Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-08-19 / 65. szám
Szekszárd, 1931 augoiztas 19, 65. szám XIII. évfolyam. TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer mesfelenö keresztény politikai és térsadalml lap. Szerkesztőség ét kiadóhivatal: Szekszirdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre-------— 6 pengd. | Egész évre_____12 pengd. Sz ent István király. Eser magyar év történetéből ragyog ki meB8se Szent István első magyar királyunk két hatalmas, megpróbáltatásokkal dacoló és ma is erős alkotása: a kereszténység fölvétele és a magyar királyság megalapitása. Megvalósítójuknak, Szent István királynak alakját a magyar kegyelet arra a piedesztálra emelte, ahol az örökkévalóság trónja körül a hit és a történelem eggyé magasztosul, el* veszti válaszfalai határozottságát és elkülönithetetlenül egymásba fonódik. Szent István kultusza vallási és nemzeti motívumokból fakad és ez magyarázza meg annak a rajongás nak mélységét és mulhatatlanságát, mellyel fennkölt alakját a magyar kegyelet mindenkor körülövezte. — Messze elivelő két alkotása ezer magyar esztendő sorsát határozta meg és országát Európában az első nemzetek sorába emelte. Volt idő, mikor magyar tenger vizében hunyt el észak, kelet és dél hulló csillaga, volt idő, mikor Bécs- nek büszke vára hollós Mátyás bús hadát nyögte, volt idő, mikor Fáris palotái között kurucok csizmája esi- korgott és volt idő, amikor a megtámadott haza hősregék világát el* homályoBitó halálmegvetéssel, vértengerek áldozatával vívta diadalmas harcait a nyugoti hit és az európai műveltség védelmében. S ha vész, nagy csapások szakadtak is reánk, a magyar turul újra, meg újra diadalmasan állotta ki a világtörténelem vihar-próbáit és rabló mongolok zúgó nyilzáporából, Zápolya öldöklő századából és a bosszús egeknek ostorcsapásaiból még több erőt, még több kitartást merített az eljövendő küzdelmekre. Mert a múlt emléke, a muH fényessége : ez zúgott elő égőén, keserves fájdalommal a régen tépő balsors nehéz napjaiban, ez szolgáit büszke vigaszul a múltat és jövendőt meg- bünhődők sirvavigadásában, ez zoko gott ki Cinka Panna szomorú hegedű szavából. A múlt emléke, az ősi múltnak fénye, a világra szóló hires magyar vitézség, párosulva a vallásossággal, az erkölcsösséggel és lovagiassággal: ez gyújtott csillagokat a magyar égen és ez gyújt csillagot most is, ma is, csillagot, amely magyar éjszakák ködéből messze kiragyog a szomorúság tejutján. A csillag: Szent István király tündöklő fenséges alakja és gyászos öltözetben, búval harmatozó szomorú mezőkről ehhez a csillaghoz kiáltunk fel: Hol vagy István király ? Látod-e a megalázott Pannóniát, szomorú hazánkat, Boldogasszony boldogtalan országát? Hol vagy István király? Jöjj el csillagdicsőségedde), szenteknek egyességéböl, jöjj el hozzánk örök célokat szolgáló szent erőddel, jöjj el hozzánk felépíteni a Te pél dádnak, a Te akaratodnak ujraálmo- | dósában kirajzolt uj, dicsőséges, erős, I gazdag, nagy Magyarországot 1 Szent István-napra. Imára hi a dallamos harangszó Szent István ősi, fényes Ünnepén S elnémul lelktlnk mélyén a panaszszó, Ébred helyette boldog, szép remény. Felejtünk minden bánatot, keservet, Mely átkarolja földi életünk. Lelkűnkbe eszmék trombitái zengnek S fényes múltúnkba száll tekintetünk. S míg élesztgetni lelkünk bizodalmát A régi fény és pompa felragyog, Szent István ősi, boldog birodalmát Álmodjuk vissza, árva magyarok. Hol vagy Szent István, kit szívünk ma kíván, Mikor nehéz bú tép és fojtogat? Előtted gyászos öltözetbe sírván Megáldjuk újból védő jobbodat. Te voltál az, ki mint nagy, bölcs vezére, Dacos népének új irányt szabott S megalkotód nagy lelked lánghevével Az ezredéves magyar államot. Müvedre Isten szent áldása szállott, Valóra vált a büszke gondolat S nagy alkotásod fényesen megállott Az ezredéves hosszú harc alatt. Hiába dúlta, ostromolta sokszor A germán és szláv, török és tatár, Megdőlt itt mindig minden gyilkos ostrom És tovaszállt a szörnyű vészmadár. És egységet bár sokszor