Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-02-21 / 15. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 február 21. A letszebii esküvői fényképek gyermek, családi, mftkedrelöl csoport E>- fényképek, fényképnagyi tások BORGOLA fotőmfltenaOen készülnek Szék szár dón. Vidékre bárhova — moghivásra — kiutazom Sürgönyeim. Borgula, Szekszárd --------TELEFON 17--------- 11 Sz ámos kitüntetés és elismerőlevéli Fábián rádió • mindig ló • Fábián rádió FÁBIÁN RÁDIÓ • MINDIG ]Ó • FÁBIÁN RÁDIÓ CT A| Bl Sh AI CÁIinflD rádiószakiirlete —» (Dunántúlon a legelső) «™ ■ M Dl ft IV 9 91II KJ Uffl SZEKSZÁRD. M‘ -» Telefon 139 gának a magyar kormány gazdaság- | népszerűsítésére, lehet talán a párt- politikája volna az oka és mintha | politikus tendenciózusan aláfestett, másfelöl a kormány Ölhetett kezek- J tetszetős féligazsága, de felelős kor kel nézte volna ennek a krízisnek j mányférfiu nem követheti őt esen az elharapódzását. Ez lehet talán al- I az utón, amely fejjel egyenesen a kalmas taktika a pártprogramul | falnak visz. ódiumot, mert tudatában volt annak, hogy a mezőgazdaságot súlyos helyzetében hitellel támogatni fontos nemzeti érdek. Ha tehát Gaál Gaszton igazságos ós tárgyilagos lett volna, úgy nem lett volna szabad az agrárhitel kérdésének taglálásánál elhallgatni asokat a tényeket és eredményeket, amelye két a mezőgazdasági hitelválsággal való folytonos és szívós kUsdelmóben a magyar kormány felmutathat. Abban azután nem a kormány a hibás, hogy a magyar földbirtok kisebb felerészében erején felül adósodott el. A magyar földbirtok 60 ssásaléka még mindig adésságmentes, úgyhogy ai eladósodás általános arányszáma talán egész Európában még mindig nálunk a legkedvezőbb. De azt is nagyon jól tudja Gaál Gaszton, hogy a kormány épen most foglalkosik a legbehatébban az eladósodó földbirtokok tehermenlesitéséuel és hogy erre a célra nemosak a gynfaköl- csönből megmaradt milliókat, hanem még egyéb időközben szerzett összegeket is fog már a legköselebbi jövőben felhasználni. Gaál Gaezton, ha a tárgyilagos igazságot hirdetné, ekként szólott volna: „A hosszúlejáratú agrárhitel világszerte pusztító válsága nálunk íb fennáll annak ellenére, hogy a magyar kormány minden lehetőt elkövetett ennek a válságnak az enyhítésére. Fogjunk hát össze mindannyian e bajok leküzdésére I“ De Gaál Gaszton nem ezt tette, hanem úgy állította be a dolgot, mintha egyfelől a mezőgazdaság hitelválsáTartsatok bűnbánatot! Irta: Babay Géza. Vidám farsangnak vége immár, Elszállt a dal, kihunyt a fény, Meghaltak forró, földi vágyak A mámor észbontó ölén; Farsang múltával magatokba Most elmélyedve szánjatok, fázzátok meg gőgös főtök És tartsatok bfinbánatot! űngyónó lelki áldozásra Okotok van most itt elég, Megromlott erkölcsben eléggé E könnyfivérű nemzedék: Elhagyva a szent istenoltárt Mammon lett rút bálványotok. Alázzátok meg gőgös főtök És tartsatok bfinbánatot I Emberszivekbe nem rak fészket A hűség, jóság, szeretet, Ármányok ülnek diadalmat Igazság szelleme felett. Eszményeink porban hevernek, Helyettük talmi fény ragyog. Alázzátok meg gőgös főtök És tartsatok bfinbánatot 1 A becsület, mely drága kincs volt, Szabad prédává főn ma már. Ökölharc tombol itt valóban, Tán még jobban, mint hajdanán. Legyőz mindent a rút önérdek S úgy látszik, veszve már a jog. Alázzátok meg gőgös főtök És tartsatok bűnbánatot! A tiszta erkölcs templomába Élvek Sátánja tör vadul És hány ezer jobb sorsra méltó Veszendő lelket ejt rabul. Házasság szent oltára hányszor Nagy bűnök posványába rogy. Alázzátok meg gőgös főtök És tartsatok bfinbánatot! Megállj*! kiáltok. így soká már Nem folyhat a világ sora, Mert összedől e földi Bábel, Mint új, veszendő Sodorna. Kik eddig Sátán rút nyomában A bűnök utján jártatok, Alázzátok meg gőgös főtök És tartsatok bfinbánatot! Isméi vaklárma Dlósberénvből. A nagyrésst épitőmuakások (jelenleg foglalkozás nélkül) lakta Diós berény községnek meglehetősen rossz hire van, aminek fő oka, hogy a sajtó előszeretettel foglalkozik ügyeivel. — Tagadhatatlan, hogy a proletárdiktatúra alatt élénk szerepet játszott, de valami túlzó kommunista elvek mégsem uralkodhattak ott, mert tény, hogy 1919 május 1 én arra kérték a plébánost, hogy „vörösmisét“ mondjon nekik. Aki pedig a plébánoshos megy és misét kíván, ha mindiárt „vöröset“ is, az nem lehet igazán Istentagadó kommunista. Az is igaz, hogy a konszolidáció éveiben német nemzetiségi, sőt nem zetellenes mozgalmak alapos gyanúja miatt ismételten vizsgálat folyt diós— herényiek ellen, de a kézzelfogható eredmény mindig kisebb volt, mint az esetek hire. Egyszer egy ottlakó német állampolgár a korcsmában megakarta tiltani a magyar Himnusz eljátszását és helyette a „Wacht am Rhein“-t rendelte, de bebízonyitást FIGYELEM! 43 Hasáb és aprított tűzifa porosz és hazai készén, koksz és faszén legolcsóbban beszerezhető Steiger István tűzifa* és szénkereskedőnél (Telefon 46) Megrendelések eszközölhetők AI A|n A m kelmefestő Korzón l’l U III « I levő üzletében ^ nyert, hogy csak a bor hatása alatt dolgozott benne a nagy német önérzet, abban pedig igaza volt, hogy a Himnuszt korcsmái mulatás közben nem szabad játszani. Hogy az ottani németajkú lakosság hajlamos a pangermán eszmékkel szemben, annak némi bizonyítéka, hogy a soviniszta magyar Bzem- nek nem kedves „Sonntagsblatt“ cimü lap feltűnő nagy számban jár oda. Az is igaz, hogy egyszer a kerület képviselőjének beszámolója alkal- mávál egy hang a tömegből azt kívánta, hogy németül beszéljen, mikor azonban a főszolgabíró az emberek közé állt, senki sem ismételte e szerénytelen kívánságot. Az iskola tanítási nyelve kérdésében a fővárosi lapokban egéss sajtó- Campagne folyt pár évvel ezelőtt, melynek során mindkét oldalon — mint történni szokott — bizonyos- mérvű túlzás volt észlelhető. A múlt tavaszon feltűnést keltett az a hir, hogy a német leventék a magyar oktató ablakait beverték, mert nem tűrték a fegyelmezést. A nagy aparátusBal nyomban megindított eljárás az oktatóban is hibát talált, aki nemcsak embertelen módon megszégyenitőleg fegyelmezte a fiukat, hanem nyilvánosan becsületükben is megsértette őket, sőt apáikat is. A bíróság ezért meg is büntette az oktatót, a büntetés végrehajtását ugyan felfüggesztette, de a törvény rendelkezéséhez képest a sértéttek által választandó újságban közzététele az ítéletét. Minden magyárérhoz intézett, valami máefélszáz levelének megőrzését és összeszedésát, amelyeket aztán külön kötetbe foglalva s jegyzetekkel kisérve, Csapó Vilmos kir. kamarás tett a magyar irodalom köskincsévé. Schell József bárót az egykori hivatali élet, a közügyek megtanult, vagy inkább otthonából hozott szeretető, a családi tradíciók összeköttetésbe hozták a hivatalos vármegyével is. Mint megyebizottsági tag, bekerül a kösigazgatási s más fontos bizottságokba. S ott van majdnem mindeu közgyűlésen. Nem kimondott szónok, nem a kákán is csomót kérésé, mindennel elégedetlen, örök- ellenséki. De nem is a nádszálként ide-oda hajló s az akkori pártfegye- lem drótBzálán könnyen rángatható rideg pártember, hanem higgadt, megfontolt s mindég a békés kiegyenlítésre törekvő, mérsékelt irányú politikus, akinek ssivesen hallgatják meg tanácsait, bárha sokszor nem követik is. Eveken át egyik elnöke volt a vármegyei adófelszólamlási bizottságnak. Sokszor hetekig, sőt néha hónapokig is szállást vesz e miatt Szekszárdon. Mint e bizottságnak akkori egyik tagja, magam is tanúbizonyságot tehetek az ő mindég tapintátos, emberies gondolkozásáról s nagy szociális megértéséről, amely- lyel nagyon sokszor felkarolta az adózó polgárok felismert igazságát s megvédte őket a kötelességszerünek tartott, hivatalos akaratoskodásokkal szemben. Es amíg vele egyetértő hitestársa, mint a szekszárdi rém. kát. óvoda, gyermekmenhely s a népkonyha elnöke karitatív téren, gyöngéd, nőies lélekkel s nemesen érső szívvel igyekszik még ma is lefogni a sorsnak az élet szerencBétleneit oly keményen paskoló kezét, Schell József báró maga is nemes emberbaráti cselekedeteket vitt véghez kis pusztáján. Atyailag gondoskodott cselédeiről, alkalmazottjairól. Igyekezett a kevésből is sokat adni. Iskolát verekszik ki nekik s mint mélyenőrző vallásos ember, kápolnát állít a kis pusztán, páldaadással is dokumentálja a vallásosságban rejlő nagy erkölcsi erőt, amely vért és paizs az élet mindennapi bajaival szemben. S aki másokkal, még a legidege- I nebbekkel is olyan áldóan jó volt, | hogy felejtkezhetett volna meg a maga kis családjáról ? I Gyermekei nevelésére a legnagyobb gondot fordítja. Sokat bíbelődik velük. Okszerű céltudatossággal irányítja minden lépésüket. Belecsepegteti szivükbe az otthon édes melegének megbecsülését. Az egymás iránt való testvéri sseretet nem kis földi erényét, amelyet ő is még szülei otthonából hozott örökségül magával.- S 1923 sseptember 11 én életének talán legverőfényesebb napját ünnepli családjával. Ekkor volt az ő ezüstmenyegzőjük. S Mária- Lujza leányuk is e napon lett boldog felesége Haller István gróf erdélyi földbirtokosnak. Vagyis még teljes virágjában az egymáshoz simult két öregebb rózsabokor, de már nem any- nyira a saját virágdíszének és pompájának örül, mint inkább a szivük nemes gyökeréből hajtott fiatal sarj- nak, amely kibimbózott fejét boldog szemérmetességgel nyújtja a szomszédba a hatalmas, életerŐB fiatal tölgy felé, hogy óvja, védje az élet épen most legjobban tomboló viharai ellen ... Gyönyörű, verőfényes volt ez a szép nap. De már árnyék is leselkedett körülte. A szülei nem kis gond: hogy mi less ott Erdélyben, az akkor már messze „idegenben“, az összekerült fiatalokkal ? Süt-é ott még egyáltalán a nap ?! A hosszú éjszaka után lesz-e még hajnal ? — S mintha velük eltávozott volna a katalinpusztai öröm, hogy odaüljön verőfénynek a fiatalok ősi kastélyának ablakára .. . De aztán megnyugodva visszatért, jobban mondva a két szép kis unoka, Ilona és Gáza ismét visszahozta a fényt, a derűt a tolnamegyei kis pusztára és a boldog nagyspai öröm sokat elfeledtetett az élet egyre szaporodó bajából és egyre nehezedő terhéből. . . A sötétebb ború 1925 márciusban mutatkozott először a katalinpusztai „boldogság szigetén“. Báró- Schell József egy szekszárdi közgyűlés után szivbántalomról panaszkodva érkezett haza kocsiján. Az itteni és a pesti orvosok még nem konstatáltak nagyobb bajt. Az őszre azonban már Balatonfüredre kellett mennie az egyre aggasztóbb jelenségek i&iatt. De a hathetes ott tartózkodás semmit sem javított helyzetén. Bácsbe ment tehát Wenckebachhoz, a jeles szivspeciálistához, akinek hathatós I Erzsébet Királyné Szállé I Budapest, II/., Egyetem-utca 5. - (H Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó bolyé. — 100 modern kényelmes szoba. Az éttorom* és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszeL Polgári árak! 35 Szabó Imre, tulajdonos.
