Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-11-25 / 93. szám
2 TOLNAAÍEGYEI ÚJSÁG 1931 november 25. szavakkal, hanem tettekkel, öntuda- tos fegyelmezettséggel kell minden magyar embernek bevásárlásait eszközölnie még a legjelentáktelenebb- nek látszó iparcikkekkel kapcsolat* ban is, mert minden egyes fillér, amely a külföldre megy, a nemzet gazdasági életének egy egy hajszál- erecskéját nyitja meg az elvérséabez. A devizabiány ellenére is még min dig sok felesleges és nélkülözhető iparcikkért megy ki az országból a pénz. Pedig, ba valamikor, most van szükség okos és körültekintő fegyel* mezettségre. Kereskedő és vásárló fogjon össze, — a saját érdekében — ne vezettesse félre egyik sem magát, ne engedjen egyik sem a nagybangn frázisoknak, ceak jó magyar szivére hallgasson és akkor csak magyar árat fog eladni a magyar földön élő kereskedő és sok magyar árut fog venni a magyar vásárló ! | Adler N. János f | Szekszárd város legidősebb embere -Adler N. János magánzó, volt kereskedő, Szekszárd képviselőtestüle tének évtizedeken keresztül tevékeny tagja halt meg f. hó 22 én a hajnali órában, 95 éves korában. A megboldogult a régi Ssekszárdnak ismert, kösbecsülésben álló, örökké mozgékony, alkotni óhajtó és törekvő tagja volt. Bésztvett Szekszárd minden régi intézményének, többek közt a Szekszárdi Polgári Olvasókörnek, az önkéntes Tűzoltó Egyesületnek, a Szekszárdi Népbanknak az alapításában és 1919-ben ott találtak lapunk alapitói között is. Bár takarékosan élt, mégis mindig készségesen áldozott azon intézményekért, amelyeknek tagja volt, vagy amelyek kulturális hivatást töltöttek be. Így a nyolcvanas-kilencvenes évek országszerte hires szekszárdi dalárdája az ő gavallériája folytán utazott a különböző dalosversenyekre, ahonnan meghozta az első dijakat. Közel háromnegyedszázados munkájával éB szorgalmával tekintélyes ■ panositását, ami azután a gyertya nagyobb mérvű elterjedésének vetette meg az alapját. A kis olajos mécsekbe a szegény emberek vékony rongyokból szabtak, azaz vág tak beleket, Ezek a rongyok azonban, mivel a legtöbb esetben nem voltak tiszta gyapjúszövések, hamar égtek és amellett pedig nehezen elviselhető füstöt okoztak. A bél használatára legalkalmasabb a tiszta gyapjúból készített, azaz sodort fonál volt, de az meg nagyon drága volt és amellett ezek is hamar elégetek. Mint tudniillik, a bélnek különféle Bavakkal való impregnálását, a sztearin kristályosodásának meggát- lását Milly alkalmazta csak először, még pedig tizenhat évvel Chevruel találmánya után 1837-ben. A Horvát-íéle és a bikanyálból sodort bél, melyet ő nagyon eredetien vízi győsznek nevezett el, világosan, csendesen és tartósan égett s igy nagyon természetes, hogy annak közkedveltsége hamar elterjedt, amit elősegített az is, hogy abban az időben hazánkban még nagyon sok helyen voltak lecSapolatlan mocsarak és nádasok. És bizony nagyon sok vidéken használták Horvát István ezen találmányát, melyet ő nem szabadalmaztatott. Találmányának főértékét azonban a nemes cél és a szép hazafias törekvés adta még, mely napjainkban különösen nagyön aktuális és éppen azért leghelyesebb nek tartom, ha ennek megvilágitá* vagyont szerzett, ennek nagy része azonban, — mint annyi más vagyon is, — a háborút követő ioflició korában erősen összezsugorodott. Évek hosszú során át szekszárdi képvise lője volt a Tolnai Polgári Takarékpénztárnak és sok megszorult ember talált nála megértésre. Alkotásvágya maradandó módon nyilvánult meg az építkezés terén, amelyhez nagy érzéke volt és több díszes épület eme lésével járult hozzá a város szépítéséhez. ű építtette az első kétemeletes házat is Szekszárdon. Igen tevékeny részt vett a politikai életben. Lelkes hive volt Kossuthnak, a 48-as eszméknek és résztvett a hires turini zarándoklatban is. Szekszárdon többször meglátogatta őt Kossuth Ferenc is pártjának legelőkelőbb képviselőtagjaival együtt. Nem egy alkalommal az ő erős agitáció- jának, áldozatkészségének tudható be a szekszárdi kerületben a 48-as párti képviselők győzelme. — Utoljára a Batthyány—Szabó választás alkalmával fejtett ki igen nagy agilitást Batthyány érdekében, akit 62 szó többséggel sikerült is a pár évvel ezelőtt tragikus módon elbuoyt Szabó Károllyal, az előző ciklus képviselőjével szemben megválasztatni. Meleg kapcsolat füsté ezen választástól kezdve Batthyány Tivadar grófhoz, aki elhunytáig levelezésben állott vele. Tulajdonképpeni foglalkozása kereskedő volt és mint üzletember folyton tapasztalni és tökéletesedni kívánt. Bejárta Európát, többször volt Páriában, Londonban és a fillo cera előtti időkben Angliában sikerült neki piacot teremteni az ő hires szekszárdi vörösbora számára is. Meleg rokonszenv fűzte őt azon társadalmi osztályhoz, amelyből ő is származott: az iparosság ügyei mindig érdekelték, öreg korában is, s ezen érdek lődésnek és áldozatkészségnek volt a folyománya, hogy a Szekszárdi Ipar- testület uj székházának életrehivásá ban is kifejtett tevékenységének elismeréséül őt disztagjáva választotta és arcképét is elhelyezte. Meglepő volt nagy kora dacára is élénk szellemi képessége és örökös sára ideiktatom az ő sorainak néhány mondatát, mellyel találmányát oly lelkes buzgalommal ajánlotta fel nemzetének : „És eképpen a’ métsbelekre külső Országokból hozattatni szokott Pamuk ára, melly esztendőnként egész Magyar Ország, Horvát, Tót, Erdély, és a’ ConfiniáliB 16888 Lakó Helyek szükségére fel megyen két száz ezer forintnál a’ Pamukra, tsupa méta- belekre ; melly a mi pénztelen Hazánk szegény Lakossainak más szükségeik pótlására megkiméltethetne, és igy esztendőnként legalább 200 ezer forint Országunk kebelében maradna. Mennyire megszívlelendő szavak ezek napjainkban. Követésre méltó lelkesedés, busgólkodás és egyik bizonyítéka annak, hogy hazánk természeti kincsekben gazdag földje sok oly értéket rejt magában, melyek kihasználásával és feltárásával pótolni tudnánk sok-sok külföldről behozott anyagot. tettvágya mindaddig, mig két héttel ezelőtt szélhüdés nem érte, amely azután ágyba döntötte. Közel egy hétig tartó agonizálás után erős szer vezete felett mégis győztes lett a halál. Temetése ma, folyó hó 24-én délután fél 3 órakor volt, igen nagy részvét mellett helyezték el hült tetemét az újvárosi temetőben lévő cialádi sírboltba. Az elhunytat gyászolja özvegye szül. Schneider Ágnes, sógorai Schneider Gábor ny. kúriai bíró és Schneider János lapnak főszerkesztője és a kiterjedt Adler és Mehrwerth család tagjai. fl fásítás problémájának megoldása. Ismeretes, hogy mióta hazánkat megcsonkították és erdeieket elrabol ták, évente óriási összegeket költünk az idegen államokból származó fára és a fabehozatal, amelynek értéke gabonakivitelünket is meghaladja, katasztrófában rontja kiviteli mér legünket. Eanek a szinte katasztrófába problémának a megoldására Pír- nitzer Jenő szekszárdi kereskedő az alábbi levelet intézte hozzánk. Hasznos tanácsait olvasóink figyelmébe ajánljuk. A levél egyébként egész terjedelmében a következő: Ha az ember Olaszországban jár, mindenfelé (azelőtt fátlan vidékeken is) 8—10—12 éves ültetéseket lát, hozzájuk erősítve kis táblák, egy-egy olasz katona emlékére, ki a világháborúban elesett. Követésre érdemes példa ! A hazafias kegyelet mellett gyakorlati célkitűzés. Természetes, hogy ezeket a fákat ápolják, gondozzák. A fában szegény Olaszország 10—20 év múlva nem tudom hány százezer vagy millió hatalmas törzsű élőfával lesz gazdagabb. Hatósági intézkedés gondoskodik róla, hogy annak idején, mikor ezek a fák ki termelésre kerülnek, friss csemeték kel legyenek majd pótolva. Felesleges szószaporitás volna részletekbe tévelyegni, hogy milyen fajta fák legyenek ültetve. Ezt a talaj, éghajlat és a természeti viszonyok mondják meg. A japán őskertészetre, a régi germánok fakultuszára visszanyúlni : üres szólam; megdicsőült Erzsébet királynénk emlékére annak idején országszerte ültetett ligetekre gondolni: fájó érzés. Vajha Béri Balogh Adám ősi szilfája beszélni tudna, vajha a szekszárdi hősök szobra közelében néhány éve elültetett Nagy- magyarország fája terebélyesen ki- zöldülne 1 Sokkal közelebb fekvő dolog, az erdő és sok más hiányát szenvedő csonka hazában minden hősi halottunk tiszteletére egy-egy fát ültetni. Csak egy-egy fát. Kérem a Szerkesztőséget, tegye magáévá az ügyet és a rendelkezésére álló eszközökkel meg módszerrel hasson arra, hogy a fővárosban és a vidéken, az összes törvényhatóság éB ezek révén minden közigaz gatási elöljáróság, úgy az érdekelt magánosok, az állami erdőgondnokságokkal karöltve, megvalósítsák ezt .Állandó hangot ét betzélő J •>,',< .t filmek 1 t A mozi kellemesen fűtve ránt . VILÁG FILMSZÍNHÁZ MŰSORA: Előadások kezdete: hétköznap fél 7 és fél 9 órakor.Vasár- és Ünnepnap 8, 5, 7 és 9 ómkor. November 25-26 Szerda Csütörtök Uj helyárak! — Uj szelvényrendszer i A «Mosolygó hadnagy» után a második Paramount-mfisor Harold Llöyd a neveltetés nagymestere legszebb, legizgalmasabb filmjében, Gurulni fog a nevetéstől, csuklani az ijedtségtől, ha ezt a hallatlanul mulatságos filmet megnézi. SUSZTERPRINC. SSfigazságokkal, — borítva humorral és nem a régi kaptafára. Ufa hangos híradó. Botrány az orfeumban. SÄ, a hazafias és praktikus gondolatot. Hősi halottaink névsorát az országos Hadigondozó hivatal bizonyára kész- séggel közli az illetékes fórumokkal; állami erdészeti hivatalaink pedig amelyek európai viszonylatban is hivatásuk magaslatán állanak, szívesen fognak tanáccsal és tettel közreműködni ennek az országosan fontos célnak az elérésében, a kegyeletes tiszteletadás mellett a nemzeti munka- védelem, közegészségügy és a köz gazdaság érdekében. Meddő kritizálás, ernyesztő sopán- kodás, elméleti fejtegetés stb. stb. helyett konstruktív alapon folytatott reálpolitikából csak jó származhat mindnyájunkra. Nem „honmentésa-ről van sző. Nem az a lényeg, hogy „kinek az eszméje“, hanem igenis az, hogy itt van egy életre való dolog: könnyű, gyors, egyszerű és — mondhatom — szinte költségmentes a megvalósítása. Csináljuk meg. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I, — A főispán Budapesten. DrPer- czel Béla főispán hétfőn délután hivatalos ügyek elintézésére Budapestre utazott és ott a hét végén résztvesz a törvényhatóságok költségvetését a belügyminisztériumban megállapító értekezleten. A főispán a hét végén Budapestről Bajára utazik és a jövő hetet ott fogja tölteni. — Dr Órffy Imre és a vidéki pénzintézetek. Az adósvédelmi intézkedések folytán a vidék összes pénzintézetei nehezen jutnak követeléseikhez, ezzel szemben nekik fizetéseket kell eszközölni. Minthogy a visszleszámi- tolási hitelkeretek nemcsak hogy nem emelhetők, de azok mindinkább szőkébbre szorittatnak, szükséges egy oly intézkedés, amely a vidéki intézetek fizetőképességét elősegíti. A 33-as bizottság szombati ülésén ez Ügyben szólalt fel Rubinok István, az Egységes Párt ügyvezető elnöke, akinek felszólalásához órffy Imre íb csatlakozott. A vidéki bankok intézményes megvédését ő is halaszthatatlannak tartja és megfelelő intézkedéseket sürgetett. Úgy Rubinek István, mint dr Órffy Imre felszólalásából látható volt, hogy nem budapesti szemszögből nézik az ország helyzetét és valóban helyes volt határozott fellépésük, mert a vidéki intézetek életével és prosperitásával igán szoros összefüggésben vannak a gazdák, az iparosok, kereskedők, tőkepénzesek, és adósok érdekei. Nem szabad ezeket a becsületes hitelszerveket egyes nagybankok csápjainak kiterjeszthetése érdekében tönkretenni, hanem a legsürgősebb védelmet kell nekik nyújtani. ' — Kinevezés. A kormányzó Klemm László m. kir. csendőrezredest, a pécsi IV. csendőrkerület parancsnokát ezen Szolgálati állása alól való egyidejű felmentése mellett a belügyminisztérium Vl/b. osztály veze tőjévé kinevezte. — Tolna vármegye küldöttsége a pécsi főispán! beiktatásán. Gróf Szá- páry Lajosnak a pécsi és baranyai főispánságba való beiktatásán, ahol az esküt a régi hagyományoknak megfelelően Virág Ferenc pécsi püspök vette ki az uj baranyai főispántól, vármegyénket dr Hagymássy Zoltán vm. főjegyző, Kiss Lajos felső házi tag és László Aladár államépi- téazeti hivatali főnök képviselték. A tisztelgések során a törvényhatóságok küldöttségének az élén dr Hagymássy Zoltán üdvözölte gróf Szápáryt.
