Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-09-12 / 72. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda*' XIII. évfolyam. Szekszárd, 1981 szeptember 12. ___________________________72. szám. TO LNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer meglelenö keresztény politikai és térsatfalml lap. feerfcesztiiség 6$ kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési di|: félévre-----------6 pengő. | Egész évre----------12 pengő. Ff iuerkeutß: || Felel5a aserkeaztS: SCHNEIDER JÁNOS. || BLÁZSIK FERENC A lap meclelealk mind*, eserdáa 4a aaombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fiHérbe kerül. Tanuljunk a múltból. A dicsőmultu pipái reformitus kol­légium ritka ünnepet ült meg: négy­esig éves fennállásának aa ünnepét. Négyesig évig oltotta híven növen­dékeibe a magyar kultúra esen ősi fellegvira as igasi tudást és a leg- jgasabb magyar érzést. Boldog és nehós időket élt it a pipái kollégium e négy éveiisad folyamin, de életé- ban mégis ai első és utolsó évtised volt mindenek fölött a legnehezebb. Az indulás és az érkezés közötti szá­zadok két gyissoB határkő közé éke­lődnek: Mohács őb Trianon közé. De bármilyen gyászos név is Mohács, a pápai kollégium négyszáz éve azt hirdeti róla, hogy a végzetesnek lát­szó nagy összeomlás után is volt ele­gendő erő a magyar nemzetben, hogy fejlessze, gyarapítsa kultúrájának ere­jét. Mohács csupán átmenet volt, vészes megrázkódtatás a nemzet éle­tében, de amint a nemzet felocsúdott letbargiájából és öBssegyttjtötte szuny- nyadozó őserejét, Mohács már csak történelmi dátum lett, kiindulás egy szebb, boldogabb jövő felé. Hisszük, valljuk, hogy ilyen gyászos emlékű történelmi dátum lesz majd valami­kor Trianon is, mert az a nemzet, amely Mohácsot kiheverte, Trianont is ki fogja heverni a maga megren- dithetetlen őserejével, elhivatottságá­ban való hitével és kultúrájának gaz­dag kincseivel, amelyeknek egyik leghívebb őrizője az ősi pápai kol­légium. A pápai kollégium négyszáz éves jubileuma a magyar kultúra nagy Ünnepe, Maga az ünnepély méltó volt az ósi kollégium történelmi hagyo­mányaihoz. Az Ünneplő közönség kö­zött maga a kormányzó ur Őfőmél- tósága is megjelent és hogy a négy­száz éves történelmi dátumnak való­ban történelmi jelentőséget adjon, a ritka kulturális ünnep alkalmát ra­gadta meg, hogy szózatot intézzen a magyar nemzethez. Lelkesítő, buz­dító szózatot, felidézve a szebb jövőt, de rámutatva a múltra és annak hibáira is. A nemzetnek, amely élni és fejlődni akar, amely a legsúlyo­sabb betegségekből is éppen akar talpraállni, le kell vonni a múlt ta­nulságait, okulnia kell a régi hibá­kon. Mohácsra utalt Horthy Miklós. Rámutatott arra, hogy a Mohács utáni következő magyar tragédia okozója nem annyira a mohácsi csatavesztés volt, hanem a nemzeti erők szétfor- gácsolódása, a magyar népben fel­burjánzó szétvonás. Ez mélyítette ki a tragédiát, ez okozta a mohácsi vészt majdnem végleges pusztulássá. Csak a nemzet valamennyi társadalmi rétegének kemény összefogásával, egymást megértő szeretőiével lehet újra diadalmasan fellobogtatni azokat az erényeket, amelyek ezeréves nem­zetünket hatalmassá tették és meg­becsülést szereztek számára szerte a világon. A mai nehéz idők újra fo­kozott köteleBBégteljesitést rónak a nemzet minden polgárára, mondotta a kormányzó. Mindenkinek, akinek csak az állam- hatalom gyakorlásában egy szemernyi része is van, a legnagyobb önfelál­dozással, a legnagyobb emberszere­tettel kell tehetségét és erejét a nem­zeti célok szolgálatába állítani, ez az egyik kötelesség. De ugyanakkor ott van a másik, nem kevésbé fontos mint amaz: a legkérlelhetetlenebb erővel kell szembeszállnia minden nemzetellenes lázitással, amely a tár­sadalmi egység szétbontására, viszá­lyok, egyenetlenségek szitására irá­nyul. Tanuljunk Mohácsból. Talán csak azért Bujtott bennünket Mohács­csal a végzet, hogy legyen egy me mentónk a Trianon utáni időkben. I Tolna vármegye közigazgatási bi­zottsága f. hó 9-én tartotta szeptem bér havi ülését Jankó Ágoston főispán elnöklete alatt, amelyen jelen voltak Száváid Oszkár vezetésével a szak­előadók, a választott bizottsági tagok közül Döry Frigyes, Kiss Lajos, Schneider Gábor és Schneider János. Jankó Ágoston főispán az ülést megnyitván, bejelentette a kormány változást. Nagy elismeréssel szólott Bethlen István volt miniszterelnök kiváló államférfiul tulajdonságairól és arról a nagy önzetlen áldozatkészség­ről, amellyel miniszterelnöksége ide jében és most távozásával is az ország szolgálatára állott. Ugyancsak a leg­teljesebb bizalommal szólott az uj miniszterelnökről, akinek bölcBesége, puritánsága, nagy igazságszeretete és lángoló hazaÜBága biztosíték arra, hogy az uj kormány megtalálja az utat, amely az országot a mai súlyos válságából kivezeti. A közigazgatási bizottság élénk tetszéssel fogadta Jankó Ágoston főispán beszédét és elhatározta, hogy Bethlen István tá­vozó miniszterelnöknek az ország ér­dekében tett nagy szolgálataiért kö­szönetét mond, az uj miniszterelnököt, gróf Károlyi Gyulát pedig a legtel­jesebb bizalommal üdvözli. Az aliBpáni előterjesztések Borán bemutattatott gróf Károlyi Gyulának, a pénzügyminisztérium ideiglenes ve­zetőjének a közigazgatási bizottság­hoz intézett leirata, amelyben mun­kájában a kösigazgatási bizottság támogatását kéri. A kösigazgatási bizottság az uj pénzügyminisztert teljes bizalmáról és hazafias támoga­tásáról biztositja, hogy erős akarattal vezetett pénzügyi kormányzata mi­előbb meghozza hazánk pénzügyi és gazdasági helyzetének annyira szük­séges és óhajtott javulását és erről feliratban ad kifejezést. A pénzügyigazgatóság havi jelen­tése azon siomoru állapotról számol be, hogy az együttesen kezelt állami adóknál közel 407 000, a forgalmi adónál közel 113.000, illetékek- és bélyegekben közel 106.000, összesen 626.000 P bevételi visszaesés van a múlt Tanuljunk a múltból: maradjunk a legnehezebb időkben is ssásszásalékig magyarok, egymásnak testvérei, meg­értő bajtársai, akik egy közös ke­reszt alatt görnyedünk és egy közös megváltásra törekszünk. Ha igy lesz, Trianon éppen úgy a történelem em­lékei közé vonul, mint a mohácsi baljóslatú emlék. Az ősi református kollégium meg­érdemelte, hogy ott hangozzék el Kormányzónk szózata, amely hisszük, utat talál minden magyar leikébe. Ha minden magyar kulturhajlék, ahol uj nemzedékünk nevelődik, fel­adatának olyan magyaros hittel tesz eleget, mint ahogy azt a pápai kol­légium tette négyszáz éven keresztül, nem féltjük a magyar jövőt. évivel szemben. Jakab .László pénz- ügyigazgató bejelentette, hogy jövő havi jelentésében teljes tárgyilagos­sággal fel fogja tárni az adóbefize­tések körül jelentkező bajok okait és ugyanakkor megjelöli a célravezető módokat és eszközöket is. A pénzttgyigazgató jelentéséhez elsőnek Döry Frigyes szólalt fel és kijelentette, hogy különösen az augusz- tus havi kedvezőtlen eredmény őt is megdöbbenti és amikor foglalkozik az adófizetések elmaradásával, akkor arra a tapasztalatra jut, hogy ez nemcsak a kedvezőtlen gazdasági helyzetben találja magyarázatát, ha­nem igen erős szerepe van a fizetni nem akarásnak is. Nagy óvatosságot ajánl tehát az adófizetési halasztások megadásánál és kitér arra is, hogy az árveréseknél a lakosság tartózko­dik az árverésekben való részvételtől, azon balhiedelemben lévén, hogy ez­zel az árverezetten segít. Pedig ez nagy tévedés és az ily összebeszélés számba menő tartózkodásnak az ered­ménye az, ami észlelhető volt az ország különböző részeiben, de me­gyénkben is, ahol az árverést tartó ügyvédek pár pengőért vásároltak meg teheneket, kocsikat, ekéket, gazdasági gépeket. Jóllehet, az ügy­védek itt törvényes módon jártak el, azonban morális szempontból szerinte ily mélyen az értéken alnl való vá­sárlások erősen kifogásolhatók. Oda kell tehát törekedni, — úgymond — hogy a lakosság az adófizetési köte­lezettség teljesítésére kellő formában felhivassék és hogy kellőleg meg- világittassék a hatóságok által, hogy az árverésektől való tartózkodás mily morális és anyagi károkat jelent ép­pen az érdekelteknek. Jakab László .pénzügyigazgató válaszában felemlí­tette, hogy ezen jelenségekre is jövő havi előterjesztésében ki fog terjesz­kedni. Schneider János csatlakoiott Döry Frigyes felszólalásához, az adók be­hajtásának nagyobb eredményességét abban látná, hogy a végrehajtásokat nem a községi elöljáróság, hanem a pénzügyi hatóság közegei eszközöl­nék, akik függetlenebből és nagyobb eréllyel tudnának eljárni, ő azt ia tapasztalta, hogy egyes vidékekeá mesterségesen szitják a hangulatot aa adófizetés ellen és az árveréseken fenyegetően lépnek fel egyesek a vevőkkel szemben. Az áron alul való vételek ellen, minthogy az ingóságok­nál utóajánlat ninos, csakis az ár- vereatetó hatóságnak az árverésben való részvételével lehetne segíteni. Schneider Gábor szintén felhívta az alispán figyelmét az adófizetések elleni isgatáBokra. Szükségesnek tar­taná, hogy ezen jelenségek éber figye­lemmel kísértetnének és az izgatók ellen a legradikálisabb eszközök al­kalmaztatnának. — Keresni kell a módot arra nézve is, hogy az ingó­ságok értékesítésénél miként vehetne maga az árvereztető hatóság ered­ményesen részt. Jakab László pénsügyigazgató vá­laszában kifejtette, hogy ott, ahol a hatóságok buzgalma dacára a behajtás nem eredményes, oda a pénzügyigaz- gatóság saját közegeit küldi ki és pedig nem az elöljáróságok, hanem a köz terhére. Az elhangzottakat tudomásul vette és igyekezik azokra jövő havi jelentésében szintén ki­térni. Esek után a kösigazgatási bi­zottság a pénsügyigazgató jelentését tudomásul vette és minthogy Döry Frigyes nem kívánta, hogy a köz­igazgatási bizottság az ügyvédi ka­maránál a megyénkben eljáró ügyvéd ellen panaszt tegyen, az ez ügyben felhozottak felett a bizottság ezúttal napirendre tért. Ezután az egyes szakelőadók je­lentése került a bizottság elé. A gazdasági felügyelőség jelentése váltott ki még nagyobb érdeklődést, amely a megyei átlagos termésbecs­léssel foglalkozott. — A bizottság együttes ülése után a gyámügyi al­bizottság tartott még ülést. TQzolíőnap Bonyhddon. A bonyhádi önkéntes tüsoltóegye- sülét, mint az előző számunkban rö­viden közöltük, e hó 7-én ünnepelte meg fennállásának hatvanadik év­fordulóját, amelyre meghívta a szom­szédos Bács-Bodrog és Baranya vár­megye tüzoltótestületeit is. A meg­hívásnak 24 egyesület tett eleget és körülbelül 400 tűzoltóval jelent meg. — Az ünnepségek reggeli 5 órakor senésébresztővel kezdődtek, amelyet az országosan ismert bonyhádi tűzoltó- zenekar szolgáltatott, majd 6 órakor megindultak a gimnázium udvarán a versenyek, A versenyek két bíráló bizottság előtt folytak le, miután külön vették elő a völgység! járás csapatait és külön a három megyéből benevezett csapatokat. A járási versenyt Holló Béla bajai népművelési titkár, tüs- felügyelő vezette, a kerületi verse­nyeket pedig Makusz Jenő pécsi tttzfelttgyelő. A versenyek eredményei és dijai a következők voltak: ­Egyes szám ára 24 fillér. Közigazgatási bizottsági ülés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom