Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-11-21 / 92. szám
1931 november 21. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Seedcesztőséf« Szckszárd, Vázi—gycház. Tafcfcm: PS. flbarunk-e élni?* Irt»: Főglein Márton vajmester. A tejtermelő kiegasda nőm is sejti, hogy eddig jelentéktelennek hitt néhány liter teje nemsetgazdabági szempontból, milyen óriási jelentő ségtt akkor, ha ast a kis mennyiséget több ezer gazda összeadja. A tej fontossága az emberiségre nemcsak abban merül ki, hogy a csecse mők pótolhatatlan tápanyaga és a felnőttek részére is a legeszményibb összetételű élelmiszer, hanem abban, hogy a kulturnemzetek belterjes gazdálkodásának alappillére, normális gazdasági viszonyok között is. A mai gazdasági válság idején pedig ugy- szólván egyetlen egy mentőöv a nemzetek részére, mert amely agrárállam ezt a mentőövet kellő időben nem alkalmazza, azt a rosszabbodó gazdasági helyzet egyre tornyosuló hulláma elóbb-utóbb magaalá temeti. Közvetlen jövedelmet biztosit a tejgazdaság a tej- és tejtermékek el adása révén, mely bevételek nagyságát más országoknál látni fogjuk. Azonban a tejtermeléssel kapcsolatos közvetett jövedelem ugyancsak figye lemre méltó, akár az előbbi. A jö- vedelmeső tejtermelés csak kiváló állatok tenyésztése mellett lehetséges és azt eredményezi, hogy majdnem ugyanazon takarmány etetése mellett legalább mégegysser annyi értékű állatot kapunk, szemben azzal, ha csak primitiv fajtákat tenyésztünk primitiv módon. A talaj tápereje szerves istállótrágya nélkül fenn nem tartható. Ezen oknál fogva, az állattartás révén nyert trágya, a terme lési lehetőség egyik legfőbb ténye zője. Figyelmet érdemel, hogy az állatok intenziv, termelőtakarmánnyal való etetése esetén egy bizonyos határig nemcsak a termelési produkció növekedik arányosan, hanem a nyert trágya minősége is javul, ami az adagolt takarmány minőségével és mennyiségével áll egyenes arányban. A tejgazdaság fontosságával az egész földön tisztában vannak. Minden erre alkalmas éghajlat alatt nagy ambioióval fejesztik, sőt már a tró pusok, a forró égöv szinesbőrü népei is fejlett tejgazdaságról álmodoznak és kiállításokon mint „trópusi tejgazdaságé egész külön szakosztállyal szerepelnek. Köztudomású, hogy fejlett tejgazdasággal rendelkező országok tejgazdaságuk fejlettségét az exportlehetőségeknek köszönhetik. Ezek után önként felvetődik a kérdés, kinek exportálni, ha minden nemzet nemcsak a maga szükségletére, de exportra is igyekszik termein i? Ezzel a kérdéssel elértünk oda, hogy kellőképen megoko'hitó legyen az egész országra kiterjedő sürgős és erélyes munka megindítása a magyar tejgazdaság erőteljes fejlődésének érdekében. A produktiv tej termék termelési versenyben az vezet, aki aránylag a legkevesebb termelési költséggel a legnagyobb mennyiséget éri el és minőségben minden más hasonló terméket felülmúl. A termelés lehetősé gét két igen fontos körülmény be • A fenti cikket szekszárdi kisgazda ifjú írja, aki először a m kir. Mezőgazdasági Szakiskola, majd idén a m. kir. Tejipari Szakiskola kitűnő bizonyítványát szerezte meg. folyásolja. — Elsősorban a helyzet adottsága, vagyis az éghajlat, időjárás, talaj és annak fekvése, egyszóval a természeti tényezők. Másod sorban pedig az ember tudatos be avatkozása, aki a fejlett technikai és kémiai tudomány felhasználásával a termelésre kedvező körülményeket teremt, míg a károsokat megszünteti. Nekünk magyaroknak a nagy ver senyben elsők között lesz helyünk, mert a helyzet adottsága kedvező. Úgy az időjárás, mint a termelhető takarmány, a legkiválóbb haszon- egyedek tenyésztését teszi lehetővé. Amennyiben a talaj és fekvése befolyásolják a termelést, ugyancsak jónak lehet mondani. Dunántúl és az ország más részein is már örvendetes fejlődésnek indult a tej termelése, de az Alföld ezen a téren annyira elmaradt, hogy tejgazdasága szóra sem érdemes. Pedig ha a forró égöv la kója a hűtőtechnika fejlettségét fel használva a tikkasztó forróságot is legyőzi, még mindig nagy akadály a hosszú szárazság és takarmány hiány. A mesterséges hűtést csak a termékek gyártásánál és eltartásánál alkalmazhatja, a kiima forróságát, erőjét és takarmánya mennyiségét, már kevésbé befolyásolhatja. Tehát, még mindig igen nagy előnnyel indulhat a magyar alföldi tejgazdaság fejlődésnek, sok nehezebb feltételek elé állított nemzettel szemben,, amelynek gazdái mégis kísérleteznek ezen a téren. A Koppenhágában nem régen megtartott IX. nemzetközi tejgazdasági világkongresszus igen sok uj dologra hívta fel a figyelmet. A törekvő, haladni vágyó nemzetek sok has mos tanulságot meríthettek itt arra nézve, hogy miként állapítsák meg a jövőben országuk gazdasági programm ját. Ennek a kongresszusnak a nagyságáról akkor alkothatunk képet, ha tudjuk, hogy 42 nemzet képviseltette magát, mintegy kétezer résztvevővel. A kongresszus kiállítással volt kapcsolatos. A kiállított anyag, mennyiségénél fogva íb tekintélyes, mert csupán a vaj kerek 70.000 (hetvenezer) klg. volt. Sok szigorúan szakbavágó dolgot, ami ezen a kongresszuson elhangzott, e helyen lehetetlenség és felesleges volna elmondani, de annál inkább kell foglalkoznunk a dán tejgazdaság fejlődésének történetével. Miként jutott arra a magas nívóra, amelyen ma áll ? Egy magyar kongresszusi résztvevő, a következőket Írja : „Csodálatos szivóságu és akaraterejü nemzet munkáját és alkotásait ismertük meg részletesen. Az alig 60 esztendővel ezelőtt még nagyrészben gabona- termeléssel és gabonaexporttal foglalkozó ország, a kedvezőtlen gabona árak következtében ezt a termelési ágazatot„tovább nem fejleszti és gyors ütemben áttér az állattenyésztésre. A gabonaexport helyett szemes- takarmányt és mindennemű más erőtakarmányt importál, az állataival feleteti, az import nyersárut mintegy nemesebb árura átalakítja és mint vajat, tejszínt, húst, tojást ex portálja.így jutott el Dánia, ez a 43,000 km területű és alig 3 5 millió lakosságú ország ideáig, hogy ma évi vajkivitele 180 millió kg, ami magyar pénzbeD, 3 pengőjével számítva, 540 millió pengővel emeh »■ ország kiviteli mérlegére. — Ezt a nagyszerű fejleményt nekünk meg kell látnunk és annélkül, bogy fő'd maimolására vezetne, annyiban kell hasonlóan cselekednünk, fmany* nyiben bajaink az övékéhez hasonló okokból erednek. Tejgazdasági téren a nagy versenyben nem lesaünk utolsók, mert amely nemzetnél kedvezőt lenébb a helyzet adottsága, mint nálunk, az messze elmarad a termein* mégis szomorúan azt kellene tapasztalni, hogy a várt ersdmóny nem következik be, nyilvánvalóvá válna nemzeti élhetetlenségünk, fejetlenségünk, tervszerűen dolgozni nem- tudásunk/De még akkor , is várok egy újabb rugót, mely kivet ben- nünket a végzetes hínárból, a szégyenérzetet, amely dacos m»gy^‘ Ságunkat, korbácsként kell, hogy érintse és ha véres verejték árán is, de szerepelni kell még a magyarnak PWn» homlokán, mert élni akarunk ! gazpahibek. — Köztelek Zsebnaptár 1932. Szerkesztik : Szilassy Zoltán, az OMGE nyug. igazgatója és Buday “ OMGE főszerkesztő-igazgatója. tt»r mincnyolcadik évfolyam. Ára kemény kötésben, bérmentes küldéssel 4 50 pengő. Megrendelhető a „Köztelek kiadóhivatalánál Budapest, UL, Üllői ut 25. A „Köztelek Zsebnaptár harmincnyolcadik évfolyama az előző években megjelent kötetek tartalmi hoz hasonlóan a jót bevált naptári és feljegyzési részen kívül közli mindazokat a kimutatásokat, adatokat és útbaigazításokat, amelyekre a min dennapi gyakorlati életben ssükség tehet. A gyakorlati gazdak fószéröl állandóan az a kívánság 1** "W* zésre, hogy a könnyebb kezelhetőség és jobb használhatóság érdekében ne növekedjék a Zsebnaptár terjedelme és vastagsága. Ez a* állandóan han- goztatott kívánság arra késztette » szerkesztőséget, hogy az eddigi jó bevált és szükségesnek bizonyult anyagot csak a legfontosabb és leg időszerűbb újabb adatokkal és útbaigazításokkal egészítse ki. E tekintetben — sajnos — különösen sok uj anyagot tartalmaz és sok uj ren delkezéBt ismertet a földbirtok, adó- és illetékterheiről szóló közlemény, amelyet ez évben is az ismert jeles szakember: Szörényi László dr ny. pénattgyigasgatóhelyettes, az OMGE adóügyi szaktanácsadója foglalt ösz- sze röviden és tanulságosan a Zsebnaptár részére. Jelentősebb változáson ment át a múlt évben a Zseb naptár növénytermesztési része, amelyet a múlt évben egész gyökeresen átdolgozott, illetve tulajdonképpen újonnan irt meg Grábner Emil ki- sérletügyi főigazgató. Az állattenyésztési, takarmányozási, tejgazdasági és üzemi fejezetek már az előző években korszerű átdolgozást nyertek, így a szerkesztőség újabban a növénytermesztési és trágyázás! részek korszerű átdolgozására és kiegészítésére vetette a súlyt. E tekintetben a Zsebnaptárnak kiváló gazdagodását jelenti ez évben az az anyag, amelyet Kerpely Kálmán dr közgazd. egyetemi tanár bocsátott a Zsebnaptár rendelkezésére. Az egyik időszerű tanulságos cikke a magyar busa viz és táplálóanyag igényét tárgyalja, mig a másik, talán még időszerűbb dolgozata azoknak a kísérleteinek és vizsgálódásainak eredményeit foglalja röviden össze, amelyek a műtrágyáknak a buzasikér minőségére gyakorolt hatását világítják meg. Ezt a cikket egy könnyen áttekinthető táblázat egészíti ki szervesen. Ezekkel a kiegészítésekkel ismét csak gyarapodott a Zsebnaptár tartalma ób belső értéke, anélkül, hogy terjedelme számottevően növekedett volna. A legkiválóbb szakemberek közreműködésével megirt és összeállított anyaga valóban olyan gazdag, sokoldalú, tartalmas és megbízható, hogy a külföldi hasonló jellegű és célú kiadványokat minden tekintetben felülmúlja és igy további fejlesztésére és tökéletesítésére már igen kicsiny a lehetőség. Az általános kívánságnak megfelelően a Zsebnaptár ismét közli az országos állatvásárok jegyzékét. A „Köztelek Zsebnaptárnak igy átdolgozott harmincnyolcadik évfolyama meg fogja nyerni a gazdák tetszését és az előző 37. évfolyamhoz haszonlóan, hasznos szolgálatokat fog teljesíteni. — Tejszerződések kötése. Mint múlt számunkban jeleztük, a tejszerződések kötésének idejét e hétről a következő hétre keljeit halasztani a szerződésminták elkészítésének tehnikai akadálya miatt. I fllolnnmegjei Gazdasági Egyesület Kereskedelmi Osztályának 1APRÓ HIRDETÉSEI Gazdasagok üzemanyagai legoi"ób^° Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petroleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erőtakarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény- védelmi szerek. Elődök telluér slmmentholl ifeCVfftlf l1/*-2 éves korúak, tolna- USXUla megyei urad. tehenészetből. 22^ darab MÍW HM ÖKÖt, 6—10 éves. Cim az egyesületben. Elköltözés miatt ifitfüss; Rhode Island tenyészkakasok, jércék, Chaki Campbell kacsák, keltető gép,> mfianya. Bővebbet az egyesületnél. TolDltOtÓVfD elvá'lal tolnamegyei gaz- ItSlbliwiwMw daság 30—40 darab tinói vagy üszőt. Undúszleíyoerl, kakas nélkülit keresünk megvételre. — Ajánlatokat kérjük á Gazdasági Egyesület titkári hivatalának küldeni. Flm/lÁb- amerikai futólovak, LildUUn» yorkshirei göbék, jó tejelő fejős tehenek és jő származású üszők. Teljesen jókarban levő Brownig, ismétlő vadászfegyver eladó. Gözeke szén, ÄfÄ darabos vagy tojás briquet az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, i onyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. .
