Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-09-30 / 77. szám

XIII. évfolyam. Szekszárdi 1931 szeptember 30. ■ at 77. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. FCsieikesztfi; SCHNEIDER ]ANOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épfiletében. Telefonszám 85 és 102. . . . . , - - .. . . . I A lap meSlalaalk minden .serdán é. szombaton. Előfizetési díj: IElőfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Pélévre-----------6 pengő. | Egész évre----------12 pengő. | illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hir detések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyitttér soronként 60 fillérbe kerül. « 1* * * J ** 1 # • 1 1 4 Az alispán időszaki jelenlese. A tavaszi rendes közgyűlés óta elmnlt hat havi időszakról számol be Száváid Oszkár alispánnak a jövő hó 6-án tartandó megyegyÜléshez in­tézett igen terjedelmes jelentése. Sió- morn akkorddal kezdődik ez az írás, rámutatva a legfájóbb, szinte ka­tasztrófádnak mondható jelenségre, a vármegye közönségét erősen sújtó rossz búzatermésre, amelynek követ­kezményeképpen a föld sok helyen még a vetőmagot sem adta vissza. Tetézi a bajt az alacsony gabona­árakon kivül a nyári csapadékhiány, úgyhogy a szegény nép háztartá­sában nélkülözhetetlen kapásnövények hiánya a téli Ínség fenyegető rémét veti előre. Ezek előrebocsátása után megin­dító módon szól az alispán a vár­megye lakosságához, kérve, hogy a már most megindított inségakcióból mindenki vegye ki a maga részét, mert embertársi kötelesség, hogy a búza országában föld ne maradjon bevetetlenül és hogy Ínséges szájnak nem szabad kenyér nélkül maradnia. Az oceánrepülő magyar pilóták világhírű teljesítményéről szól ezután nagy örömmel a jelentés, felemlítve, hogy ez az eredmény óriási büszke­sége a vármegyének, hisz Magyar— Wilczek Sándor, a hős aviatiküsok egyike, vármegyénk szülötte. Meg- emlékezik ezután a vármegyéi vitéfci szék jubileumáról, a dombóvári cser­készek zászlószenteléséről, a TÉBE szekszárdi üléséről, a veszprémi 'Főis­pán! installációról, a pécsi megyehá­zán lefolyt ünnepségekről, a székes­fehérvári hősi emlékszobor és a mo hácsi lengyel emlékmű leleplezéséről, a bonyhádi tűzoltók jubileumáról, a decsi templom felszenteléséről, vala­mint a regölyi lókiállitásról és ver­senyről. A vármegye közigazgatását és közállapotát ismerteti ezután az alia pán és aggodalommal szól róla, hogy az állam a már két ízben gyéritett Vármegyei tisztviselők és egyéb al­kalmazottak létszámától újabb jelen­tékeny áldozatot követel. Ez a csők kentés a jelenlegi létszámot 26 fővel csökkenti akkor, amikor zz 1914. évben volt 127 főnyi létszám immár 87-re szállott alá. Mivel a létszám- csökkentés a gyakorlatban olyan kárt okozó* hogy az a kár nem ér fel az állások megszüntetése révén mutat­kozó költségvetési előnyökkel, az alispán azt javasolja, hogy a törvény­hatósági bizottság Írjon fel a belügy­miniszterhez az - elrendelt létszám­csökkentés mellőzése érdekében. A községek háztartásának állapo­táról közli A jelentéi, hogy a" folyó évben‘a községek költségvetését az alábbi pótadószázalékkal hagyta jóvá: 18 községét 50 százalékkal, 1—1 községét 58, 60, 65, 67, 60. 70 szá­zalékkel, 91 köáaégét 75 éB 2 köz- Ségét lOO százalékkal. ' * ti .nfiurvT ___________\----­A községi alkalmazottak fizetési alapjából 65 község részére 361.776 P segélyt osztott fel, a belügyminisz­ter pedig a községi központi segé­lyezési alapjából 1 község részére 29.939 pengő Begályt adott. A fen­tiek szerint több község pótadószáza- léka és a kiosztott segély összege az előző évi állapothoz képest emelke­dett ngyan, más vármegyékhez vi­szonyítva azonban a helyzet még mindig jobb volt (több vármegyében a községek többségében 100 száza­lékos pótadót kellett kivetni). A közbiztonsági állapotok terén említésre méltó esemény nem fordult elő. Mint különös jelenséget, felemlíti a vándoriparosok és munkanélküliek­nek nagy számban mozgását, amely ugyan eddig különösebb bűncselek­mények elkövetését nem idézte fel, de annak országos megakadályozá­sára a kormány figyelme felhívandó lenne. A kivándorlás azünőfélben van, mert mig 1929. év 1. felében 298, 1930. év I. felében 141, addig a folyó óv I. felében már csak 32 egyén vándorolt ki a tengerentúli orszá­gokba. Eszel szemben a kényszer- hazaszállítás a múlt évekhez hason­lítva tetemesen szaporodik, aminek még további emelkedése várható. A leventeintézmény életében külö nősebb említésre méltó esemény nem történt. Különös gondot fordít az alispán a társadalmi sportegyesületek helyes irányú vezetésére is, hogy a sportolók mindig a mzgasztosabb nem­zeti eszme szolgálatában álljanak. A sport nagy társadalmi átfogó erejé­vel egyesítette az egész vármegyére kiterjedő működési körét a Törvény­hatósági Bizottság engedélye folytán a megye színeiben és címere alatt „Tolnavármegye“ Sport Egylet névén a két szekszárdi sportegyesületet is. A vármegyei alapok, a közegész­ségügy, az állategészségügy, a mező- gazdaság, a közutak és építések, a tanügy és az iskolánkivüli népokta­tás állásának minden részletbe kiter­jedő ismertetése után közli az alis­pán, hogy 41 községben analfabéta tanfolyamot fog szerveztetni. Fájó érzéssel emlékszik meg az alispán arról a pokolian kieszelt me­rényletről, mely Biatorbágy mellett követtetett el és amely az egész mű­velt világ felháborodását és megve­tését idézte fel. A gyilkos merénylet közelebbről íb érintette vármegyén két, mért az ártatlan áldozatok kö­zött táláltattak Faidt Báliritné és 8 é¥és fia, valamint Faidt LÓfincné bátaszéki lakosok, akik Belgiumban állandó munkát talált férjeikhez akar­tak költözni. A vármegyének ék Bá- tassék községnek gyásza impozáns mérőkben byjlVánult meg az áldo­zatoknak Báf aszókén nagy gyász- pompával lefolyt 'temetéié alkalmá vaf, ahol a* FlfmegjrS ké^yB^ét^béfa SzoDgott Edvin járási főszolgabíró jelent meg és ravatalukra a várme­gye köiönsége nevében koszorút he­lyezett. Emelkedett hangon köili ezután a jelentés, hogy a vármegye egyik büsz- kesége, Hegedűs Gyula m. kir. kor­mányfőtanácsos, a Vígszínház ünne­pelt művésze, a zeneművészeti főis­kola kiváló tanára, visszaadta nemes lelkét teremtőjének. A művész Kétyen 1870. évben született és onnan indult el a sainpályán hóditó útjára. A mo­dern szinjátaaásnak alkotó egyénisége volt, akinek természetes, közvetlen játékstílusa a legújabb magyar szín­játszásnak valóságos iskoláját terem­tette meg. Ezért felmérhetetlen nagy a veszteség, mely elmúlásával a ma­gyar színészetet és az országot érte. Az országos gyászban mélységes fáj­dalommal résztvevén a szülővármegye is, az álispán a nagy halott ravata­lára a vármegye közönségének ke­gyelete jeléül koszorút helyéztétett és özvegyéhez részvétiratot intézett. Végül kéri, hogy az elhunyt emléke a törvényhatóság jegyzőkönyvében megörökittessék. Városi közgyűlés. Szekszárd megyei város képviselő­testületének péntek délutáni ülése, mélynek programmját előző számunk­ban már közöltük, a város életére és háztartása biztonságára nagy fon­tosságú ügyekről határozott. Arány­lag élénk érdeklődés mellett folyt le ez a közgyűlés, amely azzal az ün­nepi aktussal kezdődött, hogy a pol­gármester szép Üdvözlő szavak kísé­retében adta át André István kor­mánytanácsos, ipartestületi elnöknek az országos iparegyesületi kongresz- szus aranyérméről szóló okiratot. A tárgyalásra kitűzött ügydarabok kerültek ezután sorra és ezek során elfogadták a Tolna vérmegye kis gyűlésének Schäffler József végre­hajtó szolgálati idejének beszámítása tárgyában hozott véghatárézat ellen előterjesztendő panasz szövegét, vala­mint tudomásul vették a vármegyei közigazgatási bizottságnak Pillér Re­zső végrehajtó fegyelmi ügyében ho­zott határozatit. Ezután következett a közgyűlés legfontosabb tárgya, a városi kiadá­sok apasatása végett kiküldött taka­rékossági bizottság javaslata, amely­nek kivonatát múlt számunkban' már leközöltük. A k ép vis flötest ület tagjai figyelemmel hallgatták végig a nagy­szabású előterjesztést, amely a városi takarékossági bizottság többhetes kö­rültekintő és megfontolt munkájának az eredménye. A bizottsági javaslat elmondja', hogy bár a kormányren­delet a városi adminisatráció sze­mélyzetcsökkentésének keresztülvite­lét 6 év alatt tartja végrebajtandó- nak, a város jól felfogott érdekében a folyó év végével mégis lé kell épi- j feni azokat az állásokat, amelyeknek I a diiazáfiára fedezetet előteremteni már most is alig lehet. Kiterjed ez a javaslat úgy a városi adminisatrá- cióra, mint a városi Uaemek ügy­vitelére és ai a megnyugtató ered­ménye, hogy a jövő évben 85.000 pengővel lesz kevesebb a város sze­mélyzeti kiadása, mint az idén volt. A polgármester szerint ezt a radi­kális megoldást aiért kell előterjesa- teni, mert a vároB adózó polgársága a rettenetes gazdasági viszonyok miatt teherviselő képességének a végső ha­tárára érkesett. Elsőnek dr Albers Rezső ügyvéd szólt a javaslathoz és azt indítvá­nyozta, hogy adassék az vissza a bizottságnak, amely terjesszen a köz­gyűlés elé olyan kimutatást, amely á város vagyoni állapotát, birtokait és terheit egyaránt feltünteti, hogy annak alapján határoahasson a köz­gyűlés. Tóth Lajos megfontolandónak tartja, nem túlságos nagy-e aa a lé­pés, amelynek megtételét a takaré­kossági bizottság javasolja, ö a maga résaéről azt ajánlja, hogy a taka­rékoskodásban egy lépéssel se menjen tovább a közgyűlést, mint ahogy az valóban szükséges. Kéri, hogy azok, akiket most állásuktól felmentenek, később, a viszonyok megváltozásával a város szolgálatába vissza vétessenek. Schneider János, lapunk főszer­kesztője kért ezután szót és dr Albers Rezső felszólalásával foglalkozva el­mondta, hogy a takarékossági bizott­ság heteken tartó munkával, alapos átgondolás ób saámitás után terjesz­tette elő javaslatát. A bizottság tag­jai megviisgálták a város vagyoni állapotát és megállapították, hogy a polgárság adófizetési képességének a lecsökkent voltára való tekintettel más javaslatot nem lehet tenni. Viszont nagyobbmérvü illetmény- leszállítást nem lehet végrehajtani, mert szem előtt kell tartani a ter­melő gazdálkodó osztály érdekeit is. Ha ugyanis a tisztviselő osztály fogyasztóképeBBégét jobban csökken­tik, akkor a termelők nem tudják terményeiket még úgy sem értékesí­teni, mint ma. A biiottság javaslatát a maga teljes égésiében ajánlotta el­fogadásra. Dr Marxreiter Alajos azt kérdezte, hogy az elbocsátások révén nem állnak e elő nagyobb mérvil nyugdíj- és végkielégítési kiadások. Vitéz Vendel polgármester meg­nyugtató választ adott erre a kér­désre, majd felmutatta a belügy­miniszter által kőzzéadott és az Ősz- szes magyar községek és városok státusát feltüntető könyvet, amelynek hivatalos adatai szerűt Szekszárd- nak 5.328,833 pengő vagyona és 3.233,009 pengő adóssága van, mely­ből 2.073,000 pengő még fennáll. Végül javasolta a polgármester, hogy a takarékossági biiottság előterjesz­tésé azzal a hoazáadással fogadtassák el, hogy helyüresedés esetén a most elbocsátott egyéneket újból fel kell I venni a városhoz. A szavazás elrendeltetvén, a kép- I viselőtestület a javaslatot úgyszólván Egyet szám ára 16 flUéK

Next

/
Oldalképek
Tartalom