Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-06-17 / 47. szám
XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 junius 17. V T 47. szám TOLNANEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer meglelenö keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. I FfiuwkMrtS: II Felelős uerkeutt: I Hirdetések árai; A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hírTelefonszám 85 és 102. I SCHNEIDER JÁNOS. I BLAZSIK FERENC. Idetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként _l... . ... m I A lap m.gj.i.alk mind.n .aardia é. .lomb.ton. 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir„... ClonzeiMl «J. IElőfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéiI rotatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint Félévre-----------6 pengő, j Egész évre----------12 pengő, j jHetg közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I_______ * nyilttér soronként 60 fillérbe kérdi. fl (érmés értékesítésének biztosítása. Nagyjelentőségű tanácskozás folyt le csütörtökön Búd János kereskedelemügyi miniszter vezetésével a termés- értékesítés Ügyében. A miniszter erre az értekezletre egybehivta a mezőgazdaság és a kereskedelem hivatott képviselőit, amivel már külsőleg is jelezte, hogy a gabonatermés értéke* sitésében fontos szerepet szánt a kereskedelemnek. — Eszel önmagában megdőlt az a célzatos híresztelés, mintha a kormány a kereskedőket ki akarná rekeBzteni a gabonatermés értékesítéséből. Egy ilyen kereskedő- ellenes célzatot már eleve kizár az, hogy Bethlen István miniszterelnök nemrégiben a leghatározottabb formában síkra szállt a kereskedelem nagy közgazdasági jelentősége mel lett és ugyanakkor a kereskedelem közreműködését az agrárexport lebonyolításában mellőzhetetlennek nyilvánította. A gabonaértékesitési tanács kozás ennek a kölcsönös megértésnek a jegyébep folyt le és a tőzsde és a kereskedelem szóvivőinek javas* tatai és óhajai a kereskedelemügyi miniszter részéről nemcsak méltánylással, hanem helyesléssel is találkoztak. Az értekezlet nagy nyilvánossága világos cáfolata annak az ellenzéki kortesszólamnak, hogy a kormány még mindig nincs tisztában az idei termés értékesitésének módozataival. A kereskedelmi miniszter részletes programmot terjesztett elő a kormány gabonaértékesitési terveiről. Ebből kiderült, hogy a belső áralakulás alátámasztása céljából a teljesen bevált gabonajegyrendszert ki fogjuk építeni akként, hogy ez a gazdáknak a világpiaci áraknál jóval magasabb gabonaárat juttasson. Eonek érdekében fenntartjuk a gabonatőzsdei intervenciót, amelynek feladata arról gondoskodni, hogy a belföldi árak állandóan a világparitás fölött maradjanak meg. Már ebben a gabonatőzsdei intervencióban is Bzerep jut a gabonakereskedelemnek, úgyhogy mindenféle monopolisztikus értékesítés ki van zárva. De a belföldi gabonaárak erőteljes javulásának biztos emeltyűje az a megállapodás is, amelyet egyrészt Ausztriával, másrészt Olaszországgal sikerült létrehoznunk a búza értékesítése körül. Ugyanis az uj olasz és osztrák kereskedelmi szerződésben Bikerttlt biztosítanunk körülbelül 4 és 7s millió métermásBa magyar búzának kedvezményes kivitelét, ezekbe az országokba. Már mostan az a feladat, hogy e kedvezmények exporthasztiát, ami körülbelül 4—5 pengőre jut métermássán ként, teljes egészében a termelő gazdának juttassuk. Erre nézve a kormánynak az a szándéka, hogy kiviteli szindikátusokat létesítsen, amelyek egységesen bonyolítsák le ezt a kedvezményes busakivitelt. Nincs itt szó monopolisztikus alakulatról, ha nem a lebonyolításban tevékeny résst fog venni a kipróbált magyar gabonakereskedelem a maga széleskörű régi külföldi összeköttetéseinek felhasználásával. Minthogy a magyar busa- felesleg háromnegyed részének ez az előzetes kiviteli biztosítása az exportgondokat elhárítja a mezőgazdaságról, a belföldi áralakulás teljesen a magunk befolyása alá kerül ób ennek következtében lehetségessé válik búzánknak itthon 20 pengő körüli belföldi árat biztosítani még akkor is, ha a világpiaci ár tovább hanyatla- nék — ami egyébként még nem is bizonyos. Az ellenzéki kortesbeszédekben ismételve felmerül az a szemrehányás, hogy a kormány nem gondoskodott eddig megfelelő gabonahitelről és hogy ezért a gazda kényszerhelyzetében Nagy érdeklődéssel várta Szekszárd választóközönsége a város szülöttének, országos tekintélyű kiváló képviselőjelöltjének programmbeszédét, hiszen órffy megnyilatkozásai nemcsak ennek a kerületnek, hanem en nek a vármegyének a határán túl is visszhangot keltenek. Közismert dolog, hogy nem frázisokat puffogtató, lehetetlen álmokat kergető és légvárakat építő politikus órffy Imre, hanem a dolgok mélyére tisztán látó és azokra őszintén nyilatkozó egyenes ember, aki sohasem igért aranyhegyeket, de hatalmas befolyásával és agilitásával annál többet tett kerülete községeinek és pártállásra való tekintet nélkül a választó polgárságnak. A multben tett nagy szolgálatok tették oly szeretetteljesen impozánssá egy héttel ezelőtt tartott jelölő gyűlését és a jövőt illetően várt felvilágosításai jiozták össze ugyanolyan tekintélyes számban a pro- prammbeszéd hallgatóságát is. A városháza udvarán felállított szónoki emelvényen előbb Frei János Takler, a köztiszteletben álló tekintélyes idősebb gazda jelent meg és fiatalos hévvel előadott formás beszédben adotfc. örömének kifejezést, hogy a közönség olyan szép számmal gyülekezett össze a nagyjelentőségű eseményre. Dr Órffy Imre elsősorban azt a lelkiörömet vázolta, amelyet a jelölő gyűlés nagyszerű hangulata váltott ki belőle és örömét csak fokozták az utána következő napok eseményei, amikor a választó- kerület többsége — köztük nagyon sokan olyanok, akik tizenkét év óta a másik táborban voltak — most az ő zászlói alá állottak. Éppen azért kétszeres kötelessége, hogy a választókat programújáról tájékoztassa. Majd ekként folytatta: Egészen más az én helyzetem, mint az ellenjelölteké, termését gyakran elkótyavetyélni less kénytelen. Es a beállítás sem felel meg a tényeknek. A kormány a legkörültekintőbb intézkedéseket tette meg a gabonahitel előzetes biztosítására őb Búd János kereskedelmi miniszter ennek a kérdésnek a letárgya- lására a legrövidebb idő alatt összeült a gazdák, a gabonakereskedelem éz a pénzintézetek exponenseivel. — Annyi bizonyos, hogy a kormány nem fogja tűrni a gaidaközönségnek úgynevezett zöldhitelekkel való ki- uzsorázását és éppen ez az, ami na gyón fáj bizonyos köröknek, amelyek a gazdák pénztelenségét a múltban gabonauzsorára iparkodtak kihasználni. Már a gabonajegyrendszerről megalkotott múlt esztendei törvényben gondoskodás történt a gazdák | hiszen nekem ezen a helyen kettős szerepem van. Én három cikluson keresztül törvényhozó képviselő voltam, nekem nemcsak előre szabad és kell tekintenem, hanem visszafelé is és beszélnem kell a múltról is. Ne várja azonban senki tőlem, hogy én hivalkodva azt mondjam el erről a helyről, amit ebben a kerületben a községek éB egyesek szolgálatában végeztem, hiszen tudom, hogy erről a választóközönségnek megvan a maga ítélete. Be kell számolnom azonban arról, hogy az elmúlt tizenkét év alatt az országos politikában hogyan próbáltam eleget tenni a magamra vállalt kötelességek teljesítésének. Ne várjon tőlem senki hordóbeszé- deket, korteskiszólásokat, mert nekem az a célom, hogy a való helyzetet ismertessem. Ha visszatekintek a tizenkét év előtti eseményekre, meg kell állapítanom, hogy legszentebb kötelességemet teljesítettem akkor, amikor elsősorban állottam oda a kormány mellé, hogy nagyobbá tegyem a politikai egyakarást és a magam munkájával is növeljem a politikai irányitó erőt, amelynek biztonsága nélkül ez az ország széthullott volna. Mikor a zavaros események közepette az emberek lelkiismeretével szemben hiú szempontok állítottak akadályokat a nemzetépitő munka megkezdése elé, ói az egység fanatikus harcosa voltam és ezt az országot a velem együtt érző barátaim ás a magam fanatizmusa mentette meg az u|abb rázkódtatásoktól. De később is a történelemnek dolgoztunk, amikor a nehezen dolgozó és botrányokkal viaskodó parlament . számára megalkottuk a törvényhozáz I működését biztosító házszabályokat. | At kellett mentenünk a parlament ily irányú védelméről. Most is meg less a mód arra, hogy a termelő gazda már a termés előtt, valamint a gabona behordása után gabonájára megfelelő előlegeket kapjon a legolcsóbb feltételek mellett, amely előlegek lehetővé teszik majd, hogy kivárhassa a termés értékesítésének legkedvezőbb időpontját. Egészen bizonyos mindezekből, hogy az idei termés kedvező értékesítése érdekében minden intézkedés megtörtént. A józan magyar gazda tisztában van aszal, hogy a kormány céltudatos gabonaértékesitési politikáját az ellenzéki frázisok disskredi- tálni nem képezek. A búzaexport biztosítása a kereskedelmi szerződések révén nj korszakot jelent a magyar I gabonaértékesítés utján. munkáját a jövő számára, mert enél- kttl teljesen tönkrementünk volna. A ház többsége ebben a kérdésben is elfogadta az én javaslataimat és az általam megalkotott házszabályok segítségével megindulhatott a törvényhozás alkotó munkája. Sikerült leépítenünk a nép széles rétegeibe beplántált felekezeti és társadalmi gyűlölködést, amelynek meg- Bsüntetése nélkül csak félmunkát tudtunk volna végezni. Hiszen hiába végeztünk volna mi odafönn ember- feletti munkát, ha idelenn meg nem teremtjük a felekezeti és társadalmi békét, ha az erők egyesítése céljából ki nem kapcsoljuk a nemzet széles rétegeit egymástól szétválasztó indulatokat. Isten segítségével haladtunk azon az utón, amelyen a földregázolt magyar népet át tudjuk menteni a jövő korszak számára. Mivel időközben váratlan események következtek reánk, elemi kötelessége minden politikusnak megvizsgálni, mik a bajok és hogyan jöttek azok létre. Legsúlyosabb baj, hogy megbomlott az egyensúly a gazdasági termények és az iparcikkek ára között. A magyar földmives nem tudja megtalálni a számítását azóta, amióta az egy métermázsa busa és as egy pár csizma ára köst fennállott arány megszűnt és ez az újonnan keletkezett aránytalanság most már végigmegy az egész vonalon. Az állam alapja, a földmivelő gazda pusztul és vele együtt senyved minden foglalkozási ág. Mi tehát itt tulajdonképpen a bajnak az oka? A bajnak az az oka. hogy mi, akik a háború után a nagy gazdasági egységből azétdaraboltat- I tunk, piciny, gyönge letiport ország | lettünk, mert a világháború után is .mmrm^ru—r^i * —- * « * ................. .—unvrijinjrinjnjuui Vá lasztási küzdelem a szekszárdi kerületben. Dr Órffy Imre programmbeszéde. Egyes szám ára 30 fillér.
