Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-04-22 / 31. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 április 22. FrtBIÁn RÁDIÓ • MIMDIQ ]Ó • FÓBIÁM RRDIÓ FrtBirtn rAdió a MiriDiq jó • FABirtn rAdió FÁRIÁN CÁlinflD rádióazaküzlete (Dunántúlon a legelső) • rHDIHIl SHIiUUn SZEKSZÁRD. Telefon 139 DEBULAV IMRE lokatoslpar-flzlete, Szekszárd Alapítva 1855. — Telefon 135. ÉpOletmunkAk Vasszerkezetek Vízvezeték Csatornázás Takaréktűzhely Autogénhegesztés Tömegcikkek érthető! de egyoldalii álláspont lenne, a minisztertanács elé vinni és azt meggyőzve az orvoslás sürgős és fontos voltáról, felhatalmazást kérni a szükséges intézkedések megtételére. Ssives válaszodat kéri és előre íb hálásan köszöni igaz hived: Dr őrffg Imre s. k. Kíváncsian váljak ezen interpelláció sorsát. beneníe Egyesületi ülés. A Szekszárdi Levente Egyezület folyó évi április hó 19 én délelőtt fél 11 órakor tartotta Ulrik József elnöklete alatt közgyűlését, amelyen aránylag kevesen vettek részt. — A jegyzőkönyv hitelesítésére Szeghy Sándor és vitéz Makray Ferenc kérettek fel. Az egyesület 4 évi működéséről szóló elnöki jelentést Ulrik József elnök olvasta fel, amelyben hangot adott az egyesület annak a bizonyos nemtörődömségnek, amely- lyel Szekszárd közönsége a levente- intézményt kezeli, holott a Levente Egyesület működése és a derék ok tatói kar munkája erősen kidomborodik az aj nemzedék ^illedelmes és erkölcsös viselkedéséből, amely a régi bicskázó és duhajkodó Íróságból tisz telettudó, egymást szerető és megbecsülő békés bajtársakat nevelt. Az elnöki jelentés megemlékezett Horváth Árpád ügyvezető alelnöknek, az oktatói karnak és Gisztl Géza pénztárnoknak a Levente Egyesület ügyében kifejtett értékes munkásságukról és nekik azért jegyzőkönyvi köszönetmondást indítványozott. A köz gyűlés az elnöki jelentést tudomásul vette és a köszönetmondásra vonatkozó indítványt egyhangúlag elfogadta. Dr Horváth Árpád mondott az elismerésért köszönő szavakat maga és munkatársai nevében és indítványozta, hogy a közgyűlés köszönettel adózzék az egyesület fáradhatatlan és lelkes elnökével Ulrik Józseffel szemben is. A közgyűlésen megjelentek ezen indítványt is lelkesedéssel tették magukévá. Gisztl Géza pénztárnok felolvasta az 1930 ik évi zárszámadást és az 1931 ik évi költségvetést, amelyet a közgyűlés szintén elfogadott. Végül a tisztujitás következett, amely szerint megválasztattak: Ulrik József elnökké, Schneider János társelnökké, dr Horváth Árpád ügyvezető alelnök, dr Dalin Jenő alelnök, dr Kunczer alelnök, dr Zsigmond Ferenc ügyész, Csankó Imre jegyző, Gisztl Géza pénztáros, Móri Károly ellenőr, Mo: hay Lajos számvizsgáló biz. elnök, Horváth János és Stokker Géza számvizsgáló biz. tagok. —- Választmányi tagokul: Debulay Imre, Frey János Takler, Horváth Károly rk. adminisztrátor, Kiss Lajos rk. apátplébá- nos, Krammer János, vitéz Makray i Ferenc, Malonyai Elemér, Marth Sán dór pék, Németh Gyula ev.. lelkész, j Cs. Papp Jenő, Pirnitzer Ede, dr I Rubinstein Mátyás izr. lelkész, Szeghy | Sándor, vitéz Simon Simon, Székelyi István Majsai, Tóth Lajos ref. lelkész. Megindult o Szekszárdi SzInpdrtoU Egyesület. Nagy közönség gyűlt egybe vasár nap délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében, hogy résztvegyen a Szinpártoló Egyesület alakuló közgyűlésén. Vitéz Vendel István polgármester üdvözölte az értekezletet, amelyet a színművészet hazafias kul- turmunkájának a szeretető és a támo gatása hozott össze. Ismertette Szek- szárd kulturtörekvéseit, megállapította, hogy ezeknek a törekvéseknek egyik programmpontja kell, hogy legyen a nemzeti irodalom és a nemzeti színművészet istápolása. A polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Schneider Jánost, lapunk főszerkesztőjét és Szeghy Sándor gyógyssorésst felkérve, átadta a szót dr Cs. Papp Jenő tanácsnoknak, aki részletesen ismertette Szekszárd régi társadalmának ilyen mozgalmait, amelyek egyik legfontosabbja volt az 1885. évben szervezett Szinpártoló Bizottság, majd a Simontsits Béla akkori alispán által 1891 ben alakított Szinpártoló Egyesület. Ezek tagjai Szekszárd és a vármegye szinpártoló közönsége köréből verbuválódtak és a szervezetek célja az volt, hogy a társulatok Szeksaárdról más állomáshelyre való elutazását anyagilag elősegítse. Majd a jelenlegi helyzetet ismertette dr Cs. Papp Jenő, elmondván, hogy a vároB ingyen teremmel, fü tóssel és mérsékelt áru világítással segélyezi a kerületi színtársulatot. Hogy azonban a támogatást valóban megérdemlő színtársulatok idényének anyagi sikere biztosíttassák, kell egy szerv, amely a színház kérdését napirenden tartja és csekély havi tagdíjak ellenében bérletjegyeket biztosit a tagoknak. — Felolvasta ezután a Szinpártoló Egyesület alapszabályait, amelyek szerint a tagok havi 2 pengős befizetéseik ellenében 14 elsőrendű jegyet, 1*50 pengő havi díjként pedig ugyancsak 14 másodrendű jegyet kap nának. A Szinpártoló Egyesület vezetősége egyébként jogot kapna a színtársulat megválasztására is. Az alapszabálytervezet felolvasása után Jankó Ágoston főispán állott szólásra és elmondta Torontál megye székhelyén, Nagybecskereken ilyen irányban szerzett tapasztalatait. Ott, — úgymond a főispán — ahol kevesebb volt a magyar és kisebb az értelmiség, mint Szekszárdon, szinte nagyon szomorú viszonyok közt ten gődtek a színtársulatok. A szinpártoló egyesület megalakításával és a színművészet segélyezésének intézményes megszervezésével annyira fellendült a nagybecskereki színházi élet, hogy a legjobb társulatok pályáztak Nagy- becskerek elnyeréséért. Az eredmény az lett, hogy ott aztán Zombor, Lugos és Nagy becskerek alkottak egy színi- kerületet. Az ottani példát ajánlotta megszivlelésre. A közgyűlés ezután elfogadta az alapszabályokat, majd megválasztotta az alábbi tisztikart. Diszelnök: Jankó Ágoston főispán. t Elnök: Szévald Oszkár alispán. Ügyvezető elnök: Vitéz Vendel István. Alelnök: Schneider János. Titkár: dr Cs. Papp Jenő. Jegyző: dr Horváth Árpád. Pénztárnok : Hetényi Lajos. Választmányi tagok: Jankó Ágostonná, Szévald Oszkárné, vitéz Vendel Istvánná, Kovács Dávidné, dr Leopold Kornél, Jakab László, Szongott Ed- vin, Theiszen János, dr Gaal Dezső, vitéz Makray Ferenc, Büttel Károly, dr Bordás Árpád, Szabó János, dr Treer István, Tamás Viktor, dr deési Daday Dezeő, dr Halmos Andor, Mirth László, Fekete István, Pirnitzer Ede, Bodnár István, Surgóth Aladár, dr Gulyás József, dr Dalin Jenő, dr Fleischmann Ottó. Póttagok: dr Al- dór György, dr Horváth György. — Számvizsgáló bizottság: Steinsdör- fer József, Ganzer Károly, Kiss István. Az egyesület vezetősége ezúton is felkéri a színművészet érdekében szervezkedni kívánó közönséget, hogy tagokul mielőbb lépjenek be a Szinpártoló Egyesületbe, amely a maga elé kitűzött nemes célt csak tekintélyes taglétszámmal képes megvalósítani. A belépési nyilatkozatok alá- irhatók a városháza emeletén dr Cs. Papp Jenő tanácsnoknál. Színészet. A múlt hét végének és a mostani hét elejének a szinielőadásai csak igazolták eddigi megállapításainkat: Deák Lőrinc szinigárdája pompás művészi teljesítményekkel szórakoztatta a közönséget. Egy leány, aki mer cimű víg- játékujdonság, Eöry Gizinek, a bájos szubrettnek s jutalomjátéka gyanánt került színre péntek este. A fő városban oly nagy sikert ért darabot jól összetannlt, kiváló előadásban láttuk és abban leginkább Eöry Gizi és Deák Lőrinc ragyogtatták fényes művészi képességeikat. Kívülük Fátyol Hédi, Nagy Klári, Szabó, Sugár és Tunyogi jeleskedtek. A közönség természetes hálás tapsokkal honorálta a nem mindennapi élvezetet. Az iglódi diákok és a Fruska szombaton délután a Szekszárdi róm. katolikus óvoda javára rendezett előadása szép közönséget vonzott a színházba és így ez a karitatív intézmény a színészek önzetlensége és dr Gaal Dezsőné elnöknő propagandája folytán váratlan bevételhez jutott. A darabokat az előzőkhöz hasonló szereposztással játszották és ezeknek az előadásoknak a művészi nivója a legnagyobb elismerést váltotta ki a megjelentekből. A délutáni előadáson jelen volt özv. báró Schell Józsefné is. Este, a Fruska előadásán a város színét-javát ott láttuk és örömmel állapíthattuk meg, hogy a darab jótékony tendenciája táblás házat csinált. Az Alvinci huszárok vasárnapi előadása szintén jól sikerült és vagy jó háromnegyed házat vonzott a hétfő esti kabaré is. Vidám egy* felvonásos tréfák, magánjelenetek, ének- és táucszámok, szavalatok következtek sorra egymásután és a közönség sokat mulatott, nagyokat kacagott. Az est szenzációja Kishonti József volt. Ez a kiváló hangú óna* kés előbb Carmenból a Virágdalt, majd a ParasstbecBÜlet Sziciliánáját énekelte, a hallgatóságot szinte lenyűgöző művészettel. A második részben a Bajazzók Prológusát és a Rigoletto Az asszony ingatag kezdetű klasszikus áriáját hallottuk tőle. A közönség melegen ünnepelte a művészt, akinek szépen csengő, nagy terjedelmű hanganyagáról ítélve, nagy jövőt jósolhatunk. Nagyon tetszettek Lenkey Gyula hazafias szavalatai, Szilvássy Tusi és Tunyogi Péter cigányzene mellett előadott dalai, Nagy Klára művészi számai, Verő Baba sanzonjai, valamint a többiek produkciói. A közönség harsogó kacagással kisérte a rádiótréfát, amelyet Sugár és Szabó adtak elő néha egy kissé túlzásba menő kiszinezéssel. A Csodabár ez a budapesti és külföldi színpadokon egyaránt nagy sikert ért darab kedden este kerül nálunk bemutatásra. Az előadás a jelekből ítélve, szenzációs lesz. Schöll Ulm föesperes halnia. Súlyos veszteség érte a Tolna-— somogy—baranyai ev. egyházmegyét, mert kiváló főesperese, Schöll Lajos, 56 éveB korában 1931 április hó 18-án éjjel rövid szenvedés után elhunyt. Tüdőgyulladás okozta halálát. Alig 5 nap alatt végzett a betegség az erőteljes és egészséges férfiúval, aki valószínű, a nemrégiben végzett es- peresi vizitáció alkalmával szerezte azt. Schöll Lajos Sopronban született és 30 éven át irányította a baranya- megyei Hidas egyházi életét. Egyház- megyéjének hosszú éven keresztül alesperese volt, majd Horváth Sándor főesperes lemondása után az egyházmegye bizalma ót ültette a főesperesi méltóságba, amelyet nagy munka. Baromfitenyésztők figyelmébe! A mai kedvezőtlen gazdasági viszonyokban még a legjövelmezőbb gazdasági ág a hasznotható modern baromfitenyésztés. Nem elegendő azonban a legnagyobb baromfifajták megválsztása, hanem igen fontos a megfelelő gép- berendezés is. A baromfitenyésztés sikerét csak a Schmidt-rendszerQ eredeti K0HME KELTETŐGÉP 344 biztosítja. A Kühne keltetőgépnél jobbat és olcsóbbat nem vásárolhat, szolid áron és kedvező fizetési feltételek mellett. Gépeink 50 darabtól 4800 darab tojás kikeltésére alkalmasak különböző nagyságokban, 400 darab tojásig légfűtéssel, ezen felül központi melegvízfűtéssel. Gépeink kezelése rendkívül egyszerű, kezelésük semmiféle előtanulmányt, vagy szakképzettséget nem igényel. Kiváló szerkezetű keltetőgépeken kívül gyártjuk a baromfitenyésztéshez szükséges összes kellékeket, u. m. : műanyákat, csibenevelőket, tojás- vizsgálókat, tojásmérlegeket, etetőket, itatökat stb. Mindezen kellékeink kaphatók helyi képviseletünknél: a Szekszárdi Népbank szövetkezetnél. Kühne mezőgazdasági gépgyár rt. Moson. V,\
