Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-08-01 / 60. szám
I III. évfolyam. 29. szám. 1931 augusztus 1. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. Szerkesztőség: Szék szárd, Vármegyeház. Telefon: 125. Az uj termésről és termésértékesitő rendeletről. Isten áldása, a kenyérgabona részben már bistos helyen, zsákban van, eőt mindenki siet őrlésre vinni a malomba, többen már élvezik is a kiváló minőségében régóta nélkülö- ' zott szép magas és finom, foszlós béíö a ropogós, de vékony héjú uj kenyeret. A nem termelők legtöbbje nem is sejti, mennyi munka, fáradság, £ond és aggodalommal jár, amig az elvetett magból kenyér lesz. A fogyasztóknak is volt elég kellemetlenségük az eltelt egy év alatt a kenyérre), mert kenyér helyett gyakran lepény lett a búzalisztből, most nyáron pedig két-három nap alatt megszagosodott, megnyulósodott sok helyütt a kenyér. Mindennapi eledelünkkel érdemes lenne behatób ban és többet foglalkoznunk. Lássuk röviden mik voltak a hibák okai. Lapos lett a kenyér, mert a busaszem síkére, enyvanyaga a kevés csapadék miatt nem tudott elegendő. nedvességet felvenni a talajból és a meleg, száraz nyár miatt megsült az enyvanyag. Rozsliszt hozzákeveréssel lehetett javítani. Nyúló- sodik a kenyér, mert a buzahéján egy penéBzgombafaj termett, ami a lisztbe jutván, a tésztakészitésnél erőre kapott és a kemence 260 fokos for- rósága sem ártott neki s undorító szaguvá, nyúlóssá teszi a kenyeret. Hosszabb idejű kovászolás, erős kisülés, hűvös, Bzellős helyen való tartása a kisült kenyérnek, de főleg a savanyu kovászolás megelőzi a bajt. Célszerű aludt tejet, savót, esetleg kovászoBUgorka levét adni a dagasz- táshoz, vagy pár csepp tej savat. Évvel megakadályozható a nyulósodás és táplálóbb lesz a kenyér. Nyáron burgonyát nem szabad a kenyérbe tenni. Érdekes tudni, hogy a liszt 75 százalék keményítőt és 25 százalék fehérjét tartalmaz és 1 kg lisztből 1’4 kg kenyér készíthető, aminek folyamata a következő: Az élesztő a kovászban fehérjéhez jutván, szaporodik az élesztősejtek száma és ez slatt szénsavat s alkoholt termelnek és ezért lyukacsos lesz a kenyér, a szénsavgáz kitörne, de a tésztát átfogó si kér szálacskák bár nyúlnak, de megakadályozzák a gáz elszállását, ami felfújja, megkeleszti a tésztát. Az egyre szaporodó szénsav és alkohol sürü lesz a tésztában és megéli az élesztősejteket, ha a tészta ismételt átgyúrásával levegőhöz nem Jutnak. Az élesztősejtek táplálkozásához, szaporodásához legalkalmasabb a 32 C°, Leghelyesebb ezért hideg időben a lisztet fel melegíteni előzetesen 27 C°*ia és a kovászkészitéshez ca 40 C° hőfokú vizet használni. Ha az élesztő a kelés első szakában sok szénsavat fejleszt, akkor az erőtlen I sikér nem tudja visszatartani, elszáll az és összeesik a tészta. Megfelelő élesztőt kellene kitenyészteni minden év gabonájából készült liszthez. El évi termésű búzában 42—48 százalék igen jó erejű, kitartó sikér van a múlt évi gyönge 28—32 százalékkal szemben. Jó liszt, jó kenyér van. * A termelő gazdának a 6 pengős bolettasegitség mellett is sok a gondja, mert igen kicsioy a termés, holdan ként a múlt évinek átlag fele. E 6 pengős termelői segitség a fogyasztónak 12 50 pengőbe kerül minden mázsa búzánál, részben még a nincstelen termelőt, a gazdasági munkásokat is sújtja, mert a malmoknak vámkeresetük után mázsánként 6 P-t kell fisetni a bolettaalapba és ezért, egyébként ráfizetvén az őrlésre, kénytelenek felemelni a vámot, vagy ami a termelő őrletőre kedvezőbb: pénzért kénytelenek őrletni. Illetékes helyen több hiba csúszott az uj termésértékesitési rendeletbe, ami a kevés termés folytán megsokasodott. Csak az eladott mennyiség ntán kap a termelő 6 P s segítséget, de, sajnos, legtöbb nem tud eladni, kell vetőmagnak, kenyérnek, bérre Btb» Nagy kivitelre számítottak és több eladásra és ennek nyomán több segítségre. Sajnos, a kevés termés folytán kevés eladás lesz, kevés külföldre szállítás. Nem lenne szabad tehát a belföldi fogyasztókra olyan nagy terheket róni, mert ha a gazdá nak nincs pénze, úgy a kereskedő, iparos stb. is szűkölködni fog, nem fogy az áruja, vagy ha fogy, csak hitelbe és nem lesz haszna, megélhetése. A bolettaalapot nemcsak a gabonát feldolgozók által fizetendő 10 P és 250 P lisztadó, azaz őrlési adó illeti, de a tea, kávé stb. vámemelése, a dohányáruk áremelése, a postatarifák emelése is illeti, tehát három, négyszeres fedezethez jutna. Erre a fogyasztók fokozott megterhelésével előálló feleslegre okvetlenül szükség van-e? Nem less e ezen felesleg a sok szegény és munkanélküli érdekének kellő figyelembevételének mellőzésével eladminisstrálva!? Sok, sok családnak, még ha keres is a családfő, gondot, nagy gondot okoz a kenyérdrágulás, amit valószínűleg másnak drágulása is követni fog. Termelő, kereskedő és iparosnak, munkásnak kevés a keresete, vagy semmi. A fixfizetésüek között is kevésnek van nagy fizetése, de vannak kettő s több helyről jövedelmet élvezők, akiknek fokozottabb mértékben kellene hozzájárulni a keresetnélküliek segélyezéséhez. így a kenyérdrágitás mellőzhető volna. ■ A munkanélküli segély veszedelmes j lehet, mert a munkakészséget csők | kenti, oktalan követelésekre csábítja a tömeg nem jelentéktelen részét. Munkaalkalom sok-sok van ez országban, csak meg kell szervezni, amihez tanult, gyakorlati emberek kellenek vezetékül. Papírmunka, paragrafusgyártás, a termelés, forgalom, kereskedelem és ipar agyonszabályozása helyett jövedelmező munka- s tőkebefektetésekre van szükség. A vizenyŐB és kopár területek fásítása 1—2 évtized alatt részben megszüntetné azt a lehetetlen állapotot, hogy amit a külföldtől — jó termés esetén — egy év alatt gabonakivitelért kapunk, ast kiadjuk a behozott faanyagokért. A szikes területeknek jól termő földdel való meghordása sokezer hold termésével gazdagítaná az országot, o'c?ó szesszel motorok hajthatók lennének, benzinért kevesebbet kellene külföldre kiadni. Mindez mennyi munkaalkalmat, keresetet, fogyasztást, többtermelést jelentene minden vonalon s bo dog- ság, társadalmi béke követné. Ha több kösgazdasági érzék vezetné a pénshatalmasságokatl M. A. Szerezzük meg a gazdasági szaktudást. Nehéz időket élünk. Vége az aratásnak, vége felé közeledik a csép lés és a gazda kamrája a rossz gaz dasági év következtében félig sem telt meg és ami termett annak az értékesítése is nehéz gond a jelen légi abnormálisán alacsony terményárak mellett. Nem tudni ezek-e az okai, de tény, hogy a magyar gazdaközönség a gazdasági szaktudás megszerzésétől, fiaiknak a gazdasági szakiskolákban való taníttatásától nagyon elkedvetlenedett. — Való és igaz, hogy ez a pálya ma nehéz, sok gond és kese rüséggel jár, de ha a jövőre gondolunk, ha kissé tovább nézünk a mánál, be kell látnunk, hogy úgy magán, mint közgazdasági szempontból — erkölcsileg, anyagilag egyaránt — fel nem mérhető kár származik abból, ha a magyar kisgazdatársadalom gazdasági szaktudásában nem a fejlődés és haladás, hanem a visszaesés és a régi maradi gazdálkodás mutatkozik. Az egész világ mezőgazdasága ma válságát éli, de a mélypontot már elértük, innét csak javulás lehetséges és ha az értékesítés terén beáll a javulás, a nagy lendülettel meg induló gazdasági fejlődő termelésben győzni az a nemzet fog, melynek fiú úgy elméletileg, mint gyakorlatilag felvértezték magukat a gazdasági tudományokkal, elvész vagy tovább is válsággal küzd, aki a gazdasági szaktudást meg nem szerezte. Sajnálatos és szomorú, hogy a magyar kisgazda kezdi elveszteni hitét, becsülését a magyar termő anyafölddel szemben, pedig ha valami, úgy a föld, az áldott magyar rög az, mely a benne bízókat, a rajta verejtéküket hullatókat cserbe soha sem hagyta. Ne veszítsük hát el a hitünket, se önmagunkban, sem földünkkel szemben, hanem a gazdasági szaktudásunk megszerzésével, a tudás fegyverével, melyet tőlünk semmi hatalom el nem vehet, műveljük tovább földünket, mert ha meg nem tesszük, mire észre térünk, már idegenek ülnek őseink földjén. A földművelésügyi m. kir. minisztérium a magyar kisgazdatársadalom gazdasági szaktudásának előmozdítására nagy áldozattal építteti a mezőgazdasági szakiskolákat és nagyon sajnálatos lenne, ha a magyar gazda- társadalom ezt azzal hálálná meg, hogy fiaikat, akik részére épültek az iskolák, el nem küldenék oda, ahol megértéssel és szeretettel tanítják meg őket a helyes gazdálkodásra, célszerű birtokberendezésre, a ceruza és papir használatára, az állandó jövedelmi számítások végzésére, a kertészkedésre, földmérésre stb. Tolna vármegye székhelyén, Szék- szárdoo 1930 januárjában nyílt meg a mezőgazdasági szakiskola és folyó év augusztus 15-én már ki is bo- csájtja az életbe az első rajt, első végzett növendékeit, hogy azok tanúságot tegyenek arról, hogy nem hiába töltöttek el két esztendőt a szakiskolában, hanem elsajátították a boldoguláshoz szükséges elméleti és gyakorlati gazdasági szaktudást. JőjSTiliozenei Gazdasági Egyesület Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI Gazdaságok tzemaawaal le8°i"6bb»° Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petróleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erű- takarmányok, vetőmagvak, csávázó is növény- védelmi szerek. Cséplésl szén, &&& darabos vagy tojás briquet az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. Eladó bikák. tejelő, törzskönyvezett anyáktól származó, pirostarka bonyhádi és síimmentali bikák eladók. Elodó mnraközl lovak! ^ém, 4 darab 1 */• éves és 2 darab választási heréit muraközi csikó eladó. Bővebbet a Tolnamegyei Oazdasági Egyesületnél. Eladó éves,koronás aimofacsetnete (kanadai renet, arany parmen, féltörzsü hatul, jonalhán, pamut alma) elismert tolnamegyei faiskolából. — 2000 drb kŰrlafli (amerikai és magas kőris). — 2000 darab ákác sorfa <4 éves). Bebügotott lane Whlte-Jorkihlrei 4 drb 2 éves, 2 drb 3 éves koca és 20 drb vAlazztáai malac (vegyes) el ad A. Cim az Egyesületnél. A"FUTÓRA” Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi R.-T. kirendeltaége A SZEKSZÁRDI HEPBAMK, SZEKSZÁRDIM! a legelőnyösebb feltételek mellett vásárolja 609 uradalmak ós kisgazdák búza, árpa ós rozs termóayelt. ~*o Pontos és gyors elintézési W-+ Telefonfelbivásra vagy levélbeli megkeresésre személyes tárgyalást -4-« Telefon: Szekszárd85
