Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-03-21 / 23. szám
f XIII. évfolyam. Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnámégyei Gazda“ Szekszárdi 1931 március 21. 23. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. FOuerkesztO: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épDletében. Telefonszám 85 és 102. P4I. Eltftifé|€*i ^d|l• I Előfizetési dijak“és hirdetések, valamint a lap szellemT részéiI rovatban elhelyezett reklám- elje^zési. családi hir, valamint Félévre-----------6 pengő. | Egész évre----------12 peng«. I iUetS közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I • ajUttlr soronként 60 fillérbe kéről. A lap megjelenik minden eserdán de szombaton. Hirdetések árai: ▲ legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milliméteraoronkéat 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hirGazdasási optimizmus. Még hónapokkal ezelőtt gazdasági optimizmus elórkeztének lehetőségéről sem volt tanácsos nyilatkozni s ma már ország-világ a gazdasági optimizmus érzetétől van áthatva. Pár hónappal ezelőtt leirni is alig mertük e két szót: gazdasági optimizmus, s ma már nem teszünk kérdőjelet e két szó után, mert mi magunk is meg vagyunk győződve arról, hogy gazdasági optimizmusról már lehet szót ejteni. Nem elég azonban az, ha a fellendülés lehetőségeit és módjait hivatalos helyek lansziroszák, mert a közállapotok feljavításához és átértékeléséhez a privát ember, a nagy- közönség hozzájárulása és támogatása is szükséges. A magyar közgazdasági élet emberei között sokan vannak, akik inkább a pesszimizmusra hajlandók és akik a legkisebb levél- zÖrrenésből már katasztrófára következtetnek. Ezeknek az embereknek viselkedése károsan befolyásolja közállapotainkat. Egy svájci bankár nyilatkozatot adott a lapoknak s ebben elmondotta, hogy sok országból özönlik a tőke Svájcba s az otthoni termelőtöké Svájcban majdnem holtvagyon lesz, mert a svájci bankok csak fél, legjobb esetben egy százalékot fizetnek a külföldi tőkések bankbetétjei után. A svájci bankárok ezen pénz- politikája helyes, mert kamatban nem viszi el a svájci tőkét, ellenben ugyanazon országok, amelyeknek fiai félszázalékos bankbetétekkel jelentkeznek, ők maguk 8—10 százalékos kölcsönöket vesznek fel Svájcból. Arra kell tehát törekedni, hogy a bizakodás necsak az államférfiak agyában, de a magán tőkések trezorjában is jelentkezsék. Amerikában bizakodnak a pros peritgnek fellángolásában, bankárok Ígérik, hogy trésorjaikat ismét megnyitják éB jóravaló európai államoknak nagyobb kölcsönöket bistosita- nak. Odaát már a munkanélküliség terén íb javulás mutatkozik, több iparágban a sok megrendelés fokozott termelőmunkát von maga után, az ankétoknak az az eredménye, hogy a mélyponton már túl vagyunk. — Angliában is sokat várnak az indiaiangol megegyezéstől, valamint az olasz-francia flottaegyezménytől és azt hiszik, hogy legalább a gyapjú- ipar terén, amely Anglia költség- vetésében jelentÖB tétel, lényeges javulás áll be. Optimista vélemény hangzik fel Németországból, ahol a vezető közvélemény egyik szószólója, Reinhold birodalom gyűlési képviselő nyilatkozik és gazdasági optimizmust hirdet. őszintén gazdasági optimistának tartom magamat — mondja Reinhold. Saját tapasztalatomból állíthatom, hogy a német ipar a világpiachoz való csatlakozása által az utóbbi időben ismét megtalálta önmagát. A Németországban keresztülvitt munkabérredukció sok tekintetben könnyített exportlehetőségeinken, terméssé tesen a javulást inkább pénzügyi, mint termelői oldalról kell várni. Mindaddig, amig a kölcsönpénz 9—10 százalék kamatot emészt fel, iparágaink nem tudnak teljes kapacitással dolgosni. A pénznek olcsóbbnak kell lennie, esért gasdaságilag és politikailag egyformán életfontosságú, hogy Németországban egészséges hitel- politikát folytassunk. Ebben az összefüggésben különösképen üdvözölnünk kell a most meginduló német-francia hiteltárgyalásokat. Reinhold fején találta a szöget és ezek a megállapítások egyformán vonatkoznak Európa mindazon álla maira, amelyek még gasdaságilag a mélypont körül tartózkodnak s gazdasági optimizmusuk még nem bontakozott ki teljes erejében. Reinhold szerint, de minden gondolkozó, közgazdasági érzékkel bíró ember szerint is az olcsó pénz egyik titka az átmeneti félj avulásnak, a másik pedig az, hogy lehetőleg hosszúlejáratú beruházó kölcsönöket lehessen nyújtani és szerezni. A gazdasági bizakodás napjának felkeltét tehát önmagunk felé íb bizakodással kell fogadnunk, mert csak akarni és bízni tudó emberek önthetnek bizalmat a nagy tömegekbe; márpedig társadalmi együttérzésre van szükség, hogy a társadalmi harmónia melege vihesse előre és erősit- , hesse az egész vonalon a gazdasági optimizmus érzését. Az Egyesült SzeKszárd-Tolnamess/el tlöesglet kullurdélutánla Nem mondunk újat, ha azt állapítjuk meg, hogy a Nőegylet folyó hó 17-én délután a vármegyeház nagytermében tartott kulturdélutánja ismét igazolta, hogy a Nőegylet által rendezett kuiturdélutánok mindig a legsikerültebbek közé tartoznak. Nemcsak a műsor nívós volta, hanem a kulturdélután látogatottsága is ezt bizonyítja. A vármegyeház nagyterme szűknek bizonyult és még a karzat is zsúfolásig megtelt. Jellemző, hogy más kulturdélutánokról a férfiak tüntetőleg távol szoktak maradni, ezen a délutánon pedig ők is hatalmas számmal cáfolták meg azt a feltevést, hogy ők nem érdeklődnek a kultur- előadások iránt. Dr Kramolin -Gyula vármegyei tiszti főorvos lépett először a felolvasó asztalhoz, hogy előadja „öregek- fiatalok“ cimü tanulmányát. A mostani időkben különösen aktuális té mát, amelyet az úgynevezett „harmincévesek“ a napisajtóban is állandóan felszínen tartanak, a kiváló előadó nemcsak az orvostudomány éB a társadalompolitika, hanem a közéleti erkölcs szempontjából is megvilágította. Bár eléggé elvont megállapitá sokat tárgyalt, felolvasása szépirói kvalitásainál és művészi formájánál fogva mégis annyira élvezetes és lebilincselő volt, hogy a közönség alig akarta őt leengedni a pódiumról. Vitéz Molnár Józsefnét hallottuk ezután. Brahms Es-moll echerzóját zongorázta lenyűgöző virtuózitással és játékában nemcsak a zeneileg képzettek gyönyörködhettek, hanem magával ragadta a kulturdélután egész közönségét. A tomboló tetszésnyilvánítások után ráadásul Corelli—Frie- denthal Gavotte jával kedveskedett. Vitéz Molnár Józsefné nagy tech nikai tudását és brilliáns játékát méltányoló hatalmas tapsorkán elülte után dabolci Fekete Lászlóné a veszprémi közönség felolvasó gárdájának kedvelje lépett az emelvényre. A bájos megjelenésű írónőt, akit igen előnyösen ismer városunk és megyénk közönsége lapunkbsn megjelent kedves és váltosatos témájú, mindig újat mondó tárcái után, hatalmas ováció fogadta, úgyhogy percekig kellett várnia, míg felolvasását megkezdhette. „Öreg András“ cimü tárcájával, a hűséges cseléd alakjának művészi megfestésével, amelyből gyönyörűen csendült ki a finom, megértő női lé lek és az írói készség, azonnal megnyerte nagyszámú hallgatósága rokon- szenvét, amely hatalmas tetszésnyilvánításban tört ki a felolvasás befejeztével. Utána 3 versével „Vasárnapi ének“, „Gondanyó“ és „A mi házunk“ pillanatra visszavarázsolta ebbe a terembe azt a hangulatot, amit alkalmunk volt átélni még fokozottabb formában és méretben, amikor Mécs Lászlónak ajkairól zengtek a gyö nyörüséges magyar versek. Dabolci Fekete Lászlóné verseiből annyi gyönyörűséges gondolat és meleg érzés tört ki, hogy a kuiturdélutánok fejlett müizlésü és kritikus közönségét is magával ragadta. Rét derűs epi zódot „Apróságok egy asszony éle téből“ cim alatt olvasott fel még a kedves írónő, s bár közel 45 percet foglalt le már a műsor idejéből, mégis a zugó tapsra „Vér“ cimü bájos versével kellett megtoldania felolvasását. A hálás közönség lelkesen tüntetett az írónő mellett, akinek szereplése méltán illett be finom, nőieB gondolataival és érzéseivel a Nőegylet kulturdélutánjainak programújába. Igazán hálásak lehetnek a keddi kulturdélutánon megjelentek nemcsak az írónőnek, de Kovács Dávidné Nagy Lujza alelnöknőnek is, akinek figyelme, lapunknak ezen nemcsak bájos és szeretetreméltó, de kiváló írói képességekkel íb rendelkező munkatársa felé irányult és őt a Nőegylet a téli idény utolsó kulturdélutón- ján való szereplésre felkérte. A műsor-utolsó pontjaként Wal- lacher Magda énekelte igen szépen Liszt: Szerenád, Kurucz "János: Su- ) garas álmok és Mutschenbacher Viktor : Szeret, nem szeret cimü klasszikus sserseményeit, valamint Tejben fürdik as én róssám cimü népdalt, amelyek zongorakiséretét Stockinger Mária a tőle megszokott művészi kiválósággal és rutinnal látta el. MMWNeMMWWNAIMMMIWNeiWMWAMfSMA Március I5a Bonyhád. A bonyhádi Róm. Kát. Kör — tekintettel arra, hogy a többi egyesületek és körök 14 én és 15 én áldoztak március Idusának — 16 án este ülte meg a nemzeti ünnepet. Dr Perczel Béla felsőházi taggal az álén Bonyhád társadalma valláskülönbség nélkül, zsúfolásig megtöltötte a kör nagytermét. — A szokásos ünnepi vacsora előtt műsor volt, melyet az elemi fiúiskola felsőosstályos növendékei nyitottak meg. Utáúa Hvozdo- vich Zsuzsika elszavalta Papp Váryné „Hiszekegy“-ét, majd Schreck Ferkó és Ottoványi Gyurka elszavalták a „Talpra magyar !“>t. Ezután következett az est fénypontja, a szabadság- téri országszobrok élőképe, melynek férfialakjai elszavalták Havas Istvánnak „A négy ssobor“ cimü gyönyörű költeményét. A szobrokat Bás- ler Nándor, Strohmayer Lenke, Óhegyi Gésa, Léhmann Dezső, Schmidt József, Koch József, Herger Boriska, Erményi Imre és Gáss József személyesítették meg. A szoborcsopor- tosatok oly élethűek és oly megka- póak voltak, hogy a közönség néma csendben, áhítattal gyönyörködött bennük. A pompás műsornak értelmi siersői és rendezői az agilis Dlusztus Imre tanító és neje voltak. A műsor lepergése után következett a vacsora, melynek keretében Schlenker Mihály, a kör igazgatója, néhány keresetlen szóval megköszönte úgy a rendezők, mint a szereplők hazafias közreműködését. Majd Dlusztus Imre tanító mondott gyönyörű és hatásoB ünnepi beszédet, amely a Hymnus-szál végződött. A hazafias érzéstől áthatott közönség lelkes hangulatban együttmaradt a késő esti órákig. A Wirth féle vendéglőben tartotta a márciusi ünnepélyét a völgységi járás általános ipartestülete. Az ünnepi beszédet a Pétermann Jakab gyáros által adományozott Kossuth- serleggel ez évben Lövik Kálmán főgimnáziumi tanár tartotta. Az ünnepély után társasvsesora volt, amelyen igen sokan vettek részt. A róm. kát. templomban Kránitz Lajos hittanár mondott ünnepi beszédet, majd pedig ünnepi szentmisét. Az ág. ev. egyházban Genersich Tivadar német nyelven, Thomka Gusztáv pedig magyarnyelvű ünnepi istentiszteletet tartott. A ref. egyházban Lombos Alfréd lelkész és Szakács Imre esperes tartottak ünnepi istentiszteletet. A baptistagyülekezet ünnepi istentiszteletét Bauer N. hitszónok tartotta. 11 órakor délelőtt az Immaculata leány nevelőintézet növendékei tartótEgyes szám ára 24 fillér.
