Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-05-02 / 34. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XIII. évfolyam. Szekszárdi 1931 má]us 2. 34. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megielenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztősén és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Teleionszám 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre — — — 6 pengő. | Egész évre _ _ 12 pengő. Ffiszerkesztö: I Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. | DLáZSIK FERENC. A lap megj.l.nlk minden sa.rdán 4. aiombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. mmmmHn.mMnmHmmHHmn^nmnmHmmHn W Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Bethlen gróf négy pontja más természetű. Miniszterelnökünk a világ egyik legelsőbb diplomatája, aki tud úgy, hogy nálánál senki se jobban — hallgatni, amíg a beszéd idejét elérkezettnek látja. S ha ő beszél, beszédét rendszerint nyomban követi az, ami „száz Demosthenessel feléru — a tett l Bethlen gróf megtanította nemaetét ugyanúgy, mint a világot, barátait úgy, mint ellenségeit arra, hogy nála nem halad külön mesgyén a ezó ás a tett, hogy nem követi Talleyrand- nak ama történelmi neveietességü megállapítását, mely szerint a szavak csak gondolatok elpalástolására jók. Bethlen gróf pontjai nem is annyira pontok, mint inkább a világokat fenntartó és világokat kormányzó igazság parancsolatai. Ezeket „írástudóknak és farizeusoknak“ megkerülni, megtagadni, elgör- diteni, megsemmisíteni nem lehet, mert e parancsolatok élő igazságok, melyeknek lefeljehb még napja nem jött el, de melyek valóra válnak, mert szükségkép valóra kell válniok. Nem csak mi magyarok, de velünk együtt az egész világ a lét és nemlét határán áll a békekötések óta. Mint a világ Augusztus idején megérezte a Megváltó születését, mert kellett, hogy Messiás szálljon le a bűnbesülyedt világra, úgy érzi most as égési világ, hogy kell valaminek legközelebb történnie, valamely világeseménynek kell bekövetkeinie, mert igy nem mehet tovább: mindannyian elpusitulunk 1 nUj politikai organizáció előestéjén állunk Európában, egy uj világ kialakulása Következik be, amely talán közelebb fog hozni minket az igazság és az egyenlőség gondolatáhozu mondja Bethlen gróf. Hozzáteszi, hogy „az idők méhe nagy tervekkel terhesut hiszen Európa aj politikai ée uj gazdasági megszervezésének előestéjén állunk, tehát eljött az ideje annak, hogy helyet kérjen magának a magyar igazság. S hogy ez igazság mi is, azt valóságos bibliai egyszerűséggel, de egyúttal bibliai emelkedettséggel a következő négy pontba tömöríti miniszterelnökünk: Igazságot az igazságtalanul meggy ötörteknek, egyenlőséget az egyenlőtlen• ségre taszitottaknak, egyesülést az akaratuk ellenére erőszakkal elszakított taknak és megélhetést mindenkinek a nap alatt l A magyarok Istene áldja meg í Bethlen grófot, hogy ez igéket világgá hirdette 1 Levél a szerkesztőséghez. Trianon tükre. Az uj pontok. Irta: Ivánffy Tamás. Bethlen István gróf beszélt I Beszélt Csonkamagyarországon, a nagyvilág egyik legkisebb államában, melyet Trianon óta függetlennek csúfoltak és amely immár tizenegy hosszú, kínos, megdermesztő esztendő folyamán számításon kivül eső csökevé- nye, akaratnélküli függvénye volt annak a világpolitikának, melyet meghallgattatása nélkül számára és egyben ellene csináltak. Miniszterelnökünk beszélt és bizonyos vagyok benne, hogy szavára nemcsak Csonkamagyarország, de történelmi hazánk összes elszakított részei, nemkülönben a világ összes államai, barátaink és ellenségeink egyaránt figyeltek. Ahol csak magyarok vannak széles e nagyvilágon és ahol csak barátai vannak a magyar igazságnak, ott mindenütt mázsás teher gördült le a szivekről, hogy e beszédet, — mely több volt beszédnél, több volt revelációnál és tettel ért fel, — megérték. Hogy pedig az „írástudóknál és farizeusoknál“ (sajnos mindig voltak és mindenkor lesznek ilyenek is egyesekben éB nemzetekben egyaránt) minő hatást válthatott ki eme, a rádió révén az egész világnak közvetített beszéd, azt elképzelhetjük addig is, míg a legközelebbi napok hirt hoznak a kisántánt és annak barátai felől. Bethlen gróf uj pontokat állított fel. Nem is sokat: mindössze négyet. E pontok újak szavaiban és lényegükben is és még sem újak. Aminthogy nem uj az igazság eszméje sem, amelyet fennállása óta mindig keresett a világ, egyesek és nemzetek, kiki az ön választott utón és ösvényen, kiki a magaválasztott eszközökkel és mégis a legtöbb kereső messze-messze elbolyongott tőle. A magyar ember egyébként ön- tudatlanul megcsóválja a fejét, ha bizonyos „pontokéról hall. Nem is lehet tőle rossznéven venni. A mai generáció agyában is valami dereng, ha még oly homályosan is, azokról a bizonyos „Bihari pontok“ ról, amelyek arra voltak csak később jók, hogy azokat — a 60 as évek szokott kifejezésmódjával — megvalósításuk előtt Tisza Kálmán szegre akassza! A szerencsétlen, világmegváltó tógában feszengő Wilson is eszünkbe jut a maga hires, vagy hirhedt 10 pöntjával, melyeket jobban csúfoltak meg a gyakorlatban Wilson leghübb szövetségesei, kik előzőleg e pontokat hozsannával fogadták, mint valaha bármit e világon. Az ilyen pontok ezideig általában olyan akadémikus jellegű, alap- i. jában tetszetős, de elméleti igazságok voltak, melyeket hirdetőik és híveik nyomban cserbenhagytak, amint megvalósításukra került a sor, mert az élő valóság az elméleti igazságra rácáfolt. Tisztelt Főszerkesztő Ur! Bár a képviselőválasztásokról irni, sőt beszélni is korainak tartom, mégis kötelességet vélek teljesíteni, amikor — mint az Egységes Pártnak egy régi s a harcokból részét bőven kivett hive — reflektálok a „Magyarság“ április 29-i számában megjelent választókerületünket érdeklő hírre. Főszerkesztő úthoz fordulok, mert ismerem azon tárgyilagos magatartását, amelyet a választások idejében is mindig elfoglalt és mert remélni merem, hogy nem befolyásolja levelem közzétételében az sem, hogy a miniszterelnökség sajtóosztályának egy tisztviselőjéről éB egy laptársáról is pár szóval megemlékezem. A „Magyarság“ említett számában azt irja, hogy a dombóvári kerületben dr Éri Márton helyett állítólag Bodroghközy Zoltán lesz az Egységes Párt jelöltje. Ez a hir merőben téves és én, mint e kérdésben teljesen tájékozott, csak azt állapíthatom meg, hogy ezen híradás minden komolyságot nélkülöz. Dr Éri Márton képviselősége alatt annyi szolgálatot tett kerületének, amennyit eddig még e kerület egyetlenegy országgyűlési képviselője sem és azért a kerület tárgyilagos választói, főként a községek gazdái, megtántorithatatlanul állnak mögötte, tehát a kerület dr Éri Mártont nemhogy nem ejtette el, hanem személyéhez, — mint aki gyakran megfordulván közöttük, minden ügyes-bajos dolgukat ismeri és azokon a lehetőség szerint segíteni is igyekezett, — a leghatározotabban ragaszkodnak. Dr Éri Márton az Egységes Párt zászlaja alatt mindig hűségesen küzdött a párt eszményeiért és igy semmiféle ok nem lehetett és nem lehet, hogy őt az Egységes Párt veiére és elnöke elejtsék, tudomásom szerint arra