Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-03-28 / 25. szám

1931 március 28. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Húsvéti rendkiwüli árajánlatunk Férfi tavaszi öltöny. . ß 10 elsőrendű szabásban * Gyapjú divatkalap . . n i io9 8 és " 9 Legújabb nyulszörkalap 20, 15 és I nyakkendő 8, 6, 5, 8 és H2 Divat önkötő nyakkendő p o Hölgy tavaszi tovoszi t weed női rahokebne tweed baké#sb ** 2*50 dlwai nauaioil Gyapjú Csörtettek 25 penaölSI Moppe szövetek | PiPHIT7Frb j Hamerii keityoh | Bembers bártanná 11Ő2SE Szeksaárd _______ Li chtman Patermann és GIsssp cipők Pengő 10, 12, 18 és 20 sséles, ä 5 P = 100 P, összesen 16.400 pengő. Ennek 10 67°/o*os annuitása: 1749 pengő 88 fillér! Hol van Szekszár- dón olyan tisztviselő a VII. fisetési osztályig, akinek ekkora évi lakbére van ? Ilyen nincs, tehát, ha csak más pénzforrás nem áll rendelkezésre, nem tud a magyar köztisztviselő építkezni, különösen nem nálunk, mert hazánk« ban más igények vannak, mint pl. Németországban, vagy a külföld egyéb helyein. Németországban ezer­számra épülnek a 2—3 szobás laká­sok, közös napozó udvarokkal, für­dőkkel, gyermekjátszóterekkel stb. Ezek a lakások azonban nem 300 négyszögöles telkeken épültek, hanem 50—60 négyszögöleseken. Uj foga­lom keletkezett, t. i. külföldön a lakások épitése terén: a sorház fo­galma. ízléses, kényelmes, csinos, a városképet nem rontó, hanem inkább emelő, hatalmas sorházépitkezések vannak folyamatban és épültek már Németországon és Ausztrián kivül főleg Franciaországban és Hollandiá­ban. Egészen másképen alakul egy 3 szobás lakás költségvetése, ha a lakás 50 Q öles telken sorháznak épül, mert jobbról-balról közös fallal, szuterénnel, földszint és emelettel, lapos tetővel egy 3 szobás lakás költ­sége Szekszárdon, vízvezeték és csa­tornázással együtt kereken 9000 P. 50 □ öl telek, fenti 5 pengős egy­ségáron ==' 250 P; b* 50 Q ölből feltöltendő csupán 30 Q öl, kb. 110 m8 ä —.80 P = 88 P; Kerítés csak udvari kell, 35 00 fm., á4 P = 140 P; Járda csupán 10 00 fm., 1 m széles betonból, ä 5 P = 50 P. Ez tehát összesen 9.528 pengő, amely összeg a fent kiszámított villa 16 400 P ős költségének 56*5% a, tehát közel fele olyan összegbe kerül a „sorház lakás“, mint ugyanott egy előkertes villa. Ha a szorosan vett házépítés költ­ségeit elválasztjuk a telek költségei­től, számszerűen kimutatható a sor­házaknál a telekre fordítandó összeg csekély volt. A villalelek és beke ritése, járda és feltöltés kitesz 2400 pengőt, ugyanez sorház esetén 528 pengőt. Megtakarítás 1872 pengő. Tehát a megtakarított összeg fele, körülbelül 936 pengő majdnem elég a 9528 pengő összes építési költség amortizálásához. Ez a 936 pengő, mint lakbér, számtalan VII—IX. fizetési osztályba sorozott tisztviselő­nek is rendelkezésére áll, vagy pedig a IX—XI. fizetési osztályban levők nél csekély összeggel kipótolható. A fent közölt költségvetés természete sen csak az esetben áll meg, ha leg­alább 15 lakás egyszerre épül, lehe tőleg egy vállalat által, két sorban, (mert ezáltal a hátulsó kertkerités költsége megoszlik). Sorházak részére Szekszárdon leg­I alkalmasabb, véleményem szerint, a jelenlegi vásártér. Az ilyen építkezés­nél fontos követelmény az, hogy egy helyen épüljenek a házak, mert ez esetben a város közönsége sem lesz annyira megterhelve a köz