Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-05-16 / 38. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 május 16. SINGER varrógépek rég bevált jó minőségben C Xedvetó fi tét isi feltételek SINGER VAflRÓGÍP rkszvAnytarsasao 8zek«zárd Nagyszálló Garay-tér 8. Booyhádon: Zárda-utca. Tolnán: Szekszárdi-utca 14. Dunaföldváron: Erzsébet-tér 6. szám. 49 liumi igazgató kössöntötte a meg­jelenteket, akik megtisstelték a dombó­vári „Tarán“ cserkészcsapat zászló- szentelő Ünnepélyét. Az üdvözlés után vitéz Makray Lajos pápai kamarás, tolnai plébános, a tolnamegyei intésé bizottság elnöke megnyitotta a tolnamegyei cserkész- kerület közgyűlését és igen nagy hatást kiváltó hosszabb beszédben matatott rá a cserkészet jellemképsó hatására. A gyönyörű és mindenkit magával ragadó beszédet követően Faladi Ferenc szekszárdi reálgimn. tanár, tolnamegyei oserkéssfőtitkár matatta be jelentését, melyben öröm* mel kösölte, hogy a megyében emel­kedett a cserkészcsapatok száma. A dr Igaz Béla pápai praelátus elnök­lete alatt megtartott tisztajitáson a régi vezetőséget nagy lelkesedéssel njból megválasztották. Majd a pécsi cserkészkerület tar­totta meg évi közgyűlését, amelynek első pontja vitéz Sséky Pál mindenre kiterjedő, nagy tetszéssel fogadott titkári jelentése volt, mire dr Vértesi Frigyes pécsi szemináriumi tanár, kerületi vezető tiszt nagy figyelem mel hallgatott beszédében arra mata­tott reá, bogy a cserkészeket örömre és öntudatra kell nevelni. A magyar cserkészet budapesti központja nevé­ben dr Molnár Frigyes mondott a FftBIRM RRDIÓ • MIMDIG JÓ • FftBlftü RÁDIÓ FftBlrtM RftDIÓ • MINDIG ]Ó • FABIAíI RÁDIÓ FABIAN SÁNDOR dombóváriak szives vendéglátásáért köszönetét. Már egy órára járt az idő, amikor az ünnepség vendégei társasebédre gyűltek össze a Nemzeti Társaskör helyiségeiben, ahol a notabilitásokkal együtt a dombóvári értelmiség szine- java együtt volt. Pohárkössöntők — jó cserkészssokás szerint — nem hangzottak el. Az idegen cserkészek a vendéglátó családoknál voltak ebéden. Fél háromkor az összes cserkész- csapatok összegyűltek a reálgimná­zium tornapályáján, ahol a dombóvári cserkész- és apródcsspat avató Ün­nepsége folyt le lélekemelő külsősé­gek között. Est követően cserkész­bemutatók, játékok és szavalatok vol­tak, a kerületi és a vármegyei csa­patok bevonásával. Fél hatig tartott ez a szemet gyönyörködtető, szivet­(Dunántúlon a legelső) “■ —► Telefon 139 lelket felvidító pompás mutatvány- sorosat, amelyben a legnagyobb meg­lepetést a nagymányoki csapat kel­tette bámulatos fegyelmezettségével és a nagyokat is megszégyenítő ügyességével. Ezután már a csapatok jórésze a pályaudvarra vonult, hogy hazautaz­zék és csak azok a csapatok marad­tak ott az esti 8 órakor kezdődött közös tábortűzre, amelyek az éjjeli vonatokkal hamarosan haza tudtak utazni Dombóvárról, Mulasztást követnénk el, ha a si­keres rendezés érdekében fáradhatat­lanul dolgozó Papp Gyula reálgim­náziumi tanár, dombóvári cserkész- parancsnok érdemes munkáé s&gát kü­lön ki nem emelnénk. A szép zászló remek kézimunkája dr Riesz Józsefné • és öav. dr Simenszky Sándorné I ügyességét dicséri. Vlrft püspök o DomMi Legényegylet Jubileumán. Szerdán ünnepelte a Dombóvári Kát. Legényegylet a fényesen fel­díszített Iparmozgóban fennállásának harmiccéves fordulóját zászlójának ujraáldásával kapcsolatban. Az ün­nepélynek fényt kölcsönzött, hogy azon jelen volt Virág Ferenc pécsi megyéspüspök is, akit megjelenése alkalmával Tóth Ilike köszöntött, re­mek virágcsokrot nyújtván át a fő- pásztornak. A díszközgyűlést Ivanioh Antal