Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-03-21 / 23. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 március 21. FftBIRH RÁDIÓ # MINDKS )Ó • FRBIRjjjftDIÓ FftBIftti RÁDIÓ • MirtDIQ ]Ó • FftBIftM RftDIÓ FABIAN SÁNDOR ízEKS^ZÁ R D^SÍn^TelSoS 139 240 Eladó I efézzaégez Phönlx-pálma o vadásztábla Rákóczi ucca 17. szám aIat]t ták hazafias ünnepélyüket. Saebbnél- atebb hazafias szavalatok és énekek emelték a nap jelentőségét és fényét. Aa Ünnepi beszédet Kránitz Lajos hittanár tartotta. Délután a bonyhádi reálgimnázium Petőfi Önképzőköre tartotta Ünnepélyét, amelyen az összes testületek, hivatalok, intézetek, levente- és tüz- oltóegylet résztvettek. Az ünnepély a Himnusz eléneklésével vette ke«- detét. Majd Kovács Boldizsár, Liszt VI. rapszódiáját adta elő. Az ünnepi beszédet Lotz N., az intézet legjobb tanulója tartotta. Majd a vegyeskar éneke után KovácB Emil tanuló szavalta el Sajó S. „A zászló" cimü költeményét. A zenekar szép játéka után Wagner Árpád tanuló „Petőfi szerepe a szabadságharcban" cimü ta nuímányát olvasta fel. A férfikar éneke után a leventezenekar a magyar Hiszekegy eljátszásával fejezte be az ünnepélyt. A leventék ünnepélye. A reálgimnázium ünnepélyétől a jelenvoltak az ifjúsággal, a leventecsapatokkal éB zenével a Hősök szobrához vonultak, ahol dr Schreck Adám orvos, a tűzoltó- egylet elnöke, a leventeegyesület alel- nöke tartott beszédet, majd koszorút helyezett el a szoborra. Este 8 órakor a bonyhádi Protestáns Kör dísztermében volt 187 terítékes ünnepi vacsora. Itt az ünnepi szónok Jánosi György, lapunk illusztris munkatársa, az ismertnevü író, váraljai ref. lelkész volt. Majd Ge- nersioh Tivadar ev. lelkész tartotta meg hazafiasságtól izzó németnyelvű beszédét. Beszédeiket frenetikus taps honorálta. Dunafolduár. Délelőtt az összes hivatalok képviselőinek megjelenése mellett tartott istentisztelet után a közönség Forrai Aladár h. főjegyző, Nagy Lajos községi bíró s az elöljáróság több tagjával a hősök szobrához vonult, hova Gottesmann Alfréd vezető főoktató az összes leventéket levezette. Pintér János karmester vezetésével a leventezenekar élj át ásottá a magyar Hiszekegyet. Utána Csah Ferenc r. kát. káplán tartott ünnepi beszédet, majd Méhes István levente lelkes tűzzel szavalta el Petőfinek „1848. márc. 15." cimü költeményét. A Törekvés dalárda Horváth Ferenc karnagy vezetésével hazafias dalokat énekelt. Végül a leventezenekar eljátszotta a Himnuszt és az ösz- szes leventók diszmenetben vonultak el a hősök szobra előtt. Délután a Dunaföldvári Iskolán- kivttli Népművelési Bizottság is megünnepelte a márciusi nagy napok emlékét. Dr Bujdos János ügyvezető- igazgató felhívására a községnek leg- nagyobbrészt földműves lakossága a litániák utáp a Polgári Olvasókörben gyűlt össze, amelynek nagytermét zsúfolásig megtöltötte. A földműves ifjakból alakított alkalmi dalárda Gábor Pál r. kát. tanító vezetésével elénekelte a Himnuszt. Utána dr Bujdos János kezdte meg ünnepi beszédét, amelynek folytatásaként mintegy 60 vetített képpel örökítette meg a hallgatóság emlékezetében a 48 as események lényegét és tanulságait. A nép feszült figyelmét csak felélénkítették a hazafias dalok, amelyeket az egyes aktuális képeknél a közönség a dalárdával együtt énekelt. Az utoljára hagyott békés családi jelenetet ábrázoló színes képeknél a szónok — a képen látható apára és gyermekeire mutatva — lelkére kötötte a hallgatóságnak a nap tanulságaként, hogy a 48-ban megszületett magyar testvériség gondolatában neveljék fal gyermekeiket. A Szózat eléneklése után a nép lelkes, ünnepi hangulatban ült diszlakomájához. Este. Az Egyenlőségi Körben tartott ünnepi vacsorán Báthori Dániel ref. lelkész, a Kaszinóban Őry Gáza alelnök tartott ünnepi beszédet. A tüzoltózehekar pedig a