Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-02-25 / 16. szám

XIII. évfolyam. Szekszárdi 1931 február 25. 16. 9Zám. TOLNAMEG YEÍÜJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében, Teleíonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre _____ Fő srorkesztö: II FelelSs szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. || BLÁZSIK FERENC. A lap ntglilialk minden iierdán 4e azombaton. * __K I a__ S . «Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét 6 p engő. | Egész évre _ _ 12 pengő. | ület6 kemények , szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül., A közel JövO problémája. A földeket még hó födi el, a Ke­resztény Kisgazda Földmives és Pol gári Párt kebelében máris felvetet­ték a kérdést, hogy milyen tervei vannak a kormánynak a basával kapcsolatban. Nemcsak a mezőgaz­daság, de egész gazdasági életünk nagy problémája az, hogy gabona­termésünk árát olyan színvonalon tadjnk tartani, amely a rentábilis gazdálkodást bistOBitani tudja. A kormány az elmúlt évben út­törő munkára vállalkozott, amikor a gabonakérdés nagy feladatát, a bo- lettával igyekezett ideiglenesen meg­oldani abból a óéiból, hogy az idő­közben bekövetkezett nagy árzuha­nást állami támogatással pótolja. — Sajnos a boletta bevezetése óta újabb nagy áresések következtek be, ame­lyek nem engedték nyugvópontra jutni a magyar gabonaár krízisét. A kormány intézkedéseinek helyességét az eltelt: rövid idő máris igazolta. Sajnos még ezt a jószándéku törek­vést is igyekeztek pusztán politiká­ból helytelen beállításba helyezni. Esek a körök mindent elkövettek, hogy népszerütlenitsék a bolettát, amely ha nem is oldotta meg min­den tekintetben a gabonakrizis ügyét, arra mégis jó volt, hogy az állam erejéhez mérten segítséget vigyen a szorongatott helyzetben lévő gazdák nak. Az elgondolás helyességét mi­sem bizonyítja jobban, mint az, hogy más hasonló helyzetben lévő államok is bevezették a bolettarendszert, épen a magyar kormány elgondolása alap­ján. A magyar gabonaár problémája azonban még mindig gyökeres meg­oldás előtt áll. őszinte örömmel értesülhet a leg­közvetlenebbül érdekelt agrártársada­lom arról, hogy a kormány nem tartja elintézettnek ezt az ügyet, mert amint a miniszterelnök a párt legutóbbi ér­tekezletén bejelentette, máris foglal­koznak olyan törvény előkészítésével, amelyik a mezőgazdaságnak ,a szük­séges segítséget akár bolettával, akár más módon, de megoldja. A legide- tékesebb személy, az ország minisz­terelnöke mondotta ezt annak hang­súlyozásával, hogy az elmúlt évben tett intézkedések, igy a boletta is csak átmeneti rendelkezések a ma­gyar gabona árszínvonalának érde­kében. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a magyar búza árának krizise olyan probléma, amelyet egyedül nem­zeti eszközökkel megoldani nem le­het. Mi ijs időelőttinek tartanánk, ha a bolettatör vén nyel — akár an­nak elejtésével, akár átdolgozásával — mindaddig foglalkoznának illeté­kes köreink, amíg a jelenleg folyó, nagyjelentőségű kereskedelmi tárgya• lások nincsenek lezárva.. A miniszterelnök már most beje­lentette, hogy mihelyt módjában lesz a kormánynak összefüggő képet adni a jelelenleg folyó tárgyalások; ered­ményéről, ezt elmulasztani nem fogja, de a, külföldi tárgyalásokkal egy idő­ben már most folynak azok a meg­beszélések, amelyek egy jószándéku belföldi törvényt kívánnak előkészí­teni, ez év júniusáig, abból a célból, hogy a magyar busa problémáját gyökeresen megoldják. Az egységes­párt legutóbbi értekezlete élénk bi­] zonyság afelől, hogy a kormány hi­vatása magaslatán állva felismerte I kötelességét és nem mulasztja el az I alkalmat, hogy minden igyekezetével arra törekedjék, hogy a magyar gazda I nehéz gondján mihamarabb enyhítsen. A Szekszárdi Hőm. Hath. Óvodaeayesület Slmontslts Béládé emlékünnepe. Két évtized, 20 esztendő múlt el azóta, mióta a szekszárdi rk. óvodát és gyermekmenhelyet fenntartó egye­sület megteremtője, megalapítója s első elnöke: Simontsits Béláné örök álomra hunyta le szemét s azóta feb­ruár 21 én, halálozása napján minden esztendőben kegyelettel emlékezik az egyesület a Nagyasszonyról, kinek jóságos szive, nagy szociális érzéke s törhetetlen akaratereje létrehozván a kath. óvodát és gyermekmenhelyet, száz és száz szegénynek törölte le a könnyet szempilláiról s száz és száz gyermeket mentett meg az életnek és a köznek. Reggel 9 órakor Kiss Lajos kor­mányfőtanácsos, belvárosi rk. apát­plébános misét mondott a belvárosi plébániatemplomban az elhunyt Nagy­asszony lelkiüdvéért, melyen a tisz­telők és régi barátok számosán vet­tek részt. Mise után a közönség az óvoda helyiségébe vonult, hol a ke­gyeletéé ünnepélyt dr Gaál Dezsőné alelnöknő nyitotta meg, üdvözölvén á megjelenteket, bejelentve egyúttal, hogy báró Schell Józsefné elnöknő boldog emlékű férje halálozása első évfordulója miatt nem jelenhetett meg, de lélekben az emlékünnep közönségé vei együtt van. Majd fölkérte Schnei­der Jánost, a Szekszárdi Népbank ve* zérigazgatóját, lapunk főszerkesztőjét, emlékbeszédjének megtartására. Schneider JánoB, ki az egyesület­nek és óvodának egy évtizeden ke­resztül gondnoka volt és e minőségé­ben állandóan érintkezésben volt a boldog emlékű Nagyasszonnyal, me­leg szeretettel, hálás kegyelettel és finom művészettel rajzolta meg Si­montsits Béláné alakját és tárta fel lelki szépségeit.. Kegyeletes szavak­kal mutatott rá az egyesület 40 éves múltjára s abban az alapitó nagy ér­demeire. i A klasszikusan szép és mély gon dolatokban gazdag emlékbeszéd után a megjelent 12 óvodásgyermekhez intézett kedves gyermeknyelven be­szédet, meseszerűen tárva a kicsikék elé Simontsits Bélánét, majd a gyer­mekek jelen volt szüleihez szólva, azokat a saját és mások gyermekei-, nek szeretőiére buzdította. A beszéd nem tévesztette el hatását s könnyet csalt nemcsak a szülők, de a jelen­voltak mindenikének szemébe. A szép és mélyen szántó gondolatokban gaz­dag, szívből jött és szívhez szóló be­széd elhangzása után dr Gaál Dezsőné mondott köszönetét Schneider János­nak értékes, szép és kegyeletes em- lékbeszédjéért, indítványozva, hogy a beszédet egész terjedelmében örö­kítse meg az egyesület ezen emlék­ünnepe jegyzőkönyvében, amit a je­lenvoltak egyhangú határozattal el­fogadtak. Ezután 12 gyermeket ruházott fel az egyesület és a kicsinyek nevében Fiskor Imre köszönte meg az egye­sület jóságát. Néhány bejelentés tudomásulvétele Után az alelnöknő az emlékünnepélyt berekesztette, mig a jelenvoltak Schneider Jánost vették körül, hogy megköszönjék neki azt a lelki gyö­nyörűséget, amit emlékbeszédjével szerzett. Az ünnepély után a közönség ko­csikra ült s az alBÓvárosi temetőben fölkereste Simontsits Béláné sírját, hogy elhelyezze arra a kegyeletes megemlékezés virágaiból font szép koszorút. Emlékeztünk! Emlékünnepet ül­tünk, hogy a kegyelet adóját lerójjuk az iránt, »kinek meleg szive tudott nagyon szeretni s bölcsessége terem­teni, alkotni. Simontsits Béláné em­lékét nemcsak az intézmény és az abban elhelyezett arckép, de életének kedves pillanatai is őrzik városunk lakosságának szivében és minél job ban távolodunk halála napjától, annál j inkább, annál jobban érezzük, hogy I ki volt ő s mit vesztettünk el benne. | -V.. Dr H. A. A Szociális tilsszlótársulüt szekszárdi szervezete e hó 19-én tartotta Szévald Oszkárné elnökletével január-február havi össze­vont választmányi ülését, amelyen résztvettek: Kis3 Lajos apátplébános, kormány főtanácsos, egyházi tanács­adó, a szakosztályok vezetői és tiszt­viselői, valamint a választmány tagjai; összesen huszonnégyen. -— Száváid Oszkárné elnöki megnyitójában meleg hangon emlékezett meg Keller Gyű* Iónénak, a; dunaföldvári szervezet ■ elnökének haláláról és a misszió ha- I lottjának, a ritka_értéknek és cso­dálatosan finom léléknek az érdeméit a választmány az ő indítványára jegyzőkönyvileg örökítette meg. Be­jelentette egyúttal, hogy az elhunyt temetésén Schneider Gáborral és vitéz Makray Frencnével együtt résztvett. A napirend során Vinkovits Katinka titkár számolt be az ügyforgalomról, amelynek növekedése az anya- és csecsemő védelem érdekében folytatott -levelezésekből állt elő. Az egyes se­gélyezési ügyek bejelentése után öröm­mel vette tudopiásul a választmány, hogy az anya- és csecsemő védő szak­osztály a Horthy Miklós közkórház- ban nyer megfelelő elhelyezést és hogy a szakosztály igazgatója G o c k 1 e r Györgyné, ügyvezető igazgatója pedig Létay Gyuláné lett. A választmány ugyanakkor köszönetét mondott a város polgármesterének az anya- és csecsemő védő elhelyezése körül tanú­sított áldozatkész magatartásáért, va­lamint azért, hogy 200 pengőt utalt ki a szervezet karácsonyi akciójának céljára. Ugyancsak megköszönték azt az ötven pár gyermekcipőt is, amelyet a város utalványozása alapján kör­nyezettanulmányok után az inség- akció során osztott ki a misszió. — Haidekker Károlyné számolt be ez­után a szegényügyi osztály működé­séről, felemlítve, hogy karácsonykor 300 szegényt és 17 menhelyi gyer­meket ajándékozott meg a misszió élelmiszerrel, fával és pénzzel. Külön köszönetét mondott a választmány ezen akoió támogatásáért dr Cs. Papp Jenő városi tanácsnoknak, Lendvainé Gacsályi Gizellának, továbbá Berényi Bálánénak, aki a szegényháziak és a rabok részére kalácsot süttetett. A palánki pusztai cigánytelep szegényeit is gondozásba vették éB ezt a fárad­ságos munkát özv. Wjgand Jánosné és Vigh Béláné végzik, akik két­hetenként felkeresik a telepet. Meg­ható volt annak a bejelentése, hogy Vig Béláné egy ágybanfekvő beteg fiúnak rádiót szereltetett fel és nagy örömet szerzett ezzel az ágyhoz kö­tött, teljesen nyomorék gyermeknek. A vármegyei inségakció során 35 öltözet ruhát és 50 pár cipőt osztott ki a szervezet, amely husvétkor sze- retetreggelit kíván adni a szegények­nek és erre már most kér adomá­nyokat. Szongott Ed vinné, a tanács­adó iroda óriási munkáját ismertette, felemlítvén, hogy 137 egyén ügyes­bajos dolgát intézték el és 81 egyént segélyeztek élelmiszerekkel és pilla­natnyi pénzadományokkal. Gockler Györgyné az anya- és csecsemő- védelmi szakosztály fáradságos mun­kájáról számolt be, mig D/ozenty Ernőné a fogbázszakosztály működé­séről adott képet, felemlítvén Ujsághy Gézánénak, a szervesét disselnökének nagy érdemeit, aki négy esetben tar­tott előadást a fogházban, özv. Bálint Jenőné a kórház szakosztály, Jártas Róza a tanulmányi ügyek eseményei­ről adott felvilágosítást, melynek ör­vendetes adáta, hogy a misszió no­vember 27-től kezdve 15 előadást tartott a népművelési bizottság akciója keretében. Előadtak: Jártas Rózsa 5, Treer Hona 1, Faragó Jánosné 2, özv. Paulies Gézáné 4, Orbán Istvánná l , dr Szüle Dines 1, dr Matzon Gábor 1, dr Reach Bála 1 esetben. A pénz táros jelentése utánaz elnöknő kitartó munkára lelkesítette a választmány tagjait, mert ma, amikor a munkanél­küliség és a nyomor olyan óriási mére­teket öltött, aj felizgatott kedélyeket kitartásra, türelemre és megelégedésre bírni, megnyugtatni csak támogatás­sal és segítéssel lehet.; Slám ára 24 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom