Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-05-13 / 37. szám

XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 május 13. 37. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre-----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. FSszerk esztO: SCHNEIDER JANOS. | Felelős szerkesztő: BLAZSIK FERENC A lap megjelenik minden as.rdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illet5 közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Revíziót! Május 17 o nevezetes dátuma lesz a világnak: e napon világszerte meg­mozdulnak az elnyomottak, a jog- fesztottak, a megsanyargatottak, hogy felemeljék tiltakozó szavukat minden szenvedésük kutforrása, az esztelen és a legelemibb igazságot is meg- csúfoló békediktátumok ellen. Ám nemcsak a legyőzött országok népei, a magyarok, osztrákok, németek, bol­gárok és törökök fognak a revízió mellett tüntető gyűléseket tartani, de a semleges Hollandia és hajdani ellen­feleink, Olaszország és Amerika népei is követelni fogják a békeszerződések megváltoztatását. Impozáns tüntetés leBZ ez, méltó Bágos, de keményszavu apelláció a világ lelkiismeretéhez, demonstrációja annak a hatalmas erőnek, amely a reviziót követelő népek hatalmas tá­borában rejlik. Vannak e táborban olyan népek, amelyeket a saját szen­vedéseik elviselhetetlensége állított oda tántorithatatlanul a revíziós zászló mellé, vannak azonban olyanok is, akiket csupán a vérlázitó igazság­talanságok fölötti felháborodás, a be csület és a jobb belátás tett revízió- nistákká. De a szenvedők csapatában is minket, magyarokat illet a szomorú elsőbbség, miénk a zászlóhordozó szerepe, mert ugyan melyik nemzetre sújtott le olyan kegyetlen erővel a győzők zsarnoki és cinikus ítélete, mint a hazájának kétharmadától meg­fosztott magyarra. Trianon halálos ítélet volt a magyar nemzetre, legalább is annak szánták a győztesek és ha ma ennek ellenére is élünk és elevenen hordozzuk halá­los sebeinket, ez nem az ő érdemük, egyedül csak a mienk, a magyarságé, mely a maga hallatlan erkölcsi és kulturális erejével, a maga megtör­hetetlen vitalitásával száz halált is diadalmasan túlélt. De minden szen­vedésnek, minden igazságtalanságnak véget kell vetni egyszer. És valami­kor minden türelemnek is vége sza­kad. A magyar nép élni akar és nem hajlandó a benne rejlő mérhetetlen értékeket és energiákat mindörökre pusztán a létért való küzdelemre, éle­tének nyomorúságos eltengetésére for- ditani, A győzelmi dölyfök hatalmi tébolyában megrészegült győztesek tévednek, ha azt hiszik, hogy a szu­ronyok erejével jól tudnak lakatni egy 13 milliós jólétből koldusbotra juttatott népet és hogy bármi hatalmi erővel is a magyar ajkakra tudják forrasztani a mindharsányabb jajszót, amely nem siránkozó jajongás, hanem Önérzetes és elszánt tiltakozás * rájt» elkövetett égbekiáltó igazságtalansá­gok ellen. És ennek a tiltakozó jaj- szónak mindnagyobb visszhangja tá­madt szerte a világon, immár min 4enfelé — érdekeltek és érdektelenek között — felharsan a követelés : igaz­ságot az igazságtalanul meggyötör­töknek és mindenekelőtt igazságot a legmeggyötörtebbnek, — igazságot Magyarországnak. Ezt a követelést immár nemcsak az igazságérzés diktálja, hanem a józan ész, az önérdek is, a világ önérdeke, mert . Európa virágzó fo- gyasztóterületeinek a szisztematikus elpusztítása az egész világ pénzügyi csődjéhez és gazdasági leromlásához vezetett. KurusBlók százai állják körül a lázaktól gyötört Európa betegágyát, javasasszonyi bölcsességgel, szentelt- vizzel gyógyitgatva a halálos beteget, akit pedig csak egyféleképpen lehet: haladéktalanul kiirtani halódó testé­ből minden betegsége okozóját, szét- tépni azokat a papirosszerződéseket, amelyekben akkor, amikor bennük Magyarország halálos ítéletét akarták megfogalmazni, az egész világra hoz­tak öntudatlanul halálos ítéletet. — Helyre kell állítani Európa mester­ségesen megzavart vérkeringését, meg­élhetést kell biztosítani mindenkinek a nap alatt, ezt pedig csak úgy lehet, ha revízió alá veszik Európa sorsá­nak irányitói, igazságtól és bölcses­ségtől vezéreltetve, azokat a rossz­indulatú, hazugságokon felépülő fatális tévedéseiket, amelyekre csak az el­vakult kapiBisdg és a boBSzuszomj vezethette őket. A magyar társadalomhoz fordulunk, az egész magyar társadalomhoz, hogy impozáns egységben tüntessen méltó- ságoB, de egységes erejének megnyil­vánulásában döbbenetes tüntetéssel a revízió mellett, hiszen ha van szent cél, amelynek óhajtásában, amelynek követelésében egybeforrt az egész magyar nemzet, a trianoni szerződés revíziója az. Földműves, munkás, ipa­ros, kereskedő egyformán hordóssá a trianoni átok keresztjét, bajtárs a szenvedésben és bajtárs a harcban, amely Trianon megdöntésére irányul. Csüggedétlen harc ez a végső győ­zelemig, harc ez békés fegyverekkel, a világbéke érdekében, de elszánt, kemény harc életért-halálért. Magyarok! Legyen a tüntetéstek méltó ahhoz a dicső nemzethez, amely­nek fiai vagytok. Álljatok imádságos lélekkel a revíziót követelők soraiba, hogy ez a tüntetés a maga grandió- I zitáBában dokumentálja a világ előtt j a magyarság elszánt akaratát, amely- ; lyel megalkuvást nem ismerőn köve- I teli a reviziót. rendnek mindig biztos őrei legyenek. Száváid Oszkár alispán azt fejte­gette, hogy a vitézek nagy tettei az a varázserő, amely büszkévé tesz bennünket a magyar névre és amely a vitézekéhez hasonló tettekre ser­kenti a magyar ifjúságot. Abban a reményben köszöntő a vármegye ne­vében a vitézi rendet, hogy a nem­zeti gondolat az egész országot egy- gyé forrasztja. Vitéz dr Balogh Gábor a vitézi rend központi ügyésze köszönte meg az üdvözléseket és beszédében töb­bek közt a következőket mondotta: A vitézi rend nemcsak a háborús érdemeket megjutalmazó intézmény, hanem fontos, nélkülözhetetlen nem­zetvédelmi szerv, amelynek munkás­sága az ország talpraállitására irá­nyuló épitő munkában igen fontos szerepet vitt tízéves múltjával és még fokozottabb fontosságú szerep vár reá a jövő nagy küzdelmeiben. A ve­szélyek ideje ugyanis még nem múlt el és nemcsak a népek gyűlölködése nem szűnt meg, de a vörös rém is lesben áll és várja a pillanatot, hogy mikor csapjon le a polgári társada­lomra. A polgári társadalmi rend és nemzeti jövő azonban a vitézi rend hatalmas szervezetének munkájára mindenkor bizton számíthat. A tolnamegyel vitézek lubllárls gyűlése. Vitéz Tihanyi székhapiiány ünneplése. . Impozáns külsőségek között tar­totta Tolna vármegye Vitézi Széke a vármegyeháza nagytermében tiz éves jubileumát. Az ünnepély kettős volt, mert az évforduló egyúttal vitéz Tihanyi Szilárd székkapitány hivatali működésének is jubileuma. Erre az alkalomra a vármegye négyszáz vi­téze közül háromszázötvenen jelentek meg és a nevezetes eseményre Szek- szárdra érkezett Igmándy-Hegyessy Géza testőrezredes, a vitézek törzs- kapitánya, valamint dr Balogh Gá­bor ügyvéd a vitézi rend központi ügyésze is. Az ünnepélyen réBztvett Jankó Ágoston főispán, Száváid Osz­kár alispán, dr Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyző, vitéz Vendel 1st ván polgármester és ott láttuk a vá­ros és a megye érdeklődő közönsége élén a felekezetek lelkészeit is. Vitéz Makray Ferenc felszólalásá­val kezdődött az értekezlet, ű ugyanis, mint a központi járási vitézek had nagya üdvözölte a jubiláló székkapi- tányt, akinek művészi kivitelű albu­mot nyújtott át. Ez az album a me­gyebeli vitézek jókívánságait fog­lalja magában. Vitéz Makray Ferenc elmondta, hogy a tolnamegyei vitézi famiiia ünnepli a családfőt, aki tiz Óv előtt emberfeletti energiával, lelke minden fényes képességével küzdött azon, hogy a vitézi intézményt ebben a megyében naggyá tegye. Vitéz Tihanyi Szilárd könnyekig meghatva mondott köszönetét a vá­ratlan meglepetésért és közvetlen sza­vakkal ígérte, hogy mig Isten jósága erőt ad neki a kötelessógteljesitésre, mindig a vitézi rend naggyátételén fog dolgozni. Ezután üdvözölve a megjelenteket, beszámolót tartott a mult év eseményeiről. Megemlékezett a kormányzó működéséről, akit ja­vaslatára az értekezlet táviratilag üd­vözölt, majd visszapillantást vetett a vitézi rend megalakítása előtti időkre és rámutatott azokra az érdemekre, amelyeket vitéz Horthy Miklós kor­mányzó és Bethlen István miniszter- elnök szereztek maguknak az ország újjáépítése és a vitézi rend megszi­lárdítása körül. Lendületes szavak­kal ismertette a tízéves nehéz munka egy egy állomását és köszönetét mondva a vitézi rend funkcionáriusai­nak és tagjainak, további nemzet- mentő munkára buzdította vitéz baj- társait. Ugyanakkor átadta a vitézi rend dicsérő és elismerő okiratát a következőknek : vitéz Tánczos Gyula, vitéz Tóth Márton, vitéz Makray Fe­renc, vitéz Mádi Kovács Imre, vitéz Sölle József, vitéz Hargittay Károly, vitéz Márky Henrik, vitéz Székely Sándor, vitéz Gáthy Ferenc, vitéz Komlóéi József, vitéz Butka Ferenc, vitéz Balaskó József, vitéz Dávid Já­nos , vitéz Hajpál János, vitéz Vida István, vitéz Helmeczi Miklós, vitéz Nagy István, vitéz Váradi József, vitéz Csont Péter. Jankó Ágoston főispán üdvözölte ezután meleg szívvel és meleg sza­vakkal a vármegye jubiláló vitézeit, akik sokszorosan bebizonyították, ■ hogy hivatottak Horthy kormányzó j nemes elgondolásának valóraváltá- aára, hogy ekképpen a társadalmi Dr Balogh beszéde után vitéz Tihanyi Szilárd megköszönte a kö­zönség érdeklődését és az Üdvözlése­ket, majd a nyilvános ülést berekesz­tette, hogy megkezdődjék a vitézi szék zárt ülése, melyen a vitézek a saját dolgaikat tárgyalták a nyilvá­nosság kizárásával. Az értekezlet után a vitézek kato­nás rendben vonultak a hősök emlék- szobra elé, ahol vitéz Makray Lajos pápai kamarás, tolnai plébános re­mekbe szabott beszédében többek között a következőket mondotta: — Ez a szobor szimbólum! Nem­csak annak a grandiózus kriptának a szimbóluma, amelynek fülkéiben szerte a világon milliók pihennek, hanem annak a szellemnek, amely innen és szüntelen innen árad 1 Ez a szellem Istentől sarjadó és Istenbe kapcsoló szellem 1 A hősies erőkifej­tés örök erőforrása. A történelem szelleme! Tanít és bátorít 1 A szoli­daritás szelleme. Összekovácsol egy legyőzhetetlen, diadalmas egységbe 1 Ennek az Istenből áradó, történelem talajába gyökerező, összeforrasztó ér­zés tüzében sugárzó szellemnek ván­dorló lángjai, lobogó őrtüzei a vitézek! Vitéz Makray pápai kamarás min­denkit magával ragadó beszéde után megkoszorúzta a szobrot és ezután a vitézek az Iparos Székházban gyűl­tek össze ebédre. A lakomán az első felköszöntőt Jankó Ágoston főispán mondotta Horthy kormányzó minden szerete- tet, tiszteletet és bizalmat parancsoló személyére, majd S z é v a 1 d Oszkár alispán vitéz Hellebronth Antal tüzér­ségi altábornagy, vitézi főkapitány­Egyes szám ára 24 fillér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom