Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-06-27 / 50. szám

III. évfolyam. 24. szám. 1931 junius 27. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Peleifis szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. n Szerkesztőiig: Szék szárd, Vármegyeház. Telefon: 125. JB kettőstermelésről. Korán lekerülő terményeink után, amilyenek a takarmányrons, aa fisai keverék, a biborhere, a s&boabUk- köny, a aabosborsó stb., sfit a repce, esetleg gabona után is lehet tarló veteményt, másodterményt vetni. A kettőstermelés nagy hasznáról minden gazda meg van győződve s különö­sen takarmány szűk esztendőkben ve­hetjük nagy hasznát a tarlónövény­ként vetett takarmánynak. Mig azonban a kerti üzemben bő­séges trágyázás és öntözés mellett két, három, sőt több növény is egy .évben egymásután teremhet, a mező­gazdasági üzemben a kívánatos kettős­termelés ritkábban alkalmazható, in­kább csak a korán lekerülő zöld­takarmányok után, főleg azért, mert a szántóföldek ereje évenként egy teljes, termésre sem szokott elégséges lenni, tehát talajaink gyÖDgesége állja útját elsősorban a kettősterme lésnek. Éghajlatunk is száraz, a ned­ves, egyenletes csapadéku nyarunk ritka. Ez a kettőstermesztés általánossá válásának második nagy akadálya. A laikus gondolkozás nélkül a szántó­földi öntözés nagyobb arányú felkaro­lását ajánlaná. Hivatásos gazdáink azonban' tisztában vannak a fenn­forgó nehézségekkel és tudják, hogy aá Öntözés kérdését csak hélyenként lettet megoldani ée kedvező körül­mények között is csak nagy anyagi áldozatok árán. A kettőstermelésbe csak akkor fog­junk bele, ha annak sikerültét em­berileg biztosra vehetjük. Alapos trágyázással és pedig az okszerűen kezelt istállótrágya használatán kívül rendszeres foszfor savas műtrágya, azaz szuperfoszfát-, káliban szegény talajon 40 %-os kálisó használatával és szükség szerint kéllő mennyiségű és megfelelő alakú nitrogéntrágya alkalmazásával igyekezzünk talajain­kat jó erőben tartani, miivel a tarló vetemény a közvetlen trágyázást csak ritkán képes értékesíteni. Az istálló trágya amúgy is rendszerint a kí­vánatosnál üregesebb földet még üre­gesebbé teszi, nehezen oldódó tápláló­anyagait pedig a rövid tenyészidejű tarlóyetemény nem képes hasznára fordítani, A közvetlenül adott mű­trágyák érvényesülése szintén kér­déses a rövid és jórészt száraz te- nyészidő alatt. A táplálóanyagoknak tehát még a fő termény alá kell á talajba jutniok, szóval a tarlóvetemény sikerültét az­zal biztosítjuk leginkább, ha már az előveteményt bőven ellátjuk műtrá gyávái. A műtrágyázott növény a szárazságnak is jobban fog ellen- állani. A tarló veteményt vetési előirány­zatunkban csak fakultative vegyük be, csak akkor vessük el — magját feltétlenül készeniéiben tartva — ha a főtermény lekerülte után a talaj eléggé megázott és jól elő tudjuk készíteni. Ez sokszor csak 1—2 nap műre. Ha a kedvező alkalmat el- I mulasztottuk, inkább mondjunk le a kettőstermelésről, mert többet érünk azzal, ha a földet a következő évi főtermény számára jól elő tudjuk készíteni, mintha rosszul sikerülő, vagy pláne teljesen csődöt mondó másodterménnyel kínozzuk. GAZDAHIREK. — Faibaromfi kiosztás gazdasszo­nyáinknak. A m. hir. földművelésügyi minisztérium dr őrffy Imre ország­gyűlési képviselőjelöltünk kösben- járására jelenlegi baromfiállományunk nemesítése és feljavítása céljából Magyarország első fajbaromfi tele peiről folyó év őszén Szekszárdon 100 drb; Báta községben 50 drb rhode island fajtájú fajkakast fog kiosztani. Igények előjrgyeztethetők 1. Eördögh Zoltán m. kir. gazdasági felügyelőnél Szekszárdon, vármegye­ház. ••?*" .<• — Hideg erjedósO trágya. (Báró Richthofen földbirtokostól.) Löhnis tanár az istállótrágya helytelen keze lésével okozott károkat Németország ban 470 millió pengőre becsüli. — Ugyanannyiba kerül a felhasznált nitrogéo műtrágya. Németországban 250 millió métermázsa istállótrágyát termelnek. Ennek a trágyamennyi? ségnek a nitrogén tartalmát csak 1 százalékkal, 'azaz 4 százalékról 5 százalékra sikerült emelni, akkor ezáltal 25 millió métermázsával több nitrogén kerül a talajba. Ezért ajánlja Löhnis a meleg erjedéeü eljárást. De ez igen komplikált. Még néhány év előtt meleg erjedés, a drága villany- fűtéssel, volt az egyetlen használható takarmánykonzerválási eljárás. A savanyu káposztát is hideg erjedéssel készítik és ehhez hasonlóan most a silózás is hideg erjedéssel történik és kitűnő eredményt ad. A talaj nem védekezhet a helytelenül kezelt trágya ellen. Az állatok a helytelenül erjedt takarmányt nem eszik. A szerző a trágyának taposását ajánlja, az ök­rökkel való taposás sokkal előnyö sebb. A taposás után a trágyát trágyalével kell öntözni. Ezután föld­del kell a trágyát teljesen betakarni és újból trágyalével öntözni. A föld baktériumot szolgáltat és a levegőt kizárja, úgyhogy helyes hideg erjedés áll be és a föld a trágyalét is fel­szívja. 100 számú állatnál egy em­ber negyednapi munkája elegendő. Ez a munkás naponta körülbelül 3—4 köbméter földet hány a trágyára. — Róti széna szerepe a tejterme lésben. (Zimmermann dr-tól.) Stra- kosch és Sagawe 1905—906 ban ki­számították a kultúrnövények kémé nyitőegységekben kifejezett teljesít­ményét. Szerintük a keményitőegység termelési összköltsége a rozsnál 100, a burgonyánál 88, a zabnál 98, a répánál 114, a lóhernél 41 és a réti-' ■ szénánál 57.' Feltűnő a lóhérnek és szénának olcsó termelése. Azóta a I munka- és igáköltségek még emol­| kedtek és a trágyaköltségek Csökken­tek és ezáltal a lóher és szénater- melés aránylag még előnyösebbé vált. Minden gazda elsősorban tehát a lóher- és szénatermelést fokozza. A rétek és a legelők trágyázásánál az első szénatermelés soksaor még nem mutatja a teljes eredményt, azért, mert a meszezés, vagy a nitrogénnal való trágyázás megváltoztatja a nö­vényzet összetételét és a többtermelés csak azután jut kifejezésre. A széna minőségének javítását a trágyázás által pedig legtöbb esetben nem is veszik tudomásul. A széna takar­mányértéke nagymértékben a fű összetételétől függ és azért a fű ápo lásával is erŐBen javítható. A mű trágya mellett istállótrágyát is alkal­mazzunk. Az eső erősen megrontja a széna értékét. Szárító állványok használata erősen csökkenti az eső káros hatását. Emmerling az eső hatását megmérte a széna vegyelem- zésével az eső előtt éB kétszeres eső zés után. A széna száraz anyagának és nyers fehérjének körülbelül felét és zsírtartalmának háromnegyedréssét veszítette. Honcamp pedig a fehérje emészthetőségére vonatkozólag meg­állapította, hogy az esőt szenvedett széna fehérje sokkal kisebb részben emészthető, mint a szép időben szá­radt széna. Az Érchegységben vég zett kísérleteknél a földön száradt széna 3*02—3 25 százalék fehérjével, az állványokon szátádt széna pedig 5 06—5 16 százalékkal bírt. A tehenek csak 4'3 kg emészthetetlen anyagot ehetnek és ezért a rossz szénából csak keveset ehetnek és így csak kevés tejet adhatnak. A rossz széna csak a tehenek fenntartását szolgálja és azért igen csekély hasznot hoz. — Az akkordbér. (Holik dr mér nőktől.) A munkások bérjövedelmé­vel foglalkozik és a mezőgazdasági üzemeket, mint szerves egységeket veszi alapul, mert a váltakozó téli és nyári munkák és a sürgős időtöltő munkák lényegesen egymástól eltérő jellegénél csak igy lehet eljárni. Az állandó munkások élvezik leginkább a teljesítmény szerinti magasabb munkabéreket. Az állandó munkások képezik a legértékesebb és legfonto­sabb munkáscsoportot. A munkaadó gyorsabban végezhet a sürgős mun­kákkal ób magának jobb, állandó munkaerőket biztosíthat és saját ér­deke mellett a munkások érdekeit is szolgálhatja. Az akkord munkabérek mellett az iparban a munkaidő Bern­hardt szerint 25—50 százalékkal, Taylor szerint 27 százalékkal csök­kent. Az akkordbérekkel az üzem szükségleteihez lehet alkalmazkodni. — A fejes a nagy tehenészetekben. (Rettinger mérnöktől.) Pontos kísér­leteket végzett a fejési egységidő tekintetében, vagyis az I kg tej ki- fajésére szükséges időre vonatkozólag és megállapította, hogy a nagyobb teljesítményű teheneknél sokkal gyor­sabban lehet bizonyos mennyiségű tejet kifejni. Itt tehát a fejési egység­idő sokkal kisebb. Az első literek fejőse sokkal gyorsabban történik, mint a későbbieké, vagyis a fejési egységidő a munkával emelkedik. A fejési munkát az utánfejés eredménye alapján nem lehet egyedül megítélni, mert a goromba vagy ügyetlen keze ■ lés esetén is hatástalan maradhat az utánfejés. Az utánfejés csak nagy hibák megállapítására alkalmas. Jobb támpontot szolgáltat a kifejt tej mennyisége és ssirtartalma, ha ezt több napon egymásután megmérjük. Minél jobb a fej és, annál kevesebb időt vesz igénybe, de itt osak a fejési egységidőt, azaz 1 kg tej fejési idejét lehet mértékül használni. A nagy tehenészetekben az illető munkás által kifejt tehenek száma és a kifejt tej mennyisége szolgál a munkás meg­ítélésére. A tejmennyiség egyedül nem ad helyes alapot, mert különféle számú tehenészetekből származhat. A fejésre fordított időt mindenesetre fel kell használni a fejési munka meg­ítélésére, még pedig a fejési egység- idő fogalma értelmében. ATolBizenei Gazdasági Egyesület Kereskedelmi Osztályainak APRÓ HIRDETÉSEI Cséplésl szén, SSÄ darabos vagy tojás briquet az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kö­töző zsinegek megrendelhetők. Eladó bikák. KBiőtf tejelő, törzskönyvezett anyáktól származó pirostarka bonyhádi és szimmentali bikák eladók. Z rfüVMll kiváló származású tiszta- K||pn QUrUU vérű szimenthali UHUI piros-tarka, eladó, — 15 és 23 hónapos. 8 drb tr Moaly-tlnO eladó. Héhrol eladó. SÄ*?? adó. Közelebbi megtudható a Gazdasági Egyesület kereskedelmi osztályánál. 1 g blualy-tlnó eladó. Gazdnsünok üzemanyagai jy&jjjjj Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petróleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erö- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény- védelmi szerek. Kiadó legelő. tpj$ S 2—3 éves, lehetőleg rideg növendékmarha részére Alsóhidvég pusztán. Ráhizlalt súly után 50 fillér térítendő kilogrammonként, jó istálló, ingyen szalma és gulyás. Lép- fene ellen állattulajdonos tartozik oltatni. Eladó éves, koronás oimafacsemete (kanadai renet, arany parmen, féltörzsfl ha­tul, jonathán, pamut alma) elismert tolna­megyei faiskolából. — 2000 drb kőrisfa (amerikai és magas kőris). — 2000 darab ákáo sorfa (4 éves). Kiflii Air* Pekingi gácsérok, khaki-camp* ClUllUlt« beligácsérok, vörös izlandi ka­kasok és tojók, fehér leghorn kakasok és tojók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom