Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-08-08 / 62. szám
Ili« évfolyam. 30. szám. 1931 augusztus 8. TOLNAMEGYEI GAZDA K TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. __________relclfli steifcesrtó; John Sándor rm. g. e. titkár. f] Szerkesztőségi Szekszárd, Vármegyeház. Telefont 125. A felesről. Es as amiről mindenki, aki életé .ken csak egyszer is tehéntőgyet fogott, ast hiszi, hogy azt nálánál jobban végezni a világon senki sem tudja. Igen sok fejőgulyás volt már a kezem alatt, de annál jobban sohasem nehezteltek, vagy sértődtek meg, mintha azt vágtam oda nekik, hogy nem tud fejni. A fejősnek is vannak igen fontos megszívlelendő szabályai, melyeknek betartását közegészségügyi es a gazda zsebét anyagilag is közelről •érintő szempontok indokolnak. A fejősnél első és főkövetelmény a tisztaság. A fejősnél az emberiség és főleg a gyermekek legfőbb táplálékával, a tejjel dolgozunk, igy Önmagunk és embertársaink ellen vétkesünk, ha a tej fejőse és kezelése alkalmával a tisztasági szabályokat be nem tartjuk. Fejős előtti teendőnk az állatok alóli kitrágyázás, tehenek megtisztogatása, az álláshelyek fel- seprése, friss alom behordása és szel iőztetés legyen. Fejőshez csak akkor kezdjünk, ha az istálló jó kiszellő- :ződött, a tisztogatás és almozás alkalmával keletkezett por leüllepedett •és az istállóban csend és nyugalom uralkodik. A fejős előtti közvetlen teendőnk -a tőgy megtisztogatása és .'Szárazra törlése, mely célra semmikép se a fejősajtárt, vagy tejes edényt, hanem feltétlenül külön vödört használjunk. A fejő ne sajnáljon egy kevŐB időt és vizet, hanem kezeit fejős előtt szappannal jól mossa meg. Fejős közben gyakran előfordul, hogy észre- ~vesszük azt, hogy valamelyik csecsbimbó süket, eldugult őb igy belőle tejet nem nyerünk. Ilyenkor a süket bimbót nem szabad erőltetnünk, hanem ujjaink között körkörösen forgatva dörzsöljük és gyengén húzogatjuk, anélkül azonban, hogy abból fejni akarnánk. Ha ez nem segit, agy egy bevazelinozott, vagy bezsi- xozott fejőcsövet .dugunk óvatosan a •siket bimbóba és igy tágítjuk, vagy nyitjuk azt meg. A tehenet mindig a jobb oldaláról fejjük és a fejőst -egy pár dörzsölő, masszírozó mozgás előzze meg. Érdekes, de nagyon helytelen szokást láttam sok fejőnél, nevezetesen azt, hogy fejős alkalmával fejüket nekitámasztják a tehén oldalának. iEnnek pedig előnye nincs, mert attól ugyan egy tehén sem adott még •több tejet,. hogy fejünkkel a vékonyát nyomjuk. Hátránya annál inkább van, mert mozgáskor fejünk a tehén oldalán dörzsölödik, amivel igen sok •hámsejt, por, szőr válik le a tehénről és hull egyenesen az alatta álló fejősajtárba. Az pedig köztudomású, hogy a baktériumok s igy a tej naegsávanyodását előidéző tejsavképző ’baktériumok is porral, hámrészekkel kerülnek a tejbe. Fejős alkalmával, fehát ne támasszuk neki fejünket a ! •tehén oldalának. Legcélszerűbb a tehenet marok- fejőssel és nem tejjel bened vési tett, hanem Beáraz tőgyön fejni. Nyújtott ujjal való fejőst, csak fiatal elóhsalaknál alkalmazzunk és ezeknél is csak akkor, ha csecsbimbójuk kicsisége miatt marokfejés nem alkalmazható. A bütyökfejést, melynél a ciecs- bimbók felsértése előbb-utóbb el nem kerülhető, mellőzzük. E őfordul sok esetben, hogy a tehén visszatartja a tejet, vagy ahogy a köznapi életben halljuk, „nem adja le a tejet". Ennek sok oka lehet, leggyakrabban mégis a borjuk elválasztásánál, idegen fejő alkalmazásánál, a megszokott takarmányozási rend megváltoztatásánál, átkötésnél, végül fiaomabb szervezetű teheneknél váratlan, külső behatásokra (ütés, hirtelen lárma, kutyaugatás az istállóban stb.) beálló ijedtség következtében szokott a tejvisszatartás beállni. Ha az okot tudjuk, úgy annak megszüntetésével (borjú aláengedésével, abrak adásával) rendesen a tej- visszatartás is megszűnik. Egyéb meg nem állapítható ok következtében beálló esetben eredményesnek találtam a tehén ágyéki részének hidegvizes pokróc, vagy zsákkal való betakarását. Előfordul, különösen szeles tavaszi és őszi időben, hogy a teheneink csecsbimbója felr ped, amire azt mondják, hogy „kifújta a szél“. Ily esetbeá feltétlenül gyógykezeljük a sebes .bimbót, mert nagyon fájdalmas és a tehén elrúgja a fejőt. Kezelése abból álljon, hogy fejős után sózatlan, olvasztott vajjal vagy zsírral kenjük mindaddig, mig be nem gyógyul. Itt említem meg, hogy ellés alkalmával gyakran előfordul a hirtelen kitőgyelés következtében beálló tőgydaganat, kisebb nagyobb mérvű tőgygyulladás. Ezt természetesen leghelyesebb megelőzni azzal, hogy köz • vetlen a leellés előtti 3—4 nappal a tehéntől az előkészítő abrakot elvonjuk s igy a hirtelen, tulgyors kitőgyelés elmarad. Ha azonban a baj már megvan, úgy ne várjuk, hogy az magától múljon el, mert bár elmúlik rendesen magától is, de az igen sok tejveszteségébe kerül a gazdának. A dagadt, tüzes tőgyet ugyancsak sózatlan vajjal vagy zsírral kezeljük, de nemcsak bekenjük, hanem alaposan bedörzsöljük, be- masszirozzuk a tőgybe. Igen jó hatású a kámforos zsírral való kezelés is, melyet a gazda maga is előállíthat. Vesz pár fillérért kámfort, azt porrá töri s olvasztott vajjal, vagy keverve masszírozza a dagadt tőgyet. Jó végül az ólomecetes bedörzsöléB és borogatás íb. A fejésnél három főszabályt tartsunk be: 1. A tejet a tőgyből lehetőleg gyorsan távolítsuk el. 2. A tőgyet utolsó csöppig tökéletesen kifejjük. 3. A fejőssel végezve, teheneinknél feltétlenül utánfejést, vagy mint mondjuk, csöpögtetést is végez- | I zttnk. 1 Randes és jól fejő egy tehenet | 8—10 perc alatt tökéletesen kifej. Igen fontos, hogy teheneinket az utolsó csöppig kifejjük és ne csak addig, amig a tőgyből vastag sugárban jön a tej. Ha erre gondot nem fordítunk, tehenünk rohamosan apasztani fog a tőgyben visszamarad tej hatására. Ne sajnáljuk a kevés időt és fáradságot s teheneinknél okvetlenül alkalmazzunk csöpögtetést, utánfejést. Az utánfejést úgy végezzük, hogy amikor már összes teheneinket lefejtük, sorba ismét alájuk ülünk s a tőgyből a tejet az utolsó csöppig eltávolítjuk. Szinte feleslegesnek látszik már ismételten hangoztatni az utolsó csep pig való kifejés és az utánfejés alkalmazásának fontosságát, de ez oly fontos és annyira befolyással van a tehén évi tejtermelésére és főleg tej- zsirtermelésére, hogy szükségesnek tartom megemlékezni róla. Hogy a tehén, ha nem fejjük ki tökéletesen, kevesebb tejet ad napról-napra, az csak természetes, ha visszagondolunk arra, hogy mikép szoktuk a teheneinket szárazra állítani. Ügy, hogy részben a fejősek számát csökkentjük, főleg azonban, hogy a tehenet nem fejjük ki teljesen, hanem tejének egy részét visszahagyjuk a tőgyben. A visszamaradt tej hatására a tehén rohamosan apasztani kezd. Ez történik kisebb mértékben ugyan, de napról-napra, ha a tehenet nem fejjük kitökéletesen,‘ amiáltal magunk csökkentjük hanyagságunkkal tehenünk évi tejtermelő képességét. A másik, talán még nagyobb veszteség a tej zsírtartalmában éri a hanyag fejőt, mert köztudomású, hogy a tehén legzsiroBabb tejet a fejős végén az utolsó sugarakkal adja. Sok vizsgálatot végeztem erre vonatkozólag még mint a sárvári tejipari szakiskola tanára és azt tapasztaltam, hogy mig a fej és kezdetén nyert tej csupán 0.6—09% zsirt tartalmaz, addig az utánfejőssel, csö- pögtetéssel nyert tej átlagos zsírtartalma 