Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-07-04 / 52. szám

HL évfolyam. 25. szám. 1931 Julius 4. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. 1 Szerkesztőség: Székszárd. Vármegyeház. Telefon: t25. Egyet-mást a télről. IV. A baktériumok. Sokat hallónk beszélői agy beteg­ségekkel, mint erjedésekkel, érések­kel, romlásokkal, bom’ásokkal kap csolatosan a baktériumokról. Nem lebet célom, hogy e néhány soros leírásban a baktériumokkal kimerítően foglalkozzam, de erre gazdatársaim­nak, kiket a fenti folyamatok csupán gyakorlati olda'ukról érdeklik, nagy szükségük nincs is. Néhány szóval csupán a baktériumok leírása, élet működései, életfeltételei, az általuk a telj d kapcsolatosan előidézett hibák és végül az ellenük való védekezés­ről .fogok megemlékezni. , A baktériumok a legparányibb élő szervezetek, amelyeket természetesen szabad szemmel nem, hanem csak erős (600—2000 es) nagyítással lát. ’hatunk. Nagyságuk, éppúgy, mint alakjuk, rendkívül különböző. Vizs­gálatukra a górcsövet (mikroszkópot) használjuk. Nagyságuknak mérése, éppúgy, mint a tej-zsirgolyócskáké is, a milliméter ezredrészével, a mikronnal (jele: p.) történik. A bak­tériumok, vagy nevezhetjük őket parányi élő szervezetnek is, előfor­dulnak a levegőben, vízben, talajban, emésztőszervekben, trágyában, tej­ben stb.. atb. a kedvező életviszonyok között igen erőteljes életműködést fejtétek ki. Nézzük, hogy melyek a baktériumok életműködései ? Azt felelhetjük rá, hogy ugyanazok, mint bármely élő szervezeté, vagyis: a táplálkozás, a növekedés, a mozgás és a szaporodás. A táplálékukat abból a szerves anyagból nyerik, amelyben élnek. A különböző tápanyagokat táplálkozásuk és életműködésük folya­mán elbontják s egész más anyaggá változtatják át. Például a tejben élő tejsavképző baktériumok (strepto- coccusokj az édes tejet megsavanyit- ják, amennyiben a tejcukrot elbontva, azt jtejsavvá és szénsavvá alakítják, vagy például gondoljttok a must for­rására, a bor eceteBedésére, a trágya érésére, a vaj avasodására stb. Kérdés lehetne még, hogy a parányi élő szervezetek mindig és miniden körülmények között károsak-e? Hát ‘ nem. Vannak, amelyek határozottan értékes munkát fejtenek ki. Példáül gondoljunk a tej savbaktérium szin- tenyészetre (streptococcus lactis és cremoris), amely a tejszín érésénél, a vaj aromájának kialakulásánál ját­szik fontos szerepet, vagy például a sajt érését, izesedését előidéző bak­tériumok, vagy a gombák közül az élesztő és erjesztő gombák stb. Legnagyobb számban azonban az ember- és állatvilág legnagyobb ellen­ségei b annál inkább veszélyes ellen­ségek, mert sok betegségnek még nem is ismerjük az okozóját, például: rákbetegség, veszettség stb. A leg­veszélyesebbek az úgynevezett kórt - . okozó (pathogen) baktériumok, ame­lyek a legrémesebb járványok okozói (tífusz, diftéria, kolera, pestis, vérhas, tüdővész stb.). Ismerve nagyjában a baktériumok életműködéseit; nézzük, hogy melyek azok a feltételek, amelyek életben- maradásukhoz, szaporodásukhoz, nö­vekedésükhöz stb. szükségesek ? A baktériumok életfeltételei: a levegő, kellő hőfok, nedvesség és I szerves táplálék. A levegő azonban nem abszolút fontos életfeltétel, mert vannak baktériumok, amelyek levegő nélkül is élnek, sőt olyanok is, ame­lyek csakis levegő kizárásával élet* képesek (anaerob baktériumok). A hőfok, melyen a baktériumok te­nyésznek, nagy általánosságban az úgynevezett testhőmérséklet. Általá­ban 15—40 C° az a hő, melyen a leg­több baktérium legjobban tenyészik. Ei alól természetesen kivételek is vannak, például a thermobaktériumok. Kedvezőtlen életviszonyok között a baktériumok beszüntetik életműkö­déseiket, tehát szaporodásukat, nőve kedésüket, mozgásukat, táplálkozá­sukat, BŐt el is pusztulnak. A hideg ellen kevésbé érzékenyek, de a meleg a leghathatósabb ellenszerük (pasz­törizálás, sterilizálás, forralás). Van­nak azonban baktériumok, amelyek spórát is képeznek s ily alakban úgy a nagy hideget, mint a nagy meleget hosBzu ideig kibírják, anél­kül, hogy elpusztulnának s ha a viszo­nyok ÍBmét kedvezőek lesznek (levegő jelenléte, kellő hőfok: 15—40 C°, ned­vesség, szerves táplálék), a spórából kibújva újra szaporodásnak, növeke­désnek indulnak. Szaporodásuknak leggyakoribb módja az u. n. oszlás, amikor egy baktérium ketté válik s a keletkezett két baktérium önálló életet folytat, majd eléri az eredeti dagyságot s máris oszlik tovább, úgy­hogy ilymódon, kedvező életfeltételek mellett néhány baktérium egy nap alatt sok millióra szaporodhatik. A gombák nagyrésze bimbózás utján szaporodik (pl. az élesztőgombák), mely olymódon történik, hogy a gombából fiókbimbó női ki (gondol­junk a burgonya bimbózására), ezen ismét egy másik és így tovább, ame­lyek addig maradnak együtt, amíg elérik az anyasejt nagyságát; azután leválva, önálló életet élnek. Az elmondottakból már ki is tűn­het, hogy mivel tudunk védekezni a baktériumok ellen; azzal, ha el­vonjuk tőlük egyik, vagy több élet- feltételüket (levegőt, szerves táplálé­kot, meleget, vagy a nedvességet). A baktériumok ellen tehát: 1. tisz­tasággal, 2. hűtéssel, 3. hevítéssel, 4. fertőtlenítéssel tudunk védekezni. A tisztaság a legfőbb védekezési mód a baktériumok ellen, melynek be nem tartása esetén ne íb remél­jük, hogy a baktériumok ellen ered­ményesen tudunk védekezni. A tiszta­sággal elvonjuk a baktériumoktól azokat az anyagokat, amelyben élős. ködhetnek. A tisztaság tehát a bak­tériumok elleni védekezésnek leg­sarkalatosabb pontja. A hűtéssel és a hevítéssel a kellő hőt vonjuk el a baktériumoktól s mig a hűtéssel inkább csak életműködéseik beszün­tetésére kényszerítjük azokat, addig a hevítéssel, éppúgy, mint a külön­böző fertőtlenítő folyadékokkal, a baktériumokat is pusztítjuk. A leg­ismertebb s használtabb fertőtlenítő folyadékok: a kreolin, sublimát, liso form, formalin, bórsav, oltott mész, karbolsav stb. A kreolinból 3—5%-os (vagyis 1 liter vízre 3—5 ccm kreolin), a sublim átból 1 °/o-os, a lisoformból 2—3°/o oá, a fomalinból 2°/o ob, a bórsavból 3—5 °/o os, az oltott utász­ból 3—-6%> os, végül a karbolsav­bői 2—5°/o oso'dat használható fer­tőtlenítésre. Jó végül különösen tejes edények mosására és tisztántartására a szóda is 2—3°/o-os oldatban. Végül lássuk, mily tejbibákat idéz­nek elő a különböző baktériumok. A baktériumok által előidézett leg­általánosabban ismert t*jhibák : a vörös, kék, sárga tej, nyu'ós, keserű, szappanizU, répaizü tej, savanyu tej. Ky I. ^ GflZDAHIREK, — Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara Évkönyve. 114 oldalas hatal­mas kötetben számol be az Alsó- dunántuli Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Kiss Elemér gazdasági tanácsos, a kamara 1930—31. évi működéséről. Az évkönyv első részé­ben rendkívül érdekes összeállításban a kamarai keTÜlet általános gazdasági helyzetéről sorol fel tanulságos ada­tokat Kiss Elemér igazgató. Rámutat a 'földárak csökkenésére, a részes munka elterjedésére, a boletta sike­rére és az értékesítési 'nehézségekre. A ^jelentés szerint az előző évben használt műtrágya 40 °/o át használ­ták fel a gazdák. Részletesen beszá­mol az évkönyv a Kamara akciójá­ról és az egyes ügyosztályok mun­kásságáról. Nagyon tanulságos ki­mutatásokat közöl a különböző mű­, trágyázási, meszezési és fajtaöSBze- hasonlító kísérletek eredményeiről. Pontos adatokat találunk a kamarai körzet állatállományára vonatkozólag is. Aki ezt az évkönyvet kezébe veszi, minden gazdasági vonatkozású kérdéssel tisztába jön, amely a 4 vármegye visszonyaival összefüggés ben van. Egész terjedelmében közli az évkönyv Juhos Lajos gazdasági akadémiai tanár nagyfontosságu üzem­statisztikai adatgyűjtéseinek eredmé nyeit. Megtudjuk belőle Somogy vár megye 100 holdon aluli és felüli birtokainak kát. boldankinti átlagos tiszta hozadékát, 1 kát. holdra Vo­natkoztatott termelési költségét stb. Pontos képet kapunk Alsódunántul birtokainak eladósodottságáról is. — Érdekes grafikonok mutalják be a dunántúli kisgazdaságok nyers ho­zamának, termelési költségeinek °/o-os megoszlását, a kisgazdaságok 1 kát. holdra eső jövedelmi eredményeit stb. Végül a kereskedelmi ügyosztály mű ködéséről és a kamarai kerület mun­kásügyeiről emlékezik meg az év­könyv, amely Kiss Elemér igazgató nagyszerű szervezőképességéről és a tisztviselői kar sokoldalú munkássá gáról tesz tanúbizonyságot. — A zöldségfélék fejlődésének Sietteté86 Tudja azt minden gazda, aki zöldségfélék termelésével foglal­kozik, bogy mennél korábban tudja azt a piacra vinni, annál magasabb árakat érbet el. Oda kell tehát töre­kedni, bogy korai zöldségféléket produkáljunk, amit azonban nem ér el egyedül azzal, hogy korán veti, vagy ülteti el a magvakat, illetőleg palántákat, mert a talajnak előbb át kell melegednie. A hideg talajba hiába vet, mert abban a csírázás sem indul meg. A zöldségfélék fcsak át melegedett talajban, olyanban, amely dúsan lett trágyázva, indulnak fejlő­désnek és adhatnak nagy terméseket. I Legyen azonban a talaj bármilyen jól trágyázott, bármilyen meleg, még mindig van mód a növény fejlődésé­nek gyorsítására azáltal, hogy idő­közönként vizben már feloldott táp­lálóanyagokkal látjuk el a növényze­tet, amit Öntözéssel érhetünk el. Az öntöző vizben egy kevés szuperfosz­fátot éz osilizalétromot o'dunk fel és pedig előbbeniből minden kannában 4—5, utóbbiból 1—2 evőkanálnyit b azzal öntözzük meg 10—14 naponként a növényzet gyökerét. Eláltat rend­kívül gyors fejlődésnek indalnak a zöldségfélék. Csak látszólagosan nagy dolog ez, hiszen a zöldségfélék leg­többjét amúgy is kannából kell öntözni, annak a kevés táplálóanyag­nak a vizben való előzetes feloldása sem nagy munkába, sem nagy költ­ségbe nem kerül. KUlöhösen a tök, dinnye, karfiol, zöldbab, borsó, ká­poszta és paradicsom 10—14 nappal is gyorsabban válik élvezhetővé, ha a jelzett oldattal 4—5 szőr meg­öntözzük. — Felhívás a baromfitenyésztők­höz 1 Az Alsódunántu'i Mezőgazda­sági Kamara ezúton is felhívja a baromfitenyésztőket, bogy mindazok, akikuek egyszínű, — tehát fehér, fekete; sárga, fogolyszintt, vagy ken­dermagos tiszta magyar barom• fiaik vannak és ezeknek tenyészté­sével a jövőben is foglalkozni kíván­nak, néhány sor írásban jelentkez­zenek nála. És pedig közöljék, hogy a magyar tenyészetük milyen szinti, hány kakasból, tyúkból és csirkéből áll? A Tolnainegyei Gazdasági Egyesület Kereskedelmi Osztályainak APRÓ HIRDETÉSEI Cséplésl szén, Sf Ä; darabos vagy tojás briquet at Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kö­töző zsinegek megrendelhetők. Eladö bikák. ÄÄ tejelő, törzskönyvezett anyáktól származó pirostarka bonyhádi és szimmentali bikák eladók. Z lf ffPffh kiváló származású tiszta- K||f M UUlUU vérfl szimenthali Ulllll piros-tarka, eladó. — 15 és 23 hónapos. 8 Jrti tr Mwny-tlnó elmlé. Méhroj eladó. SÄfsyr? adó- Közelebbi megtudható a Gazdasági Egyesület kereskedelmi osztályánál. I g bloaly-llnó eladó. Gazdaságai! Ozemoacagal Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olqj, benzin, gázolaj, trakterdlaj, petróleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erő­takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény- védelmi szerek. Kiadó legelő.« US 2—3 éves, lehetőleg rideg növendéktnarha részére Alsóhidvég pusztán. Ráhizlalt súly után 50 fillér térítendő kilogrammonként jó istálló, ingyen szalma és gulyás. Lép- fene ellen állattulajdonos tartozik oltatni. FI ff ff Air* pekingi gácsérok, khaki-camp- ClUUUli« beligácsérok, vörös izlandi ka­kasok és tojók, fehér leghorn kákasok és tojók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom