Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-06-13 / 46. szám
III. évfolyam. 22. szám. 1931 Junius 13. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Felelő» szerkeszt®: John Sándor vm. g. e. titkár. Szerkesztőséit Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125. A boMbídl tújfojtn szarvasmarba tenyésztése. E címen nj könyvecske hagyta el a napokban a sajtót. — írója: Dr. Barabás Imre^-m^kir. főállatorvos. - Saerónyen, előzetes reklám nélkül jelent meg, hogy annál nagyobb feltűnést keltsen. Véletlenül került a kezembe, elkezdtem olvasni s le sem tettem addig, mig utolsó Borát is el nem olvastam. Rögtön megállapítottam, hogy a szerző hézagpótló munkát végzett. Egyszerűen, megirt, világos stílusával már jelzi is, anélkül, hogy kérdezni kellene: kik részére íratott e könyvecske? Szükebb körben a tolnavármegyei kistenyésztőknek, de rajtuk túl az egész magyar kisgazdatársadalomnak, kinek kezén oly sok, nemzetgazdasági szempontból igen nagyjelentőségű és értékű szarvasmarhaállomány fekszik. De nemcsak a kisgazdatársadalom, hanem bárki kezébe is kerül, a legnagyob érdeklődéssel . fogja végigolvasni a könyvecskét, melyben a szerző a ■gyakorlati állattenyésztő éleslátásával tigyesen állítja szembe a bonyhádi marha jellegzetesebb hibáit azzal a típussal, melynek kialakulására min- -den bonyhádvidóki tenyésztőnek törekednie kel). Nemcsak a hibákat s a jó tulajdonságokat sorolja fal, de egyúttal megadja azokat az -irányelveket is,- amelyek ..segítségével a hibák kiküszöbölhetők s a kívánatos nagytestű, sötét-pirostarka színű, bő- tejelő bonyhádi tájfajta szarvasmarha elérhető. Ennek útja pedig a törzs- könyvelés és a tejellenőrzésbe való bekapcsolódáson keresztül vezet, mely ma már Tolna megyében szépen terjed, de még sok helyen találkozik meg nem értéssel, vagy nemtörődöm- séggel. Az ellenőrzésbe való bekapcsolódás számos előnyére kiterjeszkedni nem célom, azt a könyvecskében részletesen ismerteti a szerző. Kiterjed végül a figyelme a szerzőnek az okszerű takarmányozás, a helyes szarvasmarhatartás és a tej- kezelésre is. Végül igen nagy érdeklődésre tarthat számot minden olvasó részéről a bonyhádi táj fajta szarvasmarha kialakulásának története, melyet műve elején ir le érdekesen a szerző. Összegezve az elmondottakat, melegen ajánlom a könyvecske beszerezését, de egyben kérem is a magyar kistenyésztőket, hogy ne csak beszerezzék, de olvasgassák s ami ennél még fontosabb, tartsák is be azokat az irányelveket, melyeket a szerző fáradságot nem ismerve, oly nagy szeretettel bocsájt a magyar állat- tenyésztők rendelkezésére. Ky. I. GAZDAHIREK. — Mezőgazdasági helyzet a vármegyében. A m. kir. gazdasági felügyelőség megállapítása szerint május 'havában a meleg csapadékos idő íhatása alatt a növényzet gyors fejlő- > désnek indult. Az őszi gabonák közül a búza jó közepes termést ígér, azon- r ban, különösen a kisgazdavetésekben »Bök a káros gyom. A rósz gyengébb, ! már elvirágzott. A kalásza sok helyen apró, a vetés ritka. A gabonaszipoly •é£yes helyeken lényeges kárt tett benne. Azokon a helyeken, ahol gabona után vetették a rozsot, a drótféreg lényeges károkat okozott, úgyhogy töhb helyen ki is kellett szántani. Ezen körülmény a kisgazdák, de még inkább a földhözjuttatottak földjein volt észlelhető. Az őszi árpa jelenlegi állása kielégítő. A tavaszi gabonafélék általában gyengék és a kedvező időjárás ellenében sem fejlődnek a kellő mértékben. Úgy a zabban, mint a tavaszi árpában fellépett a hesseni és a frittlégy már a fejlődés kezdetén. Ezen megtámadott vetések csak sínylődnek, mert az alsó levélzet nagyrésze elhalt. A kapások közül a tengeri és a burgonya szépen fejlődnek. A répákban igen nagy károkat okozott az ormányos bogár és e miatt sok helyen ki kellett Bzáútani. A takarmányféléknek a májusi időjárás nagyon kedvezett. A lóhere, lucerna, baltacím jó első kaszálást adtak. A rétek, legelők fünövése szintén igen kedvező. — Felvétel a szekszárdi m kir. mezőgazdasági szakiskolába. A Szekszárd melletti Nagypalánk-pusztán 1930 januárjában megnyílt m. kir. mezőgazdasági szakiskola (akkor még főldmivesiskola címmel) első kétéves tanfolyamának befejezéséhez közeledik. Lassan szárnyaira ereszti a szakiskola az eUő rajt, amely két esztendőn keresztül szedegette az elméleti és gyakorlati gazdasági tudói mányt, hogy mint képzett s a tudás fegyverével felvértezett ifjak téljenek vissza birtokukra vagy állásukba s elméleti és gyakoilati tudásuk kihasználásával több és minőségileg is jobb termésre kényszerítsék a magyar anyaföldet. Az évzárás közeledtével a mezőgazdasági szakiskola az 1931— 1932. tanévre pályázatot is hirdet. Felvétetik a szakiskolába minden 17. évét betöltött s az elemi iskola legalább 4 osztályát végzett, gazdai pályára alkalmas szervezetű ifjú. — Jelentkezési határidő augusztus hó 15. Érdeklődőknek a szakiskola igazgatósága i(cim: M. kir. mezőgazda- sági szakiskola Igazgatósága Szekszárd) készséggel nyújt akár szóban, akár írásban felvilágosítást. — A mezőgazdasági termények ás termékek általános árcsökkenése. A római nemzetközi mezőgazdasági intézet közlése szerint a világ búzaterülete a háború óta 17 százalékkal megnőtt, az árpaterület 8 százalékkal, zabterület 4 százalékkal és a tengeriterület 2 százalékkal, csak a rozzsal bevetett terület csökkent 2 százalékkal. Közben az emberiség 1913-tól 1929 ig 10 százalékkal szaporodott. Az évi buzafelesleg eszerint csak évi 6—7 millió q lett volna, azonban a buzafogyasztás erősen csökkent. Az állattenyésztés áttér a fiatal állatok hizlalására és a gyorsan hizó állatfajokra és a gabona helyett más takarmányokat használ. — A kártevők pusztításának jőve* delmezősége. Lucius tanár táblázatban ismerteti az Eisenaehi kísérletek eredményét, melyekből világosan kitűnik, hogy a gyümölcsfák háromI szoros permetezése még alacsony * gyümölcsárak mellett is igen jöve- I delmezőnek mondható, mert a nem | permetezett fák gyümölcsének 54 Tolna vármegye közigazgatási bizottságának kisajátitási albizottságától. 991—1931. Hirdetmény* A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 4204—1931. K. M. I. sz. rendeletével a györkönyi u. n. Szigeti dűlőben létesítendő mezei közös dttlőut céljaira szükséges ingatlanterület megszerzésére, — melyre a m. kir. földmivelésügyi miniszter ur 87.342—1930. VI. számú rendeletével a kisajátítási jogot Györköny községnek engedélyezte, — a kisajátítási eljárást, az előterjesztett kisajátítási terv és összeírás szerint elrendelte. Ennélfogva a vármegyei köiigazgatáBi bizottság, kisajátítási albizottsága, az 1881. évi XLI. te. 33. §-a, illetve a 7890—1930. M. E. számú rendelet 5. § a értelmében, a törvény 38. §-ában körvonalozott tárgyalás megtartása céljából, dr Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyző elnökletével dr őrffy Gyula vármegyei tiszti főügyészt és László Aladár m. kir. műszaki tanácsost, a szekszárdi m. kir. államépitészeti hivatal főnökét küldi ki és a helyszíni tárgyalás határidejéül 1931. évi Julius hó 2-ik napjának dólelőtt 9 óráját, összejöveteli helyül Györköny község tanácstermét állapítja meg és a tárgyalásra az összes érdekelteket meghívja, A kiküldött bizottság határozni fog mindazon igények és észrevételek felett, amelyeket a felek a tárgyalás alkalmából az 1881. évi XLI. törvénycikk I. fejezete alapján emelhetnek. A kisajátítási tervrajz és összeírás f. évi junius hó 12. napjától, junius hó 28. napjáig Györköny község községházánál közszemlére lesz kitéve, melyekre vonatkozó észrevételeiket az érdekeltek a község elöljáróságánál megtehetik, avagy a helyszíni tárgyalás alkalmából a kiküldött bizottságnál előterjeszthetik. A kiküldött bizottság a kisajátítási tervezet megállapítása felől akkor is érdemileg határoz, ha az érdekeltek közül a tárgyaláson senki sem jelenik meg. Szekszárd, 1931 junius 9. , Jankó Ágoston 508 főispán, elnök. százaléka, a permetezett fák gyümölcseinek ellenben csak 27 százaléka szenvedett a hernyók által és a permetezési költségek (az időveszteséget is Bzámitva) több mint 200 százalékkal térültek meg. — Az u| Tom Thumb (Hüvelyk Matyi) törpeszllva cseresznye. Nyugat Kanadában és Dakotában nagy közkedveltségnek örvend az uj cseresznye- BBÜvafa, mely a törpe homok- cseresznyének és Burbank Luther japán szivafájánaak keresztezéséből származott. Az apró fák 90—130 om. magasra nőnek és rendkívül bő- termőek. A cseresznyék 2 5—3 5 cm. nagyok és az ágakat alá kell támasztani. A cseresznyék fekete héjjal és sötétvörös husBal bírnak. Jamben, vagy konzervekben a cseresznye ize és illata dominál. — UJ csirkefa]. Punett dr-nak, az angol cambridgei egyetem tanárának sikerült uj csirkefajt kitenyészteni, melynél már az egynapos csibéknél is meg lehet különböztetni a kakasokat a tyúkoktól. Az uj, CambarBnak nevezett fajt még tovább kitenyésztik és 4—5 év múlva általános tenyésztésre kiadják. Punett tanár hasonló módon foglalkozik a kacsatenyész- téssel is. A Tolnoztnel fiazdiillgl EnuDlet Kereskedelmi Osztályainak APRÓ HIRDETÉSEI Cséplésl szén, ftt'Ä darabos vagy tojás briquet az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. Eladó bikák. ÄÄ tejelő, törzskönyvezett anyáktól származó pirostarka bonyhádi és szimmentali bikák eladók. 2 llllVNh kiváló származású tiszta- HIItn UUiUU vérű szimenthali D1HU piros-tarka, eladó, — 15 és 23 hónapos. 8 Urb tT bloaly-llnú clodó. Méhraj elődé. adó- Közelebbi megtudható a Gazdasági Egyesület kereskedelmi osztályánál. I g bivaly-tinó elődé. CzzilnidBOh flzemznunnnl £goé"“S" Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petróleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erőtakarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény- védelmi szerek. Kiadó lekelő. se# K 2—3 éves, lehetőleg rideg növendékmarha részére Alsóhidvég pusztán. Ráhizlalt súly után 50 fillér térítendő kilogrammonként, jó istálló, ingyen szalma és gulyás. Lép- fene ellen állattulajdonos tartozik oltatni. Elődé éves.koronás almafacsemete (kanadai renet, arany parmen, féltörzsQ hatul, jonathán, pamut alma) elismert tolnamegyei faiskolából. — 2000 drb kőrisfa (amerikai és magas kőris). — 2000 darab ákáo sorfa (4 éves). ElflflAlf * P^ingi gácsérok, khaki-camp- LlUIIUIt • beligácsérok, vörös izlandi kakasok és tojók, fehér leghorn kakasok és I tojók.] . ■