Szenthárom ság téren fáklyafény mellett térzenét Adott. Mucsfa. A mucsfdi Ev. Olvasókör, a Dalárda és a Levente Egyesület március 15 -én este 7 órakor együtte sen rendezték és tartották meg a szabadságharc emlékünnepét az Ev. Olvasókör helyiségében. A Himnusz eléneklése után a Talpra magyart szavalta Majer János levente. Az ünnepi beszédet Weigel Adám lelkész, a kör elnöke tartotta, nagy hatást keltvén. Utána „Ima a Hazáért" c. dalt a dalárda vegyeskara énekelte. „A szabadsádharc előzményei és napja" címen igen értékes előadást tartott Antal György kántortanitó, a dalárda vezetője. A Szózatot Weber Henrik és Tewich Konrád olvasóköri tagok szavalták. Fogadalom. Éne kelte a dalárda vegyeskara. Ébresztő. Szavalt igen sikeresen Reith Henrik olvasóköri tag. A lelkes zárób aszódat Emich János községi bíró mondotta. A lelkes ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget. A mucsfaiak a március 15 ének gyönyörű megünnep lésével, amelyen az egész elöljáróság, a leventeegyesület és a község szine- java jelen volt, ismét tanúbizonyságot tettek hazafias érzésükről és hazájukhoz való megtántorithatatlan hűségükről. Váralja. Az ünnep a szokott komoly keretek között, gazdag és változatos tartalommal folyt le. A ref. templomban megjelent a falu lakosainak nagy része felekezeti különbség nélkül, a hatóság és testületek. — Jánosi György lelkész a hazátlanok hazájának felosztásáról beszélt. Este a népművelés támogatásával a Független 48 as Olvasókör segítségével előadta a műkedvelő ifjúság Jánosi György „A királyné pásztorai" cimű irredenta népmeséjét 4 felvonásban hihetetlen erkölcsi és anyagi sikerrel. Felvonult az úgynevezett Sárköz minden népszokása, gyönyörű népviseletben, remek előadásban, az 1000 pásztor, aki összetart, egymást szereti éB elindul királynéja és hazája megmentésére. A vezér Sas Dávid: Csuma János, a királyné: Horváth Judit, leánya: Kovács Éva, az áruló: Szép István, a pásztorfiu anyja: Dá kány Erzsébet, testvére: Kis Erzsébet, vőlegénye: Szösz Sándor, majd a hóhér: Kaszás Sándor, a kedves Kovács Judit, Vastag Erzsébet, Újhelyi Erzsébet, Szép Sárika, a fiuk: Ferencz Pál, Kulcsár János, Ferencz József, Szabó János, Rémes János a pap, Dussi József a kántor, Csuma István a megmentő, valamennyien olyan szép játékot nyújtottak, amilyen még nem volt Váralján. Sok tapsot kapott Horváth Judit, Kovács Éva, Kovács Judit a leányok és Csuma János, Szép István és Pap János a huszár. A színdarab előtt Szabácsi Vilma urleány irredenta és magyar dalokat énekelt igen kellemes hang- jáo, amelyekkel nagy hatást ért el. Ismeretterjesztő előadások zfiróQnnepétye Pakson. Az iskolánkivüli népművelésnek egyik különleges ágazatát kultiválják évek óta a paksi áll. polgári leányiskolában, ahol az intézet tevékeny igazgatója s kitartó munkatársai — a tanárnők — a folyó tanévben is az elemi iskolai ismereteknél magasabb képzettséggel biró felnőtt leányok részére 20 ismeretterjesztő előadást rendeztek és gyorsíróéi tanfolyamot szerveztek. Ez utóbbinak látogatói többnyire már állandó élethivatással biró fiatalabb tisztviselők és hivatalnokok, vegyesen nők és férfiak voltak. Szévald Oszkár, vármegyénknek az iskolánkivüli népművelést állandóan figyelemmel kisérő és irányitó fáradhatatlan alispánja, Reitai Péter népművelési titkár kíséretében f. hó 14 én Paksra utazott hogy az ismeretterjesztő előadások záróünnepélyén résztvegyen és utána a gyorsirási tanfolyam hallgatóinak sikeres munkájáról is meggyőződjön. Az ismeretterjesztő előadások záró- ünnepélyére az iskola legnagyobb tanterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A községházáról nagy kísérettel odaérkező alispánt a bejáratnál Farkas Irén polg. leányiskolái igazgató, az előadások s a tanfolyam szervezője és Gayer József iskola- igazgató, a helyi iskolánkivüli nép művelési bizottság ügyvezetője üdvözölték. A műsor a Himnusszal kezdődött, amelyet az ismeretterjesztő előadások hallgatóiból alakult énekkar adott elő, majd beszéddel üdvözölte Szévald Oszkár alispánt Udvardy Ilona, mig Torony Anna Fehér L. „Az öreg kisasszony" c. versét szavalta. Újabb énekszám után Steiner Aranka felolvasása következett. „A fakir" cimü novellát olvasta fel, amely nagyon életrevaló tanulságot rejt magában, t. i. hogy a dolgok értékelése tisztán attól függ, mily szemmel nézzük azokat. A felolvasás után Oltoványi Mária elszavalta Kozma „A fecskefészek" cimü versét, Farkas Irén beszámolt az ismeretterjesztő előadásokról, ebből megtudtuk, hogy sok előadást vetített képekkel kísértek s a fiatal lányokat a társaságban és táncköaben való helyes magatartásra is kioktatták. A beszámoló után Tumpek Mária Vályi N. Géza „Élni A régi világhírű magyar gyártmány Tlszoollakf bajuszpedrő mindenütt kapható aoi akarunk" c. versét szavalta, ennek elhangzása után Szévald Oszkár alispán hosszabb bessédben méltatta a népművelés lényegét és a Pakson végzett munkát, továbbá kifejtette, hogy a jövőben mily irányelvek kell hogy vezessék a helyi iskolánkivüli nép. művelési albizottságot. Meleg köszönetét mondott Farkas Irén polg. isk. igazgatónak s munkatársainak a végzett munkáért, kiemelte Pákolici Mihály iskolaigazgató érdemeit a népkönyvtár kezelésében és busditó szavakat intézett a hallgatósághoz. Az alispánt beszéde után lelkesen ünnepelte a nagyszámú közönség és a szép ünnepély a Himnusz eléneklésével ért véget. Az ünnepély után Szévald Oszkár alispán és kísérete meglátogatta a gyorsirási tanfolyamot. Ez a tanfolyam csak f. évi január 7-én kezdődött és májusban ér majd véget. Az alispán azért nem annyira az eredményt, mint egy ilyen órának a lefolyását kisérte figyelemmel. A hallgatók az eddig tanultak keretében írtak, általában 80—90 szótaggal, olvastak gyorsirási szöveget és az előadó Farkas Irén igazgató ismertette a p, c, s, C3 gyorsirási módját. Az óra végén Szévald Oszkár alispán buzdító szavakat intézett a hallgatókhoz, majd búcsút vévén, a késői esti órákban tért vissza Szekszárdra. HÍREK. Gondmadár/ Nevess kislányom, óh neked szabad, mig anyó arca száz ráncba szalad. Nevessél rajta. Fehér ujjacskád alatt ez a vén redő > Ez kicsi lányom } 1 Ez, egy szemfedő. Nevessél rajta. A sorsutak itt a szám körül, a szivemet vették örökül, mert minden útnak vége ott vagyon. Nevess kicsikém most nagyon. Nevess, nézd anyó is nevet s a szíve minden halottat szeret. — Persze kis bohó I Temető az régen, hervadt virágú, bús fehér, de a legszebb kerttel is felér. Nem jár ott senki, én bolyongok néha, egy könnyvirágot teszek, minden horpadt sirra. Nevess kicsim I A hajam ezüstre kopott kis galambom, s gyéren ül meg a fejkötő alatt. Bizony az éjszin réges-régen, valahol a lélekutakon lamaradt. Nevess kislányom. Nevess, ne bánd, hogy mesém panaszos lehet és könnybe fűzi kis piros szived. A sorsunkat úgyis egy fészek szülte, s az asszony sorsot, gondmadár küldte. Minden fészek aljra száz vihar szakadt, száz vihar után újra megmaradt, asszonynak, jónak, erősnek, szenvedőnek. Köröttünk friss, virágos ágak nőnek, uj termésre, uj szenvedésre készek. Nevess kislányom, óh neked szabad, mig anyó arca száz ráncba szalad, Kacagásodra bejön a napsugár. Nevess, mig fészkén ül a gondmadár. * Irta és az Egyesült Szekszárd—Tolnamegyei N5egylet kulturdélutánján előadta dabolci Fekete Lászlómé. I I Erzsébet Királyné Szálló I Budapest, HL, Egyetem-utca 5. — (H Belpdros központjában) 60 éré a fővárosi és vidéki éri középosztály találkozó kelye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsóbetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári árak l 35 Szabó Imre, tulajdonos.
