Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-09-05 / 70. szám
XIII. évfolyam. Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda4 Szék szárd, 1931 szeptember 5. 70. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer meg|elenó keresztény politikai és társadalmi lap. gzerkesztlség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. I FOuerkeutö Telefonszim 85 és 102. I SCHNEIDER jAN08. Előfizetési díj; FelelCs szerkesztő: DL AZ SÍK FERENC Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként A lap rn.gj.Ualk minden sa.rdán és szombaton. 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir- .... - a «.««a i f ,, * .Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét™*««5811 elhelyezett mUAm-velieffTtfeij «aládihir, valamint Félévre-----------6 pengő. | Egész évre----------12 pengő. | ület8 közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I » nJlltlér «őrönként 60 fillérbe kerül. A falu gondozói. A kisgazdatársadalomnak Ügyes- bajos dolgaiban és mindennapi bajaiban megbízható barátja és tanácsadója támadt a gazdatitkárok intézményében. A gazdatitkárság eszméjét tudvalévőleg Grabovszky Miklós, földmivelési minisztériumbeli miniszteri tanácsos vetette fel először és valósította meg szívós munkával. Alig másfél év óta működnek a gazdatitkárok az ország különböző vidé kein, de munkájukról máris igen érdekes és tanulságos beszámoló jelent meg most, amely hatvannyolc gazdatitkár beküldött jelentését foglalja össze. Igen sok érdekeB és tanulságos adatot olvashatunk a gazdatitkárok e jelentéseiből. De egyúttal elszomorító tényekről is számolnak be, amelyek a falusi nép küzdelmeit, szenvedését élénk színekkel ecsetelik. A gazdatitkárok a néppel való folytonos érintkezésben — kiismerik a kisgazdák ügyes-bajos dolgait. A termelés, az értékesítés, az adósságok, a mindennapos élet gondjai kerülnek elibük a tanácsadó órákban. A nép bizalom mai fogadja a tanácsadást, sőt sok esetben a gazdatitkárok bevatkozá- sával békésen oldanak meg vitás kérdéseket és így költséges perek elkerülhetővé válnak. De a nép művelése és oktatása terén is szép eredményt értek el már eddig is, különösen a gazdasági szakoktatás buzgó ellátásával. Az elmúlt egy év alatt hatvannyolc gazdatitkár nyolcszázhetvenhét önálló gyakorlati gazdasági szakelőadást tartott és ezenkívül 1688 vasárnapi délutáni megbeszélést rendezett, ami annyit jelent, bogy a gazdatitkárok minden második vasárnapjukat önzetlen munkájukkal a népnek szentelték. Ezzel szemben a titkárok vagy semmi, vagy csak igen csekély díjazást kapnak, mert munkálkodásuk díjszabása egészen csekély éB a gazda a gazdakörben kifüggesztett dijszabásból pontosan megtudja, hogy a titkári teendőkért kell-e fizetni, vagy sem és ha kell, hogy mennyit kell fizetnie. Az érdekes jelentések feltárják a falu egész életét. Sok helyen fordultak elő a társadalmi rend elleni izgatások, — amelyekkel szemben a gazda titkár ok közbelépésének meg volt az eredménye. Harmincegy gaz dakör a gazdatitkárok szervező munkája folytán az utolsó évben 2554 taggal gyarapodott. Az érem sötét oldalát mutatja a jelentés, amikor beszámol arról, hogy sok helyen az iszákosság pusztít, hogy a nők körében a fényűzés kapott lábra. Saját szerű, hogy egy helyen a gyümölcsfákkal szemben általános ellenszenv mutatkozott. Több helyen legelőhiány, néhány helyen kút- és vízhiány és több vidéken munkaalkalmak abszo- luthiánya jelentkezettt Legsötétebb a kép azonban az adósságok felvázo lásánál. Számos vidéken a hosszúlejáratú törlesztéséé kölcsön egészén ismeretlen, a rövidlejáratu kölcsönök kamata pedig átlagban 15—16 százalék, de vannak esetek, amelyekben a kamat 21 százalékra emelkedik. Sőt nem ritka az uzsora-ügylet, különösen