nem mutathat S testben, lélekben hányszor tört, laza, Bástyájaként itt állt mindig Nyugatnak Az ezredéves drága őshaza. Reánk szállt ez, mint fényes, szent örökség. Mi voltunk, akik elpocsékolánk, De hisszük, hogy Te feltámasztod ismét, István király, mi vesztett őshazánk. S míg kálvinista lelkem im kitárul S háláját áldva zengi most feléd» Hü csókra várja Regnum Christianum A Regnum Marianum szellemét. Tekints az égből csüggedt nemzetedre, Amelynek szíve tégedet kíván, S áldásod, várja érted lelkesedve, Te glóriás, szent, első nagy király. Ragyogjon széjjel koronád sugára A négy folyam 8 a hármas bérc felett S szálljon dicsőség a magyar hazára S e népre, mely már annyit szenvedett. Jöjj e világra Krisztus szent országa, Vond fénykörödbe a magyar hazát És nemzetünket átkarolva, áldva Derítsd örömre fájó panaszát. Éledjen lelkünk hősi bizodalma A fölleges, bús magyar ég alatt És szent Istvánnak ősi birodalma Legyen megint nagy, boldog és szabadi A szekszárdi m. klr. Föld- m\m Iskola éuzűrú olzsíúla. Dr őrffy Imrének, • szekszárdi kerület képviselőjének nagy utánjárással sikerült annak idején kieszkö. zölni, hogy a földmivelő társadalom kulturnivójának emelése oéljából a földmivelésügyi minisztérium Saek- szárdon földmives iskolát állítson fel, ahol gasdáink fiai elméleti és gyakorlati kiképzésben részesülhessenek. Ez a rendkívül fontos és a mai nehéz gazdasági helyzetben úgyszólván elengedhetetlenül szükséges tudást nyújtó intézet folyó hó 15 én délelőtt */a9 órakor tartotta évfolyam- záró vizsgáját, amelyen a kétéves tanfolyamot bevégzett tanulók igen szép feleletekkel gyönyörködtették a vizsgálóbizottságot és azokat a nagyszámban megjelenteket, akik a vizsgán való részvételükkel is kifejezésre juttatták, hogy érdeklődnek az iránt, hogy a gazdakösönség jövő generációjának irányítására hivatottak, mit tettek magukévá az iskola tanításaiból. A vizsgán megjelent a földmive- lésllgyi minisztérium képviseletében dr vitéz Eolgyáry László miniszteri titkár, br Fiáth Tibor a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület elnöke, valamint a Gazdasági Egyesület tisztikara, Legény Oszkár, a gazdasági felügyelőség vezetője, vitéz Tihanyi Szilárd, a vitézi szák kapitánya, Tóth Lajos, ref. lelkész, s még igen sokan Ssek- szárd hivatalnok közönsége, Szekszárd és a környékbeli gazdatársadalom tagjai közül. Dr űrffy Imre országgyűlési képviselő szintén bejelentette a vizsgán való részvételét, azonban a 33-as bizottság ülése szombaton késő estig tartván, az ő agilitása révén létrejött iskola első tanévfolyaua záróvizsgáján legnagyobb sajnálatára nem vehetett részt. A vizsgálóbizottság a földmivelésügyi minisztérium kiküldöttjének elnöklete alatt br Fiáth Tibor, Legény Oszkár, Saieb András bizottsági tagokból, Groisz Ottó, az iskola igaa- gatójából, Koperniczky István gazdasági segédtanarból és Hayth Pereno ny. szőlészeti és borászati felügyelőből alakult meg. A vizsga megkezdése előtt Groisz Ottó ismertette az 1930—31. tanévről szóló pompásan összeállított évi jelentést, amely szerint az iskolának összesen 39 tanulója volt az év végén. Érdemes felemlíteni, hogy a 39 tanuló közül 17 Tol namegy óból, 4 Z «lám egyé bői 3—3 Baranya- és Saatmármegyekből, azonkívül 2—2 tanuló Fejér, Nógrád-, Abaujtorna-, Szabolcs- és Saolnok- megyékből, 1—J tanuló pedig Pest-, Bacabodrog-, Somogy-, Komárom- éB Hajdumegyékből került kj. Szekszárdiul, — bár a városnak 2 alapítványi helye van, — mindössze csak egy tanu'ója volt az iskolának. Est, mint szomorú tényt említjük fel, mert ha Szekssárd gasdatársadalmn 1 kellőleg megértette volna ezen iskola BABAY GÉZA. f célját és több súlyt fektetne gyerEgyes szám ára 16 fillér. Főszerkesztő: II Felelte szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. || BLÁZSIK FERENC A lap megjalaolk mlodeo eserdán Aa ezombaton. IElőfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét! illetd közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érái: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül.