müvek elhelyezése miatt, mintha 2—3 különböző helyen kellene uj utcát nyitni, azt burkolattal ellátni, árkolni, vízvezetéket, szennycsatornát elhe lyezni, villamosvezetőket építeni Btb. Nagyobb városok természetesen — hazánkban is — rendelkeznek város- rendezési tervekkel, amelyekben ki van már jelölve, évtizedekre előre meg van állapítva, hogy: itt lesz a villanegyed stb. Ki van jelölve, hogy 1. hol lehet a telkeket körttlépi- teni (belváros). E helyen minél ma­gasabb, tehát egy vagy többemeletes épületek engedélyezhetők, azért, hogy a város túlságosan szét ne terjedjen, mert ezáltal a több Útburkolás, köz­müvek stb. létesítése nagy összege két igényel, 2. hol lehet sávszerűén építkezni (Streifenbebauung), vagy hol lehet magas bérházcsoportokat vagy alacso­nyabb sorházakat épiteni. Ezután következik 3 ik, a szabad, előkertes villaépitési mód, azután, te­hát a város belső magján kivül, az uralkodó szélirány figyelembevételé­vel 4-szer az ipartelep, gyárnegyed, üzemek és végül 5 szőr a fürdőtele­pek vagy egyéb speciális építkező sek, pályaudvarok, kaszárnyák stb. negyede. Ilyen rendszernél nem kell a kép viselőtestületnek azon vitatkozni, hogy ide tegyük-e a villanegyedet, vagy amoda; hol fásitsuuk stb. Sok város­ban már évekkel előbb, a városren­dezési t$rv alapján befásitanak egy- egy útvonalat, kikövezik azt és ami­kor mindez készen van, gombamódra épülnek két oldalt a lakóházak. Ez az ideális városrendezési po­litika. így lesz gazdaságos a város- fejlesztés, mert ezáltal a közterhek is kevesebbek, mint rendszer nélkül hagyni egy város fejlődését. Reméljük és várjuk a viszonyok javulását. A hét szűk esztendő két év múlva lejár éB a biblia szerint el kell következni a hét kövér eszten­dőnek. A mai állapotok örökké nem tarthatnak; a kartellek előbb-utóbb, kíméletesen bár, de a mai közgazda­sági élethez simulóan és erélyesen megrendszabályoitattak. Az építési anyagáraknak stb., meg az ipari mun­kák árainak lejjebb kell szállni, mert egyébként megáll minden, megszűnik az élet és akkor azoknak, akik tart ják a mai lehetetlen árakat, nem lesz miből megélni, nem lesz építtető, nem lesz fogyasztó, tehát az ő elsőrangú érdekük is, hogy a mai tarthatatlan állapotok megszűnjenek, ha nem kí­vánják a telj es felfordulást és anyagi romlást 1 Színészet. Március hó 24-én „Halvány sárga rózsa“ operett került bemutatásra. Ez a darab inkább tartalomban je­lent többet, mint muzsikában. Sail- vássy Tusi, Böskét, Tunyogi Péter, Ráday Gézát, Eöry Gizi, Öli művész­nőt, Deák Lőrinc, Kápolnay Bálin­tot igen jól alakították. Síilvássy Tusi és Tunyogi Péter igen kelle- messet nyújtottak énekszámaikkal, Szabó Ernő pedig Droppa tanár sze­repében tartotta állandó derültségben a közönséget. Március 25 én „Huszárfogás“ ope­rett került színre. Ezúttal a bérlet­jegyesek közül összesen csak hatot láttunk, úgyhogy az elsőhelyek úgyszólván teljesen üresek voltak, pedig a darab ép úgy, mint a szín­társulat tagjainak kiváló alakitáaa megérdemelte volna, hogy ezt a ma­gyaros, kellemes zenéjtt darabot az intelligencia is nagyobb számban nézte volna végig. Deák Lőrinc ez­úttal uj szerepkörbe mutatkozott be és Kösterbaum generális komikus sze­repét elsőrangúan oldotta meg. Ko­vács Piroska szerepét Szilvássy Tusi, Kállay kapitány szerepét Tunyogi Péter kiválóan játszották meg és szép énekszámaikkal méltán dicséretet ér­demelnek. Kaccaantó őrmester sze­repében Sugár Jenő és Bujdosó tiszti- szolga szerepében Szabó Ernő vittek igen sok derültséget az előadásba. Eöry Giai és Kárpáthy Maja méltó partnereik voltak, kitűnő táncSzámaik- kai és túlzásba nem menő mókáik­kal sok tapsot érdemeltek ki. Csütörtökön este Bus Fekete László és Góth Sándor „Ferike mint ven­dég“ oimtt vígjátékot adta elő a tár­sulat. Ezúttal a közönség is nagyobb volt, de azért még mindig csak egy negyed házról lehet beszélni, mert a bérleteseken kivül jóformán senki sem jelent meg. Az egész darab össijátéka kielégí­tette. a legkényesebb igényeket is. Fátyol Hédi Ferike szerepében, Deák Lőrinc Rudi szerepében nagyszerűen beleélték magukat és kiválóan alakí­tották a bohém, kiérdemesült színész • párt. Verő Baba, a bárónő, Eöry Gizi, Klári, Várady László, dr Ba­lázs, Nagy Klári, Eiiz, Lina, Kár­páthy Maja, Mikes Béla, Titusz sze­repeikben jók voltak, különösen Verő Baba finoman játszotta meg a bárónő szerepét. Nagyon kedves volt a két kis gyermekszereplő is, akik sok tapsot kaptak a nagyrészben nők Borából kikerült nézőközönségtől. Szombaton a „Csodagyermek“, va­sárnap délután a „Huszárfogás“, este a „Csúnya leány“, hétfőn a „Fekete- szárú cseresnye“, kedden a „Nőtlen férj, szerdán a „Fruska“ és csütör­tökön „D&nkó Pista nótafája“ kerül­nek színre. Deák Lőrinc színtársulata az eddi­ginél jóval nagyobb támogatást ér­demelne meg. A hétfői, keddi és szerdai kongó ház meglehetősen deprimálólag hatott nemcsak az igaz­gatóra, de a színészet ügyei iránt érdeklődőkre is. A pártolás hiánya miatt, a legnagyobb valószínűség sze­rint, a színtársulat sokkal rövidebb ideig fog Szekszárdon tartózkodni, mint azt eredetileg tervezte. Remél­jük azonban, hogy közönségünk ez­után már nagyobb érdeklődést fog mutatni az előadások iránt, ha a bér­letesek is élnek szelvényeik beváltá­sával, tán igy nem kényszeritődik Deák Lőrinc, a minden támogatásra érdemes színtársulat igazgatója, hogy erősen megrövidítse Szekszárdon ter­vezett idényét. Steiger fakereskedőnél egy métermázsa 2 éves száraz aprí­tott bükk vagy gyertyán tűzifa ház­hoz szállítva 4 pengő 50 fillér. — I Telefon 46. 244 Az AI XXVI. osztAlysorsl&iék Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben pengő 500.000 pengő Jutalom és nyeremények: 300.000, 200.000, 100.000, 50.000, 40.000, 30.000, 25.000, 20.000, 15.000 stb. pengő, összesen közel 08“ 8 millió peagö készpénzben *8B 84.000 sorsjegy közül 42.000 kihueatik, tehát minden második sorsjegy I Az I. osztályú sorsjegyek hivatalos ára: Egész Fél Negyed Nyolcad 24 P 12 P 6 P 3 P Az első osztály húzása 1931 április 17. és 20-án mnhthenhmher Ödön Fin emlékek nagy raktára, kőfaragó-flzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tűzifa ölenként és vágóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyfirűk és hidáteresz-csövek minden átméretbén, küttető, kerítés- és kapnoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolata fehér és sárga kőpor, |terraszo- és mfikő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélvek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlé­kek ; fekete svéd gránit, márvány s műkő készpénzárban részletre is. — Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®®®®®®®®>®

Next

/
Oldalképek
Tartalom