m. kir. kormánytanácsos, az egylet világi elnöke szép szavakkal nyitotta meg, majd dr Piukovich Sándor egyleti titkár a harmincéves múltat ismer­tette. Miután Ivanich Antalné a zászló- anya szalagot helyezett el a zászlóra, Hábel Vince ügyvezető elnök fel­kérte a megyéspűapököt, hogy a zászlót megáldja. A megyéspüspök beszédében kiemelte, hogy szívesen jött erre az ünnepségre, mert a le­gényegyleteknek működése előtte ro­konszenves. Itt tanulja meg az ifjú­ság Kolping szellemében a vallásossá­got, hazsszeretetet, menten minden erkölcsrontó gondolattól. Isten áldá­sát kérte az egylet működésére. Az ifjak nevében Vrblyancsevics Ferenc tett fogadalmat a zászlóra, majd a díszközgyűlés a világi elnök zárÓBzavaival véget ért. Utána az egylet műkedvelői gárdája Csite „Leánycsel“ című népszínművét mu­tatta be nagy sikerrel. Kiváltak Puszpán Kató, Varga Mariska, Gelen­csér Mariska, Eperi Karolin, Kalmár Mariska, Nagy Lajos, Főbusz Jó­zsef, Vig János, Vrblyancsevics Fe­renc, Scbäffer János és Schäffer Pál. J Az énekszámokat Marton Kálmánná I kisérte zongorán, a rendezés pedig I Hábel Vince ügyvezető érdeme. rsi-Lfalitéiia tőcserép dán bős meszel vagontételekben és kisebb mennyiségben is legolcsóbb árban kapható GAUZER JANOS méazégetS és téglagyáriban BátaszóV, a vasútállomás mellett. 358 Telefon 24. A Szekszárdi Rám. Kát Óvoda közgyűlése. A Szekszárdi Rém. Kát. Kisded- óvót és Gyermekmenhelyet Fenntartó Egyesület folyó hó 12-én délután tar­totta szokásos évi közgyűlését, ame­lyet választmányi ülés előzött meg. Özv. báró Schell Józsefné az egye­sület elnöke vezette a közgyűlést, amelyen ott láttuk társadalmunk elő­kelőségeit is. Ozv. báró Schell Józsefné szép beszédben üdvözölte a megjelenteket és a közgyűlést megnyitva rámuta­tott arra, hogy ezekben a nehéz időkben a közintézmények életére is bénitólag hat a már mindenki által ismert gazdasági krízis. A magán­élet küadelmessége mind több anyagi erőt, mind több munkát igényel azok­tól is, akik azelőtt könnyűszerrel, megerőltetés nélkül támogatták a jó­tékony egyleteket. — A szekszárdi óvoda is nehéz helyzettel küzd — úgymond báré Schell Józsefné — és éppen ezért nagy hálával kell meg­köszönni dr Gaál Dezsőné alelnök- nőnek semmitől vissza nem riadó, szinte emberfeletti fáradozásait, ame­lyek minden nehézséget elhárítva, biztositották az anyagi sikert. Kö­szönet illeti Pigoiczky Ferenc gond­nokot is, aki ezekben a nehéz idők­ben dr Gaál Dezsőné vei együtt ké­pes volt arra az önfeláldozó mun­kára, amelynek eredményei mindenki elismerését kivívták. Majd az óvodát j gondozó apácák önfeláldozását kö- I szűnve kérte özv. báró Schell Jó­magyar kormány eszközölje ki, mi­szerint az előbbi engedélyezze a len­gyel gyümölcsbornak a magyar bor­ral való keverését, ami jelenleg tiltva van, mert igazi jó bort csak esen keverés után lehet kapni. Amidőn látta, hogy kiállításunk sikere napról- napra emelkedik és az előbbi kecseg­tető ajánlatát pedig nem tudjak kel­lőképpen méltányolni, jött hossám aszal a kéréssel, hogy a kalocsai ér­sekség miseborainak képviseletét sze­rezzem meg részére. Ebhez sem mu­tattam nagy hajlandóságot. A kezdő siker ellenére sem ssabad azt hinni, hogy Lengyelország ma az a Kánaán, amely a rossz gazdasági helyzetében borkriaisünket meg fogja oldani. Cé'unk kizárólag az volt, hogy a mai helyzettel szakítsunk és borkivitelünket Lengyelországba egészséges alapra fektessük. Ez z vál­lalkozásunk sikerült is, de a további kiépítése Lengyelorsiág gazdasági helyzetének javulásától és borkivite­lünk helyes megszervezésétől függ. Lássuk azonban, hogy a magyar érdekeltség részéről mi történt. A magyar borexportőröket a jelenlegi helyzetért okolni nem lehet. Senki sem várhatja el egyiktől sem, hogy a lengyel borkereskedők álláspont­jával szembehelyezkedjék, örülniük kellett, hogy az utolsó évek nehéz gazdasági viszonyai között a lengyel vevőjénél bármilyen kis quantum bort is elhelyezhetett és dicséretet érdemel, hogy vállalta és sok esetben viselte is a kockázatot. Egy magyar termelőnek sem lehet érdeke, hogy ezek a magyar borexportőrök a jö­vőben a lengyel piacról kiszorulja­nak, sőt meg vagyunk róla győ­ződve, hogy propagandánk főképpen az ő érdeküket szolgálja. A magyar termelőknek ez volt tulajdonképpen az első komoly külföldi szereplésük. Mint mindenkinek, úgy nekik is át kell esni a gyermekbetegségen. A figyelembe jöhető tényezőktől, midőn az egész magyar borexport érdekében fejtettünk ki propagandát, amely nagy anyagi áldozatokat kö­vetelt, nem részesültünk megfelelő tá­mogatásban. A rendelkezésünkre bo osátott néhány ezer pengőn felül a szükséges anyagi eszközöket nap nap után hihetetlen felesleges energia- poosékolással a helyszínen történt el­adásból voltunk kénytelenek fedezni. A lengyel kormány, a lengyel ható­ságok és Drozdowski Henrik a varsói Lengyel—Magyar Kamara igazgatójának jóindulata és támoga­tása tette lehetővé, hogy mindezek ellenére a kiállítás sikeresen volt befejezhető. Nem mulaszthatom el, hogy báró Waldbott Kelemen, a bor­tanács elnökének kinti szerepéről meg ne emlékezzem. Elsőrangú, tar­talmas előadásával már a kiállítás megnyitásán feltűnt. A további na­pokon fáradhatatlanul tevékenyke­dett, látogatások, meghívások eszköz­lésével, értekezleteken való részvéte­lével, hogy nemcsak Tokajhegyaljá- nak, de az egész magyar borexport­nak hasznos szolgálatot tehessen. Emez eredményes önzetlen tevékeny­ségéért a magyar bortermelők el­ismerését és háláját érdemelte ki. A magyar borérdekeltségeknek a további feladata, hogy az elért ered­mény biztosítása és kiépitése érdeké­ben a lengyel piacon a magyar bor­exportot figyelemmel kísérje ób ellen- őrisze. A fenti általános megjegyzések után, mint ssekszárd hegyvidéki kórtermeié, a nemes kadárkánkat illetőleg a kö­vetkezőket tartom szükségesnek meg­jegyezni. A Szekszárdborvidéki Pince- szövetkezet nyilvános dicséretet ér­demel. A kiállításon az ország kü­lönböző borvidékeiről résztvevők egy helyről, egy időben kapták boraik utbainditásához az utasítást. A Szek­szárdi Pinceszövetkezet indította z waggónt elsőnek útnak és ez az egy waggón érkezett kellő időben Varsóba. A borok kifogástalan minőségűek voltak, a hosszú ut által semmit sem ssenvedtek és a kiállítás első napján a kiállításon résstvebettek. A varsói publikum előtt e fajta vörös bor tel­jesen ismeretlen volt és annyira meg­kedvelte, hogy ennek a bornak Lengyelországban piac teremthető. Semmi sem természetesebb, hogy as exportálható mennyiség-— mint tfent említettem — ennél a bornál is a lengyel gazdasági viszonyoktól fog függni. E tapasztalatok után ón a magam részéről a Pinoesiövetkezet ügyét teljesen msgamévá tettem s a legegészségesebb megoldásnak azt tartom, ha a szekszárdi nemes-kádár- kánk exportja Lengyelországba egy­ségesen a Pinceszövetkezet utján tör­ténik. Erzsébet Királyné Szállé Budapest Egyefejn-ufca 5, ~ (H Belváros központjában) 60 érő a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kivéházbin cigányzene. Az Erzsébetpinee a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Lejzfölttott l 35 .....Szabii Imre, tulajdonos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom