Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-03-21 / 23. szám
III. évfolyam. 10. szám. 1931 március 21 TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125. SzászorszűSl útviszonyok* Irta: Faber György az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara fogalmazója. SzáBzországban az egyes községeket mind kövezett utak kötik össze egymással. A forgalmasabbak kockakővel kirakott utak, a kevésbé forgalmasak aszfaltozottak, betouozot tak. Sok helyütt még a dülőutak is kövezve vannak. így azután könnyű a közlekedés egyik faluból a másikba. Motorbiciklink folyton tülköl és kerül, a közlekedési jármüvek egéBZ Borával találkozunk. Mindenütt óriási a forgalom. Alig tehetünk pár száz métert anélkül, hogy valamiféle jármüvei ne találkoznánk. Feltűnő, hogy milyen kevés állati erővel vontatott kocsi val, szekérrel jövünk össze. Annál feltűnőbb azonoan az autók, teherautók, motorbiciklik és közönséges biciklik hatalmas száma. Érdekes, hogy az egyes falvak közt, bármenynyire közel is fekszenek egymáshoz, gyalogjárót csak a legritkább eset ben látunk. Itt sem férfi, sem asszony nem gyalogol. Apraja-nagyja biciklire kap és azon teszi meg az utat. A bicikli és a motorbicikli a legelterjedtebb jármű ma Németországban. Az egyszerű lábbal hajtott biciklit megtaláljuk minden kisgazda udvarában. Ezt a divatot persze minálunk képtelenség volna bevezetni, hisz a mi elhanyagolt útviszonyaink mellett a szegény biciklista még a falu széléig sem juthatna. Ezért olyan korlátozott Magyarországon a motorbicikli használata is. (Az árbeli különbséget nem is említve, ami szintén tetemes, mert Németországban a 'motorerd vei hajtott jármüvek ára csaknem felényi.) Itt jegyezzük meg, hogy Németországban az előzés balra, a kerülés jobbra történik. A kitűnő utak nem utolsó következménye, hogy az utakon a falvakban a por és sár ismeretlen fogalom. A német ember legfeljebb gyári füstöt lehel be, port sohasem. Télviz idején sincs kitéve annak, hogy kocsija tengelyig megsüllyedjen. Önkéntelenül is hazai állapotaink jutnak eszünkbe és a fájdalmas ösbzo- hasonlitás magától adódik. Amióta hazánkban elszaporodtak az autók, vége a falu jó levegőjének. Tavasztól őszig porban fürdik a falu. Ma •unár ott tartunk, hogy a városok levegője egészségesebb, mint a falvaké. Télen azután a helyzet megváltozik, akkor a sártengerben kínlódik a szegény magyar. Elszorul a lelkünk, (ha a mi szalmakunyhós, szegény kis göcseji falvainkra gondolunk, amelyek télviz idején elzárva a világtól, nyakig érő sárban poshadoznak. A szászországi utak elütő jellegét azonban nemcsak kövezett voltuk és a nagyarányú forgalom adják meg. ^Szembeötlő különbség azok nagymérvű fásitottsága is. Olyan utat, amelynek szélén fák ne disslenének, nem látni egyet sem. És ami legérdekesebb, rendszerint gyümölcsfával vannak beültetve az utak. A gyümölcsfák rendszerint a község, esetleg az állam tulajdonai. Szakszerű kezelésükről, a ’Részlet a szerzőnek .Szászországi falvakban* - cimfi sajtó alatt levő tanulmányából. betegségek elleni védelmükről szintén a község gondoskodik. Amikor az ember végigrobog ezeken a szépen fáBitott utakon és gyönyörködik a duB termésben, önkéntelenül is hazai viszonyainkra gondol. Nálunk is vannak gyümölcsfával beültetett utak. 0, de milyen szomorú képet mutat nak ezek I Előttem van a balaton- edericsi szép mandnlasorl Be sokszor szörnyülködtem tavasszal virág zás idején, amikor a virágban pompázó ágakat az éretlen kölykök levagdosták. Hazánkban a gyümölcs — hacsak lovas csősszel nem őriztetik — nem igen érik meg az ut* menti fákon. Már félérett állapotban leszaggatják a járókelők. Németországban nincs szükség lovas csőszökre. Minden ember a maga csősze. A német embernek mégcsak eszébe sem jut, hogy más gyümölcsét leszakítsa. Sosem felejtem el, milyen szidalmazásban részesítettek bennünket, amikor 7 évvel ezelőtt 8 gazdatársammal Németországban járva, egy ilyen gyümölcsös utón haladva letéptünk néhány szem cseresznyét. Azonkívül, azonban, hogy szép termést hoznak, más a fák küleme is. Meszelt fát csak a fordalóknál látni. (Az éjszaka közeledő jármüvekre való tekintettel a könnyebb észrevehetőség miatt.) Helyette gondos kéregkapsrás és ágritkitás nyomait állapíthatjuk meg a fákon. Ha szükség van rá, úgy permeteznek is. Itt azonban, a régi rendszeres és állandó gondozás folytán nincs annyi betegség. Esyet-mást a télről. (Első közlemény.) Több tolnamegyei községben jártam a tél folyamán és ez alkalommal elbeszélgettem a gazdákkal az aktuális gazdasági kérdésekről és persze szóba jött a tej is. Megvitattuk a dolgot, elpanaszoltuk egymásnak a tejárakkal kapcsolatos bajain- kát, igyekeztem tőlem telhetőleg vigasztalni a gazdákat. E beszélgetés folyamán jöttem azután rá, hogy tejtermelő gazdáink nagy része — természetesen tisztelet a kivételnek — a tej tulajdonképeni lényegével, hogy mi is a tej, miből áll a tej, hogyan fejjük, kezeljük a tejet a fejés után ? nincsenek teljesen tisztában. Ez vezetett arra a gondolatra, hogy a „Tolnamegyei Gazda“ hasábjain röviden elbeszélgessik gazdatársaimmal e kérdésekről. Ha azután ki beszélgettük magunkat a tejről, elbeszélgetünk majd szarvasmarbatenyésstéBi, takarmányozási kérdésekről is. B-szélgeBsünk talán a mai első alkalommal a tejmirigyről, a tőgyről és a tej keletkezéséről. A tőgy nem más, mint emlős állataink tejképző szerve, mely bonctanilag egy átalakult, szinte mondhatnám e célra kitenyésztett izzadságmirigy. Ha a tőgy szerkezetét nézzük, látjuk, hogy kívülről finom, selymes szőrrel fedett bőr burkolja, mely alatt kölőszövoti réteget találunk, az úgynevezett sárga haspólyát, amelynek folytatása függőlegesen ereszkedik a két tőgyfái közé, az egész tőgyet két egymással nem érintkező félre osztva. A has- pólyán belül azután két-két kötő- Bzöveti tokot találunk, amely a két tőgynegyedet foglalja össze, úgyhogy azoknak ürrendszare teljesen különálló. Hogy ez tényleg igy van, gondoljunk csak arra, hogy vájjon miért tett a nagy természet — a légből csebb tudós — négy csecsbimbót a tőgyre ? Azért, mert egyen nem tadnánk mind a négy tőgyfélből kifejni a tejet. Meg azután lehet csinálni próbát is arra, hogy ez tényleg igy van. Fecskendezzünk csak be egy kis oldott festékanyagot valamelyik tőgynegyedbe, azt fogjak látni fejés alkalmával, hogy csak abból a negyed bői jön festett tej, amelyikbe belenyomtuk a festéket. A festék tehát a másik tőgynegyedekbe nem szivárgott át. A kötőszöveti tokokon belül találjuk azután a tőgy mirigyállományát. Ezt leginkább a szőlői Ürthöz tudnám hasonlítani. A tej mirigy igen sok parányi hólyagocskából, az úgynevezett alveolusokból áll. A tej ezekben az alvsoluBokban képződik. Ezek felelnének meg a szőlő bogyóinak. Minden hólyagocskának (alveolus- nak) kanyarulatos futásu kivezető csatornája van, ezek a tejcsatornák, megfelelnek a szőlőbogyók nyelecskéi- nek. A tejcsatornák lefelé mindig vastagabb CBÖvekké a tejvezetékekké egyesülnek, amelyek megfelelnek a ssölőfürt nyelének, amelyek azután a csecsbimbók felső végződésénél lévő úgynevezett tejmedencébe vezetik a tejet, ahonnét azután fejés alkalmával eltávolítjuk. Kérdés lehetne még az is, hogy a tej mikor is képződik ? Gondoljunk például a hires „Ráca 100“ tehénre, mely egy nap 53 liter tejet is adott, amikor is egy fejésre 10 literen felül kellett adnia. E fér e tőgyben 10 liternél több tej egyszerre ? Ugye, hogy nem és igy is van, a tej túlnyomóan nagy része a fejés ideje alatt képződik a tőgyre gyakorolt tejési inger hatására. A fejés kezdetén a tényleg fejt tejnek csak l/t—Vs*e van készen, mig a a többi a fejés alatt képződik. Kérdés lehetne még az is, hogy a tejmirigy egyes betegségei a tejet fertőzhetik e? Stjnos erre igennel kell felelnem miért is ha tehenünknek valamily tőgy betegsége van, annak tejét külön fejjük, mert a közfogyasztásra ártalmas lévén, forgalomba hoznunk nem szabad. Vannak azonban olyan betegségek is, amelyben szenvedő állatok tejét, vagy egyáltalán nem, vagy csak forraltén lehet forgalomba hozni. Ez ügyben az 1888, évi VII. t.-c. rendelkezik, amelynek értelmében lépfene, takony- kór, bivalyvész, nyílt tőgygümőkór, vagy juhhimlőben szenvedő, illetve ezek gyanújában álló állatok tejét forgalomba hozni, vagy feldolgozni tilos. A ragadós tüdőlob, ragályos száj- és körömfájásban, vagy ezek gyanújában lévő tehenek tejét csakis felforralva és „Hatósági rendeletre forralt tej“ megjelöléssel lehet forgalomba hozni. K. I. ATolnomegqel GnziiaiAgl Egyesület Kereskedelmi Osztályainak APRÓ HIRDETÉSEI Gazflaiflgolt fliemmrcnaal LyüggStt Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petróleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erő- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növényvédelmi szerek. Elfi ff Air1 pekingi gácsérok, khaki-camp- LlUUUIi* bellgácsérok, vörös izlandi kakasok és tojók, fehér leghorn kakasok és tojók. Eladó éves,koronás aHoaEacsemete (kanadai renet, arany parmen, féltörzsQ botul, jonathán, pamut alma) elismert tolnamegyei faiskolából. — 2000 drb kőrisfa (amerikai és magas kőris). — 2000 darab ákáo sorfa (4 éves). Eladó pirostarka l éves üsző. Tény észcélokra, vagy hizlalásra kiválóan alkalmas. ElflllA 1 drb piros-tarka törzskönyv. htlrfV LlUUU bonyhádi tájfajta 18hónapos Ulllll 1 g blvalv-tlnő eladó. Krisantinum, óriásvirágu anyatő 5—15 hajtással, tövenként 25 fillér. (Trója, Drable, Edith Covel stb. fajta.) Amerikai szegfű, gyökeres dugvány, cserepezésre és szabadba, fehér, piros, sárga, rózsaszín, színenként 20 fillér, vegyesen 15 fillér. Angol violamag, gyönyörű szürkelevelü, vegyes színekben, adagja (200 szem) 20 f. Törzskönyvezett, telivér yorkshirei kan és koca malacokra előjegyzé- I seket elfogad a Nyéki pusztai bér- • gazdaság, Bátaszék.
