Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-11-25 / 93. szám

2 TOLNAAÍEGYEI ÚJSÁG 1931 november 25. szavakkal, hanem tettekkel, öntuda- tos fegyelmezettséggel kell minden magyar embernek bevásárlásait esz­közölnie még a legjelentáktelenebb- nek látszó iparcikkekkel kapcsolat* ban is, mert minden egyes fillér, amely a külföldre megy, a nemzet gazdasági életének egy egy hajszál- erecskéját nyitja meg az elvérséabez. A devizabiány ellenére is még min dig sok felesleges és nélkülözhető iparcikkért megy ki az országból a pénz. Pedig, ba valamikor, most van szükség okos és körültekintő fegyel* mezettségre. Kereskedő és vásárló fogjon össze, — a saját érdekében — ne vezettesse félre egyik sem magát, ne engedjen egyik sem a nagybangn frázisoknak, ceak jó magyar szivére hallgasson és akkor csak magyar árat fog eladni a magyar földön élő kereskedő és sok magyar árut fog venni a magyar vásárló ! | Adler N. János f | Szekszárd város legidősebb embere -Adler N. János magánzó, volt ke­reskedő, Szekszárd képviselőtestüle tének évtizedeken keresztül tevékeny tagja halt meg f. hó 22 én a hajnali órában, 95 éves korában. A meg­boldogult a régi Ssekszárdnak ismert, kösbecsülésben álló, örökké mozgé­kony, alkotni óhajtó és törekvő tagja volt. Bésztvett Szekszárd minden régi intézményének, többek közt a Szek­szárdi Polgári Olvasókörnek, az ön­kéntes Tűzoltó Egyesületnek, a Szek­szárdi Népbanknak az alapításában és 1919-ben ott találtak lapunk ala­pitói között is. Bár takarékosan élt, mégis mindig készségesen áldozott azon intézmé­nyekért, amelyeknek tagja volt, vagy amelyek kulturális hivatást töltöttek be. Így a nyolcvanas-kilencvenes évek országszerte hires szekszárdi dalárdája az ő gavallériája folytán utazott a különböző dalosversenyekre, ahonnan meghozta az első dijakat. Közel háromnegyedszázados mun­kájával éB szorgalmával tekintélyes ■ panositását, ami azután a gyertya nagyobb mérvű elterjedésének ve­tette meg az alapját. A kis olajos mécsekbe a szegény emberek vé­kony rongyokból szabtak, azaz vág tak beleket, Ezek a rongyok azon­ban, mivel a legtöbb esetben nem voltak tiszta gyapjúszövések, hamar égtek és amellett pedig nehezen el­viselhető füstöt okoztak. A bél hasz­nálatára legalkalmasabb a tiszta gyapjúból készített, azaz sodort fo­nál volt, de az meg nagyon drága volt és amellett ezek is hamar elég­etek. Mint tudniillik, a bélnek külön­féle Bavakkal való impregnálását, a sztearin kristályosodásának meggát- lását Milly alkalmazta csak először, még pedig tizenhat évvel Chevruel találmánya után 1837-ben. A Horvát-íéle és a bikanyálból sodort bél, melyet ő nagyon erede­tien vízi győsznek nevezett el, vilá­gosan, csendesen és tartósan égett s igy nagyon természetes, hogy annak közkedveltsége hamar elterjedt, amit elősegített az is, hogy abban az idő­ben hazánkban még nagyon sok he­lyen voltak lecSapolatlan mocsarak és nádasok. És bizony nagyon sok vidéken használták Horvát István ezen találmányát, melyet ő nem sza­badalmaztatott. Találmányának főér­tékét azonban a nemes cél és a szép hazafias törekvés adta még, mely napjainkban különösen nagyön ak­tuális és éppen azért leghelyesebb nek tartom, ha ennek megvilágitá* vagyont szerzett, ennek nagy része azonban, — mint annyi más vagyon is, — a háborút követő ioflició ko­rában erősen összezsugorodott. Évek hosszú során át szekszárdi képvise lője volt a Tolnai Polgári Takarék­pénztárnak és sok megszorult ember talált nála megértésre. Alkotásvágya maradandó módon nyilvánult meg az építkezés terén, amelyhez nagy ér­zéke volt és több díszes épület eme lésével járult hozzá a város szépíté­séhez. ű építtette az első kétemeletes házat is Szekszárdon. Igen tevékeny részt vett a politi­kai életben. Lelkes hive volt Kossuth­nak, a 48-as eszméknek és résztvett a hires turini zarándoklatban is. Szekszárdon többször meglátogatta őt Kossuth Ferenc is pártjának legelő­kelőbb képviselőtagjaival együtt. Nem egy alkalommal az ő erős agitáció- jának, áldozatkészségének tudható be a szekszárdi kerületben a 48-as párti képviselők győzelme. — Utoljára a Batthyány—Szabó választás alkal­mával fejtett ki igen nagy agilitást Batthyány érdekében, akit 62 szó többséggel sikerült is a pár évvel ezelőtt tragikus módon elbuoyt Szabó Károllyal, az előző ciklus képviselő­jével szemben megválasztatni. Meleg kapcsolat füsté ezen választástól kezdve Batthyány Tivadar grófhoz, aki elhunytáig levelezésben állott vele. Tulajdonképpeni foglalkozása ke­reskedő volt és mint üzletember foly­ton tapasztalni és tökéletesedni kí­vánt. Bejárta Európát, többször volt Páriában, Londonban és a fillo cera előtti időkben Angliában sikerült neki piacot teremteni az ő hires szek­szárdi vörösbora számára is. Meleg rokonszenv fűzte őt azon társadalmi osztályhoz, amelyből ő is származott: az iparosság ügyei mindig érdekel­ték, öreg korában is, s ezen érdek lődésnek és áldozatkészségnek volt a folyománya, hogy a Szekszárdi Ipar- testület uj székházának életrehivásá ban is kifejtett tevékenységének el­ismeréséül őt disztagjáva választotta és arcképét is elhelyezte. Meglepő volt nagy kora dacára is élénk szellemi képessége és örökös sára ideiktatom az ő sorainak néhány mondatát, mellyel találmányát oly lelkes buzgalommal ajánlotta fel nem­zetének : „És eképpen a’ métsbelekre külső Országokból hozattatni szokott Pamuk ára, melly esztendőnként egész Magyar Ország, Horvát, Tót, Erdély, és a’ ConfiniáliB 16888 Lakó Helyek szükségére fel megyen két száz ezer forintnál a’ Pamukra, tsupa méta- belekre ; melly a mi pénztelen Ha­zánk szegény Lakossainak más szük­ségeik pótlására megkiméltethetne, és igy esztendőnként legalább 200 ezer forint Országunk kebelében maradna. Mennyire megszívlelendő szavak ezek napjainkban. Követésre méltó lelkesedés, busgólkodás és egyik bi­zonyítéka annak, hogy hazánk ter­mészeti kincsekben gazdag földje sok oly értéket rejt magában, melyek kihasználásával és feltárásával pó­tolni tudnánk sok-sok külföldről be­hozott anyagot. tettvágya mindaddig, mig két héttel ezelőtt szélhüdés nem érte, amely azután ágyba döntötte. Közel egy hétig tartó agonizálás után erős szer vezete felett mégis győztes lett a halál. Temetése ma, folyó hó 24-én dél­után fél 3 órakor volt, igen nagy részvét mellett helyezték el hült te­temét az újvárosi temetőben lévő cialádi sírboltba. Az elhunytat gyá­szolja özvegye szül. Schneider Ágnes, sógorai Schneider Gábor ny. kúriai bíró és Schneider János lapnak fő­szerkesztője és a kiterjedt Adler és Mehrwerth család tagjai. fl fásítás problémájának megoldása. Ismeretes, hogy mióta hazánkat megcsonkították és erdeieket elrabol ták, évente óriási összegeket költünk az idegen államokból származó fára és a fabehozatal, amelynek értéke gabonakivitelünket is meghaladja, katasztrófában rontja kiviteli mér legünket. Eanek a szinte katasztró­fába problémának a megoldására Pír- nitzer Jenő szekszárdi kereskedő az alábbi levelet intézte hozzánk. Hasz­nos tanácsait olvasóink figyelmébe ajánljuk. A levél egyébként egész terjedelmében a következő: Ha az ember Olaszországban jár, mindenfelé (azelőtt fátlan vidékeken is) 8—10—12 éves ültetéseket lát, hozzájuk erősítve kis táblák, egy-egy olasz katona emlékére, ki a világ­háborúban elesett. Követésre érdemes példa ! A hazafias kegyelet mellett gyakorlati célkitűzés. Természetes, hogy ezeket a fákat ápolják, gon­dozzák. A fában szegény Olaszország 10—20 év múlva nem tudom hány százezer vagy millió hatalmas törzsű élőfával lesz gazdagabb. Hatósági intézkedés gondoskodik róla, hogy annak idején, mikor ezek a fák ki termelésre kerülnek, friss csemeték kel legyenek majd pótolva. Felesleges szószaporitás volna rész­letekbe tévelyegni, hogy milyen fajta fák legyenek ültetve. Ezt a talaj, éghajlat és a természeti viszonyok mondják meg. A japán őskertészetre, a régi germánok fakultuszára vissza­nyúlni : üres szólam; megdicsőült Erzsébet királynénk emlékére annak idején országszerte ültetett ligetekre gondolni: fájó érzés. Vajha Béri Balogh Adám ősi szilfája beszélni tudna, vajha a szekszárdi hősök szobra közelében néhány éve elültetett Nagy- magyarország fája terebélyesen ki- zöldülne 1 Sokkal közelebb fekvő dolog, az erdő és sok más hiányát szenvedő csonka hazában minden hősi halot­tunk tiszteletére egy-egy fát ültetni. Csak egy-egy fát. Kérem a Szerkesztőséget, tegye magáévá az ügyet és a rendelkezé­sére álló eszközökkel meg módszer­rel hasson arra, hogy a fővárosban és a vidéken, az összes törvényható­ság éB ezek révén minden közigaz gatási elöljáróság, úgy az érdekelt magánosok, az állami erdőgondnok­ságokkal karöltve, megvalósítsák ezt .Állandó hangot ét betzélő J •>,',< .t filmek 1 t A mozi kellemesen fűtve ránt . VILÁG FILMSZÍNHÁZ MŰSORA: Előadások kezdete: hétköznap fél 7 és fél 9 órakor.Vasár- és Ünnep­nap 8, 5, 7 és 9 ómkor. November 25-26 Szerda Csütörtök Uj helyárak! — Uj szelvényrendszer i A «Mosolygó hadnagy» után a második Paramount-mfisor Harold Llöyd a neveltetés nagymestere legszebb, legizgalmasabb filmjé­ben, Gurulni fog a nevetéstől, csuklani az ijedtségtől, ha ezt a hallatlanul mulatságos filmet megnézi. SUSZTERPRINC. SSf­igazságokkal, — borítva humorral és nem a régi kaptafára. Ufa hangos híradó. Botrány az orfeumban. SÄ, a hazafias és praktikus gondolatot. Hősi halottaink névsorát az országos Hadigondozó hivatal bizonyára kész- séggel közli az illetékes fórumokkal; állami erdészeti hivatalaink pedig amelyek európai viszonylatban is hivatásuk magaslatán állanak, szí­vesen fognak tanáccsal és tettel közre­működni ennek az országosan fontos célnak az elérésében, a kegyeletes tiszteletadás mellett a nemzeti munka- védelem, közegészségügy és a köz gazdaság érdekében. Meddő kritizálás, ernyesztő sopán- kodás, elméleti fejtegetés stb. stb. helyett konstruktív alapon folytatott reálpolitikából csak jó származhat mindnyájunkra. Nem „honmentésa-ről van sző. Nem az a lényeg, hogy „kinek az eszméje“, hanem igenis az, hogy itt van egy életre való dolog: könnyű, gyors, egyszerű és — mondhatom — szinte költségmentes a megvalósítása. Csináljuk meg. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I, — A főispán Budapesten. DrPer- czel Béla főispán hétfőn délután hi­vatalos ügyek elintézésére Budapestre utazott és ott a hét végén résztvesz a törvényhatóságok költségvetését a belügyminisztériumban megállapító értekezleten. A főispán a hét végén Budapestről Bajára utazik és a jövő hetet ott fogja tölteni. — Dr Órffy Imre és a vidéki pénz­intézetek. Az adósvédelmi intézkedé­sek folytán a vidék összes pénzinté­zetei nehezen jutnak követeléseikhez, ezzel szemben nekik fizetéseket kell eszközölni. Minthogy a visszleszámi- tolási hitelkeretek nemcsak hogy nem emelhetők, de azok mindinkább sző­kébbre szorittatnak, szükséges egy oly intézkedés, amely a vidéki inté­zetek fizetőképességét elősegíti. A 33-as bizottság szombati ülésén ez Ügyben szólalt fel Rubinok István, az Egységes Párt ügyvezető elnöke, akinek felszólalásához órffy Imre íb csatlakozott. A vidéki bankok intéz­ményes megvédését ő is halasztha­tatlannak tartja és megfelelő intézke­déseket sürgetett. Úgy Rubinek Ist­ván, mint dr Órffy Imre felszólalá­sából látható volt, hogy nem buda­pesti szemszögből nézik az ország helyzetét és valóban helyes volt ha­tározott fellépésük, mert a vidéki intézetek életével és prosperitásával igán szoros összefüggésben vannak a gazdák, az iparosok, kereskedők, tőke­pénzesek, és adósok érdekei. Nem szabad ezeket a becsületes hitelszer­veket egyes nagybankok csápjainak kiterjeszthetése érdekében tönkre­tenni, hanem a legsürgősebb védel­met kell nekik nyújtani. ' — Kinevezés. A kormányzó Klemm László m. kir. csendőrezredest, a pécsi IV. csendőrkerület parancs­nokát ezen Szolgálati állása alól való egyidejű felmentése mellett a bel­ügyminisztérium Vl/b. osztály veze tőjévé kinevezte. — Tolna vármegye küldöttsége a pécsi főispán! beiktatásán. Gróf Szá- páry Lajosnak a pécsi és baranyai főispánságba való beiktatásán, ahol az esküt a régi hagyományoknak megfelelően Virág Ferenc pécsi püspök vette ki az uj baranyai fő­ispántól, vármegyénket dr Hagymássy Zoltán vm. főjegyző, Kiss Lajos felső házi tag és László Aladár államépi- téazeti hivatali főnök képviselték. A tisztelgések során a törvényhatóságok küldöttségének az élén dr Hagymássy Zoltán üdvözölte gróf Szápáryt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom