Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-05-20 / 39. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 május 20. ASPIRINTAB LETTÁK rheumaHkus fájdalmaknál \ én meghűléseknél/ nisater intézett Szeksiárd esen kiváló iparosához, akinek 48 évea működésébe! a kiváló sikerek égési sorosata fűződik. Majd Papp Jóssef besiédére reflektálva megköszönte, hogy ai IPOSZ agy, ahogy az ország minden részében, itt, az ó ssillóvárosában is el mondotta róla, mit és mennyit dolgozott az iparosérdekek előmozditá- sára. Nekem —- agymond dr őrffy — régóta komoly kisipari programmom van és amit eddig tettem, az csak egy része ennek a programúinak. Ennek a programmnak a megvalósításában pedig az a politikai elgon» dőlés as irányitóm, hogy amit a magyar kisipar felvirágoztatásáért teszek, azt a föld* mivelő népért Is teszem, hiszen szent meggyőződésem, hogy a magyar kisipar sorsa elválaszthatatlan a magyar mezőgazdaság sorsától. Agrár progremmomat nem tekintettem ellentétesnek a kisipari érdekekkel és ez vezetett arra, hogy pártunkban megalakítsam a kisipari frakciót. Nem tudank ugyanis as orsság kisiparosságának a bajain segíteni, ba nem segítünk a magyar mezőgazdaság baján is, mert biss a magyar főldmivelóa és a magyar kisipar Ikertestvérek, amelyek vagy együtt mennek, vagy pedig együtt pusztulnak. Komoly kitartással kell tehát dől- gosni mindkettő megsegítésén, hogy a világgazdasági krízis, Trianon, a gyáripar őb a nagyipar által egyaránt elnyomott mezőgazdaság és kisipar megsegittessék, mert jaj annak a kormánynak, amely nem nyal a hóna alá az iparosnak és íöldmivesnek. Azután az iparosok központi szervezetének, a kisiparosok intézményes képviseletének a törvényhozás által leendő létesítéséről szólt dr őrffy Imre, majd elmondotta, hogy a Balatonfüreden tavaly tartott párt- gyűlés alkalmával vetette fel az eszmét, hogy az iparosssékházak annyira terhes kölosöneinek az Ügyét hosszúlejáratú o!c3Ó kölcsönnel rendezni kell. Ez a javaslata a minisztertanács által íb elfogadtatván, a szekszárdi és bátaszéki iparoBszékházak kérdésének fájó sebe is beheged. A kisipari hitel kérdését — úgymond őrffy — nem lehet jelszavakkal elintézni, mert a pénz önző és félvén a kisipar gyengeségétől, nem akar kockázatokat vállalva segítségre sietni. Itt az állam fog garanciavállalással a kisiparosság segítségére lenni és helyi szervei létesítésével nemcsak az eddigiekhez képest, de egyébként is óriási könnyítéseket fog tenni a késmüiparosok javára. Midőn njból rámatatott arra, hogy a kérelmek kiesskőzlése alkalmával mily nagy segítségére volt az ipar testületek egységes állásfoglalása, azt ajánlotta a gyűlés figyelmébe, hogy ne engedjék meghasadni a kisipari társadalom egységét, mert amely pillanatban az erők ssétforgácsolódnak, eredményeket felmutatni nem lehet. A. nagy tetszéssel fogadott igen hatásos beszéd után Debulay Imre Ipartestületi alelnök mondott köszönetét Jankó Ágoston főispánnak azért, mert őt a kereskedelmi miniszternek kitüntetésre előterjesztette. Ebben a helyi kisiparosság megbecsülését látván, a szekszárdi kézmüiparosság nevében is köszöni a személyével szemben magas helyről megnyilatkozott figyelmet. Jankó Ágoston főispán méltatta ezután Debulay érdemeit, kijelentvén, hogy Debulaynak hosszú évtizedeken keresztül végzett hazafias és tiszteletreméltó munkássága volt az a rugó, amely az ő javaslatát kiváltotta. Dr Zsígmond Ferenc iparbatósági biztos mondott ezután a szekszárdi ipartestület nevében köszönetét dr örffy Imrének azért, hogy az iparosságnak három nehéz problémáját, a képviseleti központ, a székházépitési kölcsönök konverziója és a kisipari hitel ügyét sikeresen megoldotta. Dr Dobsa László az IPOSZ igazgató mutatott azután reá részletesen arra az óriási munkára, amelyet dr örffy Imre éveken keresztül szívós kitartással végzett az egész magyar kézmüiparosság érdekében és amelynek eredményeit az IPOSZ itt ez alkalommal olyan nagy büszkeséggel jelenthette. Dr örffy országgyűlési képviselő fáradozásainak lehet köszönni — úgymond dr Dobsa —— hogy az állam a mai súlyos helyzetben Begitő kezét nyújtja a magyar kézmüiparosság felé és hogy Búd János kereskedelmi miniszter a kisipari kívánságok 80 százalékát honorálta. Majd bejelen tette, hogy nemsokára megjelenik a kontárrendelet, amely az iparosság rákfenéjét lesz hivatva kiirtani és egy év alatt megszűnnek azok a hatósági, községi szabó, cipész stb. üzemek, amelyek óriási károkat okoztak a legálisan dolgozó, tanult iparosoknak. Beszéde végén azt ajánlotta az egész megyéből összesereglett iparosoknak, hogy az elkövetkezendő választásoknál csak olyan egyénekre szavazzanak, akik eddig is szeretettel támo gatták az iparosság törekvéseit. A Népszövetség hétfőn megnyíló genfi ülésszaka előtt vasárnap az egész ország minden egyes városában, községében tiltakozó népgyüléseket rendeztek, amelyek mindegyikéből petícióval, kérvénnyel, sürgönnyel for dúltak a résztvevők a nemzetek szövetségéhez, és figyelmét felhívták a trianoni békeszerződés igazságtalanságaira és a revízió elkerülhetetlen szükségességére. Tolna vármegyének egy községe sem vonta ki magát ebből a kötelességszerü megmozdulásból, amely Szekszárdon volt a legimpozánsabb. Bodnár Istvánnak, az ismert Írónak, lapunk elnökének a vezetésével zajlott le a városháza udvarában ez a nagyszerű manifesztáció, amelyen minden társadalmi réteg képviselve volt. Vitéz Vendel István polgármester .nyitotta meg a népgyülést, rámutatva, hogy Magyarország minden nyomo r óságának, bajának kutforrása a trianoni békeparancs, amely nemzetünket elsorvadásra, gazdasági ále- tünket pusztulásra ítélte. Ma már a győzők is kezdik belátni, hogy jna- guknak íb károkat okoztak Trianonnal, meg kell tehát ragadni az alkalmat, hogy a gyilkos béke revideái- tassék. Felkérte ezután dr örffy Imrét, hogy méltassa a revízióé mozgalmat.'; Dr Uppay istváa az IPOSZ titkára, az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) révén az iparosságot ért sérelmeket ismertette és bejelentette, hogy az IPOSZ mozgalmat indított esen intézmény statáriális szigorúsága intézkedéseinek a kiküszöbölésére. Azt ajánlotta, hogy sérelmes intézkedések esetén az illető iparosok mindig kellő időben forduljanak az ipartestületekhes és az' IPOSZ hoz, ahonnan a jogorvoslatra vonatkozó helyes tanácsot megkapják. Majd a kisipari hitel decentralizációjának előmunkálatait ismertette aszal, hogy a tervezetben kontemplált hitel hároméves határidejét a kormány tiz évre fogja kiterjeszteni. FOredy Lajos mondott hosszabb beszédet, melyben a közterhek révén az iparosságra háruló bajokról szólt, példákkal illusztrálva az életben előfordult igazságtalanságokat. Jelentette egyúttal, hogy dr Úrffy Imre az Ipari termelésre nehezedő rendkívül súlyos kőzés szociális terhek enyhítésére memorandummal fordult a kormányhoz. Végül azt a kívánságát fejezte ki, hogy a forgalmi adó egyfázisú legyen és hogy az adótörvények a háború előtti mintára leegyszerüsittessenek, mert egyébként az iparostársadalom széles rétegeit a végpusztulástól megmenteni nem lehet. Dr Zsigmond Ferenc iparhatósági biztos szólalt fel ezután és javaslatára a körzeti közgyűlés táviratilag üdvözölte dr Búd János kereskedelmi minisztert, valamint dr Pesthy Pál ny. igazságügyminisztert. Megköszönte az IPOSZ vezetőségének fáradozásait és felvilágosító előadásait, amelyek azt a reményt keltik, hogy jobb idők következnek a hazafias magyar késmüiparosságra. Ezután az Iparos Dalárda, amely a gyűlés kezdetén a Magyar Hiszekegy et énekelte, a Hymnus-1 adta elő és ezzel a nagyszabású gyűlés véget ért. Dr örffy Imre országgyűlési képviselő mélyen megható szavakkal ecsetelte azt az évtizedes fájdalmat, érzést, amely a bennünket ért igazságtalanság folytán minden magyar ember lelkét eltölti. A sok keserűség között, amelyet belőlünk a töméntelen szenvedés kiváltott, leginkább az az érzés vál úrrá lelkűnkön, hogy tőlünk igazságtalanul elszakított testvéreink rabiga alatt szenvednek és szenvedéseik Bzinte végteleneknek látszottak. A legutóbbi hónapokban azonban, mint valami- égi hang, reményt kelt bennünk a világ megváltozódnak látszó ítélete, amely belátva a bennünket ért szörnyű igazságtalanságot, mindenfelé a revíziót emlegeti. > Ha az idegen országok és világrészek is foglalkoznak ezzel a mi ügyünkkel; —' úgymond őrffy —- annál inkább kell magunknak is minden eszközt megragadni, hogy a békeszerződés igazságtalanságai megszűnjenek. Nem a véres kardot akarjuk mi akciónk során kirántani, hanem a mi igazságunkat hirdető lángpailoBt mutatjuk csupán a világ lelkiismere tének. Végül felolvasta a határozati javaslatot, amely szériát a magyar nemzet minden fia revízióért kiált és á Népszövetségtől, mint arra illetékes tényezőtől várja a revízióhoz DEBULAY IMRE lakatosi par-üzlete, Szekszárd Alapítva 1855. — Telefon 135. Épületmunkák Vasszerkezetek Vízvezeték Csatornázás Takaréktüzhely Autogénhegesztés Tömegcikkek vezető ut sürgős megkeresését. A népgyülés lelkesedéssel tette magáévá a határozati javaslatot, amelyet magyar és francia szöveggel elküldték Genfbe a népszövetségnek. Az ülés végén vitéz Vendel István indítványára megválasztották a Revíziós Liga szekszárdi vezetőségét. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I —Virág Ferenc öt ive pécsi püspök. Május hó 19 én volt Virág Ferenc pécsi püspök intronizációjának ötéves évfordulója. Ebből az alkalomból Kiss Lajos apátplébános kedden reggel fél nyolc órakor a szekszárdi belvárosi plébániatemplomban ünnepi emlékmisét mondott, melyen vele együtt sokan kérték az Isten bőséges kegyelmét a szekszárdi plébánosból püspökké lett egyházfejedelem számára. — A főispán Budapesten. Jankó Ágoston főispán hivatalos ügyek intézésére kedden reggel Budapestre utazott. — Örffy Imre a K. A. N. Sz. dísz- tagja. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége a napokban tartott évi közgyűlésén disztagjává választotta azt a bárom országgyűlési képviselőt, akik a parlamentben i legnagyobb tevékenységet fejtették ki a köztisztviselők érdekében. A három képviselő egyike dr őrffy Imre, a szekszárdi kerület képviselője. — Az alispán Bogyiszlón. Száváid Oszkár alispán Morvay László vm. másodjegyző és László Aladár műszaki tanácsos kiséretében hétfőn Bogyiszlón volt, ahol ezen első hivatalos kiszállása alkalmával Lengyel József főjegyző és vitéz Bancze Sándor községi bíró az elöljáróság és népes küldöttség élén üdvözölték. Az alispán megszemlélte a Holt Dunán levő fahid állapotát, átvette a törvényhatósági uthállózatba felvett tolna—-bogyiszlói utat, valamint bejárta a vicinális utak közé sorozott szekszárd—bogyiszlói utat, amelyet akkor vesz át megyei kezelésbe, ha úgy a szekszárdi, mint a bogyiszlói határba eső rész jó karba hozatik. Az körülbelül három hét múlva fog megtörténni. — A Fejér- és Tolnamegyei H. É. Vasutak közgyűlése. Pénteken tartotta Budapesten a Fejér- és Tolnamegyei H. É. V. RT. közgyűlését, amelyen Száváid Oszkár alispán elnökölt. A közgyűlésen Szávits Miklós duna- pentelei földbirtokos azt az indítványt terjesztette elő, hogy a részvénytulajdonos vármegyék és községek érdekeinek a megóvására már most tétessenek meg a szükséges lépések az állam által fizetendő megváltási dij miként leendő felosztása tekintetében. A közgyűlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy e tekintetben fenntartja a részvényesek jogát az 1979. évre, amikor a megváltás esedékes. i A mostani közgyűlésen egyébként az Revíziós népsyülések Szekszárdim és a uármesyében. A
