Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-04-20 / 30. szám
XIV* évfolyam. Szék szárd, 1932 április 20. 30. szám. Szerkesztőség ét kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszíni 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre ________6 pengő. | Egész évre_______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLAZSIK FERENC. A lap megjelenik minden eeerdán áe saombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasibon millimétersoronként 10 fillér. Allist keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklim-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. ZOldhltel és Kamatláb. A kormányzópárt legutóbbi értekezletén széles mederben fo'yt a vita a zöldhitel és a kamatláb kérdéséről. A képviselők egy része panaszolta, hogy a termelési hitel folyósítása egyes vidékeken nehézkes. — Többen kifejezést adtak annak a felfogásuknak, hogy a kormány a zöldhitel formájában nyújtandó kölesönre prioritást biztosítson a kölcsönt nyújtó pénzintézetek számára. Kívánták ezt azért, mert ha bekebelezésre keríti a sor, a hitel drágának fog mutatkozni. A vita során felszólalt Purgly Emil földmivelésttgyi miniszter is, aki kifejtette, hogy lehetetlenség a zöldhitelre az egész vonalon prioritást biztositani, mert számolni kell egészen speciális tényekkel is. Elkerül- hetetlen volt például • prioritás biz- tositása a répatermelőkre a gyárakkal történt előzetes megállapodásukból kifolyólag. A zöldhitel kereteit azonban sikerült oly mértékben kiterjeszteni, hogy 20 millió pengő áll erre a célra rendelkezésre. A hitelkeretet a Nemzeti Bank nyújtotta. Ebből a Pénzintézeti Központ 14 milliót, a OKH pedig hat millió pengőt folyósít. Ebből látható, hogy a kormány minden erejével azon van, hogy a gazdákon hathatósan segítsen és a hitelnyújtás körül zökkenők ne álljanak elő. A jelenlegi gazdasági viszonyok között — meg kell állapitanunk — nagy szó az, hogy a kormány ilyen összeg fölött rendelkezni tud, mert bizonyos, hogy tőlünk nem függő akadályok súlyosan bénítják a kedvező feltételek és keretek között mozgó hitelnyújtást. A tények bizonyítják, hogy a kormány teljes mértékben tudatában van annak, hogy a mezőgazdaság úgy sóvárog hitel után, mint a növényzet a májusi esőért, de képtelenség ma azt kivánni a kormánytól, hogy hitelképtelen emberek számára is kölcsönt folyósítson. Ilyen altruista magatartást tanúsíthatna a kormány akkpr, ha az államkassza tömve volna, de ma, amikor minden garast úgyszólván a fogunkhoz kell verni, a közösség érdeke tiltja a pénzzel való könnyelmű gazdálkodást. Soha annyira nem kellett őrködni az állam pénze fölött, mint napjainkban, mert a befolyó adóösszegek bizony nagyon keserves munka eredményei, melyeknek biztos elhelyezését figyelmen kivül hagyni nem le hét. Esekután érthető, ha a kormány csak azok számára nyújt termelési hitelt, akik garantálni tudják annak visszafizetését is. A zöldhitelt váltóra adják ki, fél éves váltó formájában és azokat szeptember közepéig kell visszafizetni. A félévi kamat igen méltányosnak nevezhető, mert nem haladja meg a 4 százalékot. Ebben benne van már a Nemzeti Bank kamatlába is, amely magábanvéve 3 5 százalék félévre. Nem lehet tehát azt állítani, hogy a zöldhitelt súlyos kamat mellett nyújtja a kormány. A hitelnyújtás művelete az OKH-n keresztül máris megindult és erre a óéira egy hét leforgása alatt egy millió pengő került a gazdákhoz. Komoly vita folyt a kormányzó párt értekezletén a kamatláb körül is és megállapitást nyert, hogy a Nemzeti Bank minden körülményt tekintetbe véve, az ország hitelének fontos szempontjait szem előtt tartva, intézkedik a kamat kérdésében. A miniszterelnök nyomatékosan hangsúlyozta, hogy szó sem lehet arról, hogy a kormány a kamatláb leszállításának kérdését levette volna a I napirendről, sőt, minden erejével azon Megint a vidék fizet. A Magyar Nemzeti Bank kamatlábának 1 °/e-kal való leszállítására a Hitelügyi Tanács folyó hó 18 án a közvetlenül leszámítoló intézetek kamatlábát 1 és V2% ^*1, a vissz leszámítoló intézetek kamatlábát pedig l°/e-kal és a betétkamatokat az egész vonalon 1/,°/o-kal mérsékelte. A Hitel ügyi Tanács tehát eme határozatával a kamatmérséklés Vs részétől a vissz- leszámítoló intézeteket mentesítette és azt az amúgy is nehézségekkel küzdő vidéki intézetek nyakába vágta. A kamatmérséklés pénzügyi hátrányait tehát nem a sokkal könnyebb helyzetben lévő fővárosi visszleszámitoló intézetek viselik ismét, hanem a vidék gazdasági életének exponensei. Mi nem csodálkozunk ezen a határozaton, hiszen a vidéki intézeteknek a hitelügyi tanácsban szószólói egyáltalában nincsenek, mig ellenben a nagybankok képviselői igen tekintélyes számban foglalnak helyet a hitelügyi tanácsban. Mióta a Pénz- | intézetek Országos Szövetségének vidéki szervezete a fővárosi intézetek hasonló szervezetével fuzionált, azóta nincs senki sem, aki a vidéki intézetek érdekeivel is törődnék, Nagyon helyeseljük a kamatláb mérséklését, azonban a legnagyobb igszBágtaltp* ságnak tartjuk, hogy ehhez a fővárosi nfgybfnkoknak nem ugyanazon kulcs alapján kell hozzájárulniok, mint a sokkal kockázatosabb üzletkötéssel járó vidéki pénzintézeteknek. Megtörtént tehát ismét az, hogy Budapest határozott és a vidék fizet. Kiváncsiak vagyunk, hogy meddig tarthat még ez a helyzet és mikor látják elérkezettnek a vidék által Budapestre felküldött országgyűlési képviselők az időt arra, hogy a nagybankok erős befolyásával szemben megvédjék a vidéki hitelélet szervezeteit, amelyeknek nehézségeiből és megszűnéseiből a vidéki hitel- keresőkre nézve is óriási hátrányok | és veszélyek fogoak származni. A szőlősgazdák gyiiléseznek A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete vasárnap ülést tartott, amelyen Reitsmann Zoltán a borfogyasztási adó kérdésénél rámutatott arra, hogy ennek eltörlése szempontjából az igazi ellenfél a szeszkartell. „Valótlan, mondotta, hogy a szőlősgazdák a mezőgazdasági szeszgyártás kárára előnyöket követelnek, abba azonban nem lehet belenyugodni, hogy szőlőgazdasággal foglalkozó 1 millió magyar ember érdeke alá- rendeltessék 3—4 család privilégiumának.K Rendet kiván teremteni a felszólaló a rézgálic dolgában is. — j Több hasonló felszólalás után megyebeli közéletü férfiaink közül a közgyűlés az egyesületi tagok sorába beválisztotta Széchenyi Domonkos grófot, dr órffy Imrét és dr Erdélyi Aladárt. Szekszárd és vidéke nyomorgó szőlősgazdái és azok munkásai kétségbeesetten várják, hogy mikor lesz képes a nagy munkát végző szőlősgazdák egyesülete valami eredményt is elérni s mikor ébred már pénzügyi kormányzatunk is arra, hogy a Bzeszkartell boldog tulajdonosainak érdekeiért nem szabad a teljes nyomornak kiszolgáltatni a sok százezer szőlőgazdálkodással foglalkozó polgárt. Egyes szám ára 12 fillér. van, hogy a leszállítás mentői előbb sikerüljön. Károlyi Gyula miniszterelnök a maga részéről is kijelentette, hogy ez a kérdés ma egyik legBÜrgősebb és legégetőbb problémája az országnak, miért is a kormány minden erejével azon van, hogy a kamatleszállítás belátható időn belül megtörténhessék. A súlyos helyzetben levő gazdaközönség örömmel értesü'het az egységespárt értekezletén történtekről, ahol a felelős kormányférfiak tették magukévá azokat a problémákat, amelyek ma < xisztenoiájukban leginkább érdeklik a gazdákat. A rendes időben megtett intézkedések feljogosítanak bennünket olyan reményekre, hogy sikerül mezőgazdaságunk rentábilis munkáját biztositani, Városi közgyűlés. Szekszárd várta képviselőtestülete f. hó 16 án, szombaton, rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek napirendje előtt vitéz Vendel István polgármester meleg szavakkal parentálta el Nagy János Orbánt, a város képviselőtestületének évtizedeken keresztül volt Ugybuzgó, tekintélyes tagját, akinek érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítették. Ezután dr Leopold Kornél kormány főtanácsos azt az indítványt terjesztette elő, hogy a polgármester mielőbb keressen érintkezést az államvasutak igazgatóságával a filléres gyorsvonati rendszernek Szekszárdra való kiterjesztése érdekében, hogy a főváros, vagy a vidék nagy centrumainak közönsége Szék- szárddal megismerkedhessék. Az egyhangú helyesléssel találkozott javaslatot a közgyűlés elfogadta. A tárgysorozat kapcsán dr Kliegl Lajos főjegyző nagyszabású értékes megemlékezést tartott Washington Györgyről. A fővárosi gyermekek szekszárdi nyaraltatása ügyében nemleges határozatot hoztak. — Tudomásul vették, hogy az államrendőrség szekszárdi kapitányságának elhelyezésére szolgáló telekről a vidéki főkapitányság lemondott. — A Berzsenyi utcába torkoló ut megnyitása elhatároztatott. — Mussolini olasz miniszterelnököt Üdvösük, az üdvözlő ivet a város közönsége nevében a képviselő- t(8'.ttlet Írja alá. — Erdős Miklósnak, a „Szekszárd Szálló“ bérlője kérelmének bérösszeg emelésének fel j függesztése és vizdijának helyesbité- | sére vonatkozólag hely adatott, —
