Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-09-05 / 70. szám

XIII. évfolyam. Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda4 Szék szárd, 1931 szeptember 5. 70. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer meg|elenó keresztény politikai és társadalmi lap. gzerkesztlség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. I FOuerkeutö Telefonszim 85 és 102. I SCHNEIDER jAN08. Előfizetési díj; FelelCs szerkesztő: DL AZ SÍK FERENC Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként A lap rn.gj.Ualk minden sa.rdán és szombaton. 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir- .... - a «.««a i f ,, * .Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét™*««5811 elhelyezett mUAm-velieffTtfeij «aládihir, valamint Félévre-----------6 pengő. | Egész évre----------12 pengő. | ület8 közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I » nJlltlér «őrönként 60 fillérbe kerül. A falu gondozói. A kisgazdatársadalomnak Ügyes- bajos dolgaiban és mindennapi bajai­ban megbízható barátja és tanács­adója támadt a gazdatitkárok intéz­ményében. A gazdatitkárság eszméjét tudvalévőleg Grabovszky Miklós, földmivelési minisztériumbeli minisz­teri tanácsos vetette fel először és valósította meg szívós munkával. Alig másfél év óta működnek a gazda­titkárok az ország különböző vidé kein, de munkájukról máris igen ér­dekes és tanulságos beszámoló jelent meg most, amely hatvannyolc gazda­titkár beküldött jelentését foglalja össze. Igen sok érdekeB és tanulságos adatot olvashatunk a gazdatitkárok e jelentéseiből. De egyúttal elszomorító tényekről is számolnak be, amelyek a falusi nép küzdelmeit, szenvedését élénk színekkel ecsetelik. A gazda­titkárok a néppel való folytonos érint­kezésben — kiismerik a kisgazdák ügyes-bajos dolgait. A termelés, az értékesítés, az adósságok, a minden­napos élet gondjai kerülnek elibük a tanácsadó órákban. A nép bizalom mai fogadja a tanácsadást, sőt sok esetben a gazdatitkárok bevatkozá- sával békésen oldanak meg vitás kérdéseket és így költséges perek elkerülhetővé válnak. De a nép művelése és oktatása terén is szép eredményt értek el már eddig is, különösen a gazdasági szak­oktatás buzgó ellátásával. Az elmúlt egy év alatt hatvannyolc gazdatitkár nyolcszázhetvenhét önálló gyakorlati gazdasági szakelőadást tartott és ezen­kívül 1688 vasárnapi délutáni meg­beszélést rendezett, ami annyit jelent, bogy a gazdatitkárok minden máso­dik vasárnapjukat önzetlen munká­jukkal a népnek szentelték. Ezzel szemben a titkárok vagy semmi, vagy csak igen csekély díjazást kapnak, mert munkálkodásuk díjszabása egé­szen csekély éB a gazda a gazdakör­ben kifüggesztett dijszabásból pon­tosan megtudja, hogy a titkári teen­dőkért kell-e fizetni, vagy sem és ha kell, hogy mennyit kell fizetnie. Az érdekes jelentések feltárják a falu egész életét. Sok helyen fordul­tak elő a társadalmi rend elleni iz­gatások, — amelyekkel szemben a gazda titkár ok közbelépésének meg volt az eredménye. Harmincegy gaz dakör a gazdatitkárok szervező mun­kája folytán az utolsó évben 2554 taggal gyarapodott. Az érem sötét oldalát mutatja a jelentés, amikor beszámol arról, hogy sok helyen az iszákosság pusztít, hogy a nők köré­ben a fényűzés kapott lábra. Saját szerű, hogy egy helyen a gyümölcs­fákkal szemben általános ellenszenv mutatkozott. Több helyen legelőhiány, néhány helyen kút- és vízhiány és több vidéken munkaalkalmak abszo- luthiánya jelentkezettt Legsötétebb a kép azonban az adósságok felvázo lásánál. Számos vidéken a hosszú­lejáratú törlesztéséé kölcsön egészén ismeretlen, a rövidlejáratu kölcsönök kamata pedig átlagban 15—16 szá­zalék, de vannak esetek, amelyek­ben a kamat 21 százalékra emelke­dik. Sőt nem ritka az uzsora-ügylet, különösen a gabonauzsora kölcsön, éppen ezért a gazdatitkárok majd­nem mindenütt a hitelviszonyok ren­dezését tartják legsürgősebb fel­adatnak. A gazdatitkárok valóban nemzet- mentő munkát végeznek. Lehetővé teszik, hogy a központi igazgatás­ban a felsőbb helyeken is megismer­jék a falusi nép életviszonyait és bajait és ezzel az orvoslás módjait megkereshessük. • De a néppel való folytonos érintkezésben ennek támo­gatója, tanácsadója, tanítója és tá­masza a gazdatitkár, akinek mun­kája hathatósan egészíti ki a lel­kész, a taniló és a jegyző működé­sét. Rajtuk keresztül megtudjuk a kisgazdanép bajait és óhajtásait és ezzel közelebb jutunk a nép élet­viszonyainak mindenki által óhajtott | megjavításához. A száznyolcvanegyezer pengős dombóvári sikkasztás. Hónapok óta tudott dolog már, hogy Gold Jákó, a Dombóvári Közgazda­sági Bank Rt. ügyvezető igazgatója, megkárosította az intézetet és — barátai támogatásával külföldre távo zott. Akkor azt beszélték, hogy Gold Jákó nem követett el büntetendő cselekményt, hanem csupán a tudat­lansága, vagy a felületessége folytán állott elő az a pár ezer pengős hiány, amelyet a bank élén álló igazgatók pótoltak. Éppen ezért mi nem is fog­lalkoztunk ezzel az eseménnyel. Most már azonban a nyilvánosság elé kívánkozik a Dombóvári Köz­gazdasági Bank ügye, mert a szek­szárdi királyi törvényszék vizsgáló- birája 181.634 pengő 18 fillér elsik- kasztása miatt körözőlevelet adott ki Gold Jákó 43 éves zalamihályfaivi születésű banktisztviselő ellen, aki a Dombóvári Közgazdasági Bank ká­rára csalásokat és okmányhamisitá- sokat is elkövetett. A bank igazgató­ságának feljelentésére megindult nyo­mozás és vizsgálat során a vizsgáló­bíró Szekszárdra beidézte Barna Sándor főkönyvelőt és H i r m a n n Gyula könyvelőt is. A vizsgálóbíró a vád tárgyává tett visszaélésekre vonatkozóan mindkettőjüket kihall­gatta és úgy Barna főkönyvelő, mint Hirmann Gyula könyvelő bevallották, hogy tudtak Gold Jákó visszaélései­ről. A kihallgatásnak az lett az ered ménye, hogy a vizsgálóbíró kihirdette a két tisztviselő előtt az előzetes le­tartóztatást elrendelő végzést, amely ben mindketten megnyugodtak éB azóta a szekszárdi fogház lakói lettek. 180.634 F 18 fillér akkora összeg, amilyent ebben az évben magyar banktól nem sikkasztottak. Éppen azért ez az ügy nemcsak Dombó­várnak és Tolna vármegyének, ha­nem ennek az országnak is szenzá­ciója. Utána jártunk tehát a dolog­nak, amelynek előzményeiről mindazt elmondjuk, ami hozzátartozik a nagy­arányú visszaélés megértéséhez. Dombóvárott, mint ismeretes, az 1881. év óta fennállott a Dombóvári Takarékpénztár, a vidéknek Dőry József nagybirtokos által alspitott és haláláig vezetett tekintélyes pénz­intézete, amely az ott letelepedett bankfiókokkal egyetemben tisztessé­gesen szolgálta a földmivelés, a ke­reskedelem és az ipar érdekeit. Döry József halála után Döry Hugó gaz­dasági főtanácsos, volt felsőházi tag vette át az intézet vezetését, amely a régi szellemben működött tovább és a jól megalapozott takarékpénz­tár az uj rezsim alatt is állandóan növelte tekintélyét. — A Dombóvári Takarékpénztár súlyát nagyban emel ték Döry Hugó egyéni tulajdonságai. Az országos hirtt gazda, az előnyösen ismert kivételes műveltségű és nagy- tudásu européer Bethlen István szü- kebb baráti köréhez tartozván, nem­csak vármegyéjében részesül kiváló megbecsülésben, hanem országszerte mágnásszámba megy. Est a megkülönböztetett tiszteletet G o 1 d Jákó, — akkoriban még a Dombóvári Takarékpénztár szorgal­mas és nagyratörő tisztviselője — annak tulajdonította, hogy Döry Hugó egy bank élén áll. — Bankot akart tehát ő is csinálni, hogy ő is olyan ur legyen Dombóváron, mint Döry Hugó. — Az 1922. évben kivált a Dombóvári Takarék- pénztár kötelékéből és pompás rábe­szélő képességével a nagy pénzbőség idején sikerült is összehozni a Dom­bóvári Közgazdasági Bankot, amely­nek elnökévé megnyerte a dúsgazdag Szabó Lajos gazdasági főtanácsost, nosstánypusztai földbirtokost. Az igazgatóság tagjai lettek; Kovács Gyula inámi földbirtokos, Láng Ala­jos hercegi malomigazgató, Szabó Jenő nagykereskedő, Ráth István szarvasdpusztai nagybérlő, — Weisz Ödön, Schwarlz Lajos és még né­hány jónevü vagyonos dombóvári ur. — Gold Jákót pedig teljhatalmú ügyvezető igazgatóvá tették. A fel ügyelőbizotiság Kroon Ágoston ura­dalmi főszámtanácsosból (Eszterháza), dr Szabó Imre földbirtokosból, Baka László bérlőből, Schwartz Lajos bőr­kereskedőből és Vadász Elemér her­cegi uradalmi tiszttartóból állott. Az uj bank alapítása első éveiben, a konjunktúra idején jól prosperált, különféle vállalatokat is létesített és több városban kizárólagossági joggal megszerezte az árnyékszéktisztitást is, hogy az ürülékből tőzegmütrágyát, fekálkomposztot* gyártson. G o 1 d Jákó, az ügyvezető igazgató, aki a részvényesek és az igazgatóság fel­tétlen bizalmát bírta, mindenben tel­jesen önállóan intézkedett és előter­jesztéseit az igazgatóság minden al­kalommal el is fogadta. Több mint négy évvel ezelőtt egy Várady nevű tisztviselő feljelentést tett ellene az igazgatóságnál és azt állította róla, hogy hűtlenül kezeli az intézet vagyonát. A kötelességteljesítő tisztviselő feljelentését tárgyalás alá sem vették, hanem Gold javaslatára egyszerűen kidobták az állásából. Az igazgatóságnak ez az intézkedése teljesen megfélemlítette a bank tiszt­viselői karát, amely vakon engedel­meskedett az ügyvezető-igazgató minden parancsának. Közben Gold folytatta megkezdett és Várady által észrevett bűnös ma­nipulációit, amelyek az intézet mér­legében már évek óta hiányokat idéztek elő. Az ügyvezető-igazgató ezeket a hiányokat, a veszteséget különféle könyvelési műveletekkel eltüntette és a mérlegben még a múlt év decemberében is hasznot mutatott ki. A bank igazgatósága és felügyelő- bizottsága minden szakértelem hiányá­ban fedte az ügyvezető-igazgató in­tézkedéseit és emiatt Gold csalásaira és sikkasztásaira véletlenül csak en­nek az évnek az elején jöttek rá. A sikkasztó akkor rögtön megszökött Dombóvárról. A szabálytalanságok előbb csak kisebb méretűeknek látszottak és az igazgatóság, élén a dúsgazdag elnök­kel, annál inkább is titokban tartotta az esetet, nehogy a sikkasztás a bankkal összeköttetésben álló közön­ség bizalmát megrendítse. Hogy pedig tiszta képet nyerjenek Gold mani­pulációiról, felkérték a dombóvári Vass magánbankot, később a Pénz­intézeti Központot a revíziós munka lebonyolítására. A Pénzintézeti Köz­pont, amelytől a bank szanálását íb remélték, ezt az utóbbi kívánságot annál kevésbé teljesíthette, mert a Dombóvári Közgazdasági Bank nem volt a Pénzintézeti Központ tagja. A Pénzintézeti Központ éveken ke­resztül állandóan felszólította a ban­kot, hogy lépjen be a kötelékébe. Gold azonban ad acta tette a meg­kereséseket, mert tudta, hogy a Pénz­intézeti Központ revizorai, akik min­den bankot minden évben legalább egyszer megvizsgálnak, hamarosan rájönnének az ő sikkasztásaira és csalásaira. így hát Gold bankja nem lett tagja annak a szervezetnek, amely Magyarország pénzintézeteinek 99 °/o át tömöríti a kötelékébe. A bank betevőit, értesülésünk sze­rint, a sikkasztással kapcsolatban ká­rosodás nem éri, mert az intézet el­nöke és főrészvényese Szabó Lajos gazdasági főtanácsos, akinek a va­gyona és presztízse szerzett a bank­nak bizalmat, kijelentette, hogy az anyagi károkat megtéríti és azonnal nagyobb áldozatokat is hozott az | intézet pozíciójának a megszilárditá- 1 sára. Közben megindult a revíziós Cgyes szám ára 24 fillére

Next

/
Oldalképek
Tartalom