7—8°/o, de találtam 10% zsírtartalmat is. Nyilvánvaló tehát, hogy a tökéletes kifejés- és utánfejéssel úgy mennyiségileg, mint minőségileg is (zsíró sabb) értékesebb tejet nyerünk, tehát a kis munkatöbbletet mindenkép megéri. A napi fejősek számára vonatkozólag még megjegyzem, hogy többszöri fejőssel körülbelül 10—15% kai több tej nyerhető, de naponta három szór fejni csak 10 literen felüli teheneket érdemes. Az egyes fejősek alkalmával Dyert tej zsírtartalmára vonatkozólag, tapasztalatom szerint, minél rövidebb idő telik el az egyes fejősek között, mennyiségileg keve sebb, de magasabb zsírtartalmú tej at nyerünk. így az eBti tej zsírosabb, mint a reggeli. Fejős után a tejet az istállóból azonnal távolítsuk el s okvetlenül, minél előbb szűrjük meg. Végül ezúton helyesbitem a legutóbbi : IV. „Baktériumok“ c. közleményem utolsóelőtti bekezdésében * a fertőtlenítő folyadékok használaté nál becsúszott sajtóhibát is. T. i. a kreolioból 3—5%-os oldat készítéséhez 1 liter vízre nem 3—5 ccm, hanem 30 —50 ccm kell. A sublimát- ból pedig nem 1%> os, hanem l°/oo*ea (ezrelékes) oldatot használunk, azaz 1 liter vízben 1 gramm mennyiséget o'dunk fel. Koperniczky István gazd. s. tanár. GAZDAHIREK. — Köztenyésztésre ezután csak törzskönyvezett tehenektől származó bikák használhatók. Legény Oizkár vármegyei m. kir. gazdasági felügyelő felkérte az alispánt, hogy a törzskönyvezésről alkotott vármegyei szabályrendelet alapján adjon ki olyan értelmű rendeletet, hogy szeptember hó 1-től kezdve köztenyésztés céljára csakis törzskönyvezett tehenektől származó tenyészbikák vásárolhatók és a régiek eladása után csakis ilyenek lesznek használhatók. Természetesen ezen rendelet a jelenleg meglevő és alkalmasnak minősített bikákra visszamenőleg nem vonatkozik. A m. kir. gazdasági felügyelő megkeresése szerint ezen vármegyei szabályrendeletnek életbeléptetése elsősorban állattenyésztésünk javítása és fejlesztése céljából szükséges, másodsorban pedig azért, mivel jelenleg már elégséges számu^ törzskönyvezett bika áll rendelkezésre, miáltal az- ismeretlen származású bikák használata most már véglegesen kiküszöbölhető lesz. Az alispán rendelete egyidejűleg utasítani fogja a járási apaállatvizsgálő bizottságokat arra, hogy az őszkor megtartandó apaállatvizsgálatok alkalmával ismeretien származású bikákra tenyészigazolványt ne adjanak ki, ATolnaoenel Caztfaiűgl EgyesliéT Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI >» ........... ■ ' Gmdmtook Iict miwmiiI legolcsóbban Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benziz, gázolaj, traktorolaj, petroleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erű- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény- védelmi szerek. EladA bikák. EäSiä tejelő, törzskönyvezett anyáktól származó pirostarka bonyhádi és szimmentali bikák eladók. Eladó muraközt lovaid ivííves, 4 darab l*/t éves és 2 darab választási heréit murakOzi csikó eladó. Bővebbet a Tolnamegyei Gazdasági Egyesületnél. Eladó éves,koronás olmafacsemete (kanadai renet, arany parmen, féltórzsQ hatul, jonathán, pamut alma) elismert tolnamegyei faiskolából. — 2000 drb kőrisfa (amerikai és magas kőris). — 2000 darab ákác sorfa (4 éves). Bebúgototl large Viilte-Jorkiblrei 4 drb 2 éves, 2 drb 3 éves koca és 20 drb választási malac (vegyes) eladó. Cim az Egyesületnél. A "FUTDRA” ^n?f<w,8aÍmiVR.*íT^kirendeltsége A SZEKSZÁRDI NÉPBANK, SZEKSZARDOH 609 a legelőnyösebb feltételek mellett vásárolja uradalmak és kisgazdák bura, árpa és rozs terményeit. Pontos és gyors elintézés I JR-» Telefonfelhivásra vagy levélbeli megkeresésre személyes tárgyalás! -4--4K Telefon: Szekszárd 85
