Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-08-29 / 68. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda“ XIU. évfolyam* : Szekszárd, 1931 augusztus 29. 68. szám.. Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre _______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER ]ÁNOS. Felelős szerkesztő: BLAZSIK FERENC. A lip megjelenik minden eterdán 4. szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendő le. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. Á hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerOl. „Mindent magamon fogok kezdeni. if A a uj magyar minis* terel nők, gróf Károlyi Gyula orsságOB szenzációt és felfigyelÓBt keltő beszédet mondott a miniszterelnökség előtte megjelent tisztviselőkarának. Azért jelent ez a beszéd országos érdekességet, mert jellemzően és hfien tárja tel as aj miniszterelnök érdekes egyéniségét és epigrammatikus rövidséggel foglalja össse azokat a tennivalókat, amelyeket az nj kormány magára vállal. Kijelentette ebben Károlyi, bogy sem az anyagi terhek, sem a munka szempontjából senkitől sem fog olyat kívánni, amit elsősorban magával szemben ne érvényesítene: mindent, mindent saját magán fog kezdeni. Ha ehhez a kijelentéshez hozzá vesszük az nj kormány minisztertanácsának legelső döntését, hogy megszünteti az összes állami éB miniszteriális személyi autók használó tát, nyomban kiviláglik, hogy az uj miniszterelnök beköszöntő kijelentése valóban nem frázis, hanem olyan megfontolt elhatározás, amely nyomban tetté sűrűsödik. Mondanunk sem kell, hogy ez a cselekedet óriási szimpátiát vált ki mindenütt az országban gróf Károlyi Gynla mellett, mert kitetszik belőle, hogy a takarékosság gondolatát ke mény kézzel fogja végrehajtani és kitetszik belőle az is, hogy ebben a tekintetben a saját kényelmén kezdi az intézkedést harmonikusan azzal a fent megjelölt kijelentésével, hogy mindent, de mindent saját magán fog kezdeni. íme tehát alig telt el pár nap az nj kormány megalaknlása óta, máris két nagyjelentőségű cselekedetről szá molhatunk be, mert ne feledjük azt sem, hogy első ténykedése a politikai államtitkári állások megszűnte tése volt a nemzet érdekét tekintő takarékossági szempontokból. Mind két elhatározásnak igen nagy morális átütő ereje van, mert hissen ngy az állami autók, mint az államtitkári állások a kormány tagjainak, a minisztereknek kényelmét, illetve műn- kakönnyitését szolgálták, amelyekre az nj kormány tagjai egyáltalában nem reflektálnak többé, hogy ezáltal jó néhány százezer pengő takarittas- aék meg a köznek. Ezeken a nagyon lényeges és nagy horderejű mozzanatokon kivül feltétlenül Bzim patikussá teszi Károlyi Gyulának a miniszterelnökség tiszti kara előtt tartott beszédét az a kö rülmény, hogy a legnagyobb becattlés és elismerés hangján emlékezett meg nagynevű elődéről, gróf Bethlen Istvánról, akinek államférfim koncep cióját és a magyarság érdekében kitűzött feladatait megvalósítani törekszik. Elmondhatjuk mindezek nyomán, hogy csak a legnagyobb szimpátia fogadja mindenütt gróf Károlyi Gyula miniszterelnöki minsógben hangoztatott szavait és cselekedeteit és már most az első pillanatokban is megállapíthatjuk, hogy csak a leg- nagyobb megértés és bizalom árad feléje az ország minden részéből, fl decsi rém. kai. plébániatemplom. Decs az úgynevezett „Sárközinek legnagyobb községe. Lakosai a múlt század kösepéig ref. vallása magyarok voltak. Ab 1842-ik évből származó várdombi Visitatio Canonica szerint Decs filiális községben mindössze 17 katolikus lélek élt. Az 1880. évtől kezdve kezdenek a katolikusok az ország minden tájáról beBzürem* késni Decsre, úgyhogy 1888 ban Dulánszky Nándor pécsi püspök kénytelen volt katolikus iskolát felállítani. Ezen időtói fogva a katolikn sok száma rohamosan emelkedik, annyira, hogy 1918 ban már meghaladja a reformátusokét. A nagyszámú (cca 3000) hivősereg lelki szükséglete megkívánta, hogy külön lelkipásztora legyen, azért Zichy Gyula pécsi püspök helyi lelkészséget állított fel Deesen, b. e. IV. Károly király pedig a plébános javadalmazására a Theresiannmi Alapítványi Uradalomból 50 katasztrális hold földet adományozott. Semmi külső jel nem árulta el, hogy Decsen katolikusok is laknak, 1 azért az átutazó idegen a legutóbbi I időkig abban a tudatban volt, hogy Decs tisztán református község. Sok vajúdás után végre Virág Ferenc mostani páosi püspök éB a Theresia- numi Uradalom nagylelkű támogatásával sikerült felépíteni a templomot Isten dicsőségére és a kát. hívek igen nagy örömére. A templom helyén a Dunántúli Hengermalmok Rt. megépített, de üzembe nem helyezett háromemeletes malma állott, melyet a hozzátartozó cca 4000 Q 51 telekkel a hitközség megvásárolt azzal a célzattal, hogy azt templommá alakítja át. Néhai Uglár János építész dolgozott is ki errenézve tervet, amely szerint egy- hajós barokstylű templom lett volna a malomból, de ennek költségei a hitközség anyagi erejét meghaladták. Ekkor merült fel az eszme, hogy ókeresztény, római stylben kellene megépíteni a templomot, mert ez kevesebb költséget igényel. Mivel azonban ezt a célt a malomépttlet átalakításával elérni bajosan lehetett, azért a malmot Pirgi Ferenc tolnai építőmesterrel a hitközség 1930 tavaszán teljesen lebontatta, csapán a malom- épület betonalapját hagyta meg, ameHazatérés. Irta: dabolci Fekete Lászlőné. Hús templom mélyén, odahajtotta fiatal fejét az oltár lépcsőjére, imádkozott. Az imádsága csupa lázadás volt, csupa harc önmagával. A régi faragott padokban megreccäent a szú éB egy kékszárnyú dongó riadozott jajgató énekléssel a világosság felé. A fiatal psp felvetette fejét és utána nézett. Szája keserűre húzódott és kegyetlenkedve repdestek a gondo latai. Elfelejtette, hogy oltár előtt térdel, hangosat kiáltott. — Hova; mész? Itt maradj velem, mert megfoglak és széttaposlak. Azt hiszed, én nem látom azt, amit te látsz? A meleget, a napsugarat, az életet ? Az életet, ami ntán te is vá- gyódol,... én is. Érted e,... én is j Uram! Irgalom, irgalom! Belezokogott széles tenyerébe. — Nem tagadhatom előtted, itt akarlak hagyni. Eddig csak tanultam, ettem, aludtam és arra vártam, hogy valami rendkívülivel jutalmazol meg a jóságomért. N&m tudok tovább várni. Nem tudok itt alázkodní az öregek között Előtted. Nem tudok gyertyákat gyújtogatni, — virágokat nyesni, büntelen bűnökért vezekelni. Engem üldöz ez a rettenetes csend. Utánam jár és odahív, ahol viharzik az élet. Ahol kemény ököllel, kemény fogakkal kell harcolni vele. Én oda szeretnék menni, hogy megharcoljam a magam harcát és kiverekedjem a nyugalmamat. — Eogedj el, Uram! Este kitárult Iklódi Imre előtt a kolostorkapu és maga a rendfőnök is ott állt a kísérők között. Senki nem marasztalta a villogó szemű fiatal papot. Látták, bogy hiába lenne minden áhitatos prédikáció, krisztusi példa emlegetése. Neki harcolni kell. — Eredj el békével, fiam, — mondta az ősz rendfőnök éB áldón rátette kesét a fiú fejére. — Ha egyszer, mégis, visszakiván- kozol hozzánk, zörgess és Amicet testvér kaput nyit neked 1 — Isten vezéreljen! — mondták a többiek is. Mikor tompa koppanással becsukódott mögötte a kapu, úgy érezte, hogy a szivéből is odacsukódott valami. öklét a mellére vágta, mikor visszanézett és a kertből kihajoló virágzó jázminok feléje intettek. — Eogedj el hit 1 Engedj el I — sóhajtotta. Á Völgy felé nézett, ahonnan fel- morajlott hozzá a város zaja. Gyárak tülköltek és fekete emberkigyók kuss tak ki belőlük. Autók száguldoztak a fehér utszalagokon és valahonnan asszonynevetést hozott feléje a szél. Minden vére egyszerre az arcába futott és forró hullámzással lüktetett vissza a testébe. MámoroB szinek tobzódtak előtte, kék, piros, sárga, csillogás és képzeletben egy gömbölyű fehér kar fonódott a nyaka körül. Szive követelőzve verte mellét és egyszerre elszállt előle az egész múlt. Már semmit sem érzett abból, ami marasztalta. Gyorsan sarkon fordult és megindult a völgy felé. Egy öreg koldusasszony nézett utána, mig gyűrött kendőjével meg- törölgette veres szemeit. w Sajtot vacsorázott fekete kenyérrel és egy olcsó vendéglőben bort ivott rá. Az még lázasabbra fűtötte agyát. Kis motyóját hóna alá vette éB sietve kiment. A legelső lányt, akit talált, magához ölelte. A motyó szétesett a földön és kihullt belőle minden. A kis imakönyv is ott feküdt a kásásra taposott kövezeten. A lány elhúzódott tőle és rettent szemekkel nézte. A fin őrjöngve rákiáltott : — Gyéréi — Nem, nem lehet, — mondta a lány éB elkezdett sírni. Aztán lassan léknszott az enyhülő ölelésből és fel szedte a széthullott csomagot. Feléje nyújtotta: — Bocsásson meg nram, hogy kezembe fogtam, bocsásson meg. Valami hűvösség fogta el a kolostori emlékek láttára. Akadozva hebegett valamit. A lány tovább mentegetődzött: — Nemrégen még én is tudtam imádkozni. Templomba is jártam. — Most már nem merek. Elfordulna az Isten éntőlem. Pedig semmi máBra nem vágyóm, csak arra, hogy mégegyszer imád- koshassam. Iklódi Imre tervektől, lázaktól korbácsolt lelkét megfogta ez a szó. Újra megkérdezte, hogy újra hallhassa. — Hogyan mondtad? — Hogy mégegyszer imádkozhasson}. Mert igen sok kérni valóm lenne. De hogy lehet kérni annak, aki tele van bűnnel? — Lehet ? Ó nram! — S a köny- nyes szemek földöntúli fénnyel ragyogtak ró. — Az anyám beteg. Az apám hat hónapja munka nélkül van, még any- nyit sem tad keresni, hogy maga jóllakjék belóle. A húgom nyomorék. Az apám végigkönyörögte már az embereket, — még szemetesnek sem kellett. Egyes szám ára 24 filléri amely fokosott figyelemmel kiséri az aj kormány ténykedéseit. A bizalom és szimpátia kifejeihetetlenül fontos tényezői a vezérlő poszton levők si* keres működésének, elmondhatják, bogy gróf Károlyi Gyula első tény kedéseivel ezeket a faktorokat nyom* ban biztosította magának és igy küldetésének első csatáját könnyen meg* nyerve, nyugodt önbizalommal haladhat azon az utón, amelyet megkezdett.
