű­ködésének történetét, beszédes szá­mokkal illusztrálva a gyönyörű ered­ményeket, amelyeket Szekszárd ós környéke ennek az intézménynek kö szűnhet. Majd az Isteni Megváltó Leányai zárda növendékei mutattak be való­ban művésziesen betanított, megren­dezett és kiállított énekes ritmikus táncokat, amelyeket Stockinger Maca kisért zongorán, Kaszás Endre pedig hegedűn. A nagy tetszéssel fogadott tánc- kreációk után Mécs László jelent meg a dobogón és a felzugó tapiorkán elcsilulására percekig kellett várnia, hogy megszólaltathassa oly sok re­giszteren orgonáló gyönyörű hang ját. Legelőször az „Aranyos kicsi­kém“ című versit szavalta, majd a HARKÁNY GYÓGYFÜRDŐ 62° C FORRÓ KÉNES ■ ISZAPOS ■ RADIOAKTÍV RHEUMA, C5UZ, KÖSZVÉNY, ISCHIAS ellen Interurbán telefon HARKÁNY 9. szára Szállodai szoba, teljes ellátás (3 szőri ét kezés) I. oszt. kádfürdővel együtt: elő- és utóidényben naponta P 7*. főidényben (4 szeri étkezés) . P 10‘­Kérjen azonnal díjmentes, részletes prospektust l B Crzsébef Királyné Szálló Budapest IP., Egyefem-ufca 5. - (fl Belváros központban) régies, igrices tónusban előadott „Kó­borló elődőmu következett. Óriási hatása volt a nMindenség balladá­jának“ és ezt követte az anya apotheozisa: a „Királyfi három bá­nata“ , Vadócba rózsát ojtok, hogy szebb legyen a föld“, „Rohanás a tavaszba“, végül ráadásul az „Alázat“. Az egyes számok után percről- percre fokozódott a lelkesedés, mely­nek tüze egyaránt ott égett a fiata­lok és öregek szemében. Az árva magyar sors jobb jövőjéért küzdő költő szép lelke, érzéseinek tiszta­sága, gondolatainak gazdagsága, or­gánumának nemes zengése, előadó művészetének tökéletessége, a poéta férfi ab szépsége egy olyan boldog érzésben forrasztotta össze a hall­gatóságot, hogy azt leirni szinte le­hetetlen. Griczmann Éva énekszámai kö­vetkeztek ezután. Mozart Bölcsődalá­val kezdte és a közönség kellemes meglepetéssel figyelt fal a kiváló muzikalitásu bájos úri lány minden kifejezésre alkalmas, gyönyörű csen­gésű, behizelgő hangjára, amelyet első ízben hallottuok Szekszárdon. „Turul madár sebes szárnya“, „Minek turbákoltok búgó vadgalam­bok“ c'mű dalok követték a Bölcső­dalt, majd ráadásul Balázs Árpádnak „Rózsabokor a domboldalon“ kéz detü csipkefinomságu dalát adta való­ban frenetikuz sikerrel, amelyben kiváló része volt Polgár Margit művé szí tökéletességű zongorakiséretének. Tíz perc szünet elteltével újból Mécs László szavalt, előadván az apák apotheoBisét, a „Hordár“ című költeményét, amelyet „A kirándu­lás elmarad“, „Az Isten játszik“ (amely a világirodalom legkiválóbb költői termékeinek egyike), „A gyér* mek játszani akar“, — nÜveg- legenda“, „Vigyázz állásban“, „4. bűvész“ (paródia) és a „Parancsolj fenség“ című versei követtek. Egyik nagyobb hatást váltott ki a másik­nál mély emberi és hazafias meg­nyilatkozásainál fogva. Az „Üveg- legenda“ és a „ Vigyázz-állásban“ különösen mélyen meggyőző egyéni voltuk révén keltettek mély be­nyomást. Sí«®”.* & *MíU art középosztály találkozó kain — lOO notai ké»yel»ci szoba. Az éttere»- és kárébázbaa Az Erzsébetpluce a «Táros legszebb sSröiöJe. Egyplncér-rendsziir; Leszállított íraki u Szabi Imre tu,ajdonos. dasági élete és nem az ő egyéni ér­dekűk parancsszavára meg kell mez- dulniok, hadd lássák ott fenn Buda pesten, az ítélkezések 0 ympusán, hogy a vidékben van még erő és bátorság tiltakozni a méltatlanságok kai ós igazságtalanságokkal szemben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom