Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-03-25 / 24. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 március 25. Húsvéti ünnepekre mélyen leszállított árak! Kiváló finom és friss pörkölést! Santos kávé 1 kg _ _ _ P 6-— Nem es faj és friss pörkölésű Maragogyp kávé 1 kg _ _ P 9 60 Legfinom, fényes jspáni rizs í kg P—*54 | Mexikói különlegesség, legtartalmasabb nyers Maragogyp kávé 1 kg P 8*80 Meinl fözöcsokoládé 1 tábla — P—*65 Zwack-féte (7|io liter) konyak 1 üv. P 2*80 Kiváló fin. 1 lit. Cuba rum 1 üv. P 2*60 Hutlláll csokoládé-nyulak és csokoládétojások, legfinomabb bonbonok különféle flUSVtSIl dobozokban és mindennemű fűszer- és csemegeáruk a legjobb minőségben a legolcsóbb árban kaphatók 257 Gauzer Adám üzletében, Szekszárdim. Szállítás postán és vasúton, helyben házhoz. JP—► TELEFON 31. gatóaág soriból kilépő dr Kramolin Gyula, a felügyelőbiiottságból kilépő vitéz Vendel István és Morvay László araknak a társaság körül szerzett érdemeik jegyzőkönyvileg megörökít- tettek és Schneider János főszerkesztőnek, Blázsik Ferenc felelős szerkesztőnek, a belső és külső munkatársaknak jegyzőkönyvi köszönetét mondottak. Dr Kramolin Gyula örökébe az igazgatóságba Schneider Elemér részvényes, a felügyelőbizott- aágban megürült tagságokra pedig Dicenty László, Gauzer Ádám és Virányi Károly részvényesek választattak meg. Schneider János ügyvezető igazgató indítványára a közgyűlés Bodnár Istvánnak az elnöklésért köszönetét mondott, aki kérte lapunk szerkesztőségét, hogy a mai nehéz időkben, — amikor nemcsak gazdasági nehézségekkel kell küzdeni a lapoknak, hanem azzal az áramlattal is, amely igyekszik szélsőséges irányzat felé terelni ismét az újságírást s amikor a közhangulat irányítására annyira fontos a vidéki sajtó komoly és meg fontolt hangja, — a Tolnamegyei Újságot vozessék továbbra is aszal a A vármegye közönsége nagy érdeklődéssel várja a törvényhatósági bizottság huszonhetediki közgyűlését, melynek tárgysorozatán fontos köz- ügyek szerepelnek és mert ezen töltik be a megüresedett fŐBzolgabiró, ssolga- birói és aljegyzői állásokat, Száváid Oszkár alispán a törvényhatósági bizottsághoz az elmúlt időszak eseményeire vonatkozó tartalmas jelentést intézett és azt már el is küldte a bizottság tagjainak. A jelentés örömmel állapítja meg, hogy az elmúlt időszak — Istennek hála — a békesség és nyugalom jegyében folyt le. A súlyos gazdasági helyzet által előidézett nagy elszegényedés és a helyenként fellépő nyomor indította meg országszerte az ínség- enyhítő mozgalmat, melynek tevékenysége teremtette meg vármegyénkben is a munkaalkalmakat, az arra valóban reászorultak segítését, éle lemmel és ruházattal való ellátását. A Jankó Ágoston főispán bölcs vezetése alatt működő vármegyei segítő bizottság, továbbá a községekben hasonló célból megalakult bizottságok, a jótékonysági egyesületekkel karöltve érdemes munkát végeztek, ami azt eredményezte, hogy a téli hónapok alatt Tolna vármegye területén ínséget senki sem szenvedett, betevő falat sehol sem hiányzott. A legszegényebb lakosság gyermekei még ruhákkal, cipőkkel is elláttattak. Az alispán az akció ismertetése után azt a reményét fejezte ki, hogy moBt mikor a várva várt tavasz természetszerűen nyitja meg a megélhetésnek erősen zárolt kapuit és a tisztes mun kához szokott, edzett dolgos kezek ismét megkezdhetik oly sok áldást jelentő működésűket, — aggodalom nélkül nézhetünk egy jobb jövő felé. Amiért csak a legnagyobb hála és köszönet szavával említhetjük fel a főispánnak, lelkes munkatársainak és a nemesszivtt adakozóknak hervadhatatlan érdemeit. A közigazgatás menete zavartalanul és fennakadás nélkül folyt le, jóllehet a főszolgabírói hivatalokban és községekben állandóan elégtelen munkaerővel, emberfeletti munkát végeznek. Ennek az önfeláldozó mun kának az eredménye, hogy a vármegyei központi és járási hivatalok- j ban, Szekszárd megyei városban és j a községekben az elmúlt évben be- I lelkesedéssel, mint eddig tették és tartsák meg irányában és hangjában azon magaslaton, amely nemcsak ezen vármegyében, de azon túl is méltán elismerést és megbecsülést érdemelt ki a komoly újságolvasók körében. Ezzel lapunk közgyűlése, — amely nemcsak egy üzletévről szóló száraz beszámoló volt, de az igazgatóság jelentésével abba bizonyos irodalmi értéket is vitt, — befejezést nyert. érkezett összes ügyiratok elintézést nyertek és a folyó évre hátralék áthozva nincs. A községek 1931. évi költségvetési adatai szerint legalább 90°/o nái a mérleg nem romlott, ami reményt nyújt arra, hogy az 1931. évi költségvetések végleges összeállításánál a pótadőszázalékok egy két elszigetelt esettől eltekintve, az 1930. évi pótadószázalékoktól lényegesen nem fognak eltérni. A népszámlálási munkálatok simán hajtattak végre. Eredméoyei elé min-, dig nagy várakozással tekintünk. Az eddigi nyers adatok szerint a vármegye jelenlévő lakossága az 1920. év óta, tehát 10 év alatt mindössze 3140 főnyi, mintegy lT9°/o-ot ki- kerekitve, 1‘2 °/o-os természetes szapo rodást mutat fel. Ez a szaporodási arány az 1920. évi adatokat véve alapul, országos viszonylatban is nagyon kedvezőtlen. A vármegye ugyanis szaporodás tekintetében mész- sze elmarad az országos átlagtól, amely az 1930. évben 8 7°/o ot tett ki. A vármegye lakosságában a férfiak 48 7 °/o kai, a nők pedig 51'3°/o-kai részesednek. A férfilakosság száma az 1920. év óta szaporodott 3674 fővel, a nők pedig 2236-al s így az 1920. évi 8632 többségük 7184 főre apadt le. Népsűrűség tekintetében a vármegye lakossága nem sokat változott. Az 1920. évben minden Q km területre 74 2 főnyi lakos jutóit, az 1930. óv végén pedig 74*7 főnyi, igy ez az arány némileg emelkedett. A népszámlálás adatai szerint a vármegye lakossága 67.327 lakásban lakik, egy lakásban átlag 4 ember él. Van azonkívül 1115 lakás, amelyben nem laknak b 1384 teljesen üres. A tűzrendészetről szóló beszámoló után örömmel állapítja meg az alispán, hogy a levente intézménynél a hiányzók és ennek folytán a bírságolások száma a legminimálisabbra csökkent. Az intézmény előrehaladását és fejlődését nagyon elősegítené, ha a községek oly anyagi erőforrásokhoz jutnának, hogy minden leventeegyesület megfelelő gyakorló- és lőtérrel rendelkezhetne. Jelenti ezután, hogy a kiadott záróraengedélyek után Bzedett dijakból évente oly jelentős összeg áll rendelkezésre, hogy abból a vármegye területén lakó egyetemi hallgatók és egyéb iskolai tanulók segélyezése lehetővé válik. A folyó iskolai évben is mintegy 50 hallgatót részesített eddig 50—80 pengő félévi tanulmányi segélyben, ami által igen sok nehéz anyagi viszonyok között levő szülő gondjain segített. A vármegye területéről a kivándorlások csökkenőben vannak, mert a múlt év első felében volt 141 kivándorlóval szemben az év második felében jelentékeny apadás következett be, ugyanis akkor már csak 62 kivándorló akadt. Ez az 1930. évi 203 főt kitevő kivándorlási létszám az 1929. évi kivándorláshoz viszonyítva, amely 450 volt, tetemes apadást mutat. A közbiztonsági állapotok terén az elmúlt időszakban említésre méltó esemény nem fordult elő. A vármegyei közalapoknak 1931. évi február hó végén volt kimutatása után áttért az alispán a közegészségi állapot ismertetésére, amely általában kielégítő volt ugyan, azonban az eleinte csak náthaláznak minősíthető tömegesebb megbetegedések későbben kifejezett influenza- jelleget is öltöttek, de mindvégig sze lid jelleggel és csak szórványosnak mondható szövődményekkel és ezek között is nagyon enyhe halálozási arányszámmal. Egyéb fertőzd betegségek csak mérsékelt számban kerültek észlelésre és az időszak vége felé már az influenza, mint a többi fertőző bajok is jelentékeny apadást mutattak. A kórház, a bábaképBzde, az ár vaház és a Stefánia Szövetség anya- és csecsemővédő intézeteinek és a mentőegyesületnek működéséről szóló adatok felsorolása után azt tudjuk meg az alispáni jelentésből, hogy a vármegye állategészségügye az előbbi időszakkal szemben valamivel kedvezőtlenebb állású. Az állatvásárok forgalma lanyha volt. Az állatkivitel lényegesen csökkent. Kivitelre került 1185 szarvasmarha, 160 sertés, 609 juh, 149 ló. Az előző időszakkal szemben a csökkenés 3389 drb szarvasmarha, 1804 drb sertés és 186 darab ló, az emelkedés 152 darab juh. A mezőgazdaságról szóló rész megállapítja, hogy az olvadással bekövetkezett nagymennyiségű csapadék a tavaszi munkálatokat hátráltatni fogja. Az őszi vetések ezideig jól teleltek. Szórványosan drótféreg és egérkár mutatkozik. A járási apa- állatvizsgáló bizottságok összesen 506 darab bikára, 424 darab kanra és 243 darab kosra adtak ki tenyésztési igazolványt. A munkásviszonyok kielégítők voltak s különösebb munkásmozgalmak nem észleltettek. örvendetes, hogy a vármegye december elején még folytatta a Baja— bátaszéki államosítandó és Értény— nagykónyi bekötőút kőpályájának építését és mindhárom hónapon át meglehetős nagy erővel végezte a munkanélküliségre való tekintettel is a Nagyszékely—görbői bekötőút 8*5 km hosszú útszakaszának mintegy 40.000 köbméter földmunkáját, amely február végére el is készült és időközben a beszállítás is kezdetét vette. Ezen téli útépítésnél naponta 120—- 150 ember nyert munkaalkalmat. Megtartatott a Dunafőldvár—Tamási- Dombóvár—sásdi államosítandó útvonal Dunafőldvár—Előszállás közti 4-5 km. hosszú szakasza átépítésére a versenytárgyalás, mely eredménynek döntése után az építés kezdetét veszi. A nevelőoktatás valamennyi népoktatási intézetben zavartalanul folyik, kivéve azokat az iskolákat és óvodákat, melyeket a gyermekek között fellépstt járványos megbetegedések miatt be kellett zárni. Az Országos Népiskolai Alapból a tolnai róm. kát. iskolafenntartó a vallás- és közokta- táságyi miniszterrel folytatott tárgyalások eredményeként 100.000 pengő épitési segélyt nyert, amely összegből a tolnai róm. kát. fiú- és leányiskola elhelyezésére uj iskolaépületet építenek. A vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság 1930 december 1-én terjesztette fel a vallás- és köz- oktatásügyi miniszterhez 1931. évi munkatervét. Ebben 1634 ismeretterjesztő előadás, 5 elemi ismeretterjesztő tanfolyam 288 órában, 5 általános ismeretterjesztő tanfolyam 308 órában s 101 műkedvelői előadás foglaltatott. Január hó 5 én még pótlólag felterjesztette 33 község tervezeteit, amelyek 652 ismeretterjesztő előadás, 8 műkedvelői előadás, egy 30 órás gyorsirási, egy 20 órás ének- s egy általános ismeretterjesztő tanfolyamról szólnak, összesen tehát 770 óráról. Az egész évi munkaterv tehát 3101 népművelési óra tervezetét tartalmazza. Az összes személyi kiadás 10.059 P 50 fillér, a dologi kiadás 5 278 P 38 fillér, összesen 15.337 P 88 fillér, a biztosított bevétel 13 804 P 18 fillér, a hiány 1533 P 70 fillér, amelyet államsegélyként kért. A jóváhagyott népművelési munka mindenütt zavartalanul folyik. A tamási, a bonyhádvarasdi és a paksi állami polgári leányiskolában gybrsirászattai egybekötött tanfolyam tartotta meg záróünnepélyét. Ez utóbbin a népművelési titkár kíséretében az alispán is megjelent s az ott hallottak és látottak felett a legnagyobb elismerését nyilvánította. Az anyagi források megjelölése után arra kéri az alispán a törvény- hatósági bizottságot, határozza el, hogy a népművelési, köz- és állategészségügyi stb. előadások intenzivebbé tétele céljából 40 kiskaliberű vetítőgépet 300 darab filmszalaggal, előadási (magyar, német) szöveggel midössze 7200 peugő árban beszerez és a szükséges kiadásokat a m. kir. földmivelésügyi miniszter jóváhagyásától feltételezetten a vármegyei állategészségügyi ebadóalap 1930. évi megtakarításaiból fedezi. A jelentés végül megemlékezik a nagy veszteségről, mely vármegyénket Mozolányi István tamási esperes- plébános, címzetes maróti prépost, megyebizottsági tagnak f. évi január B árkinek Biztosan Boldogságot szerez EGY ERTEKES KÖNYVVEL Molnár-féle R.-T. könyvkereskedése, Szekszárd Az alispáni jelentés.