nem is gondoltak. — Bodroghközy Zoltán urat a kerület nem ismeri, azt tudja csak a „Tolnavármegye“ hasábjairól, hogy a miniszterelnökségi sajtóiroda tisztviselője. Az ő jelöltségét talán éppen ezen elfoglalt állás miatt igyekszik laptársunk Ianszirozni, azonban ezen magyarán „köztudatba hozás“ eddig nem sok sikerrel járt. Dr Éri Márton nagyon nehéz harcot vivott a múlt választáskor Palla- vicini György őrgróffal s mint akkor, csak az ő személyével lehetett, az időben még igen népszerű gróf ellen a győzelem reményében harcba- menni, éppen úgy ma is dr Éri Márton az, akinek jelöltségével est a kerületet az Egységes Pártnak leginkább lehet biztosítani. Az ellenzéki „Magyarság“ részéről nem veszem rossz néven, hogy híradásával készségesen elősegítené azt, hogy az Egységes Párt tömegei a dombóvári kerületben széttagoltassanak, azonban szerintem vétket követne el az, aki bár valóban az Egységes Pártnak meggyőződéséé hive: mégis megbon tani törekednék azt a pártot, amely a választások idején dr Éri Márton személye körül csoportosulni kíván. Dombóvár, 1931 április 29. Főszerkesztő urnák régi tisztelő hive: a dombóvári kerület egy egys. párti választója. a * A Magunk is korainak tartjuk a választási kombinációkat és hadakozásokat, azonban írója kiváló személyiségére való tekintettel helyet adunk e levélnek. Tudomásunk van róla, hogy a kormány és az Egységes Párt vezetősége senkinek a kedvéért sem ejti el régi embereit, ha csak arra alapos okai és indokai nincsenek. Minthogy pedig ily okok dr. Éri Mártonnal szemben egyáltalában nem forognak fenn, bár a hivatalos jelöltek névsora még összeállítva nincs, illetékes helyről szerzett információnk szerint a dombóvári választókerület hivatalos jelöltje dr Éri Márton lesz. Pedagógiai szemináriumok. A dombóvári járás tanítósága április 21-én tartotta ezidei harmadik pedagógiai szemináriumát Dombó- várott. A szép számmal megjelent tanítóságon kívül megjelent Magyar Béla pápai kamarás, dombóvári és Galambos Kálmán kurdi plébános, Ivanich Antal m. kir. kormánytanácsos, Dombóvár község bírája, dr Petz Endre szolgabiró a járási fő- szolgabiróság képviseletében, Horkner Nándor polg. isk, vitéz Földváry Béla reálgimnáziumi tanárok, Faics Irén polg. iskolai igazgató, a szent- orsolyarendi zárda nővérei és a tani- tónőképső negyedéves növendékei. A szemináriumot dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő nyitotta meg keresetlen szavakkal. Üdvözölte a jelenlevőket, majd kegyeletes szavakkal emlékezett meg a közelmúltban elhunyt K ő h á z y Gizella döbröközi igazgató-tanítónőről. A megnyitás után Eberhardt János muosi igazgató tartott előadást és mintatanitást a nyelvtan-tanítás köréből. Pártos Ferenc dombóvári áll. isk. igazgató a német ifjúsági jóléti ügyeket ismertette. Baráti György CBibráki ig.- kántortanitó a természettan köréből tartott előadást és szépen sikerült mintatanitást. Az ezután kővetkező 10 perc szünetben a zárda udvarán vitéz Söllei József dombóvári állami tanitó néhány tornagyakorlatot mutatott be tanulóival, majd a földrajz köréből tartott előadást és élvezetes mintatanitást. Gábor Béla ujdombó- vári áll. isk. igazgató a rajztanitás módszeréről értekezett, amely után Reitzi Péter népművelési titkár tartott élvezetes előadást a népkönyvtárak kezeléséről. Dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő zárószavaiban felhívta a figyelmet a madarak és fák s az anyák napjára, továbbá a tankötelezettség meghosszabbításának mikénti bejelentésére. A tartalmas és Egyes szám ára 24 fillér
