Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-08-05 / 61. szám
XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 augusztus 5. 61. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerketztfeég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. | Telefonszám 85 és 102. ElOflzetéal díj: Félévre-----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER jAN08. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap negl.l.alk minden iiirdAn és Mombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Oiabb enyhítések a pénzforgalomban. A betét- és devizaforgalom korlátozásáról szóló rendelet hatályát a kormány a pénteki hivatalos lapban kössétett rendelettel augusztus 14 ig meghosszabbította. De már ea alka lommal könnyítéseket és enyhítéseket léptet életbe a betótkorlátoaások terén. Amíg ugyanis eddig a betét- és folyósaámla követelésekből csak öt saázalékot lehetett felvenni, legfeljebb eaer pengő erejéig, addig aa aj rendelet értelmében aagasatas hó 8. napjától fogva további öt száaalék vehető fel a betétekből ugyancsak ezer pengőig. Aki tehát már eddig fel vette a betétjéből aa engedélyeaett öt saázalékot, az augusztus hó 8 a után további öt százalékot vehet ki a takarékpénztárból. Aki pedig eddig semmit sem vett fel a betétjéből, az augusztus hó 8-ig kiveheti az öt százalékot legfeljebb ezer pengőig, ha pedig addig a napig semmit sem vesz ki, akkor felvehet betétjéből tiz százalékot legfeljebb kétezer pengőig. Mindazok a jogcímek, amelyek alatt eddig korlátlanul lehetett kifizetést követelni a betétekből, továbbra is fennállanak, sőt egy uj jogcímmel sssporodnak. És pedig mától fogva korlátozás nélkül lehet kifizetést követelni a betétből, ha erre a pénzre a betevőnek esedékessé vált biztosi^ tási dij lefizetésére van szüksége. Egy további könnyítése az uj rendeletnek a lakbérfizetés körül engedélyez könnyebbséget. És pedig azt, hogy az 1931. évi augusztus hó 1. napján esedékes lakbért vagy üzemi és üzlethelyiség után járó bért augusztus hó 10. napjáig kell csak megfizetni, ha asr illető bőrlőnek nincsen szolgálati lakbérjárandósága. Viszont lakbér címén nem követelhet betétéből kifizetést az a közszolgálati, vagy egyéb alkalmazott (ideértve a nyugdíjasokat is), akinek lakbérjárandó- Bága van. Az ilyen szolgálati lakbér- illetményt élvező betevő legfeljebb csak annak az összegnek a kifizetését követelheti a betétből, amellyel a fizetendő lakbér meghaladja az illetőnek szolgálati lakbérjárandóságát. Minthogy pedig a takarékbetétkönyvekkel üzérkedés indult meg és lelketlen emberek a megszorult betétkönyv-tulajdonosoktól olcsó árban vásárolták össze a takarékbetétkönyveket, ez üzérkedés megakadályozása végett a rendelet kimondja, hogy a julius hó 17. napja előtt keletkezett betétből nem igényelhet kifizetést az, aki a betéti kÖDyvet 1931. évi julius hó 16. napja után szerezte meg. Végül a hitelforgalomban azt az enyhítést hozza a rendelet, hogy az eddigi hitelnyújtási tilalom alól kivonja a lejárt váltók meghosszabbítását. Amíg ugyanis eddig a pénzintézetnek nem volt megengedve, hogy újabb hiteleket nyújtson, addig a mostani rendelet megengedi, hogy a lejárt váltótartozást a hitelintézet meghosszabbíthassa. Mindezek a felsorolt könnyítések igazolják, hogy a normális pénsfor- galomra való lassú ős fokozatos átmenet máris megindalt. Hogy ez az átmenet mentői gyorsabb legyen és a pénzforgalom ismét teljesen felszabaduljon, ahhoz a betevő közönség higgadtsága feltétlenül szükséges. — Hiszen a takarékoskodás célja helyesen nem az, hogy akinek betéte van valamely pénzintézetnél, az derűre- borúra igénybe vegye ób a pénzt ka matozatlanul hevertesse, hanem ellenkezőleg az, bogy megtakarított fillé reiből lassanként kamatosó tőkét gyüjtBÖn fel magának. Nie csen semmi értelme tehát annak, hogy ezeket a gyümölcsöző betéteket a közönség egyszerre kiszedje, mert hiszen az egész gazdasági élet arra van berendezve, hogy a pénzintézetek a reájuk bízott betéteket gyümölcsözőig kihelyezzék. Lehetetlenség tehát elgondolni, hogy a pénzintézetek a betéteket állandóan otthon hevertessők a pénztárukban, mert hiszen ebben az esetben nem tudnának a betétek után kamatot fizetni. Ha pedig a reájuk bízott pénzeket a gazdasági életnek a pénzintézetek kihitelezték, úgy fogalmilag íb lehetetlenség, hogy az összes betéteket a közönség kívánságára hirtelen visszafizessék, mert hiszen ez a gazdasági életet nyomban megfosztaná a szükséges tőkéktől. Ha ezt az elemi igazságot a betevők esem előtt tartják, úgy nyomban megértik, hogy a betétek tömeges visszavonása a legnagyobb esz- telenség és a saját maguk érdekébe ütköznék. Ez után is csak az a betevő vegye ki a betétjét és pedig csakis olyan célra, akinek és amiért a pénzre okvetlenül ssüksége van. De holmi riadalom okából, ostoba híreknek felülve, a betevő közönség ne rohanja meg a pénzintézeteket betéteik visszafizetése végett. Ha ezt az ésszerű magatartást a betevő kö zönség követni fogja, úgy a betét- korlátozás teljes feloldása rövid időn belül be fog következni. Ezen az utón a legújabb rendelettel máris megindultunk és nagy kár volna, ha a betétesek oktalan viselkedése miatt I a normális pénzforgalomra való visz- szatérés késedelmet szenvedne. El magyar cserkészek tábora Franciaországban. Avignonb&n való tartózkodásunk egyike a legkellemesebb emlékű napoknak, amiket Franciaországban töltöttünk. A Palais des Papes t belülről is végigjártuk julius 18 án délelőtt 10 órai kezdettel. Láttuk a kápolnát, a fogadótermet, VI. Kelemen dolgozó szobáját, az őrség szóbáját és a múzeumot. Mindegyikben Bök freskó, sok érték. A világháborúban a kastély egy részében katonák voltak bessál- lásolva, akik a freskókat lekaparták. A kastély nagy területét egy várfal vette körül, amely az Avignont övező dombok alatt futott körül. Fent voltunk a kastély tornyában is, ahol borsalommal hallottuk vezetőnk elbeszéléséből, hogyan dobálták le a forradalom idején a papokat. Esután megtekintettük a volt pápai, jelenleg püspöki székesegyházat, amelynek sekrestyéjében láttuk XXII. János pápa remekbekéBzült síremlékét. Es volt sz a hires ssékesegyház, amelyet Eötvös József is meglátogatót*. Hires regényének, a Karthauzinak egyik színtere ez. Itt látta meg ugyanis QuBztáv gróf először Júliát és itt gyulladt iránta olthatatlan szerelemre. Avignonban jól sikerült tábortüset rendestünk julius 18-án este a is közönség bevonásával. Programmon voltak magyar dalok, cigányzene, diszmagyarba öltözött cserkészek tánóa, sőt még francia és proyencal énekek is. Hajmási Pétert . és Pált már a francia közönség és cserkészek is énékelték velünk. Lefekvés előtt igen meleg.búcsút veitek és emlékek cserélése után véget Át népi programozunk. 19-én rapidé vonaton Lyonba utaztunk a gyönyörű Rhone völgyén végig. A helybeli cserkészek az állomáson várnak ránk és elhelyeznek a Pensionnat St. Louis-ban. Lyoni tartóskodásunk alatt megtekintettük St. Bonaventura templomát, ahol az egyik ablakfestmény a XVI. század bél a mi Szent Erzébetünket ábrá zol ja. A hősi emlékek Franciaorsságban rendkívül kifejezők és művésziesek, így a lyoni: hat harcost tüntet fel, kik koporsót visznek a vállukon. A csapat lerótta itten tiszteletét. Más nap délelőtt felmentünk a Notre Dame de Fourvier-re. A dómot Ssent Filoméla alapította, aki az összes misssiók védőszentje. A városban a Szent János dómot tekintettük meg. A dóm legszebb emléke a főioltártól jobbra lévő kápolnában egy hatalmas kép: Szent Terézia megdicsőülése. Különben az egész dóm telve van szebbnél-szebb olajfestményekkel. — Balra a íőoltártól egy kis hajóban napórát látunk, amely mutatja az órát, napot s hónapot és reggel 5 és 6 órakor, délben 1 és 2 órakor egy dallamot játszik. Lyonnak érdekes nevezetessége a Musée des Tissus, melynek földszint- jén a lyoni börze van. Mi a második emeletre megyünk. A szövéseknek csodálatosan szép gyűjteményét lát hatjuk itt. Csak nagyjában számolok be a látottakról.- Láttunk a XV. századból templomi ruhákat, arannyal hímzett püspöki süvegeket, mise- mondó csipkeruhákat, régi perui szövéseket, Inka-motívumokkal, rengeteg perzsaSZŐnyeget. A XVII. és XVIII. ssázadból nehéz selyem férfi és női udvari ruhákat és az empirekorszakból Való selymeket különösen megcsodáltuk. Láttuk Napoleon első feleségének, Josephinenek csipke Belyem ruháját, zöld selyem betéttel, rózsaszín hímzéssel. Láttunk arcképeket, igy többek közt Jacquardnak, a szövés feltalálójának szövött arcképét a következő felirattal: „A la mémoire de J. J. de Jacquard.11 Lyon ut^p Vichy volt a legközelebbi állomásunk, ez a felette kedves és látogatott fürdőhely. A városban megtekintettük az esti és nappali életet. Az Hotel de Ville-ben julius 21 én délelőtt 11 órakor az amerikai egyetemi hallgatókkal és tanárokkal együtt fogadott a polgármester. Üdvözlő szavait zászlónknak francia nemzeti szalaggal való feldíszítésével fejezte be. A fogadás után egy más teremben pezsgés poharakat ürítettünk kölcsönösen a francia és magyar barátságra, majd pedig megtekintettük a polgár- mester vezetése alatt a városházát, a tanácstermet. Annyira közvetlen volt a hangulat, hogy még Viohy fejlesztése körüli terveiről is tájékoztatott bennünket* Végül kikisért bennünket az .Hotel de Vilié kapujáig, a csapat pedig dübörgő léptekkel vonult tovább. A Víchyben tartott tábortüzön este a polgármester éB nagyszámú közönség volt jelen. További állomásainkMoulins, Chain- bord, Blois, Cbaumont, ahol a hires kastélyokat tekintettük meg. Ezekről azonban legközelebb. vitéz Zertnváry János. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — A pápa arcképét küldte Bony- hád plébánosának. XI Pius pápa Bauer József szentszéki ülnök, bonyhádi plébánosnak ezttstmiséje alkalmából sajátkezű aláírásával ellátott fényképét ajándékozta. — Tolnamegyei képviselők a harminchármáé bizottságban. A harminc - hármas bizottságba, mely huszonkét képviselőből és tizenegy felsőházi tagból áll, a képviselőház a megyebeli képviselők közül őrffy Imrét, őrgróf Pallav.'cini Györgyöt és Pesthy Pált delegálta. — Diszpolflárság. Tolnanémedi község képviselőtestülete augusztus hó 2-án Fried Imre kir. kormány- főtanácsos, simontornyai bőrgyárost áldozatkészségéért, amellyel a községre nézve életkérdést képező vasúti hozzájáró ut kiépítését lehetővé tette, a kösség díszpolgárává válasstotta. — Uj községi főjegyző. Gerjen község képviselőtestülete Polgár István főszolgabíró elnöklete alatt julius hó 31-én töltötte be a nyugalomba vonulás követkestében megüresedett fő- jegysői állást. — A képviselőtestület egyhangúlag Wallner Lajos ottani adóügyi jegyzőt választotta meg a község főjegyzőjévé. Egyes szám ára Ifi fillér.