a gabonauzsora kölcsön, éppen ezért a gazdatitkárok majdnem mindenütt a hitelviszonyok rendezését tartják legsürgősebb feladatnak. A gazdatitkárok valóban nemzet- mentő munkát végeznek. Lehetővé teszik, hogy a központi igazgatásban a felsőbb helyeken is megismerjék a falusi nép életviszonyait és bajait és ezzel az orvoslás módjait megkereshessük. • De a néppel való folytonos érintkezésben ennek támogatója, tanácsadója, tanítója és támasza a gazdatitkár, akinek munkája hathatósan egészíti ki a lelkész, a taniló és a jegyző működését. Rajtuk keresztül megtudjuk a kisgazdanép bajait és óhajtásait és ezzel közelebb jutunk a nép életviszonyainak mindenki által óhajtott | megjavításához. A száznyolcvanegyezer pengős dombóvári sikkasztás. Hónapok óta tudott dolog már, hogy Gold Jákó, a Dombóvári Közgazdasági Bank Rt. ügyvezető igazgatója, megkárosította az intézetet és — barátai támogatásával külföldre távo zott. Akkor azt beszélték, hogy Gold Jákó nem követett el büntetendő cselekményt, hanem csupán a tudatlansága, vagy a felületessége folytán állott elő az a pár ezer pengős hiány, amelyet a bank élén álló igazgatók pótoltak. Éppen ezért mi nem is foglalkoztunk ezzel az eseménnyel. Most már azonban a nyilvánosság elé kívánkozik a Dombóvári Közgazdasági Bank ügye, mert a szekszárdi királyi törvényszék vizsgáló- birája 181.634 pengő 18 fillér elsik- kasztása miatt körözőlevelet adott ki Gold Jákó 43 éves zalamihályfaivi születésű banktisztviselő ellen, aki a Dombóvári Közgazdasági Bank kárára csalásokat és okmányhamisitá- sokat is elkövetett. A bank igazgatóságának feljelentésére megindult nyomozás és vizsgálat során a vizsgálóbíró Szekszárdra beidézte Barna Sándor főkönyvelőt és H i r m a n n Gyula könyvelőt is. A vizsgálóbíró a vád tárgyává tett visszaélésekre vonatkozóan mindkettőjüket kihallgatta és úgy Barna főkönyvelő, mint Hirmann Gyula könyvelő bevallották, hogy tudtak Gold Jákó visszaéléseiről. A kihallgatásnak az lett az ered ménye, hogy a vizsgálóbíró kihirdette a két tisztviselő előtt az előzetes letartóztatást elrendelő végzést, amely ben mindketten megnyugodtak éB azóta a szekszárdi fogház lakói lettek. 180.634 F 18 fillér akkora összeg, amilyent ebben az évben magyar banktól nem sikkasztottak. Éppen azért ez az ügy nemcsak Dombóvárnak és Tolna vármegyének, hanem ennek az országnak is szenzációja. Utána jártunk tehát a dolognak, amelynek előzményeiről mindazt elmondjuk, ami hozzátartozik a nagyarányú visszaélés megértéséhez. Dombóvárott, mint ismeretes, az 1881. év óta fennállott a Dombóvári Takarékpénztár, a vidéknek Dőry József nagybirtokos által alspitott és haláláig vezetett tekintélyes pénzintézete, amely az ott letelepedett bankfiókokkal egyetemben tisztességesen szolgálta a földmivelés, a kereskedelem és az ipar érdekeit. Döry József halála után Döry Hugó gazdasági főtanácsos, volt felsőházi tag vette át az intézet vezetését, amely a régi szellemben működött tovább és a jól megalapozott takarékpénztár az uj rezsim alatt is állandóan növelte tekintélyét. — A Dombóvári Takarékpénztár súlyát nagyban emel ték Döry Hugó egyéni tulajdonságai. Az országos hirtt gazda, az előnyösen ismert kivételes műveltségű és nagy- tudásu européer Bethlen István szü- kebb baráti köréhez tartozván, nemcsak vármegyéjében részesül kiváló megbecsülésben, hanem országszerte mágnásszámba megy. Est a megkülönböztetett tiszteletet G o 1 d Jákó, — akkoriban még a Dombóvári Takarékpénztár szorgalmas és nagyratörő tisztviselője — annak tulajdonította, hogy Döry Hugó egy bank élén áll. — Bankot akart tehát ő is csinálni, hogy ő is olyan ur legyen Dombóváron, mint Döry Hugó. — Az 1922. évben kivált a Dombóvári Takarék- pénztár kötelékéből és pompás rábeszélő képességével a nagy pénzbőség idején sikerült is összehozni a Dombóvári Közgazdasági Bankot, amelynek elnökévé megnyerte a dúsgazdag Szabó Lajos gazdasági főtanácsost, nosstánypusztai földbirtokost. Az igazgatóság tagjai lettek; Kovács Gyula inámi földbirtokos, Láng Alajos hercegi malomigazgató, Szabó Jenő nagykereskedő, Ráth István szarvasdpusztai nagybérlő, — Weisz Ödön, Schwarlz Lajos és még néhány jónevü vagyonos dombóvári ur. — Gold Jákót pedig teljhatalmú ügyvezető igazgatóvá tették. A fel ügyelőbizotiság Kroon Ágoston uradalmi főszámtanácsosból (Eszterháza), dr Szabó Imre földbirtokosból, Baka László bérlőből, Schwartz Lajos bőrkereskedőből és Vadász Elemér hercegi uradalmi tiszttartóból állott. Az uj bank alapítása első éveiben, a konjunktúra idején jól prosperált, különféle vállalatokat is létesített és több városban kizárólagossági joggal megszerezte az árnyékszéktisztitást is, hogy az ürülékből tőzegmütrágyát, fekálkomposztot* gyártson. G o 1 d Jákó, az ügyvezető igazgató, aki a részvényesek és az igazgatóság feltétlen bizalmát bírta, mindenben teljesen önállóan intézkedett és előterjesztéseit az igazgatóság minden alkalommal el is fogadta. Több mint négy évvel ezelőtt egy Várady nevű tisztviselő feljelentést tett ellene az igazgatóságnál és azt állította róla, hogy hűtlenül kezeli az intézet vagyonát. A kötelességteljesítő tisztviselő feljelentését tárgyalás alá sem vették, hanem Gold javaslatára egyszerűen kidobták az állásából. Az igazgatóságnak ez az intézkedése teljesen megfélemlítette a bank tisztviselői karát, amely vakon engedelmeskedett az ügyvezető-igazgató minden parancsának. Közben Gold folytatta megkezdett és Várady által észrevett bűnös manipulációit, amelyek az intézet mérlegében már évek óta hiányokat idéztek elő. Az ügyvezető-igazgató ezeket a hiányokat, a veszteséget különféle könyvelési műveletekkel eltüntette és a mérlegben még a múlt év decemberében is hasznot mutatott ki. A bank igazgatósága és felügyelő- bizottsága minden szakértelem hiányában fedte az ügyvezető-igazgató intézkedéseit és emiatt Gold csalásaira és sikkasztásaira véletlenül csak ennek az évnek az elején jöttek rá. A sikkasztó akkor rögtön megszökött Dombóvárról. A szabálytalanságok előbb csak kisebb méretűeknek látszottak és az igazgatóság, élén a dúsgazdag elnökkel, annál inkább is titokban tartotta az esetet, nehogy a sikkasztás a bankkal összeköttetésben álló közönség bizalmát megrendítse. Hogy pedig tiszta képet nyerjenek Gold manipulációiról, felkérték a dombóvári Vass magánbankot, később a Pénzintézeti Központot a revíziós munka lebonyolítására. A Pénzintézeti Központ, amelytől a bank szanálását íb remélték, ezt az utóbbi kívánságot annál kevésbé teljesíthette, mert a Dombóvári Közgazdasági Bank nem volt a Pénzintézeti Központ tagja. A Pénzintézeti Központ éveken keresztül állandóan felszólította a bankot, hogy lépjen be a kötelékébe. Gold azonban ad acta tette a megkereséseket, mert tudta, hogy a Pénzintézeti Központ revizorai, akik minden bankot minden évben legalább egyszer megvizsgálnak, hamarosan rájönnének az ő sikkasztásaira és csalásaira. így hát Gold bankja nem lett tagja annak a szervezetnek, amely Magyarország pénzintézeteinek 99 °/o át tömöríti a kötelékébe. A bank betevőit, értesülésünk szerint, a sikkasztással kapcsolatban károsodás nem éri, mert az intézet elnöke és főrészvényese Szabó Lajos gazdasági főtanácsos, akinek a vagyona és presztízse szerzett a banknak bizalmat, kijelentette, hogy az anyagi károkat megtéríti és azonnal nagyobb áldozatokat is hozott az | intézet pozíciójának a megszilárditá- 1 sára. Közben megindult a revíziós Cgyes szám ára 24 fillére
