Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-04-15 / 29. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Orbán Jánoaná ny. tanítónő egy előadása a sajtó. fontosságáról, nem­zet* és lélekerkölcsmentő hatásáról. Az ifjúság kesébe milyen könyvet adjunk? Anyák kötelességé itt. Pél­dák a könyv hatásáról és értékéről. ­Az előadásokat nagy érdeklődés* sei hallgatták végig a jelenvoltak. Tartatott összesen 16 előadás, melyek nek mindenike a legnemesebb hatá­sokat váltotta ki a hallgatóság lei­kéből és ez volt a legszebb hono­ráriuma az előadóknak. Színészet. Deák Lőrinc színtársulatának szek­szárdi idénye a becsületes és min den tekintetben kiváló ssinészmunka napról napra ismétlődő sikersorozata. Igaz, hogy ez a siker sokszor csu­pán erkölcsi, mert a közönség ki­számíthatatlansága folytán előfordul, hogy a legjobb előadások is úgy­szólván Üres.házak mellett peregnek le. Pedig ez a társulat a legmelegebb támogatást érdemelné. Tagjai művé­szek, előadásai úgy a külsőségek, mint a belső tartalom, beállítás és a leggondosabb összjáték tekinteté­ben olyan nívósak, hogy bármely fővárosi színháznak is becsületére válnának. Bölcsödül. Nagyon szép előadás ban került szinre az a modern ma­gyar újdonság, amely Nagy Klára drámai hősnő jutalomjátéka is volt. Úgy a kiváló művésznő, mint Deák Lőrinc és Mikes Béla tökéletes illú­ziót keltő pompás munkát végez­tek. Nagyobb közönséget érdemeltek i volna. I Aluinci huszárok, a szezon egyik legjobban sikerült operettje került , szombaton bemutatóra. A közönség nagyszerűen mulatott a sokszor csipős humora darab itt-ott sikamlós hely­zetein és élvezte az Eisemann zene kedves melódiáit. Nagy sikere volt Verő Babinak, Tunyogi Péternek, Eöry Gizinek és Szabó Ernőnek, akiket a közönség melegen ünnepelt. Katica, ez a bájos operett vasár nap este alkalmat adott a közönség nek, hogy D. Paxy Terka művésze tében gyönyörködhessék. Hóditó já­téka, pompás éneke, ragyogó toalettjei, mesés táncai, teljesen elbájolták a hallgatóságot, amely nem furakodott a taplókkal. Vele együtt osztoztak az est sikerében Tunyogi Péter, Szabó Ernő és Sugár Jenő. Feketeszáru cseresznye másod szór ment hétfőn eBte zsúfolt ház előtt. Az előadás, miként a bemutató, pompás volt és a közönség ez alka­lommal is meggyőződött róla, hogy hasonló művészi együttes még nem játszott a szekszárdi színpad deszkáin • A Szekszárdi Szinházpártoló Egyesület megalakulása. Meghívó Szekszárd város színházat látogató közönsége „Szekszárdi Szinpártoló Egyesület“ cimen egyesületbe óhajt tömörülni. Az előkészítő bizottság nevében felkérem a város szinpártoló közönséget, hogy a folyó évi április hó 19 ód, vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében tartandó alakuló közgyűlésen megjelenői szí veskedjék. — Szekszárd, 1931. évi április hó 11-én. Az előkészítő bi­zottság nevében : vitéz Vendel István polgármester. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — Közigazgatási bizottsági ülés. Tolna várni« gye közigazgatási bizott­sága folyó hó 14 én délelőtt 10 óra­kor Jankó Ágoston főispán elnöklete alatt tartotta rendes havi bizottsági Ülését.. Száváid ószkár alispán és az előadói karon kívül a választott tagok közül megjelentek: Dőry Frigyes, Dőry László, báró Fiáth Tibor, Sohneider Gábor és Schneider János. Az előadók által előterjesztett javas latokat a bizottság vita nélkül el­fogadta, Az államépitészeti hivatal jelentésének kapcsán Schneider János bizottsági tag szóvátette azon nem törődömséget, amellyel a Baja—Báta- szók—Szekszárd—Sárbogárd vasúti Útvonalat kezelik és amely igen élén­ken domborodott ki lapunk múlt szá­mában már felhozott azon eljárással, hogy az ünnepek utáni nagy személy­forgalom lebonyolítására semminemű intézkedés nem történt. Hozzászóltak e kérdéshez dr Kramolin Gyula vár­megyei főorvos, aki közegészségügyi szempontból tette szóvá az állam- vasntak egyes mulasztásait, László Aladár, az államépitészeti hivatal főnöke/ aki azt tette szóvá, hogy a pályatest átalakításával járó előnyök nem lesznek kihasználva a menet­sebesség fokozásával és a forgalom lebonyolítására már évek hosszú sora óta alkalmatlan pályaudvar kibőví­tése ismét elhalasztatott.. Szévald Oszkár alispán maga is tapasztalta a Schneider János bizottsági tag által felhozottakat és úgy az elhangzott indítványhoz, mint dr Kramolin Gyula és László Aladár javaslataihoz kész séggel hozzájárul. — Jankó Ágoston főispán az elnöki székből kijelentette, hogy a maga részéről is fontosnak és szükségesnek tartja, hogy a Baja— sárbogárdi útvonalon tapasztalt ano máliák a kereskedelmi miniszter, az államvasutak igazgatósága és a pécsi üzletvezetőség tudomására hozassák és azok megszüntetése a leghatáro zottabban kérelmeztessék. A bízott ság Schneider János, dr Kramolin Gyula és László Aladár javaslatait elfogadta és azoknak feliratba, illető leg átiratba való foglalását és illetékes helyre való juttatását elhatározta. — A teljes ülés befejezése után adóügyi, gyámügyi, gazdasági, népoktatási és útügyi bizottsági ülések voltak. — A főispán beszámolója az ineég- blzottság működéséről. Jankó Ágos­ton főispán beszámolt a Vármegyei Segítő Bizottság működéséről, amely­nek eredménye imponáló számada tokát tartalmaz. A bizottság 3375 CBalád közt természetbeni adomány ként kiosztott 10 787 kg lisztet, 25.496 kg gabonanemüt, 5.834 kg hüvelyest, 38 400 kg burgonyát, 505/ kg zsírt, 805 ürköbméter tűzifátI 150 rend férfi, 93 rend női ruhát! 250 pár gyermekcipőt, 180 öltöny? gyermek ruhát. Azonkívül magánosod adományaiból 651 rend férfiruhá^ Pénzbeli adományként 12 411 P 59 fillér gyűlt össze és ezt az összegei a főispán az inségjárulékokból befolyt [ 19.520 P 82 fillérrel együtt a városi', illetve községi segítő bizottságnak engedte át, melyből a természetbenit javakon kívül 154 nagy nyomorban? élő sokgyermekes családot részesitet i tek gyorssegélyben. A tejakció során tj 158 iskolásgyermek kapott hónapo­kon keresztül fél-félliter tejet. A kor- mányzóné 500 pengőt küldött az ak c ó javára és ebből 8 szegény család kapóit 50—60 P gyorssegélyt. A tolnai katonatisztek 229 pengőt gyüj tőitek. Est az összeget a főispán a tolnai bizottságnak engedte át. Je- lentékenyen enyhítették az ínséget a | közmunkák, amelyek végzésénél kö j I zel 250.000 pengő napszámot fizettek | ki. Es az összeg a szegény napszá- I t mosóknak jutott. — Plébános! kinevezés. Virág Fe renc pécsi megyéspüspök herceg Esterházy Pál dr kegyúri bemuta tása alapján Kecskés Károly dombó­vári segédielkészt kinevezte Nagy kónyiba plébánosnak. Kecskés Ká rolyt 1918 ban szentelték áldozópappá és 1926 óta működött minden elis­merésre méltó módon Dombóváron. Különösen hitbuzgalmi és karitativ téren szerzett magának hervadhatat­lan érdemeket. — Uj református lelkész. Záborszky János budapesti ref. hitoktatót a me­dinai gyülekezet egyhangúan meg­hívta lelkészévé. — Az Anya és Gsecsemövédő Szakosztály műsoros délutánja. A Ssociális Misszió Társulatnak Gockler György né vezetése alatt álló ób oly eredményesen működő Aoya- és Cse csemővédő Szakosztálya vasárnap délután pompásan sikerült műsoros délutánt rendezett a vármegyeháza nagytermében, ahol dr Szénássy Jó­zsef főorvos, az Orsz. Stefánia Szö­vetség központjának kiküldöttje tar tott előadást az anya- és csecsemő- védelemről. Bár a gyönyörű és ebben az évben talán első tavaszt vasárnap délután sokakat a szabadba vonzott és a színház, meg a mozi délutáni előadásai is elvonták a közönség egy részét, mégis közel kétszázan vettek részt a műsoros délutánon, amelynek megnyitóját dr Matzon Gábor, cse- csemővédőintézeti főorvos mondotta. Utána dr őrffy Lajosné, a kiváló művésznő saját szerzeményű gyönyörű zongoraszámokkal bűvölte el a hall­gatóságot, amelynek tapsaira ráadást is kellett adni. Mestert módon ismer tette az anya- és csecsemővédelem Ügyét dr Szénássy főorvos, aki sta tisztikai adatokkal mutatott rá arra a rendkívül örvendetes tényre, hogy a csecsemővédelem legutóbbi hat éve alatt a magyarországi cseosemőbalá lozás oly elszomoritóan magas arány­száma jelentősen csökkent. Majd a mozgalom tevékenységéről beszá­molva, a jövő reménységének, a ma­gyar gyermeknek a gondozását aján lotta a hallgatóság figyelmébe. Vitéz Szentlőrinczy Géza dr hegedülte ez után Polgár Margit művészi zongora- kíséretével Drdla Serenade-ját, Wie niawski Capriccio Valse át, Rimski— Korsakov Dongóját. A csodás mű­vészettel előadott darabokat követő tapsvihar hatása alatt vitéz Szentlő rinczy dr ráadásul Sarasaié: Z'geu- nerwaisen cimü szerzeményének elját­szásával {kedveskedett az élvezetért hálás közönségnek.-TuPftlttte-István főszolgabíró bú­csúztatása Szekszárdin« A Szekszárdi DalárJa szombat este keelves ünnep­ség keretében búcsúzott el agilis tit­kárától, a paksi főszolgabíróvá meg választott Polgár István vármegyei másodfőjegyzőtől. A dalárda tagjai este 8 Örskor szerenádot adtak az uj főszolgabíró lakása előtt, majd 9 óra­kor közvacsorát rendeztek tiszteletére a Polgári Olvasókörben, ahol ez al kálómmal megjelentek; Kiss Lajos kormányfőtanácsos, apátplóbános, dr Gagymássy Zoltán várm. főjegyző, Mirth László jirásbirósági elnök, vitéz Vendel István polgármester, László Aladár, az államépitészeti hivatal fő­nöke, a vármegyei és a városi tiszti­kar, a bírói kar számos tagja és vezetőférfiai által képviselve volt a város egész értelmisége. A vacsora közepén Zsigmond Ferenc dr, a da­lárda elnöke mondta az első felkö- Bzöntőt, megállapítva a dalárda kettős ünnepét, az érdemekben oly gazdag karnagynak, Németh Gyula evang. lelkésznek névnapját és a dalárda t|vozó titkárának búcsúztatását. — Németh Gyula kiváló értékeinek fel­sorolása után bizonyos resignációval 1931 áprÜts 15. konstatálta dr Zsigmondi hon mi \ lyen mérhetetlen úr támad itt Polgár \ István után, mert hiszen alig lehet t az ő pozícióját hozzá hasonlítható } egyénnel betölteni, ő nemcsak pom- I pás tollával szolgálta a dalárdát, ha nem fáradhatatlanul agitált, a dalárda kebelébe összehozott minden arravaió férfit és a legnagyobb lelkesedéssel busgólkodolt a dalárda anyagi és erkölcsi sikerei érdekében. Végül arra kérte őt, hogy Szekszárdról való el­távozásával se szakítsa meg a kedves szálakat, amelyek őt a dalárdához fűzték. Németh Gyulának a névnapi megemlékezést köszönő szavai követ­keztek ezután és ő arra kérte, a város társadalmát, hogy segítse valóra vál­tani a dalosok nemes törekvéseit» —- Polgár István főszolgabíró mélyen meghatva válaszolt a nem várt üd­vözlésre, amelyen ott látja a közélet vezetői körül sorakozott összee bará­tait. ő, — úgymond — aki nem keresi az ünnepeltetóst, örömmel látja a távozó felé nyújtott baráti jobbot és jólesően érzi a meleg baráti kéz- szoritást. Majd lendületes, szép sza­vakkal buzdította a közönséget egyik legdrágább nemzeti értékünk, a ma gyár dal őszinte és meleg szeretatére. Végül, mint Szekszárd szülötte, annak a boldog érzésének adott kifejezést, amely őt eltölti akkor, amikor el­ismerőleg állapítják meg róla, hogy' a nemzet céljai szolgálatában dol­gozva, egy kis téglát helyezhetett el a város kultúrájának az épületébe. A beszédet követő lelkes éljenzés után dr Dulin Jenő, a Szekszárdi Iparos Dalkör elnöke, egyesületének üdvözletét tolmácsolta a magyar dal dicsőségét zengő hazafias szép beszéd­ben, majd Molnár István számvevő­ségi tanácsos, a dalárda tagjait kö­szöntötte fel. A vacsora alatt a dalárda tagjai Kovács József, később pedig Németh Gyula vezényletével- szebbnél- szebb magyar dalokkal szórakoztat­ták a közönséget, amely • késő éjjeli órákig maradt együtt. risiAs rádió main léi — Halálozás. Báró Wimmersperg Ilona dörypatlani földbirtokos, báró Wimmersperg Frigyes dr, nyug. ál­lamtitkár nővére, negyvenhárom évi mozdulatlanságra kényszerítő és Isten akaratában való megnyugvással viselt súlyos betegség után f. hó 10 én meghalt. Temetése óriási részvét mel­lett f. bó 12 én volt és az egyházi szertartás után a tombai családi sír­boltban helyezték örök nyugalomra. Az engesztelő szentmiseáldoaatot a sombai római katolikus temp'omban 13-án mutatták be lelkeüdvössógóért. Testvérein kivül rokonai: özvegy Döry Vilmosné, Döry Ilona, Döry László,' Döry Frigyes, Döry Ferenc, Döry Hugó és neje, Döry Jenő és neje, özv. Forster Istvánná, Kará­csonyi Jenő, Peresei Béla és nejé, Percsel Dezső és neje, özv. Peresei Báláné, Perczel Irma, Peresei József, özv. báró Rudnyánszky Dezsőné a leánya, Szévald Oszkár, neje és la anya, báró Wimmersperg GuidÓ kí­sérték a megboldogultat utolsó átjár». A rokonságon kívül ott voltak még: Dr Kurcz István főszolgabíró és neje, Forray Valér főjegyző és neje, dr Földes Béla és neje, Pauláy Ferenc és neje, a kórházi irgalmas nővérek SsekszárdróJ, továbhá Dörypatlau és Zomba községek intelligenciája és lakossága nagy számmal., Balogh Vilmosné szül. Farda Mária, medinai kereskedő neje, f. hó 13 ta életének 38. évében elhunyt és f. hó 15 én helyezik a szekszárdi újvárosi sir kér then örök nyugalomra. A meg­boldogultat férjén, gyermekén és any ján kívül Farda Erzsébet és -Farda Margit, a Molnár-nyomda tisztviselő­női gyászolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom