Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-03-23 / 24. szám
XiV. évfolyam. Szekszárd, 1932 március 23. 24. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. A mai bénult és dermedt gazdasági életben a nagyobb központok munkásain kívül egyre tömegesebben jelennek meg a falvak lakéi is, mint munkakeresők. Ezek az emberek nem azért hagyták ott a falut, mert megunták a télen sáros, nyáron pedig poros utcákat, vagy mert a városi utcák csillogó fénye csalta ki őket a falusi éjszakák sötétségéből. Eteket az embereket a kenyértelenség űzte ki az ősi hajlékból. A falusi ember már a várostól remél segítséget. A tengődós lázálmában megjelenik előtte a város az ő mozgalmas életével és munkaalkalmával és erre föl bemegy szerencsét próbálni. A városi ember pedig, aki szintén kenyér után futkos naphosszat, legtöbbször irigykedve gondol a falura, annak csendjére, nyugalmára, békéjére és jólétére. Nem látja, hogy olt is fütetlenek a kályhák és azok körül dideregve ü'dögél a most mindenkire kijáró nélkülözés közepette, a család. Pedig a falusi ember, a falu népe nehezen mozdul ki portájáról és igen súlyos baj, országos szerencsétlenség, ha a magyar rög szerelmese, a földműves mégis a várost óhajtja, odafelé özönlik. Ennek egyetlen oka, hogy ez a nép nem talál munkát, nem tud keresni kenyeret ott, ahová hivatása állította, sorsa rendelte. Bizonyos, hogyha a ma földnélküli já- nosai tegnap gyökeret verhettek volna a magyar talajba, más ígéreteket rejtene magában a magyar holnap. Az a legnagyobb és legnehezebb problémája a magyar jelennek, de a I magyar jövőnek is, hogy ez a szegény, városba özönlő falusi nép ne legyen számüzöttje szülőfalujának. Otthon, a maga falujában kell ennek a tárat dalmi rétegnek a munkaalkalmat biztosítani, hogy a városi munkanélküliek se nézzék irigy félté- I kenységgel ugyanazon szomorú sors- I nak osztályosait: a falusiakat. A kor- I mány, amely az összeomlás után első- I sorban a nemzet fundamentumát ké- I pező falusi nép bajain igyekezett se- I giteni, gazdasági pelitikájában ma is I ugyanezt az elgondolást kel), hogy I megvalósítsa. Nemcsak a nyomasztó 1 gondoktól kell a falut megszabadítani, hanem népét olyan gazdasági viszonyok közé is kell juttatni, amelyek jólétét biztosítják és ennek se- J gitségével megvalósul a magyar fel- I támadás. Márciusi ünnepélyek. A Szekszárdi Kaszinó szombat eBte rendezte szokásos márciusi hal v&CEoráját, mellyel a negyvennyolcas események és eszmék emlékének ál dozott. A nagy érdeklődés mellett lefolyt vacsorán a bevezető megemlékezést Bodnár István iró, a kaszinó igazgatója mondotta, míg dr Kayser Béla kir. ügyész tartotta a nagy figyelemmel hallgatott és a nagy politikai elmélyedésre valló értékes ünnepi beszédet, amely osztatlan tetszést váltott ki. Bikács lakossága március 15-ét a folyó évben is méltóképpen ünnepelte a vitézek, a leventék és az iskola bevonásával. A nagyhatású ünnepi beszédet az ünneplők nagy tetszése mellett Jánosa Ferenc vezető jegyző mondotta. Az ünnepség megrendezésének érdemében vele együtt osztozik Dächert Jakab igazgatótanitó. A hazafias megemlékezés a Himnusszal ért véget. Bölcske. Úgy a róm. kát., mint a ref. templomban istentisztelet, majd az iskolákban ünnepély volt, melyen a növendékek sikeres szavalatokat és énekeket adtak elő. A róm. kát. iskolában Taksonyi JózBef káplán, a ref. iskolában pedig Pápay István mondották az ünnepi beszédeket. Délután a piactéren az Iskolánkivüli Népművelési Bizottság rendezett a helybeli leventeegyesület, cserkészcsapat és dalárda bevonásával nagyon sikerült ünnepélyt, melyet Pápay István nyitott meg. Szabadi Sándor szavalata után Taksonyi József káplán mondotta el magasszárnyalásu hazafias ünnepi beszédét. Szerepeitek még: Virág István, Ferde Mihály, Ötvös Károly és a dalárda. Az ünnepély Pápay István zárószavával ért véget. Dombóvár. A nagy szabadságün- nepet méltó keretek között ünnepelte meg Dombóvár közönsége is. Délelőtt minden felekezet templomában ünnepi istentisztelet volt. A kir. kát. reálgimnázium ünnepségén az ifjúsági énekkar dr Tóth Pál tanár mintaszerű, kifogástalan vezetése mellett elénekelte a Magyar Hiszekegyet, a Himnuszt és a „Szép vagy Magyar- ország0 cimü lendületes, irredenta dalt, Pelcz József VIII. o. tanuló tartalmas ünnepi beszédet mondott, Rühl Lajos VIII. o. t. elszavalta Kozma : „Karthágói harangok“ cimü J költeményét, Dávid Tibor VIII. o. t. pedig a „Nemzeti dali“. A kát. Legényegyletben dr Piukovich Sándor méltatta a nap jelentőségét, Nagy Lajos pedig hasefias költeményt szavalt, végül a Kát. Olvasókörben az ünnepi beszédet dr Piukovicb Sándor mondta. A „Dombóvári Nemzeti Társaskör“ szokásos tárBasvacso* rája ebben az óvbefTelmáracÚ, a teríték ára helyett a tagok között g) űj- tés volt és a gyűjtött összegből a Társaskörnek 250 szegényt sikerült meleg gulyáslevessel megvendégelni. Bölcs ke Szentandráson a pusztaság négy tája felöl összegyűltek a tanyai magyarok a március tizenötödik i ünnepélyre és zsúfolásig megtöltötték a 84 tanuló részére is szűk iskolahelyiséget. A Himrusz után Krcskay János tanító hazafiasságtól izzó hatásos beszédet mondott, majd a gyermeki szivekből s ajkakról hangzottak el szebbnél szebb költemények, énekek, végül egy kis egy- felvonásos színmű fenséges gondolatai. Külön dicséretet érdemelnek Kis József, Kis Imre, Tatár István, Orbán Erzsi, Fehér István, Szabó Sándor, Zsuffa Klári, Kis Biri, Tatár Ili tanulók és Holp Lajos levente. Duna földvár. A Szociális Misszió Társukat kebelében Dunaföldváron működő Boldog Margit Leány Club és Szent Teréz Leány Egylet vasárnap ünnepelte a szabadságharc emlékét, mert 15-én a lelkigyakorlatok az ünnep rendezésében gátolták. A nagy érdeklődés mellett lefolyt hazafias ünnepélyen a Társu'at főnöknője és a missziós nővérek a rend díszruhájában jelentek meg. A múltra való emlékezést Palotay Kató, a Leány Club ifj. elnöke mondotta, mig ez ünnepi beszédet dr Bujdos János az iskolánkivüli népművelési bizottság ügyvezető igazgatója tartotta. Szerepeltek azonkívül: Böde Erzsiké, Hesz Mariska, Nagy Katica, Lipták Terns és Benedek Annus, valamint a Gyermek Otthon növendékei. Dunaszentgyörgy. Délelőtt 10 órakor az elöljáróság vallásfelekezet nélkül testületileg ünnepi istentiszteletre vonult a templomba, ahol az iskolák és a leventék is teljes számban kivonultak. Este a Polgári Olvasókörben hazafias ünnepség volt, ahol a dunaszentgyörgyi ref. dalárda haza- | fias dalokat énekelt, majd a nemzeti I ünnepnap jelentőségét dr Gödé Le- | vente ügyvéd magasszárnyalásu beszédével méltatta, utánna Fodor Esztike házi fias irredenta verset szavalt. Fácánkert. Az iskolában tartott kedves ünnepélyen jelen voltak az iskolásgyermekek, a leventék és a felnőttek nagy számban. A Hiszekegy eléneklése után Szíjártó Sándor tanító méltatta e napot, majd az is- kolásgyermekek előadták „Esik eső karikára“ és „Petőfi lelke“ cimü irredenta jeleneteket. Az ünnepélyen még szép szavalatok és énekszámok hangzottak el. Az ünnepélyt a Himnusz zárta be. Gerjen. Délelőtt ünnepi istentiszteleten a községi elöljáróság, levente egyesület és a Gerjeni Dalkör a község közönségével együtt testületileg vett részt. Istentisztelet után a községházán nagyszámú közönség jelenlétében hazafias ünnepély volt és annak keretében Győrffy József ref. ki ntortanitó, Mihály Kálmán ref. tanító, mint felkért ünnepi szónok méltatták mároius 15-ét. Az Unnepétyen több szavalat és a Gerjeni Dalárda által előadott hazafias ének hangzott el. Az Ünnepély a Magytr Hiszekegy eléneklésével ért végett: Györköny németajkú, de magyar érzésű lakosságának Unnrpélye a templomban folyt le igen nagy részvétel mellett. Főbb pontjait képezték a közének, azt követte a lelkész magyar nyelvű hazafias imája, továbbá néhány az iskolásgyermekek által előadott szavalat, Tiderle Lajos tanító alkalmi beszéde, majd több szavalat, ének és pároBjelenet után Buncsák József tanitó szavalta el Ábrányi Emilnek „Mi a haza ?“ cimü költeményét. Az ünnepélyt a férfikar négyszólamú Himnusza fejezte be. Kajdacson a templomban ünnepi istentisztelet volt, melyen megjelentek az iskola, a községi elöljáróság és a leventék. A lakosság a régi lelkesedéssel ünnepelte meg a nagy napot. Az ünnepély a hősök szobra előtt folyt le, ahol a közönség Himnusza után Vaszari György szavalata váltott ki nagy tetszést. A Ko vács József kántortanitó által vezényelt róm. kát. dalárda éneke után dr Strausz Nándor intézett hatásos beszédet az ünneplőkhöz. Bérdi Gyula levente szavalata, a dalárda éneke és a Hiszekegy után az* ünnepség a leventék diszfelvonulásával véget ért. Kisvejkén a Róm. Kát. Olvasókör elnöksége és a népiskolák vezetősége tartott ünnepélyeket. A nép- [ iskolákban Reisner István kántor- | tanitó és Mayer Julia tanítónő mocEgyes szám ára 12 fillér. t
