Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-05-30 / 42. szám

XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 május 30. 42. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer meglelenö keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Teletonszám 85 és 102. Előfizető«! díj: Félévre _______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fős zerkesztő: I! Felelői szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. || DLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden iierdtn ée esombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez kflldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőinek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kérdi. • kás jeluivt), görbe utakon járva, | { ait lesik, hogy mikor élhetnek visas» ■ as úri huncutsággal és mikor lehet* I nek méltók önmagukhos, értéktelen I kaméleoni természetükhöz. Szövetkezett kongresszus. Következetlen politizálás. A politikáról mindig azt mondot­ták és azt mondják ma is, hogy úri huncutság. Nem elítélő meghatározás, csak szólás-mondás, ami fölött sok- szor mosolyogni lehet, ha a körülmé­nyek itt-ott igazolják is a közmon­dást. A kaméleon, az állatvilágban az az exotikus állat, amely aszerint változtatja színét, amint a környezet azt megkívánja. Ha UldÖzó közeledik s a kaméleon véletlenül szántóföldön tartózkodik, egyszerre földbarna szint ölt magára s igy eltűnik az üldöző szeme elől. Ha a zöld pázsiton köze­ledik a veszedelem, akkor a ravasz állat fűzőid lesz s az üldöző Bzeme elől azért vész el, mert elvegyül a zöld pázsit között. De mi köze lehet a kaméleonnak a politikához, amely egyben urak huncutsága is ? I A világot rengető magyar szocializ­mus sajátította ki a kaméleon termé­szetét. Arra a hírre, hogy feloszlat­ják a képviselőházat, a szocialisták parlamenti frakciója arra az állás­pontra helyezkedett, hogy passzivi­tásba megy abban az esetben, ha a polgári ellenzék is hajlandó magát a szocialista gondolkozás járszalag- jára bízni. A felhivás a politikai keringőre nem sikerült, sőt alapos kioktatásban íb volt részük a szocia­listáknak a polgári ellenzék oldaláról. Erre, mintha mi sem történt volna, gondoltak egyet, uj pártválasztmányt hívtak össze s azon már a késhegyig menő harcot jelentették be. Alig telt el a két határozat között negyven- nyolc óra s már egész más hang­nemben fújták a harci riadót a szo­cialista berkekben. A politikai kaméleon éppen úgy, mint az állatvilág kaméleonja, tetszés szerint és szükség szerint változtatja szinét, hangját és magatartását. Egy­szer mérges lesz és tüzet hány, más­kor madrigálokat suttog és gavottot táncol. Ha ezer és egy eset nem volna amellett s ha az elmúlt parla­menti ciklus alatt százszor és ezerszer be nem bizonyították volna, hogy a magyar szocialisták mai vezetői el­játszották kisded játékaikat, akkor ez a kettős hattyúdal jelenthetné azt az utat, amely a magyar szocializ­mus parlamenti csoportjának temetési menetét jelenti.' A magyar parlament — az átlag- európai parlament színvonalán állt, de a színvonal alatti részen mindig ott lehetett találni a szocialistákat és sohasem lehetett ott üdvözölni, ahol a hasznos, alkotó munka folyt: az európai kulturszinvonalon I Idegenből hazajött egyik vezérük is azért hagyta itt őket, mint Szent Pál az oláhokat, mert belátta azt, hogy a magyarországi szocializmus olyanok kezeiben van, akik csak önmagukat látják s betanult szólamai­kat harsogják, de soha sincsenek ott, ahová a kötelességük parancsolná: a dolgozó munkásság oldalán. Megmozdultak a politikai boszor­kánykonyhák s a nagy üstben főzik a választást. A magyar társadalom, Az Országos Központi Hitelszövet­kezet kötelékébe tartozó szövetkeze­tek folyó hó 27-én tartották Buda­pesten az OMGE nagytermében Beöthy László v. b. t. t. nyugalma­zott kereskedelmi miniszter elnök­lésével ez évi kongresszusukat. A kongresszuson dr Förster Aurél ál­dozott kegyeletes szavakkal Károlyi Sándor emlékezetének, születésének 100- ik és halálának 25 ik évfordu­lója alkalmával. Schandl Károly nagy ováció mellett üdvözölte Károlyi Sándornak a szö­vetkezetek érdekében vívott harcá- bani első leglelkesebb munkatársát dr Förster Aurélt 80-ik évének be­töltése alkalmából és köszönetét mondott neki magasszárnyalásu em­lékbeszédéért. Az üdvözlés után Schneider Já­nos, lapunk fősaedkes.zlj^ jArtoiL az OKH igazgatóságának felkérésére mintegy 25 percig tartó előadást a szövetkezetek üzletkörébe felveendő hetibetétes rendszerről, amely elő adást a kongresszus élénk tetszéssel fogadott. Schandl Károly az OKH vezérigazgatója és alelnöke bejelen­tette, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet julius hó 1 tői kezdve visBzleszámitolási kamatát mérsékli és nagyszabású előadást tartott, „A hitelszövetkezetek és az ország jö­vője0 címen, amelyet a kongresszus rendkívül nagy tetszéssel fogadott. Mindhárom nívós előadásért Beöthy László elnök tolmácsolta a kongresz- szus elismerését és köszönetét. Ezután megindultak az előadások­hoz való hozzászólalások. Kokovay János pápai prelátus gróf Károlyi Sándor emlékének áldozott és csatla­Mint lapunk más helyén közöltük, a bátaszéki hősök ünnepére örffy képviselő is odautazott. Az ünnepély után meglátogatta az olvasóköröket. Ez alkalommal öt helyre látogatott el és mindenütt a legteljesebb tiszte­lettel óz szeretettel vették őt körül a polgárság, iparosság és kereskedők. Dr örffy képviselő két fontos politikai nyilatkozatot tett ezúttal. Az egyik a borfogyasztási adó ügyében hangzott el. Itt a képviselő arról tájékoztatta a közönséget, hogy az egész fogyasztási adó eltör­lését nézz lehet kereesttthnazi, mert z fogyasztási adó a község jövedelmét képezi addig, amíg ezeket más adó átengedésével nem lehet pótolni. Ez adónem bevételétől nem lehet a községi kozott dr Förster Aurél emlékbessé- dében elmondottakhoz, Krúdy Ferenc országgyűlési képviselő Schandl Ká­roly előadásához szólott nagy elisme­réssel és azt fejtegette, hogy a szö­vetkezetek állíttassanak be a terme­lésbe és az értékesítés organizálásába. Kirschanek Ödön a szövetkezetek üzletrész tőkéjének megerősítéséről szólott, határozati javaslatot nyújtott be, hogy az állam az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet alaptőkéjét üz­letrészek jegyzésével növelje. László József, a Győri Szövetkezet elnöke, Schneider János előadásához szólott nagy elismeréssel és indítvá­nyozta, hogy az előadásban foglalta­kat a kongresszus tegye teljeB egé­szében magáévá. Dr Krüger Aladár a szövetkezet megerősítését hangoztatta és a szö­vetkezeti törvény reformját sürgette. Plész István felsőházi tag a szö­vetkezetek erejének fokozását tartotta szükségesnek. Lövik Kálmán, a Bonyhád és Vi­déke Szövetkezet igazgatója, a szö­vetkezeti nevelés szükségét hangoz­tatta lelkes szavakkal. Szoural Lajos a gyümölcs éB a csemegeszőlő termelése és értékesí­tése mozgalmánál a Tokajhegyalja ér­dekeire hívta fel a kongresszus figyel­mét, amely az einöklést időközben átvevő Schandl Károly lelkes szavai­val ért véget. A kongresszus után az Országos Központi Hitelszövetkezet tartotta meg 31. évi rendeB közgyűlését, amely alkalommal a megüresedett igazgatói állásra dr Pesthy Pál ny. minisztert választotta meg a közgyűlés lelkes | közfelkiáltással. háztartásokat megfosztani, ellen­ben tárgyalások folynak és rö­vid idő múlva eredmény is less oly irányban, hogy a törköly­bort egészen mentesítik az adó alól, a gazda szükségletét ké­pező borral együtt. A kereskedők kérdésére kijelen­tette, hogy belátja, hogy a vámsorom­pók felállítása a kereskedők érdeké­vel nem mindig találkozik, azonban be kell látni, hogy vannak más szem pontok is a vámok kérdésénél, igy például a hazai ipar fejlesztése és a gazdasági terményeinknek piac te­remtése. A kereskedők érdeke a föld- mívesek érdekével szoros kapcsolat­ban áll és ha sikerre vezetnek azok a tárgyalások, amelyek külföldi áüa- I mokkái folynak, akkor mezőgasda­sági terményeinknek sikerül piacot létesíteni és az ipari cikkek behoza­talánál is enyhülés fog beállni. A Népkör, Polgári Olvasókör, Ke­reskedők Egylete, Keresztény Munkás Egylet és Iparos Kör egyhangúlag a legszebb fogadtatásban részesítette képviselőjét. Mivel örffy képviselő a politikai életben elfoglalt fontos pozícióját min­denkor kerülete érdekeinek előrevite- lében igen erősen latba vetette, egész választókerülete a legerősebben ra­gaszkodik személyéhez és igy Báta- szék józan választói is egységesen állanak mellette, úgyhogy teljes ki­látástalan Bátaszéken még a gazda­sági nehézségekből származó általános elégületlenségre appellálva vele szem­ben a küzdelmet felvenni. bj. Iparosszékhóz aoatóünne- pály Tamásiban. Pünkösd másodnapján avatta fel a Tamási Általános Ipartestület nagy áldozatkészséggel létesített székházét. A gyönyörű ünnepségen, amelyen együtt érzett az iparossággal Tamási egész értelmisége, megjelent dr Dénes AkOB, a kerület képviselője is és ő mondotta az avató beszédet. Kívüle ott voltak még többek közt: dr Szabó Elemér főszolgabíró, Papp István plébános, Kálnai Béla főjegyző etb. Stockinger Rudolf ipartestületi el­nök megnyitója vezette be az ünne­pélyt, amelyen az elnök beszámolt a székház létesítésének történetéről, hálásan megemlékezve Deocz képvi­selő segítségéről, aki összeköttetései révén ötezer pengő államsegélyt esz­közölt ki az iparosssékház céljaira. Az ipartestületi elnök ezután felso­rolta a székház létesítése körül bűz- gólkodók érdemeit, majd dr Szabó Elemér szólalt fel. A főszolgabíró szép beszédben mél­tatta az iparos társadalom tagjainak érdemeit és ezek között az érdemek közt is azokat, amelyek az önzetlen­ség kimagasló jeleit viselik magukon. Stockinger Rudolf, a tamási ipartea- tttlet elnöke is azok közé a kiváló vezetőemberek közé tartozik — úgy­mond a főszolgabíró — akik önzet­lenül fáradoztak a közért, másokért. Est a munkát felsőbb helyen is nagyra értékelik és Búd János ke­reskedelmi miniszter ezért Jankó Ágoston főispán előterjesztésére leg­felsőbb elismerését fejezte ki Stockin- gernek. A kitüntető miniszteri okirat felolvasása után Stockinger elnök meghatottan mondott a kitüntetésért köszönetét. Dr Dencz Ákos képviselő mon­dotta el ezután gyönyörű avató beszé­dét, elismeréssel méltatva a tamási iparosok összetartó áldozatkészségét, mellyel a pompás saékházukat létre­hozták. A képviselő nagy tetsaéaael fogadott beszéde után Spettl Imre ipartestületi jegyző, Schatz Jóaaef tamási bíró és Deutsch József keres­kedő szólaltak fel, mig z záróbeszé­det Huth Ferenc, z Társaskör elnöke Egyes síén áré 14 fiiéra B Utász ék egységesen áll eddigi képviselője, dr örffy Imre mellett. a magyar vármegyékkel, városokkal és kösségekkel élén, nyílegyenesen halad a maga utján s szánalommal nés alá asokra a politikai kaméleo­nokra, akik akár polgári, akár mun-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom