Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-02-18 / 14. szám
XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 február 18. 14. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési díj: Félévre _______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. FA uerkesztO: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden eterdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A képviselői napidijak ügye. Munkatársunknak volt alkalma dr őrffy Imre képviselővel beszélni, aki — az elmúlt héten — azok közt a kormánypárti képviselők közt volt, akik a kisebbséggel szavaztak, amikor a képviselői illetmények kérdésében a gazdasági bizottság jelentésének tudomáBU^ételéről volt szó. Ez a bizottsági jelentés ngyanis azt javasolta, hogy a képviselői fizetéscsökkentést egyelőre vegyék le a napirendről. Munkatársunk megkérdezte dr Orffy Imrét, hogy mi vezette őt ez állásfoglalásnál, őrffy a következő nyilatkozatot tette: „Amikor az egységespártban, még a múlt év végén,' a többszörös jövedelmek felülvizsgálata kapcsán a képviselői uapidijnak külön adóval való megadóztatása érdekében is felszólaltam, a javaslatomat a pénzügyminiszter alkotmányjogi és történeti szempontokra hivatkozva nem fogadta el, de jelezte, hogy a tisztelet- díj csökkentésének nem lesz ellene. A párt nagy többsége a kérdésnek ily megoldását akkor helyesléssel fogadta. Aaóta bizalmas tanácskozások folytak a parlament pártjai köat és aligha oaalédom, amikor a kérdés elodázásának okát as ellenzéki oldalon ke- resem. Bár a bizottsági jelentés a csökkentést nem ejti el, hanem csak elodássa, én ebes Bem járulhattam hozzá, aminek okait aligha ke)l fejtegetnem. Amikor az egész társadalom kénytelen a gazdasági élet konzekvenciáit levonni, akkor senkivel sem szabad kivételt osinálni. Az államháztartás helyzete is stlrgősen parancsolja a takarékosságot. Nem kétlem, hogy ez a kérdés rövidesen újból tapétára kerti! s közmegelégedésre meg fog oldatni.“ öxffy e kijelentéseihez alig van hozzáfűzni valónk. Álláspontja mindenben fedi a mi és az ország óriási többségének es Ugybeni felfogását és csak örömmel látják, hogy dr űrffy Imre e kényes kérdésben ismételten oly határozott és bátor álláspontra helyezkedett. Más ott az ok. A szerbeket nagy izgalomban tartják azok a merényletek, amelyek leg ntóbb Zágrábban és Horvátország egyéb helyein folytak le. Az általános idegességnek a „Novosti“ cimü lap vezércikkben ad kifejezést és bősz kirohanást intéz Magyarország és Ausztria ellen. Azt állítja, hogy a terror- cselekményeket a bécsi emi- gránsközpontban eszeltók ki és magyar területen keresztül segítették át ügynökeiket Horvátországba. Ez még a szelidebb valótlanságok közül való, de az azután már igazán a hazudó zás csimborasszója, mikor a lap azt mondja, hogy a merénylőket magyar katonai személyek oktatták ki a rob banóanyagok kezelésére. A lap tiltakozik a Jugoszláv állam ellen indított osztrák és magyar roham ellen. Minderre koronát tesz a cikk befejezése azzal fenyegetve, hogy Jugoszláviának nem szabad visszariadnia még attól sem, hogy elzárja a határt Magyarország és a délszláv állam között. Hozzászoktunk ahhoz, hogy az Utódállamok lapjai mindeo ürügyet és alkalmat felhasználjanak Magyar . ország elleni rágalmak és hazugságok terjesztésére. Sohasem volt kü. lönösen * nehéz dolog ezeket megcáfolni, de a mostani eset igazán kőny- nyü feladat elé állítja a cáfolót. Először is kérdjük, hogy amikor annyi ember vett részt a világhá borúban, miért lenne szükség arra, hogy a merénylőket pont magyar katonai személyek oktassák ki. — Annyi horvát emigráns él külföldön és azok közt annyi katonaviselt ember van, hogy igazán nincs szükségük arra, hogy a szomszédba menjenek egy kis kioktatásért. Másodszor, mit szól a „Novosti“ cimü lap a Bécsben megjelenő Reichs- post leleplezéséhez, hogy az a bízó nyoB Lévákovics nevű merénylő, akit az ujgradiskai polgármester elleni merénylettel gyanúsítanak, a múlt év december első felében Bécsben tar tózkodott, de azabályszerilen kiálli tott jugoszláv útlevéllel, nem pedig ahogy állították, magyar útlevéllel. Az is közismert, hogy Levakovics többször felajánlotta szolgálatait a bécsi emigránsközpontnak, de állandó, visszautasításra talált, mert úgy is merték, mint kétkulacsos embert, aki jugoszláv kormánylapoknál is dolgozott. Ha még hozzávesszük ezekhez az adatokhoz azokat, amelyeket az ismert angolUjságirónó Miss Durham a legutóbbi zágrábi királylátogatásról tett közzé, akkor' igazán alap tálán rágalmazásnak kell minősítenünk a „Novosti0 támadását. Megtudjuk ebből a tudósifásból, hogy Sándor király zágrábi ''tartózkodása idején az öBBies vezető politikusokat megfenyegették, hogyha .valami nyilatkozatra ragadtatják magukat, az életükkel fizetnek. A féktelen terrort tanúsítja az 1 a! számtalan letartóztatás,^ amit a szerb csendórség -esz közölt, azok a fenyegetések, amelyek ben Zágráb csaknem minden intelligensebb családja részesült. A fogadás ünnepélyes külsőségeit csak úgy lehetett biztosítani, hogy államkölt- ségen ó Szerbiából „lelkes tüntetők0 ezreit szállították Zágrábba, akik véghezvitték a kellő zsiviózást. — Ugyancsak a külfö'd felé szóló gesztus volt, hogy a borvát államot kény szeritették, hogy Sándor király részére palotát vásároljon és ajánljon fel. De a király nem ebben a palotában lakott, mert félt, hogy alá van aknázva. Vájjon a külföldön élő horvát emigránsok tízezreit is a magyarok csalogatták ki hazájukból ? Vájjon a horvát nemzetnek az a mérhetetlen elkeseredése, amelyet csak a legdurvább katonai diktatúra bevezetésével tudnak ideig-óráig fékentartani, szintén a magyarok müve ? Vájjon azok a feljajduiások, amelyekről biztos tudomásunk van és amelyeknek állandó tárgya Horvátország közjogi helyzete a régi magyar és az uj szerb urulom alatt, szintén Magyar- ország izgatására vezethetők vissza ? Minden horvát ba1 bizalmasan nyi- latkozhatik, azt mondja, bogy a magyarok alatt Horvátországnak százszor annyi szabadsága és önállósága volt, mint most. Hol van az ön ájlő horvát tartománygyülés, a független horvát igazságszolgáltatás és a kulturális ügyek önálló intézése ? Nevetséges, hogy a „Novosti0 kívül keresi a merényleték okát, pedig ott fekszik zz orra előtt. A merényleteket nem külső, hanem az az állandó belső izgatás okozza, amely Belgrádból indul ki annak a kíméletlen, minden tekintetnólküli elnyomásnak a képében, amit a katonai diktatúra gyakorol 'a fegyverek nyers erejével Horvátországra. —■ Horvátország kultúrában magasan felette áll ó Szerbiának és most meg kellett érnie, hogy barbár módszerü és fel fogásu emberek degradált tartományként kezeljék a megígért és önállóságot jelentó autonómia helyett. A szerbeknek elég példát adhatott és adhat a macedón mozgalom, hogy gondolkozóba essenek a Horvátországban tapasztalható jelenségek felett. Ha a szerbek szeretik hazájukat és a szabadságot, a horvátok népi kevésbbé szeretik' ugyanezeket a dolgokat. Két forróvérű nép áll itt egymással szemközt éB kiváncsiak vagyunk, hogy a szerbek mikor fog ják belátni azt, hogy nem lehet ellenségként kezelni egy államalakulatban olyan néptöméget, amely felér ó Szerbia lakosságával. Pedig Bemmi kilátás nincs arra, hogy az ellenséges viszony megszűnjék, mert'azok a körülmények, az az elnyomás, az az igazságtalanság, amely a horvát népben ilyen elkeseredett ellenállást hozott létre, semmit se változtak. — Nincs szükség ahhoz, hogy Magyar- | ország keze legyen benne* a horvát I eseményekben, ezek magyarázására ! teljesen' elegendő-« -belgrádi- rém- | uralom., — — — — — ~ ^ HÍREK. — Herczeg Ferenc Szek8Zárdon. Herczeg Ferenc, a kiváló iró, a Magyar Revíziós Liga nagynevű elnöke a liga szervezésével kapcsolatosán nemsokára Szekszárdra érkezik, ahol előadást fog tartani. Herczeg Ferencet tudvalévőén fiatalkori emlékek fűzik Ssekszérdhoz, ahol édesanyja éveken keresztül volt a Béla király (Szeghy-féle): gyógyszertár tulajdonosa és ezért itt különös melegséggel készülnek a fogadtatására. . — Pesthy Pál beiktatása a Bethlen Gábor Szövetség elnöki szőkébe. Kedden este 6 órakor tartja tisztújító közgyűlését a magyar protestánsok egyesülete a Bethlen Gábor Szövetségben, ahol ez alkalommal. iktatják be a szövetség uj elnökét, dr Pesthy Pál nyug. igazságügyminisztert, a bányai evangélikus egyházkerület felügyelőjét. — Babits Mihály a francia becsület* rend lovagja. A francia kormány a becsliletreud lovagjává nevezte ki Babits Mihály írót, Szekszárd kiváló szülöttét. Babits versei és novellái francia fordításban is megjelentek és mert ezeket a munkákat nagyra értékeli a francia közönség, a francia kormány kitüntetni kívánta a magyar kultur* ezen kiválóságának a mükö - dését, hogy ezzel is fokozza a két ország kulturális barátságát. A budapesti francia követség a hét végén ünnepélyes külsőségek között fogja a kitüntetést Babitsnak átnyújtani. — Névváltoztatás. Scheurer Károly paksi lakos, kir. jarásbirósági elnök,' | nagykorú Viktor nevű jogszigorló és { kiskorú Károly nevű gyermekei, ve- j'zetéknevüket a: belügyminiszter .en- I kedélyével ‘„Kenedi^-re változtatták. — Százezer pengő a tolnai római katolikus iskola céljaira. Gróf Klebels- berg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter a katolikus vallásalap jövedelméből százezer pangó segélyt engedélyezett az összedőlés veszedelme előtt álló és a közigazgatási hatóságok által életveszedelmesnek minősített tolnai római katolikus elemi iskolaépület újjáépítési költségeire. — Pécsegyházmegyel hírek. Virág Ferenc megyéspüspök kegyúri be-, mutató alapján Papp István tamási adminisztrátort Tamásiba plébánossá nevezte ki. A főpásztor Thán Nándor adminsztrátort Versendről Paksra nevezte ki hitoktatónak, míg Hábel Vince paksi hitoktatót a pécsi ipariskolához nevezte ki. — Fejedelmi ajándék a tolnai róm. kát. egyházközség céljaira. A nemrég elhalálozott Rozauyer Ferenc a békében virágzó Rozmayer- féle duna- gőzhajózási vállalat' tulajdonosa, ösz- szes vagyonát, nagy értékű. tolnai ingatlanait végrendelctileg a tolnai rém. kát. egyházközségre hagyta. Bár a hagyaték most még nem vehető birtokba, mert azt egyelőro-öz- vegyi haszonélvezet terheli: özv. Rozmayer Ferencné értesülésünk szerint akként nyilatkozott, hogy amennyiben a több holdnyi belsőség egy vé-: szére az egyháznak kulturális esz közei fejlesztése céljából lenne szűk-; sége, azok rögtöni igénybevételéhes is készséggel hozzájárul. — Pénzügyi áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter dr Olajos Dezső segédtitkárt a makói pénzügyigaz gatósigtól áthelyezte a tamási adó-, hivatalhoz.; u — Kaazinó-bál. A Szekszárdi Kaszinó folyó hó 14-én tartotta farsangi • bálját, amely rendkívül jól sikerült I és a késő reggeli órákig tartott. 7 - Egyes szám ára -16 fillér.
