Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-09-16 / 73. szám
XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 szeptember 16. 73. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 is 102. EIGfizetéai dij: Félévre ______6 pengő. | Egész évre ___ _ 12 pengő. Fő szerkesztő: II Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS, jj BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden seerdán ée szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kflldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kérdi. Külföldi szakértők. Az utóbbi pár hét, úgy bel, mint külpolitikailag annyira eseményekkel telitett volt, hogy zavarba jönnénk, ba azt kellene megállapítani, melyik volt azok közül a legnagyobb jelentőségű. Ha a külföldi viszonylatokba helyezzük a belpolitikai jelenségeket, minden tényt ób tünetet arra a gazdasági földrengésre egyszerűsítünk le, amelyik megrázza az egész világ minden eresztékét. Ebben a súlyos gazdasági világválságban alig találunk országot, melynek pénzügyi és gazdasági helyzete meg ne ingott volna. Csoda-e hát, bogy a kis megcsonkított Magyarország is beleesett a hullámok rengési vonalába. Mindenesetre a tények konstatálásánál, — ha segíteni akarunk — nem elegendő a szemlélődés álláspontjára helyezkedni. Ezt a felfogást vallja a Károlyi-kormány, amely hivatalbalépáse után nyomban hozzáfogott a bajok orvoslásához s e téren az eseményekhez mért radikális eszközökhöz kényszerült nyúlni. A kormányzópárt minapi értekezletén gróf Károlyi Gyula tájékoztatást adott arról a kormányelhatározásról, amelyik az ország pénzügyi és gazdasági helyzetére való tekintettel ahhoz a megoldáshoz fordult, hogy helyzetünk tiszta és becsületes feltárására pénzügyi szakértők meghívását határozta el. A kormánynak ez a lépése korántsem jelenti azt, hogy a Bethlen rezsim által oly nehezen elért pénzügyi szuverénitásunk feladásával állnánk szemben, sőt ellenkezőleg, ezt a sok fáradtsággal kivivott eredményt akarjuk biztosítani. A Trianon által megcsonkított és gazdasági életforrásaitól jórészhen megfosztott Magyarország saját erejéből, — mint az események igazolták — nehezen szánhatja reá magát arra, hogy figyelmen kívül hagyja a külföld segítségét. A hitelkérdés annyira akuttá vált, hogy számolnunk kell annak minden velejárójával, ami beleszövi a magyar pénzügyi és gazdasági életet a külföld hasonló területeibe. Egyedül a Népszövetséget tartjuk olyan fórumnak, amely előtt, mint jogosult tagállam megjelenjünk kívánságainkkal. Már a Bethlen kormány lépéseket tett ebben az irányban, amikor az ország nehéz pénzügyi, főleg valutáris helyzetére való tekintettel külföldi szakértők meghívását határozta el. Ezt a tervet a Károlyi-kormány tulajdonképpen csak tető alá juttatja, amikor Walkó Lajost bízta meg azzal, hogy világosítsa fel a Népszövetség pénzügyi bizottságának tagjait Magyar- ország gazdasági helyzetéről, Walkó megbízatásának eleget is tett s a Népszövetség előtt igen előzékeny meghallgatásra találtuk. Felvetődhet az a kérdés, hogy miért fordult a kormány már most a szeptemberi ülés folyamán a Népszövetség elé. A magyar közvéleménynek tájékozottnak kell lenni afelől, hogyha ezt az alkalmat elmulasztottuk volna, a Népszövetség pénzügyi bizottsága csak a legközelebbi ülésszak folyamán, január második felében foglalkozhatott volna Magyar- ország előterjesztésével. Az ügyet ilyen messze kitolni viszont nem volt kívánatos, mert Magyarországnak szüksége van azokra az értékes útbaigazításokra s hathatós támogatásra, melyet pénzügyi szuverénitásunk meg óvása mellett egyedül a Népszövetségtől kaphatunk. Az idejekorán megtett s általunk helyeselt lépések után be fog következni a döntés, hogy kik lesznek azok a szakértők, akiket a Népszövetség pénzügyi bizottsága Magyarországra küld- Az ideérkező szakértők előtt a kormány őszintén felfedi az ország gazdasági helyzetét s így ez a nemzetközi fórum megbizonyosodhat afelől, hogy Magyar- ország szintén annak a gazdasági megrázkódtatásnak az áldozata, ame lyik elől nála sokkal hatalmasabb nemzetek sem tudtak kitérni. Mig azonban ezek a nagyobb nemzetek talán saját erejükből is képesek saját háztartásuk gondjait megoldani, addig Magyarország jelenlegi helyzetében nem nélkülözheti a külföld segítségét. Virág Ferenc püspök felszentelte a decsi katolikus templomot. gya vált valóra, hogy Virág püspök- nek a nagy ajándékából, a katolikus vallásalapnak, mint kegyurnak feje delmi bőkezűségéből és a hívek áldozatkészségéből megépült és vasárnap végre szent rendeltetésének átadható volt a művészi szépségű decsi templom, melynek képét Nagy István decsi plébános szívességéből itt bemutatjuk. — A decsi katolikusok boldog örömmel készültek erre a Qggy napra és örömükben osztozott a decsi református törzslakosság is, érezve, hogy milyen fenséges gondolat és tett Isten dicsőségére és a lelkek üdvösségének a munkálására minél több hajlékot építeni. A nagy nap ünnepéből kivette a részét a környék is, amely csak úgy ontotta a Decsre zarándoklók seregét. Ezek közt legtöbben a szekszárdiak vol- I tak, akik közel ezren mentek ez al i kálómmal Decsre. — Hat órakor I reggel öt-hatszáz főből álló proceszlakoztak. Vasúton is óriási tömeg ment le a templomszentelésre, úgyhogy az egyébként is megerősített reggeli vonathoz Szekszárdon még négy személykocsit kellett kapcsolni és az állomás 432 jegyet adott ki Decsre. Felzászlózott, felvirágozott házak, ünneplőbe öltözött emberek, diadalkapuk várták az érkező egyházfőt és Decs egyéb vendégeit, akik "közül elsőnek Szévald Oszkár alispán érkezett a feleségével, a Szociális Misszió Társulat elnöknőjével, valamint Lechner Lóránd műépítésszel, a templom tér vezőjével, majd őt követte dr őrffy Imre országgyűlési képviselő, akit Szongott Edvin főszolgabíró kisért. A vendégek a plébániára szálltak, ahol akkor már ott láttuk a Szekszárdi Oltáregylet küldöttségét Cockier. Györgyéé vezetésével, valamint a Szekszárdi Urilányok Mária Kongregációjának több tagját, a papságot, köztük Vedress József pestújhelyi apátplébánoBt is. Körülbelül féltizkor érkezett a plébánia elé a püspök autója, amelyből Virág Ferenc püspök, Hradek Károy bátaszéki apátplébános és dr Farkas József püspöki levéltáros szálltak ki. Az egyházfőt, aki a közönség és az iskolás gyermekek közt haladt a virágdíszbe öltözött papiak elé Szévald Oszkár alispán üdvözölte Tolna vármegye közönsége nevében a következő szavakkal: — Örömmel ragadok meg minden alkalmat, bogy az egyházmegye felkent főpapját, a szeretve-szeretett püspököt, a megye nagy fiát a vármegye közönsége nevében hűséggel, hódolattal üdvözöljem, valahányszor szülővármegyéjébe visszatér. Midőn most is ezt teszem, egyúttal hálásan köszönöm Excellenciádnak azt a fejedelmi ajándékot, mellyel a templom építéséhez hozzájárult. A meleg üdvözlésre a püspök többek közt ezeket válaszolta: — Úgymint mindig, most is nagyon szívesen jöttem haza, Tolna vármegye területére és örömmel látom, hogy az emberek lelke tele van gyönyörűséggel, mert megszűnik itt az a hosszú időn keresztül volt állapot, hogy a katolikus hívek nélkülözni legyenek kénytelenek a vallás vigaszait. Az alispán ezután bemutatta a püspöknek az egybegyűlteket, akik közül különösen soká elbeszélgetett Lechner Lóránd budapesti építészmérnök, műegyetemi adjunktussal, a templom tervezőjével, akinek gratulált a kiválóan sikerült román stiltt bazilikám elrendezésű templomhoz, majd elismerően említette meg, hogy Lechner, az országosan ismert nevű művész tervezte a pestújhelyi, a sashalmi, bodrogkisfaludi és egyéb szép templomokat, amelyeket köztudomás szerint igen olcsón lehetett meg építeni. Rövid cercle után a püspök visz- szavocult szobájába, ahol Decs község elöljáróságának küldöttségét fogadta és Balogh főjegyző üdvözlő szavaira ezeket mondotta: — Köszönöm, hogy üdvözlésemre ide fáradni szívesek voltak és mikor a magam részéről az üdvözlést a község minden lakosának viszonzom, arra kérem az Istent, áldja meg Decs község minden lakosát és enyhítse a keresztet, amelyet ezeknek a rettenetes gazdasági viszonyoknak a torán reájuk bocsátott, hogy megérjék A tolnamegyei Sárköz székhelyén I Decsen háromezer a római katoliku- i sok száma és most ennek a háromezer katolikusnak évtizedes forró vá- I szió indult a szekszárd-belvárosi és újvárosi templomból és a Kies Lajos apátplébános által vezetett ájtatos menethez őcsényben is eokan csat-
