Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-10-21 / 83. szám

Hoax, XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 október 21. 83. szám. TOLNAMEGYÉI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény poütlkgl és társadalmi lap. Szerkesztőség és kladihlvatal: Szekszárdi Népbank épületében. I FfiaserkeaztO: Feleia* szerkesztő: I Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hír* Telefonszám 85 és 102. I SCHNEIDER JÁNOS. BLÁZSIK FERENC Idetés egy 60 milliméter széles hasábon miliimétersoronként Elfiflzetfiil dll • I A lap mcgjaUnik minden aaardAa da uombaton. 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir­»... A m § n a 1 m IElőfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét! rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint félévre----------6 pengő. | Egész évre--------12 pengő. | uietA közlemények a szerkesztőséghez kflldendők. |__________a nyilttér soronként 60 fillérbe kerBl. . Német józanság. Ab a diplomáciai futkosás, amely ma tapasztalható az egyes államok legfőbb irányítói között, a legkézen­fekvőbb bizonyitéka annak, hogy nyilván kény szeritő körülmények ha­tása alatt a tettek mezejére kellett lépniük, félretéve sokszor kicsinyes ériékenykedéseket, hogy a közvetlen érintkeiés által egyengetni lehessen a világ sorsának jobb irányba tere­lését. Mintha a józan ész fölülkerekedé­sét tapasztalnánk széles e világon. Fel kell tételeznünk, hogy azok az utazgatások, amelyek Berlin—Pária, London—Páris és Páris—Ne wyork között tapasztalhatók, mind azt a célt kívánják szolgálni, hogy a leg* nagyobb erőfeszítések árán is,~ de segítsenek a jelen kor meggyötört nemzetein. Miközben ez a le nem kicsinyei* hető erőfeszítés egyengeti útját a józan ész politikájának, azalatt nem szunnyadnak a szélsőséges irányzatok sem. Valóságos élet-halál harc folyik a háttérben a hatalmi pozíciók el* nyeréséért s ezt a küzdelmet a fel­fordulástól iszonyodó közvélemény visszafojtott lélekzettel figyeli. Ilyen elkeseredett küzdelmen esett túl a napokban a középuton haladó német kormány. A német törvény- hozás egyik utóbbi ülésén mérkőztek a szélsőséges erők a Brüning-kormány higgadtabb politikai álláspontjával b mi, akik távoli szemlélői voltunk ennek a harcnak, örömmel tapsolunk a józan ész győzelmének. Tehát nem dőlt romba az a szédületes erő­feszítés, melynek máris mutatkoznak olyan előnyei, amelyek a német és francia nemzet közeledése révén nagy­jelentőségű közgazdasági problémá­kat lesznek hivatottak hosszú időkre megoldani. A Brüning-kormány győzelme szá­munkra is megszívlelendő tanulság­gal szolgál. Vannak, akik minden­áron a parlament összehívását kíván­ják ezekben a nehéz időkben, ami­kor gyors elhatározások alapján kell sorsunk irányítását alkalmazni a kül­földi viszonyokhoz. Ezt a szociálista kormányzat alatt álló Németország is belátta, mert ime a bizalomban meg­erősödött Brüning-kormány, miután a parlament hosszú hónapokra elnapolta magát, elhatározta, hogy megszervezi azt a gazdasági tanácsot, amely in­tézkedésekben sokkal gyorsabb tem­pójú munka elvégzésére vállalkozhat, mint egy olyan törvényhozási plénum, melyben bő alkalom nyílhat arra, hogy a szélsőséges irányzatok akciói kárára lehetnek az összesség érde­keinek. íme a német példa után joggal mutathatunk arra, hogy mennyire helyes volt nálunk énnek az elvnek idejekofán történt megvalósítása. Ne­héz időket él ma egész Európa, ami­kor nem lehet tigyelmenkivül hagyni olyan jobb megoldási módozatokat, amelyek a célhoz közelebb viszik a közösség érdekeit. A németországi alkotmányos ese­ményekben mi a józanság s a bölcs belátás győzelmét látjuk és felébred bennünk az a remény, hogy Európa népei hamarosan átesnek ezeken a megpróbáltatásos időkön, mert ha ilyen súlyos napokban sem tudott úrrá lenni a lelkeken a szélsőséges demagógia által mesterségesen tá­masztott izgalom s ennek alapján nem tévesztették szemük elől a kibonta­kozás utjának egyedül helyes irá- nyát, joggal remélhetjük, hogy ez a szellem hamarosan meghozza áldásos gyümölosét, amelyből egyaránt ré­szesülni fognak mindaaok a nemze­tek, amelyek a legnagyobb erőfessi tések mellett is súlyosan nyögnek a gazdasági depresszió nyomása alatt. A Szekszárdi Oltáregylet pénteken kezdődött háromnapos jubiláns ünne­pének befejezésére vasárnap reggel autón Szekszárdra érkezett Virág Ferenc pécsi megyéspüspök, akit ezen útjára dr Farkas József szent- széki jegyző kisért. A püspök a plébániára szállt és tiz órakor a szek­szárdi papság kíséretében a szív- gárdisták sorfala közt vonult be fő­pásztori áldást osztva a belvárosi róm. kát. templomba. A főoltárnál tartott rövid ima után a baldachinos püspöki trónszókhez vonult, ahol miseruhába öltöztették és megkezdte az ünnepi szentmisét, amelyen az egész szekszárdi papság és a háromnapos ájtatoság szónoka, dr Hajós György pécBi theológiai tanár segédkeztek. A misén küldöttségileg résztvett a megye és Szekszárd város és teljes számban megjelentek a kát. társula­tok tagjai, akik közül az Oltáregylet tagjait a püspök a mise keretében megáldoztatta. — Ugyancsak Virág püspök tartotta a misét követő szent- beszédet is, amely után papjai kísé­retében újból áldást osztva vonult vissza a plébániára, ahol fél egykor az Oltáregylet tagjainak tisztelgését fogadta. Gockler Györgyné, az egy­let elnöke üdvözölte a püspököt, aki megköszönve a hölgyek áldozatkész vallásos munkáját, Isten áldását kérte további működésükre. Egyéb tisztel­gés a püspök határozott kivánsága folytán nem volt. Virág püspök délben papjai köré­ben ebédelt, négy óra után pedig megjelent a templomban és résztvett a Férfiliga szentségimádás ájtatosko- dásán, meghallgatta dr Hajós György prédikációját és a Kiss Lajos apát­plébános által tartott litániát, majd ő maga lépett az oltárhoz, hogy vezesse az ájtatOBkodást bevégző szentségéé körmenetet. Lélekemelő látvány volt ez a hat órakor kez­dődött körmenet, amely a leggyönyö­rűbb rendben, 7—8000 ember rész­vételével folyt le a Béla téren. Este a püspök tiszteletére Gockler György reálgimnáziumi tanár és neje, az Oltáregylet elnöke adtak vaosorát, amelyen a püspökön és titkárán kí­vül résztvettek : dr Éri Mártonná, az egyesület alapítója, Szévald Oszkárné és Kiss Lajos apátplébános. Vacsora után a főpásztor megjelent a Kato­likus Legényegyletnek az Iparos Székház színháztermében tartott ka­baréján, ahol Debulay Imre ipar* testületi elnök üdvözölte a magas vendéget, aki hétfőn délelőtt fél 10 órakor utazott vissza székhelyére. Hétfőn délelőtt, Szekszárdról való elutazása alkalmával megemlítette a püspök, hogy pár napon belül megint visszatér Szekszárdra, mert megjele­nik dr bonyhádi Perczel Béla csü­törtökön tartandó főispáni installáció­ján, sőt — mert erre felkérték — ő mondja ez alkalommal a belvárosi r. kath. templomban a Veni Sancte-t és a misét. Virág püspök — mint értesülünk — visszafelé utaztában autójával meg­állót! Bonyhádon és meglátogatta dr Peresei Bélát, akit főispánná való kinevezése alkalmából személyesen kívánt üdvözölni. Az adósvédelmi rendelet. A hivatalos lapf október 17-i száma közli a kormány? 5610—1931. számú rendeletét egyes hitelügyi kérdések szabályozása tárgyában. E szürke cim alatt messzemenő adósvédelem húzódik meg, amely egyfelől az el viselhetetlen kamatdrágaságnak szab határt, másfelől pedig a végrehajtási eljárás során lényeges könnyítéseket biztosit az adósoknak. A rendelet főbb tartalmát lapunk mai és egyik jövő számában a következőkben is­mertetjük : A rendelet szerint az önhibáján ki- I vül fizetésképtelen helyzetbe került | gazda kérelmére a bíróság az ár­verés, valamint az ingatlan haszon­vételére vezetett zárlat elrendelését, vagy foganatositását elhalasztja. Az ilyen halasztást kérhetik : 1. azok a gazdák, akik a földteher- rendezési eljárás megindítását siker­telenül kérelmezték, 2. az olyan föld­birtokosok, akik földbirtokának ka-, tassteri tiszta jövedelme ezer koro­nát meg nem halad és végül 3. azok, akiknek a földbirtok fő jövedelmi forrásuk. Azonban ezek is csak az esetben kaphatnak a bíróságtól az árverésre vagy zárlatra halasztást, ha hitelt érdemlően kimutatják, hogy valami elemi csapás folytán beállott Egyes szám ára 16 fillér. rossz termés, vagy az állatok elhul­lása, vagy egyéb, önhibájukon kívül a gazdaságot ért súlyos károsodás miatt jutottak abba a helyzetbe, hogy a köte­lezettségnek egyelőre nem tudnak ele­get tenni. Az ilyen halasztásnak tehát nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy valamely hasonló okból állott légyen be a gazda fizetésképtelen­sége. Hogy a halasztás mennyi időre szól, azt a biróság belátása szerint állapítja meg, nem terjedhet azonban tovább, mint legfeljebb 1932 október 31-ig. Ha a biróság helyt ad a ha­lasztási kérelemnek, úgy a kitűzött határidő lejárata előtt a végrehajtás az ingóságok lefoglalásán, ingatlanok tekintetében a végrehajtási jelzálog­jog bekebelezésén túl nem terjedhet. Általában véve az ingatlant végre­hajtási árverésen eladni nem lehet, ha az elért árverési vételár a végre­hajtató követelését megelőző rang­sorban kielégítendő terheket teljesen fedezi. Ez az úgynevezett fedezeti elv, amely e rendelettel most már általánossá válik az ingatlan árveré­sekre nézve. A biróság megállapítja a legkisebb vételárösszeget és ezt beveszik az árverési hirdetménybe is. Ingóságokat 1932. évi október hó 31. napjáig a kikiáltási ár kéthar­mad részénél alacsonyabb áron áiv verésen nem lehet eladni. Ez a mos­tanában szokásos elkótyavetyélést fogja megakadályozni. Ezenkívül az olyan ingóság árverésében, amelynek kikiáltási ára ezer pengőt meghalad, csak az vehet részt, aki az ingóság kikiáltási árának egy tized részét bánatpénzül leteszi. Ez biztosítja azt, hogy az árveréseken komoly vevők vegyenek részt. A rendelet gondoskodik mindeze­ken kívül arról is, hogy a végre­hajtást szenvedő adóst ne lehessen felesleges módon túlságosan nagy végrehajtási költségekkel terhelni. E célból felülfoglalásnál, avagy biztosí­tási végrehajtás után kielégítési vég­rehajtás foganatosításánál körülírja, hogy mily esetben terhelhető meg az adós az ilyen gyakran felesleges végrehajtások költségeivel. Mindezen ismételt végrehajtások foganatosítása alkalmával a helyszínére való ki­szállás mellőzendő, nehogy ezzel is az adósnak felesleges költséget okoz­zanak. . . v. Az adósvédelmi rendelet szerencsé­sen megoldja azt a nehéz feladatot, hogy moratórium nélkül az önhibáján kívül bajbajutott adóst lélegzethez juttassa. Az adósvédelemnek ezzel a mértékével a hitelezőt követelésének érvényesítésében és behajtásában nem gátolja, amennyiben csak a legszüksé­gesebb és legméltányosabb esetekben ir elő némi várakozást. A kamat- maximum megállapítása pedig a mai súlyos gazdasági helyzetben okvet­lenül szükséges és indokolt, de gon­doskodás történt arról, hogy a kamat­határok rugalmasan a mindenkori pénzügyi és gazdasági helyzethez simuljanak. t Virág püspök Szekszárdon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom