Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-04-18 / 30. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XIII. évfolyam. __________ Szekszárd, 1931 április 18. 30. szám. TO LNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megfelenö keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. F6szerkeszt6: SCHNEIDER JANOS. Felelős szerkesztő: BLÄZSIK FERENC Félévre _ ___ El őfizetési díj; 6 pengő. | Egész évre____12 pengő. A lap megjelenik minden szerdán ée szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija I pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A ollúsiojtó Bethlen lstoűnrúl Bethlen gróf elhárított magától minden ünneplést, miniszterelnökségének tízesztendős évfordulója alkalmából. fis mégis nemcsak Magyar- ország figyelme és tisztelete száll feléje ezen az évfordulón, hanem az egész világsajtó szinte történelmi esemény gyanánt méltatja az évfordulót. Nem lehet ez csupán annak a ténynek a visszhangja, hogy Bethlen István a világon ma a legrégibb miniszterelnök. Ha a nagy amerikai, angol és egyéb külföldi lapok ebből az alkalomból hosszú cikkeket és elismerő méltatásokat közölnek Magyarország miniszterelnökéről, ez az ő eredményes működésének, az ő müvének súlyát és jelentőségét fémjelzi a nemzetközi politikai helyzetben. Személyén keresztül az egész világ érdeklődése a megcsonkított Magyarország felé irányul, amelynek jogtalan megcsonkítását ma mindenfelé a külföldön Európa végleges pacifikálásának legnagyobb akadályául ismerik el. Ha a nagy világlapok kiváncsiak Bethlen István véleményére, úgy ennek magyarázata az, hogy valamennyi aktiv európai államférfin között őt tartják a legérdekesebb egyéniségnek. A nagy világlapok Borában a Chicago Tribune Bethlen István gróf nyilatkozatát közli nemcsak Magyarország helyzetéről, hanem a legnagyobb világproblémákról. Ebben a nyilatkozatában Bethlen István gróf őszintén kijelenti, hogy sohasem kereste a hatalmat és annak megtartását sohasem tekintette öncélnak. Mi Magyarországon mindnyájan tudjuk és érezzük, bogy Bethlen Istvánt nehéz posztján a kötelesség és a hazájáért való aggódás tartja vissza. Az amerikai újságíró Bethlen István véleményét kérte az Európai Egyesült Államok tervéről. A magyar miniszterelnök megismételte kormányának azt az álláspontját, amely szerint egy ilyen államközi egyesülésnek feltétlen előfeltétele, hogy mindazok a jogegyenlőtlenségek, amelyek az egyes államokat teljes sauveréni- tásuk gyakorlásában akadályozzák, megszűnjenek. Magyarország semmi- esetre sem járulna hozzá egy olyan megoldáshoz, amely a békeszerződések által teremtett jelenlegi helyzetet a jövőben megváltoztaihatatlanná tenné. Szerinte először a gazdasági kérdések megoldása alapján kell közeledésnek létrejönnie és csak azután látszanék célszerűnek a politikai kérdésekkel foglalkozni. Magyarország belső politikájáról azt mondotta a miniszterelnök, hogy a belső erősítés politikáját kell követni: igyekeznünk kell pótolni azt, amit ezer év alkotó munkája teremtett meg itt s amit önhibánkon kívül veszítettünk el. — Magyarország békés szándékainak hangsúlyozása mellett kiemelte Both len gróf, hogy mi nem akarunk egyebet, csak egyenlő elbánást és szabad utat nemzeti erőink kifejlesztéséhez. Magyarország békét akar, de akarja a tőle elszakított magyarságnak a békéjét is. Ami Magyarország államformáját illeti, Bethlen gróf szabatosan meg állapítja, hogy Magyarország a jövőben is királyság lesz. A megüresedett trón betöltésének kérdésében azonban csak akkor történik majd döntés, ha a nemzet szuverénitása minden külső befolyástól mentesen, a függetlenség és szabadság összes attribútumaival nyilatkozhatik meg ebben a kérdésben is. Ezzel kapcso latosan őszintén feltárta a miniszterelnök azt a véleményét is, hogy a páriskörnyéki békéknek káros hatását úgy gazdasági, mint politikai téren mindjobban érzi az egész világ. Épen ezért a békesserzódések revíziója elementáris erővel fog érvényesülni, mert még sohasem volt eset arra, hogy a haladó életet bosszú időn át erőszakkal már elavult formákba sikerült volna szorítani. A revízió békés eszközök segítségével nem is látszik túlnehéz feladatnak, mert a világ közvéleményének támogatásával lehetséges lesz a mai helyzeten változtatásokat keresztülvinni akként, hogy ez ne vonjon maga után megrázkódtatásokat. A gazdasági világválságból való kibontakozásra Bethlen István gróf úgy a regionális szerződéseket, valamint a preferenciába szerződések nemzetközi elismerését alkalmasnak tartja. A leghathatósabb megoldás szerinte persze az volna, ha a világ összes államai, tehát az Amerikai Egyesült Államok is összefognának az általános gasdasági válság megoldása érdekében. Tolna odmesye üdvözölte a miniszterelnököt. A kedden délelőtt tartott törvényhatósági kisgyülésen Jankó Ágoston főispán a következő meleghangú beszédben emlékezett meg gróf Bethlen István tízéves miniszterelnöki működéséről : Mielőtt a kisgyülés tárgyalásait megkezdené, engedjék meg, hogy megemlékezsem a mai napnak különös jelentőségéről. 1921 április 14 én, tehát ezelőtt éppen tíz esztendővel történt, hogy kormányzó ur öfőméltósága Bethlen István grófot miniszterelnökké kinevezte. Ezzel Magyarorsság életének uj korszaka kesdődött. Hogy Bethlen István gróf ezalatt a nehéz tizesztendő alatt mily munkát végzett a romokban heverő Magyarország újjáépítése körül, — azt e gyülekezetben fölösleges volna felsorolnom, mert jól ismerjük azt a testet és lelket őrlő történelmi jelentőségű herkulesi munkát, — hiszen mi íb azok közül valók vagyunk, I akik hűségesen követtük öoagymélVidám epizódok a Szekszárdi Dalárda éleiéből.* Irta: Bodnár István. (Folytatás és vége.) S két évre rá, 1882-ben jött a debreceni ut. De addig itt is történt valami. Ez év nyarán nagy országos ünnepség keretében leleplezték Garay János szülőházán az emléktáblát. Ugyanekkor avatták fel ünnepélyesen a tüzoltóegylet és a Szekszárdi Dalárda zászlaját. A dalárda a nemrég elhunyt nagyasszonyt, Apponyi Sándorné, Esterházy Alexandra grófnőt kérte fel védnökül. S nemsokára ki is ment Lengyelre, hogy szerenáddal tisztelje meg. A grófi pár a lengyeli fürdőháznál látta őket dűs lakomán. A dalárda augusztus 14-én indult Debrecenbe. Útközben Tolna és Dunaföldvár nagy ovációban részesítette. A fővárosban a Hungária- szálló dísztermében versenypróbát tartottak. Erkel „Ébresztőjét“, Them „Dalünnepen“ cimü darabját és En- gesser „Szerettelek ...“ cimü művét adták elő. Az utóbbi tetszett legjobban. Debrecenben nagy ünnepélyességgel fogadták őket. A városházán Simonffy Imre polgármes* Felolvasta a szerző a Szekszárdi Dalárda már- •ins 7-i hangversenyén. tér tartott szép beszédet. Este ismerkedés volt az Aranybika vendéglőben. Pompásan ment minden. Csak két dalárda énekelt itt, a hírneves pécsi és a szekszárdi. Hoffer pécsi tenorista azonban a — mieink őrömére gikszert adott. A szekszárdiak igy a „Mi zengi túl a bérceket“ cimü darabjukkal óriási sikert arattak. A debreceni dalárdisták leol- dozták kalapjukról a piros szalagot s a szekszárdiak kalapjára kötözték. A hatást csak fokozta Adler N. Jánosnak száz üveg szekszárdi pompás vörösbora, amelyet félve, a büntetéstől, Simonffy polgármester felelősségére mertek csak az asztalra rakatni. Mert, hogy egy akkori hű negyvennyolcas, száz üveg szekszárdi bort adjon ajándékba, az semmi. De hogy — akcist fizessen, a — fináncnak, ez már valami,* vagyis — szégyen lett volna! Másnap, 17-én kezdődött a verseny, amelyen 41 dalárda vett részt 879 taggal. A szekszárdi már a kötött versenyen is az elsők között volt. Harmadnap azonban még nagyobb diadalt aratott Engesser „Szerettelek“ cimü darabjával. Kilencszer tapsolták ki a páholyban ült szerzővel együtt. A bírálók döntése azonban nagy meglepetést keltett. A zsűri nem tudta, mit csináljon a kétségtelenül legjobb pécsi dalárdával. A kolozsvári Ellenzék azt írja, hogy mindjárt versenyen kívül állónak kellett volna nyilvánítani. E helyett az első dijat adták neki. A második, az erősen favorizált losonci dalárda lett s a harmadik dijat, mivel két évre Miskolcra készültek dalversenyre, az odavaló dalárdának illett juttatni. így az Ellenzék szerint Kolozsvár elesett az első csoportban a jól megérdemelt második, Szekszárd pedig a harmadik jutalomtól. A szabad versenyen azonban mégis a szekszárdiaké lett a diadal, elnyerték a debreceni hölgyek versenydiját, az ezüst serleget. Voltaképen tehát igy lettek csak igazán — elsők. S ráadásul még egy gyönyörű babérkoszorút is küldtek utánuk az ottani előkelő hölgyek, Márk Endre ügyvéd, a Későbbi polgármester nejének buzgól- kodása folytán. Viszonzásul aztán a szekszárdiak meghívták szüretre a debreceni dalárdát. Valami 15-en el is jöttek, Márk Endre vezetésével. Már az utón nagy ovációval fogta el őket Dunaföldvár és Tolna. Mozsár dur- rogott, szónoklatok itt is, ott is. Estére részt vettek a Szekszárdi Dalárdának, épp aznap Tolnán rendezett dalestjén. Másnap délfelé aztán Szekszárd lobogódisze várta őket s a hölgyek részéről virágeső, amelyből ki se látszottak, ahogy haditudósítójuk, Ciffer Nándor a „Debrecenben“ megírta. Délben a kaszinóban volt ebéd. A kaszinó részéről Totth Ödön köszöntötte őket. Este fényes hangverseny a nagyteremben. S másnap szüretiebéd Boda Vilmos szőlejében. S a hosszú asztal tele borral. Később szűk lett a hely s a debreceniek közül ‘jónéhányan : 25-öd magukkal meg a cigánnyal beugráltak a nagy kádba és ott táncoltak. A szekszárdiak már éppen azon mesterkedtek, hogy vala- mennyiüket beterelik oda, azután elveszik a létrát s lekésetik őket a hajóról. Éberszemü vezetőjük, Márk Endre azonban megakadályozta a — merényletet. Kedves epizód, hogy a debreceniek sem jöttek üres kézzel. Bánky bácsitól, az ottani leghíresebb hentes-vendéglőstől hoztak magukkal egy icurka picurka darab debreceni kolbászt. Ez a kis darabocska kolbász azonban olyan hosszú volt, hogy amikor összeállt a dalárda, körülérte mindnyájukat. S mikor a Kaszinóban megsüttették, kellett reá annyi bor, hogyha minekünk ma egy nehány pár — ekkora kolbászunk lenne, félig-meddig meg volna oldva az itteni borkrizis... A miskolci dalversenyen aztán újra diadalt aratott a dalárda, amely ekkor már oly népszerű volt az országban, hogy a legjobbnevü zeneszerzők ajánlották neki műveiket, így Pap Dezső, miskolci karnagy, Lányi Ernő műnégyesüket, Engesser „Ott a bokor közepén“, Huber Ká* Egyes szám ára 30 fillér.
