Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-12-24 / 101-102. szám

A ____________• „D icsőség“..| «Dicsőség*— hangzik az éj csendjében szerte, I Lelkűnkben az első, szent karácsony este, j Egek zenéje zsong, angyal üdvözlése, Világot megváltó Jézus születése. «Dicsőség» —hangzik az éj csendjében szerte Szivünket betöltő, szent karácsony este... Azóta jött száz év, a sok száz év nyomán, De a csijlag lénye még most sem halovány. Ma is zeng mindenütt, az angyali ének, Kicsiny Betlehembe száll el a szív, lélek, Hogy át az idókön, ködön és homályon, Egyszerű jászolban — jézus I — rád találjon. «Dicsőség* — hangzik az éj csendjében szerte Vigasztaló, fényes, szent karácsony este. Ó simítsd meg szemünk, hogy láthassunkTéged S mindenütt, mindenben tükrözik szépséged... Te a legszebb Eszme, fényességes égbe’ Vigaszul itt hagytad drága örökségbe: — Ártatlan szemednek báját, ragyogását Szent, kicsi ajkadnak édes mosolygását. Simogató kezed bársonyos melegét Ajkad égi szavát, szived szeretetét, Azért, — hogy a földet szebbé, jobbá tegyed Képedre alkotád — a kis gyermekeket. «Dicsőség*— hangzik az éj csendjében szerte Megtalált örömünk, szent karácsony este... Ma kis ajkakról is száll angyali ének Oyenge hangja meglel azért tudom Téged I Bár nagy mélyrfil hangzik, ködbe, sárba veszve, Megkopottén, fázva ér el Betlehembe, — Leborul csókolni áldott kis kezedet... Emeld fel, simogasd a — magyar gyermeket. A sárban, hidegben látni kíván Téged, Lehelj rá telkedből égi melegséget. Takard be kis testét, ha rongy a ruhája, Mezítelen lábát, ó jaj, hogy ne fázna I Mert tükreid ők; s mint Téged irigyeltek Ezektől is mindent elloptak, elszedtek. Most itt vannak árván, lépetten, kifosztva A legszentebb estén benned bizakodva. Mutasd meg kis Jézus drága jó szívedet, ó tedd ma boldoggá a magyar gyermeket. L. Eordögh Zoltónné. Tízéves évfordulóra Cask a napokban ünnepelte Sopron városa és ai égési ország a trianoni béke első megcsorbításának, Sopron és környékének népszavazás utján való visszamaradásának tis éves év­fordulóját. Nem lehet közömbös, bogy hogyan történhetett meg az, hogy a békét diktáló hatalmas urak, minden fenyegetésük ellenére is kénytelenek voltak meghajolni egy kicsi, de min­denre kész csoport előtt. Az előz­mények sorozatos ismertetése a hely szűke miatt nem lehetséges, csak néhány apró mosaikdarabot ragadunk ki a történelem e nagy napjaiból. • Gyönyörű nyárvégi nap volt 1921 szeptember 8-a. A nap bár verőfény­ben úszott a magyar égen, mégis sötét gondok felhőivel voltak terhe­sek a magyar lelkek. £1 a nap volt az utolsó, mikor Sopron a magyar fennhatóság alá tartozott. Az osztrák csapatok már közel jártak a város hoz és a várostól mintegy 6 km-re levő Ágfalva községet akarták meg- szállani, hogy onnan diadalmasan vonuljanak be a városba. A magyar kétségbeesésbe villám hasított* bele. Brennberg irányából fegyverdörre­nések, dübörgő katonás lépések, ma­gyar vezényszavak, magyar dal zen­gett fel. Maroknyi, 67 főből álló kis csapat alig fölfegyverezve, részben a hegyekből, részben a város felől Ag- falván termett és keserves uccai harcban kényszeritette az 500 főnyi osztrákságot a menekülésre. A nap a magyar győzelemre vetette nyugvó sugarait, de a lelkes csapat két nemes ifja: Széchényi Elemér és Mahacsek Antal tragikus halála bánatps érzést vitt a győzelem örömébe. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 december 24. December 14-e. Lázasan ébredt Sopron város lakossága. Ma dől el Sopron sorsa. A korai órákban ha­talmas tömegek rohanják meg a sza­vazóhelyiségeket. Mindenkinek ke­zébe adják a sárga és kék szavazó­lapot. A sárga lap Ausztria, a kék Magyarországé. Mellette egy boríték. Minden szavazóhelyiaégnél oktatják a szavazókat. Akik a sárga cédulá­val szavaztak, azoknak nem kell ok- I tatás. A földalatti osztrák propaganda j jól elvégezte azt. Am mikor elhang - zott-az est harangszó, megvolt az ered mény: A- harang a magyar hálát, a magyar hitet,' a magyar győzelmet hirdette. Sopron magyar maradt I Mester Ká'mán. Vármegyei közgyűlés. Dr Peresei Béla főispán elnöklete mellett kedden délelőtt tartotta meg a vármegye törvényhatósági bizott­sága rendes téli közgyűlését. A fő­ispán megnyitója során bejelentette a törvényhatósági bizottsági tagok sze mélyében beállott változásokat. Az elhalt Steib Mihály körjegyaő helyett a Jegyzőegyesület Győrffy Zoltán kocsolai főjegyzőt delegálta, Mirih László, a szintén elhalt járásbirósági elnök helyett Rubmann János bony­hádi állatorvos, virilis póttag hiva tott be, mig Cziráki Ferenc helyett a mezőgazdasági bizottság Schilli Já­nos teveti lakost küldte be. A főispán ezután melegen emlékezett meg dr Kramolin Gyuláról, akiről többek közt ezeket mondotta : — Mielőtt a napirendre rátérnénk, szomorú kötelességet teljesítek, ami­dőn megemlékezem arról a súlyos veszteségről, amely dr Kramolin Gyula vm. tiszti főorvosnak váratlan halálá­val nemcsak a vármegye közegész- ségügyi szolgálatát, nemcsak a vár­megyei tisztikart, de egész Tolna vár­megyét is érte. Kramolin Gyula 21 éve állott — élőbb mint a központi járás orvosa, utóbb, mint vármegyei tiszti főorvos — a vármegye szolgálatában, amely idő alatt -kiváló képességeit, emel-, kedett szellemét, nagy tudását, ra gyogó ékesszólását, emberbaráti gondi Ikozásmódját, kulturális és szociális kérdések iránt kimutatott fogékonyságát mindig a köz ja­vára tudta érvényesíteni. Kifejtett munkájának értékével messze túl nőtt az általa betöltött hivatali állás szükreszabott keretein és úgy a vármegye közegészségügyi szol gálatának, valamint társadalmi életének olyan oszlopává vált, akire mindig biztosan számíthat­tunk és akinek időelőtti elmúlása a vármegyére csak igen nehezen elviselhető csapást jelent. A főispán indítványára a közgyű­lés kimondotta, hogy dr Kramolin Gyula elhunyta felett érzett fájdal­mát jegyzőkönyvében megörökíti és Szvegyehez részvétiratot intéz. Borah szenátor üdvözlése. Napirend előtt dr Klein Antal or szággyülési képviselő indítványát tár gyalták. Dr Klein ugyanis javasolta, hogy a vármegye üdvözölje Borah szenátort, az amerikai szenátus kül ügyi bizottságának elnökét, aki Laval francia miniszterelnök amerikai látó gatása alkalmával kifejezést adott annak a véleményének, hogy amíg Magyarország mostani megcsonkított állapotában marad, csak a fegyverek erejével lehet a békét fenntartani. Dr Klein Antal hatalmas beszéd­ben indokolta meg javaslatát, meg­állapítva, bogy a háború még min dig folyik ellenünk. Ebben a hábo ruban azonban — úgymond — a fegyver az arany, a pénz, a lövész árkok a vámsorompók, a hadvezérek a diplomaták és bankárok, hősi ha­lottak pedig a vagyonbukottak és leBzegényedettek százezrei. A törté nelemből vett példákkal igazolta, hogy a békének csak az igazságos ság lehet az alapja, nem pedig az erőszak, azért inditványozta, hogy a törvényhatósági bizottság üdvözölje azt a nagy befolyású politikust, aki oly határozottan emelte fel szavát a trianoni béke mielőbbi megváltozta­tása érdekében. Az indítványt egy­hangú lelkesedéssel elfogadták.’ Utána Illgenn Aurél dr a vidéki pénzintézetek helyzetének megmentése érdekében'beadott indítványa került sorra. Dr Illgenn azt kívánta, hogy a vidéki pénzintézetek megszükitett hitelkeretét szabják, magasabbra, és a Pénzintézeti Központ adja a hi teleket közvetlenül a kisintézeteknek, amelyek most a nagybankoktól olyan áron kapják a pénzt, hogy amellett létezésük — a vidéki földmivelés, kereskedelem és ipar legnagyobb ká rára — veszélyeztetve van. A tör vény hatósági bizottság a javaslatot dr Illgenn indokolása, Haypál István, Síposa Ernő és Szévald Oszkár alis­pán felszólalása után egyhangúlag elfogadta. Örökös bizottsági tagok. A tárgysorozatra tértek ezután át és ennek folyamán tudomásul vették a vármegye alispánjának időszaki jelentését, valamint a számonkérő székről felvett jegyzőkönyvet, majd sor került a törvényhatósági bizott­ságban két örökös tagsági helynek a betöltésére. Az örökös tagok let­tek: Jankó Ágoston nyug. főispán és Bartal Aurél volt főispán. Bizottságok ujj'áalakitása. A közigazgatási bizottságból a folyó év végével kilépő 5 tag helyének be­töltésére, az igazoló választmány, va­lamint a kijelölő bizottság ujjáalaki tására tértek ezután át. Ennek az aktusnak a törvény értelmében titkos szavazás utján kell történnie, a fő ispán tehát két szavazatszedő bizott­ságot alakított. Az első bizottságnak Szeghy Sándor elnöklete alatt dr Schall Kálmán és Siposs Ernő vol­tak a tagjai és dr BabitB István a jegyzője, mig a másodikban dr Ká- tay Endre vezetésével Horváth Ká­roly és Polgár Ferenc működtek dr Horváth Árpáddal mint jegyzővel. A választási aktus megejtése előtt a főispán a kijelölő bizottságba ren­des tagokul dr Pesthy Pál ny. igaz­ságügy minisztert, Kiss Lajos apát­plébános, felsőházi tagot és dr Mar­tin Józsefet, mint póttagot delegálta, mig az alispán a maga részéről Si- montsits E emér v. b. t. t. és gróf Apponyi Károlyt rendes tagokként, Szeghy Sándort pedig póttag gya­nánt nevezte ki. A szavazatok összeszámlálása után Szeghy Sándor kihirdette a következő eredményeket: a közigazgatási bizottságnak az 1932—33. évre megválasztott tagjai lettek: Döry László, br Fiáth Tibor, Kátay Endre, Kovács Sebes tény Endre és Schneider János; az igazoló választmányba bevá­lasztalak Döry Frigyes, br Fiáth Tibor, Knefély Ödön, Leopold Kor-, nél dr, Kiss Lajos, Schneider Gábor, Tóth Henrik, Zsigmond Ferenc dr; a kijelölő bizottság rendes tág­jaivá Siposs Ernő és Schneider Gá­bor, póttagjává JSzakácb* Ernő dr lettek. A központi választmányban meg­üresedett tagsági helyet Horváth Károllyal töltötték be, majd kijelölték a törvényhatósági bizottság azon har­minc tagját, akik közül az ÖBSzefér- hetetlenségi bizottság tagjait kisorsol­ták. A vármegyei tiszti főügyész helyet­tese dr Zsigmond Ferenc tb. főügyész lett, majd megállapították dr Htypál Sándor árvaszéki elnök második sze­mélyi pótlékát. A miniszteri leiratok során tudomásul vették, hogy a ke­reskedelmi miniszter a közúti sze­mélyzet uj létszámát 7 utbiztosban és 87 utkaparóban állapította’ meg. A kisgyülés javaslatai kerültek ezután tárgyalásra. Meg­állapították a Tolnamegyei G«zd«sági Egyesület és a Tolnatamási és Vidéké Fél vér Lótenyésztési Szövetkezet se­gélyezését, junius hó 30 ig meghosz- szabbitották a szekszárdi közkórház 350 000 pengős függőköicsönéből fenn­álló 280.000 pengős kölcsönt, meg­állapították az útalap terhére való nyugellátás szabályait, valamint a kórház vizdiját, engedélyezték a vár­megyei háztartási alap 1931; évi hitelátruházásait és elhatároztak, hogy a gyámpénztári és egyéb pénzkész­letek 40—40 százalékát a Szekszárdi Takarékpénztárban, a M«gyar Álta­lános Hitelbank szekszárdi fiókjánál és 20 százalékát a Szekszárdi Nép­banknál helyezik el. Segélyek, Elfogadták a kórház 1932. évi költségvetését, Sugh István várm. irodafőűsztet nyugdíjazták, Gubicza Janos Utkaparót végkielégitették, özv. Végess Jánosnénak 340 P és özv: Laki Lászlónénak 180 pengő segélyt szavaztak meg. A dörypatlani kis­gazdáknak tenyészállat beszerzésére 300 pengőt engedélyeztek, a Tolna­megyei Tejszövetkezetek Szövetkeze­tébe pedig 500 P vei alapitó tagnak lépett be a vármegye. A Jegyzők Országos Árvaház Egyesületének és a Vakokat Gyámolitó Országos Egye­sületnek egyenként 100—100 pen- gőnyi támogatást szavaztak meg, mig Puskás István nagy dorogi lábos* nak 50, Prantner József szekszárdi lakosnak 50, Molnár József Taksonyi szekszárdi lakosnak 150, Rüll János felsőriánai lakosnak 80 pengő segélyt adtak elhullott állataik után. A körlevelek és megkeresések tárgyalására tértek ezután át és csat* lakoztak Baranya, Békés, Fejér, Szat- már, Ugocsa és Bereg vármegyék, Debrecen, Miskolc, Sopron, Szeged és Pécs városok megkereséseihez, különösen támogatva Fejér várme­gyének a mezőgazdasági kamarák megszüntetésére vonatkozó körlevelét. A póttárgysorozat ügydarabjai közt beolvasztották a dombóvári Erzsébet-kórház csekély alapját a Horthy Miklós segélyalapba, megállapították dr Kramolin Gyula özvegyének nyugellátását, Németh András vármegyei irodaaltisztet nyug­díjazták, végül a vármegyei árvaszék­nek az 1932. évre 400 pengő átalányt engedélyeztek. A közgyűlés befejeztével dr Percsel Béla főispán kellemes karácsonyi ün­nepeket és boldog újévet kívánt a törvényhatósági bizottság tagjainak, egyben azt az óhaját fejezve ki, vajha a jövő évben mentesülne az ország az eddigi nehéz megpróbáltatásoktól. A közgyűlés után a bizottsági tagok nagyrésze a főispánnal és -alispánnal együtt volt ebéden a szekszárdi ka­szinó éttermében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom