Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-06-17 / 47. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 1931 junius 17. __________ Eg yéb jelöltek* J Dr Oulia Jmö • Független Kisgeide és Polgári Párt j jelöltjének vasárnap délelőtt tizenegy órára hirdetett programmbesiédét a városháza udvarán nagy köaönaég hallgatta végig. Nagy Ferenc Lajos, as érdemdús pártelnök mondott előbb hossan bevesetőt, amelyben különö­sen a ssénkéneg drágaságát pana­szolta. As ő besséde után jelent meg a pódiumon dr Dalin, visssaidésve a hallgatóság emlékesetébe eddigi ér­demeit és esek között kiváltképpen ast, hogy hazafias ünnepélyek alkalmá­val hányszor lobbantotta lángra a nemzeti érzések tiizét. Bár ő aselőtt egységespárti volt — úgymond — as as aggodalom hajtotta őt as ellenzékre, hogy a mos­tani viszonyok állandósulásával mi less a gyerekekből, ha felnőnek. Majd ast mondta, hogy kényelmesebb lett volna neki a kormánypárton maradni, de ő bátor ember és nyíltan ellenzékbe megy, mert nem tudja nésni, hogy Bethlen István pártja, amely 1925-ben ast mondta magáról, hogy eddig csak romokat takarított el, még mindig nem épiti meg Nagymagyarorozág rombadőlt kupoláját. Majd arról be­esőit, hogy ismét gazdasági romhal­maz az orsság, mert öt évvel ezelőtt nem volt a gazdának adóssága, most meg mindegyik tele van vele. Az állami költségvetéssel bíbelő­dött ezután a jelölt és nem akart tudomást venni arról, amit mások, a költségvetéshez nálánál jobban értők már unos untalan megmagyaráztak : összecsereberélte az ország bruttóköltségvetését a nettó- költségvetéssel. Mert hisz ő csak tudja, hogy mi az igazság ebben a kérdésben. Válogatott, szép szavakkal megpirongatta a kormányt, hogy hát az mégse szép, hogy olyan sokat és mindegyre többet költ — ha igaz — a népjólétre, ami alatt tudva­lévőén a hadirokkantak, a hadi­özvegyek, a hadiárvák, a beteg munkások, a szenvedő em­berek ezrei, a tönkrement hadi- kölcsönkötvény tulajdonosok, vala­mint a kórházak ápoltjai értendők. Nagyon bántotta az is, hogy a kultusakoimány dobálja a pénzt és ennek a pénzpocsékolásnak az a célja, hogy műveltebbé, tanultabbá tegye a népet. A hangja ennél a té­mánál különösen akkor vált hango­sabbá, amikor arról beszélt, hogy Magyarországon sok as egyetem és esek as egyetemek fölöslegesen ontják az ügyvédeket, akikből eddig is elég sok van már. Itt azután ő, aki min­den lélegzetvételi. ssünet előtt azt hangoztatta, hogy amit mond, azt száz százalékig állja is, nem magya­rázta meg a hallgatóságnak, hogy a nagy kiadásokban benne van a költsége annak a kOOO tanyai elemi iskolának is, ame­lyet azért kellett felállítani, mert a nép még írni olvasni sem tud. Hiszen a háború alatt hadbavonult legendás magyar hősök helyett százá­val kellett megírni még a tá­bori levelezőlapokat is. Vagy tán hiba az, hogy magyar kormány még a szekszárd— csatáriakat is meg akarja ta­nítani a betűvetés, az írás- olvasás mesterségére ? De ha ő as egyetemek költségveté­sének, vagyis a kabátos emberek ki tanításának — a felhánytorgatásával akarja a népszerűségét növelni, néz- sünk csak utána, nem botlott e el megint a számokban 9 Ast mondta ugyanis, hogy amig Nagymagyarorsságnak csak két egyeteme volt, addig Csonkamagyar- országnak most hat van. Hát itt valami hiba mutatkozik az ügyvéd urnák akár a tu­dása, akár pedig a jóhiszemű­sége rovására. Nsgymagyarofszágnak — mint ast mindenki tudja — Budapesten, Ko­lozsváron, Debrecenben és Pozsony­ban volt tudományegyeteme és Buda­pesten műegyeteme. E« öt egyetem. A háborús összéomlás következménye­képpen a kolozsvári egyetem as ő európai hirü tudósaival és intézetei- vel Ssegedre, a pozsonyi pedig Pécsre kényszerülvén menekülni, az egyete mek száma öt maradt és ez a szám csupán a kösgasdasági egyetemmel vagyis ötről és nem kettőről — emelkedett hatra. Szóval itt ugyanolyan szerencséje volt a programmbeszéd száz százalékos igazmondásában, mint a költségvetés számlabi­rintusában. Mikor a hibákat és súlyos mulasz­tásokat a kormány fejére ráolvasta, azokat mindig az egységespárti ka- bintetből kilépett és ellenzékivé vált kiváló politikusok véleményeként adta le, hivatkozván többek közt Hegedűs Lőrántra, Teleszky Jánosra, Nagy Emilre és Kállay Tiborra. Mi az első nagy névnél mindjárt megállapíthat juk, hogy az igyekvő jelölt nem hivatkozhatott Hegedűs Lőrántra, az igazságnak száz- százalékos biztosságával, mert ez a nemcsak Európában, ha nem az amerikai pénzvilág előtt is nagy tekintélynek örvendő pénzügyi tudós, Hégedüs Lóránt május har­mincegyedikén éppen Szék- szárdon mondotta a legna­gyobb nyilvánosság előtt, kö zel ötszáz kereskedő és bank­ember jelenlétében, hogy a vá­lasztásoknál minél kevesebb legyen a megrózkódtatás, hi­szen Magyarország gazdasá gának az az érdeke, hogy gróf Bethlen István minél nagyobb többséggel győzzön, mert Bethlen István bukása nem ke­vesebb, mint három százalékos kamatemelkedést jelentene. Majd Benest, a cseh külügymi­nisztert, a mi legnagyobb rosszaké rónkat és ellenségünket idézte, mond vén, hogy Benes szerint Magyar- ország kiélte magát és haldoklik. Valóban igaza lehet a cseh külügyek intézőjének, — úgymond Dulin — mert ahonnan kiölődik a hátgerinc, az az ország halódik. Vagyis ez ast jelenti, hogy aki nem asavaz Dalinra, vagy Klósz Tamásra, az nem gerin­ces ember. Mindenesetre szomorú, hogy a hazafias lán­gok felgyujtásának érdemével dicsekvő ember Magyarország legnagyobb ellenségének a ra­vasz véleményét akarja be­csempészni a magyar nép köz­tudatába. Másfélmillió pengővel panaszolta azután fel a tihanyi biológiai inté­zetet, amely minden újságolvasó em­ber tudomása szerint az amerikai Carnegie-alap áldozatkészségéből mű­ködik. Az az állítása sem telel meg a valóságnak, hogy es as intézmény egyedülálló a világon. Nem szólva Olaszország sok ilyen állomásáról, Franoiaorsság, Németország, Dánia, Svédország és Skandinávia, as alig Ssekasárd nagy­ságú monacói fejedelemség, valamint Anglia hasonló intézeteiről, csupán őst emlitjük fel, ami minden lexikon­ban benne van, hogy a barbár Oross- orsságnak magának tis ilyen állomása van és hogy ilyent nemrégiben Jugosslávia is létesített. Bessélt csatán dr Dalin a bor­fogyasztási adóról, Benyovszky gróf fényes cilinderéről, a görényekről meg a tyúkokról, a birkákhoz hason­lított fbldmivelő választópolgárokról. Igaz, hogy ezeket a vicceket már tizen­egy évvel ezelőtt is hallottuk Szekszárdon Istenben boldo­gult Szuliman György akkori kisgazda képviselőjelölttől. Majd as angol karteltörvény súlyos büntető rendelkeséseinek a mi bírás­kodásunkba való behosatalát köve­telve, magát, illetve as ellenzék szerepét a világot megváltó Krisztus- hős hasonlítván, üresfejüeknek titulálta azokat, akik kételkedni merészelnek az ő szavai valóságában. Essel a humoros akkorddal végeste azután a kitűnő jelölt hangulatkel­tésre kétségtelenül igen alkalmas bessédét. Klön TamAs, a bátaaséki kösgyám, ssintén füg­getlen kisgazda és polgári párti jelölt vasárnap délután ismertette Ssek- ssárdon a programmját és mindjárt elejével nagyban méltatlankodott, hogy olyan kevesen érdeklődnek as ő orsságboldogitó eszméi iránt. El­feledte a jó ember, hogy az ő veze­tése alatt álló bátasséki párthivek, akik az illemnek és a vendégjognak még as elemeivel sincsenek tisstában, vasárnap délelőtt neveletienkedtek Orffy Imrével és hogy a szekszárdi közönség nem kiváncsi egy isgága csoport vezetőjének a hosssadalmas fejtegetéseire. Klóss Tamás egyébként jórásat ugyanazokat mondta, amiket Dalin és ebből a hallgatók egy réssé ast a következtetést vonta le, hogy mindkét jelölt egy és ugyan­azon könyvből tanulta a lec­kéjét. Felolvasta a bátasséki 12 pontot és ast követelte, hogy csak olyan kisgaada mt hessen be a parlamentbe, aki a rozsot meg tudja különböztetni a busától. Leszólta a kormány gazdálkodását, óvta a válasstókat attól, hogy Da­liéra vagy örffyre Beavassanak, mert esek ügyvédek és ast a reményét fejeate ki, hogy őt, mint valódi kis­gazdát küldik be as orssággyülésbe • már csak asért is, mert a polgárok I bajait ő ismeri legjobban. Esután I csendben elutazott Ssekssárdról. Az egész vármegyében győz az Egységes Párt. Lapunk zártáig a legörvendetesebb híreket kaptuk a vármegye összes választókerületeiből. — A polgárság józan, hazafias felfogását dicséri, hogy mindenütt tántorithatatlanul áll gróf Bethlen István politikája mellett és biztos, nagy győzelemre viszi az egy- ségespárti jelöltek zászlaját. Alább adjuk as összes részletes tudósítá­sokat. Bonyhád. Qratz Gusztáv v. b. t. t. ny. kül­ügyminiszter, ismét folytatja körút­ját választókerületében, felkeresve Závod, Kisdorog, Hant, Apar és Nagyvejke községeket, ahol a lakosság min­denütt a legnagyobb szeretettel üd­vözölte és fogadta a programmbeszé- det tartó jelöltet. Tevelen szombaton este tartotta beszédét, ahol Ugyanúgy, mint Kisdorogon is, nagy szeretettel üdvözölték és szép szavakkal biztosították tántoríthatatlan ragaszkodásukról. Bonyhádon vasárnap bessélt, ismertetve leg­utóbbi ötévi munkásságát és kijelölve ast as utat, amelyen az elkövetke­zendő uj1 ciklusban haladni akar. A Horthy Miklós téren a beszédre mintegy ezer ember jelent meg. A beszéd megnyitása előtt dr Gratz és előkelő kísérete megkoszorúzta a Hősök szobrát, hogy Bonyhád köz­ség a hazáért halt hősi gyermekei iránt érzett kegyeletét is lerója. Be­szédében ismertette azt a nagy orszá­gos érdekű elfoglaltságát, amely meg gátolta őt, hogy kerületében több­ször megjelenjen. Reméli, azonban, hogy esek a jövőben ritkábbá vál­nak és igy módjában lesz a választó­polgárokkal talán többször is érint­keznie. Majd német nyelven szólt a választókhoz, akikkel szintén ismer­tette nagykopcepcióju politikáját. Vé­gül kérte, hogy a választók tissteljék meg további bizalmukkal. A prog- rammadás nagy tetszést váltott ki. Délután Clkó, Möciény, Palatines és Bátaapátl községekben, mig ugyancsak vasár­nap délelőtt Bonyhádvaraidon és Tabódon mondott igen tartalmas, a gazdasági és politikai élet minden mozzanatára kiterjedő beszámolót és programm- beszédet dr Grats Gusztáv. Esen községekben is mindenütt örömmel fogadták, sőt Cikóban még zeneszó is volt. A választók biztosították, hogy kitartanak mellete. Mórágyon a község apraja-nagyja, mint hogyha esak valami nagy ünnepélyre készülne, úgy várta dr Gratz Gusztávot, akit a község határánál Till Lajos főjegyző fogadott és üdvözölt a község nevé­ben. A menet esután a mórágyi zenekar hangjai mellett vonult a köz­ségháza, illetőleg aa iskola elé, ahol az iskolásgyermekek nemzetisainU zászlócskákkal tarki'ott sorfala élén a tantestület köszöntötte a nagynevű jelöltet. Az iskola részéről pedig Papp Irma első osztályos növendék mondott, sok bájjal, köszöntő verset a nagyemberre, aki már annyi jót tett a községnek. Az Udvöslővers el­hangzása után fehér rózsákból készült csokrot nyújtott át neki. — Grata Gusztáv ezután kíséretével a válasz­tók nagy tömege között vonult fel a templom elé, ahol Szakács Imre esperes üdvözlő és ajánló szavai után tartotta programmbeszédét. Általános helyeslés kisérte szavait Kismórágyon is, ahol a választók szeretető és ragasz­kodása diadalkaput állított a tisztele­tére. Itt Reisz János mórágyi jegyző és a kismórágyi iskola növendékei

Next

/
Oldalképek
Tartalom