Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-05-16 / 38. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 május 16. SINGER varrógépek rég bevált jó minőségben C Xedvetó fi tét isi feltételek SINGER VAflRÓGÍP rkszvAnytarsasao 8zek«zárd Nagyszálló Garay-tér 8. Booyhádon: Zárda-utca. Tolnán: Szekszárdi-utca 14. Dunaföldváron: Erzsébet-tér 6. szám. 49 liumi igazgató kössöntötte a megjelenteket, akik megtisstelték a dombóvári „Tarán“ cserkészcsapat zászló- szentelő Ünnepélyét. Az üdvözlés után vitéz Makray Lajos pápai kamarás, tolnai plébános, a tolnamegyei intésé bizottság elnöke megnyitotta a tolnamegyei cserkész- kerület közgyűlését és igen nagy hatást kiváltó hosszabb beszédben matatott rá a cserkészet jellemképsó hatására. A gyönyörű és mindenkit magával ragadó beszédet követően Faladi Ferenc szekszárdi reálgimn. tanár, tolnamegyei oserkéssfőtitkár matatta be jelentését, melyben öröm* mel kösölte, hogy a megyében emelkedett a cserkészcsapatok száma. A dr Igaz Béla pápai praelátus elnöklete alatt megtartott tisztajitáson a régi vezetőséget nagy lelkesedéssel njból megválasztották. Majd a pécsi cserkészkerület tartotta meg évi közgyűlését, amelynek első pontja vitéz Sséky Pál mindenre kiterjedő, nagy tetszéssel fogadott titkári jelentése volt, mire dr Vértesi Frigyes pécsi szemináriumi tanár, kerületi vezető tiszt nagy figyelem mel hallgatott beszédében arra matatott reá, bogy a cserkészeket örömre és öntudatra kell nevelni. A magyar cserkészet budapesti központja nevében dr Molnár Frigyes mondott a FftBIRM RRDIÓ • MIMDIG JÓ • FftBlftü RÁDIÓ FftBlrtM RftDIÓ • MINDIG ]Ó • FABIAíI RÁDIÓ FABIAN SÁNDOR dombóváriak szives vendéglátásáért köszönetét. Már egy órára járt az idő, amikor az ünnepség vendégei társasebédre gyűltek össze a Nemzeti Társaskör helyiségeiben, ahol a notabilitásokkal együtt a dombóvári értelmiség szine- java együtt volt. Pohárkössöntők — jó cserkészssokás szerint — nem hangzottak el. Az idegen cserkészek a vendéglátó családoknál voltak ebéden. Fél háromkor az összes cserkész- csapatok összegyűltek a reálgimnázium tornapályáján, ahol a dombóvári cserkész- és apródcsspat avató Ünnepsége folyt le lélekemelő külsőségek között. Est követően cserkészbemutatók, játékok és szavalatok voltak, a kerületi és a vármegyei csapatok bevonásával. Fél hatig tartott ez a szemet gyönyörködtető, szivet(Dunántúlon a legelső) “■ —► Telefon 139 lelket felvidító pompás mutatvány- sorosat, amelyben a legnagyobb meglepetést a nagymányoki csapat keltette bámulatos fegyelmezettségével és a nagyokat is megszégyenítő ügyességével. Ezután már a csapatok jórésze a pályaudvarra vonult, hogy hazautazzék és csak azok a csapatok maradtak ott az esti 8 órakor kezdődött közös tábortűzre, amelyek az éjjeli vonatokkal hamarosan haza tudtak utazni Dombóvárról, Mulasztást követnénk el, ha a sikeres rendezés érdekében fáradhatatlanul dolgozó Papp Gyula reálgimnáziumi tanár, dombóvári cserkész- parancsnok érdemes munkáé s&gát külön ki nem emelnénk. A szép zászló remek kézimunkája dr Riesz Józsefné • és öav. dr Simenszky Sándorné I ügyességét dicséri. Vlrft püspök o DomMi Legényegylet Jubileumán. Szerdán ünnepelte a Dombóvári Kát. Legényegylet a fényesen feldíszített Iparmozgóban fennállásának harmiccéves fordulóját zászlójának ujraáldásával kapcsolatban. Az ünnepélynek fényt kölcsönzött, hogy azon jelen volt Virág Ferenc pécsi megyéspüspök is, akit megjelenése alkalmával Tóth Ilike köszöntött, remek virágcsokrot nyújtván át a fő- pásztornak. A díszközgyűlést Ivanioh Antal m. kir. kormánytanácsos, az egylet világi elnöke szép szavakkal nyitotta meg, majd dr Piukovich Sándor egyleti titkár a harmincéves múltat ismertette. Miután Ivanich Antalné a zászló- anya szalagot helyezett el a zászlóra, Hábel Vince ügyvezető elnök felkérte a megyéspűapököt, hogy a zászlót megáldja. A megyéspüspök beszédében kiemelte, hogy szívesen jött erre az ünnepségre, mert a legényegyleteknek működése előtte rokonszenves. Itt tanulja meg az ifjúság Kolping szellemében a vallásosságot, hazsszeretetet, menten minden erkölcsrontó gondolattól. Isten áldását kérte az egylet működésére. Az ifjak nevében Vrblyancsevics Ferenc tett fogadalmat a zászlóra, majd a díszközgyűlés a világi elnök zárÓBzavaival véget ért. Utána az egylet műkedvelői gárdája Csite „Leánycsel“ című népszínművét mutatta be nagy sikerrel. Kiváltak Puszpán Kató, Varga Mariska, Gelencsér Mariska, Eperi Karolin, Kalmár Mariska, Nagy Lajos, Főbusz József, Vig János, Vrblyancsevics Ferenc, Scbäffer János és Schäffer Pál. J Az énekszámokat Marton Kálmánná I kisérte zongorán, a rendezés pedig I Hábel Vince ügyvezető érdeme. rsi-Lfalitéiia tőcserép dán bős meszel vagontételekben és kisebb mennyiségben is legolcsóbb árban kapható GAUZER JANOS méazégetS és téglagyáriban BátaszóV, a vasútállomás mellett. 358 Telefon 24. A Szekszárdi Rám. Kát Óvoda közgyűlése. A Szekszárdi Rém. Kát. Kisded- óvót és Gyermekmenhelyet Fenntartó Egyesület folyó hó 12-én délután tartotta szokásos évi közgyűlését, amelyet választmányi ülés előzött meg. Özv. báró Schell Józsefné az egyesület elnöke vezette a közgyűlést, amelyen ott láttuk társadalmunk előkelőségeit is. Ozv. báró Schell Józsefné szép beszédben üdvözölte a megjelenteket és a közgyűlést megnyitva rámutatott arra, hogy ezekben a nehéz időkben a közintézmények életére is bénitólag hat a már mindenki által ismert gazdasági krízis. A magánélet küadelmessége mind több anyagi erőt, mind több munkát igényel azoktól is, akik azelőtt könnyűszerrel, megerőltetés nélkül támogatták a jótékony egyleteket. — A szekszárdi óvoda is nehéz helyzettel küzd — úgymond báré Schell Józsefné — és éppen ezért nagy hálával kell megköszönni dr Gaál Dezsőné alelnök- nőnek semmitől vissza nem riadó, szinte emberfeletti fáradozásait, amelyek minden nehézséget elhárítva, biztositották az anyagi sikert. Köszönet illeti Pigoiczky Ferenc gondnokot is, aki ezekben a nehéz időkben dr Gaál Dezsőné vei együtt képes volt arra az önfeláldozó munkára, amelynek eredményei mindenki elismerését kivívták. Majd az óvodát j gondozó apácák önfeláldozását kö- I szűnve kérte özv. báró Schell Jómagyar kormány eszközölje ki, miszerint az előbbi engedélyezze a lengyel gyümölcsbornak a magyar borral való keverését, ami jelenleg tiltva van, mert igazi jó bort csak esen keverés után lehet kapni. Amidőn látta, hogy kiállításunk sikere napról- napra emelkedik és az előbbi kecsegtető ajánlatát pedig nem tudjak kellőképpen méltányolni, jött hossám aszal a kéréssel, hogy a kalocsai érsekség miseborainak képviseletét szerezzem meg részére. Ebhez sem mutattam nagy hajlandóságot. A kezdő siker ellenére sem ssabad azt hinni, hogy Lengyelország ma az a Kánaán, amely a rossz gazdasági helyzetében borkriaisünket meg fogja oldani. Cé'unk kizárólag az volt, hogy a mai helyzettel szakítsunk és borkivitelünket Lengyelországba egészséges alapra fektessük. Ez z vállalkozásunk sikerült is, de a további kiépítése Lengyelorsiág gazdasági helyzetének javulásától és borkivitelünk helyes megszervezésétől függ. Lássuk azonban, hogy a magyar érdekeltség részéről mi történt. A magyar borexportőröket a jelenlegi helyzetért okolni nem lehet. Senki sem várhatja el egyiktől sem, hogy a lengyel borkereskedők álláspontjával szembehelyezkedjék, örülniük kellett, hogy az utolsó évek nehéz gazdasági viszonyai között a lengyel vevőjénél bármilyen kis quantum bort is elhelyezhetett és dicséretet érdemel, hogy vállalta és sok esetben viselte is a kockázatot. Egy magyar termelőnek sem lehet érdeke, hogy ezek a magyar borexportőrök a jövőben a lengyel piacról kiszoruljanak, sőt meg vagyunk róla győződve, hogy propagandánk főképpen az ő érdeküket szolgálja. A magyar termelőknek ez volt tulajdonképpen az első komoly külföldi szereplésük. Mint mindenkinek, úgy nekik is át kell esni a gyermekbetegségen. A figyelembe jöhető tényezőktől, midőn az egész magyar borexport érdekében fejtettünk ki propagandát, amely nagy anyagi áldozatokat követelt, nem részesültünk megfelelő támogatásban. A rendelkezésünkre bo osátott néhány ezer pengőn felül a szükséges anyagi eszközöket nap nap után hihetetlen felesleges energia- poosékolással a helyszínen történt eladásból voltunk kénytelenek fedezni. A lengyel kormány, a lengyel hatóságok és Drozdowski Henrik a varsói Lengyel—Magyar Kamara igazgatójának jóindulata és támogatása tette lehetővé, hogy mindezek ellenére a kiállítás sikeresen volt befejezhető. Nem mulaszthatom el, hogy báró Waldbott Kelemen, a bortanács elnökének kinti szerepéről meg ne emlékezzem. Elsőrangú, tartalmas előadásával már a kiállítás megnyitásán feltűnt. A további napokon fáradhatatlanul tevékenykedett, látogatások, meghívások eszközlésével, értekezleteken való részvételével, hogy nemcsak Tokajhegyaljá- nak, de az egész magyar borexportnak hasznos szolgálatot tehessen. Emez eredményes önzetlen tevékenységéért a magyar bortermelők elismerését és háláját érdemelte ki. A magyar borérdekeltségeknek a további feladata, hogy az elért eredmény biztosítása és kiépitése érdekében a lengyel piacon a magyar borexportot figyelemmel kísérje ób ellen- őrisze. A fenti általános megjegyzések után, mint ssekszárd hegyvidéki kórtermeié, a nemes kadárkánkat illetőleg a következőket tartom szükségesnek megjegyezni. A Szekszárdborvidéki Pince- szövetkezet nyilvános dicséretet érdemel. A kiállításon az ország különböző borvidékeiről résztvevők egy helyről, egy időben kapták boraik utbainditásához az utasítást. A Szekszárdi Pinceszövetkezet indította z waggónt elsőnek útnak és ez az egy waggón érkezett kellő időben Varsóba. A borok kifogástalan minőségűek voltak, a hosszú ut által semmit sem ssenvedtek és a kiállítás első napján a kiállításon résstvebettek. A varsói publikum előtt e fajta vörös bor teljesen ismeretlen volt és annyira megkedvelte, hogy ennek a bornak Lengyelországban piac teremthető. Semmi sem természetesebb, hogy as exportálható mennyiség-— mint tfent említettem — ennél a bornál is a lengyel gazdasági viszonyoktól fog függni. E tapasztalatok után ón a magam részéről a Pinoesiövetkezet ügyét teljesen msgamévá tettem s a legegészségesebb megoldásnak azt tartom, ha a szekszárdi nemes-kádár- kánk exportja Lengyelországba egységesen a Pinceszövetkezet utján történik. Erzsébet Királyné Szállé Budapest Egyefejn-ufca 5, ~ (H Belváros központjában) 60 érő a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kivéházbin cigányzene. Az Erzsébetpinee a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Lejzfölttott l 35 .....Szabii Imre, tulajdonos.
