Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-12-05 / 96. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XI1L évfolyam. ____________________ Szekszárd, 1831 december 5. 9* szám» Hé ténkéjit kétszer megfelenö keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Szekszárdi Népbank épületében. Te lefon szám 85 és IÖ2. Előfizetési díj: Félévre----------6 pengő. | Egész évre_____12 pengő. | PC nerkwztö: II Folelfif scerkeutfi: | SCHNEIDER JÁNQ8,.j| BLÁZSIK FERENC á lap mHÜ.I.alk mind*, .i.rdáa é. sxomb.ton. [Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét] illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés díja 1 pengd. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 60 százalék engedmény. +— A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyitttér soronként 60 fillérbe kerül. Népjoő. Irt»: Jánosi György. A parlamentben és azon kívül egyébről sem folyik a vita, mint a mostani nebéa gazdasági helyzetről, annak megoldásáról ós érdekes, hogy míg a kormány minden lehetőt elkövet, hogy a súlyos időket as or sság népe szerencsésen megásass, az ellenzék teljes gőzzel, elfogulatlan szemlélő előtt nem valami szellemesen! minden tárgyat e két kérdésre csavarint rá: titkos szavazás, demokrácia, más szóval népjog. Hogy ez a szó, népjog, milyen hálás és kimeríthetetlen tárgy, ezt csak az a hétszer szerencsés nem thflja, aki nem politizált. Nézzük csak! Mily eb költői; fordulatos és csábító ilyenforma érvekkel csatázni: A ruhánk rongyos, a cipőnk lyukas, kenyerünk semmij munkánk'nincs, pénzünk elfogyott, mert Binck titkos szavazati jog. Tehát akinek vast titkos szavazati joga, annak egybe« min-' dene van, amint ént ■ budapesti lakosok «állapota is mutatja, hogy sí berliniekről ólbécsiekről n* <mia«ék jünk. Gúny nélkül Való és elszomorító dolog az, hogy némely honatyák a titkos ssavazás nádmézével kecsegtetik a nemzetet i attól várják z nemzet helyzetének jobbrafordulását. Szegénységi bizonyítvány, mert min denfeinek tudnia kell azt, hogy fjem a szavazati > jog gyakorlásának módja, hanem magának a szava♦ zóknak egyéni értéke dönt és ha egy nemzet megkapja a jog formát, elsősorban az kell, hogy azzal hasznosan, okosan éljen a maga és olások javára.: A szavazati jog az az eszköz, amely- lyet az egyén beleszól a közügyek intézésébe, tehát mások életére ható dolgokba is. Eszményi fokon minden külsó befolyástól menten,! tehát kizárólag titkosan lehetne helyesen, ttd- vösen gyakorolni. Művelt, nagy nemzetek nem is gyakorolják másként és bizonyos az is, hogy a nyílt szavazás rendszere teljesen elavult és talán nálunk sem fog még egyszer szerepelni. Ifeg lehet állapítani azt, hogy a mi népünk teljesen tisztában van a maga nagyszerű hivatásával és azokban a, keretekben, amelyekben szavazati jogát titkosan gyakorolja, mindenkor hassnosan és méltósággal, köznek és önmagának áldásosán gyakorolja. A református egyházak nem ismernek más, szavazati jogot, jniot titkosat és ez rájuk nézve óriási eró komoly pillanatok idején, 4° Bagy veszély is akkor, amikor a hívek serege rossz befolyás alá kerül, zmi azonban fehérhollószámba megy. 'Nemzeti szempontból a titkos sza-- Vasa ti jog meg valósításának semmi veszélye nincs. És ez teljesen közömbös* a magyar nemzet jövőjére nézve,' sőt elvi szempontból kívánatos is, mért a tényék,bét. biionyitjak, hogy az ttresfejtt, nagyszájú, törtető dema' gógokkal a nép épp a titkos szavazás. Utján bánt el és buktatta ki az annyira óhajtott tisztségekből. Ma már á nemzet nagyon sokat tanult és ha hallanák azt, bogy mennyire szid ják az ország haladását elgáncsoló, eselóti bálványosod ellenzéket, akkor elgondolkoahatnának azon, hogy e nemzet annyira érett, hogy sohasem bízná rá sorsának intézését ostobákra, vagy kalandorokra semmiféle szavazati jog Arátt sem. Azért,- ha valaki á szavazati jogról olvas, vagy épp efélp, az ország jóhirének ártó sületlenséggel találkozik, hogy ez á mostam parlament nem a nemzet akaratát képviseli, né vegye azt. másnak, mint szánalomra méltó politikai tudatlanságnak, vagy a gyakorlati életben Való járatlan- Ságnak, pert titkon, vágy nyíltan a választásokban a nemzet akarata ju tott és jut kifejezésre az egész nemzet üdvére, még akkor is, ha törté neteseri éh véletlenül', elrettentő példa gyanánt egy kerületben, a kerület vesztére,, ellenzéki személy győzött, A nemzet önmaga életének aa őre. Szerövig tudtunk magunkra vigyázni és ha 1918'ban hitványak és hülyék, lelketlenek ét balgák tönkretették ezt áz országot, senki se felejtse el, | Az ország kézműipari társadalmának, háromszázezer önálló kisiparosának kívánságai ügyében Károlyi Gyula gróf miniszterelnök és Kenés Béla dr kereskedelemügyi miniszter, mint a' kisipari ügyek legfőbb irányítója, kihallgatásón fogadta az ipa- róBdk küldöttségét. Az iparosság vezetői, mint az Ipartestttletek Országos Szövetségének küldöttsége az országház épületében keresték fel a korminyelnököt, akihez dr órffy Imre, a szekszárdi ke- fülét képviselője kalauzolta kisipari ’életünk kiválóságait. Dr Órffy Imre érdeme, hogy hosszú idők után ei volt az első alka- Idm, amikor a kisiparosok küldöttei közvetlenül tárgyalhattak a minisztereihökkel, aki meggyőződhetett arról, hogy a magyar iparosok a nemzeti politika legerősebb támaszai és kívánságaik teljesítése egyáltalában, nem követel anyagi áldozatokat a kormányzattól. Vissont az iparosok is tapasstalhatták azt az őszinte jóakaratot, amelyet a miniszterelnök és a. kereskedelmi miniszter az iparosok kívánságaival Szemben .tanúsítanak. A küldöttséget Bubinak István, az egységes párt ügyvezető elnöke és Omy Imre vezették a miniszterelnök elé. A miniszterelnöknek Órffy Imre mutatta be a küldöttségben részt- vett iparosvezetőket és arra kétfe a miniszterelnököt, hogy a moshogy mi, a nép, akkor idegen orszá gok földjén álltunk és ami idebent történt, tudtunk és hírünk nélkül történt. — Ma minden vágyunk az, hogy a magyar nemzeti állameszme erejét növeljük, szolgáljuk, hogy bennünk a kormány és mi a kormányban támaszt találjunk. Meggyőződtünk arról, hogy e hazában boldogulást, jobb állapotokat, béke- revíziót és több, jobb kenyeret nem széthúzás, a pártoskodás szí tása, nem ilyen, vagy amolyan, időszerűtlen népjog emlegetése ad, hanem a nemzet.. rokonszehvére. mindnyájunk segítségére bizton támaszkodó kormány. Ellenzéki lárma aláássa hitelünket, meg ingatja a belénk helyezett nemzetközi bizalmat és végülis olyan hamis színben mutatja be az országot, amilyen az soha sem volt. Azért vigyázzunk és az. legyen elvünk, hogy a mellékutakon hoznánk férő semmiféle népjogra nincs szükségünk, hanem csák arra, amit az, ország hiogtott és felelős vezetői kellő időben és meg felelő mértékben a nemzet és haza javára a legbölcsebben megalkotnak, hogy abból áldás és nagy magyar élet virágai, igazi béke, általános jólét fakadjanak- tani nehéz időkben behatóan fog- . lalkozzék a kisiparoskérdésekkel. Az iparosok — mondotta Orffy — mindig legbiztosabb támaszai voltak a nemzeti politikának, méltányos tehát, hógy a kormányzat is teljesítse igazságos kívánságaikat annál is inkább, mivel a sérelmek orvoslása nem kíván anyagi áldozatot a kormányzat részéről. Rámutatott arra, hogy amint a kormány inségakciót kezdett a munkások részére, ugyanígy szükség van arra is, hogy a munka nélkül álló kisiparosokon is segítsenek. Végül felkérte a miniszterelnö- * köt, hogy a kisipari kérdések megbeszélésére sürgősen hívjon egybe értekezletet, amelyen a miniszterelnökön és Kenéz Béla kereskedelmi miniszteren kívül résztvennének a kormányzat kisipari kérdésekkel foglalkozó képviselő tagjai, valamint az iparosok hivatalos képviselői. Dr órffy után P a p p József, az IPOSz elnöke terjesztette elő az iparosok kéréseit. Károlyi Gyula gráf miniszterelnök nagy megértéssel fogadta az iparosok kivánfögaiC Csak azt sajnálom ’ mondotta a miniszterelnök —- hogy a mai nehéz időkben nem tehetek- annyit a kisiparosság érdekében, mint' amennyit szeretnék. Az előadott ki- I vánságok teljesítésének, úgy látom. nincsenek nagyobb pkadályzi és aaok teljesíthetők. Kijelentette, hogy szükségesnek tartja aZ iparosok bevonását az inségakcióba és kilátásba helyezte, hogy a kisipari kérdések le* tárgyalására a kereskedelmi miniszter bevonásával rövid időn belül ánkétot hív egybe. A küldöttség ezután Kenéz Béla kereskedelmi minisztert kereste fel. Itt is órffy Imre kérte a minisztert, hogy a kisiparosok kívánságait teljesítse, Nem kívánnák — úgymond órffy — áz iparosok moratóriumot, hanem kérik, hogy a bajbajutott kisiparosok ugyanolyan megsegítés ben részesüljenek, mint ózta kereskedőknél tervezik. Konái Béli kermkedetmi miniszter válaszában kijelentette, hogy olyan szervet kíván létesíteni, amellyel a kisiparosok helyzetén is javítani tud, amennyiben az önhibájukon kihűl nehézségekkel küsdó iparosok váltóit z helyzet javulásáig leszámítolják, v Kifejezett moratóriumról azonban beszólni' sémi lehet, mert ennek első hírét Is nagy idegességgel fogadták a külföldi kereskedelmi köri«, amelyek az eddig* kereskedelmi kapcsolatokat moratórium esetén nem tudják a mai alakban fenntartani* Az ipartestületi reformra nézve kijelentette a miniszter, hogy a javaslaton már csak lényegtelen változásokat fog végezni és azt a legközelebbi minisztertanács elé viszi, bogy lehetőleg még karácsony előtt a parlament elé kerülhessen. A pénzügy- minissternél el fog járni, hogy a kisebb iparosok forgalmi Odójánál enyhítéseket léptessenek életbe. Különös örömünkre saolgál, hogy képviselőnknek a kisiparosok érdekében végzett sikeres kösbenjárásá- ról számolhatunk be olvasóinknak. Dr kiéin Antal köpplselöhdzl beszéde. Dr Klein Antal, a tolnai kerület országgyűlési képviselője kedden nagy beszédet mondott a képviselőházban. Beszéde elején kérte a pénzügyi tárca sürgős betöltését, hogy a pénzügyi kormányzat egy erős és céltudatos kézben .összpontosuljon, majd a Nemzeti Bank deviza és kamatpolitikájával foglalkozott. . . . Élesen kritizálta á nálunk járt Népszövetségi bizottságot, amely azt tanácsolta, bogy csak nyugodtan fisessük tovább a kamatokat és, tegyük aktívvá a kiviteli mérlegünket. Az ellen azonban nem szól Bemmit ez a bizottság, hogy tán az egész Európa egymásután állítja fel ellenünk a mesterséges vámfalakat. Elmondta, hogy. as 1926-tól a mostani időkig 671* millió-* pangó kölcsönt kaptunk a külföldtől, amely ’után eddig már 679 millió pengd kamatot fizettünk. Egyes szám áipá 24 fillér. Dr órffy Imre a kisiparosok érdekében.
