Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-01-10 / 3. szám
XIII. évfolyam. Egyes szám éra 24 fillér. Szekszárd, 1931 január 10. 3. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. | Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre ______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden aserdáa <■ szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 00 fillérbe kerül. L. A. B. Egyik újságíró kollégánk, nyilván egy rózsásain!! álom hatása alatt megírta, hogy Szekszárdon rövidesen 15 palota fogja emelni a város szépségét. — Ez a 15 palota a L. Á. B. segítségével épült volna meg. Jól tette kollégánk, hogy ebbe a szomorú jelenbe egy kis örömhírt röpített, mert ennek a hirnek örültek a telektulajdonosok, az épitővállalko- zók, a fakereskedők, a téglagyárosok, a mész- és cementkereskedők, a szakszervezetbe tartozó kőművesek már egy újabb felemelt óradij megállapi tásán tanácskoztak és végül 15 szép asszony, akik előre megálmodták a kényelmes és szép otthonukat. Milyen szép hivatás íb újságírónak lenni 1 Egyetlenegy hírrel ennyi embernek áll módjában örömet és boldogságot szerezni. Sajnos mi nem láttuk oly rózsás ködben a szekszárdi tisztviselői házak építésének kérdését. Hajdan a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank megértő igazgatósága tudott a Bar- tina tövében tisztviselői lakásokat teremteni. A mostani nehéz időkben pedig egyik pénzintézet, mintegy 30 embert juttatott ‘házhoz kölcsönével. De aggályaink voltak az állami akció val szemben az első pillanattól kezdve, mert az építési feltételeket olyanoknak találtuk, hogy legfeljebb egykét magasabb rangú tisztviselő tud ezek mellett építeni, de kistisztviselőnek az teljesen lehetetlen. Mit is kíván a röviden L. A. B.- nak nevezett, újabban kreált szövetkezet ? Azt, hogy meglegyen az építtetőnek a telke, az épitéBhez szükséges költség 40% a készpénzben, végül, hogy olyan lakbére legyen, amely az annuitási részleteket fedezi. Ezzel szemben a szövetkezet nyújtja az építési -költség 60°/o-át 20 évi törlesztés mellett aranypengőben való visszafizetés kötelezettségével és az összes költségek figyelembevételével 10'67°/o annuitásos részlet mellett* Ha ezen feltételeket vizsgáljuk, azonnal szemünkbe ötlik, hogy a tisztviselők, feltéve, hogy van 600— 1000 pengő értéket képviselő télkük, 3000 pengő készpénzük, akkor építhetnek egy cca 8000 pengőbe kerülő egy szobás konyhás, fürdőszobás, erőszobás, szuterénos házat, mért 600 pengős lakbérük már egy kétszobás lakás amortizációjára sem elegendő. Ha a tisztviselő ezen anyagf feltételekkel rendelkezik és mint szorgalmas és törekvő embert az egyes vidékek pénzintézeteinek vezetői ismerik, akkor minden L. A. B. szövetkezeti segítés nélkül is megépítheti lakását. Ez tehát nem megoldás sem a lakások szaporítása, sem az esetleges lakbéruzBora elleni védekezés, sem a munkanélküliség megszüntetése és végül a termelő munka meginditásá* nak elősegítése szempontjából. Ez az egész akció lehetett a szövetkező nagybankoknak egy igen fényes Üzlete, (úgy halljuk, hogy 90-es árfolyamon bocsájtották a pengőt rendelkezésre), alkalmas lehetett arra is, hogy a szellemi munkanélküliséget apassza a L. A. B. hivatal életrehiváBávai, de semmiesetre sem kecsegtethet kilátással arra, hogy a lakások építése, tisztviselői otthonok teremtése ennek révén biztosittassék. Lépten-nyomon azt látjuk, hogy ma törvényeket alkotnak, intézményeket kreálnak anélkül, hogy az életet és. a vidéket kellőleg ismernék és figyelembe vennék. Minden kérdést budapesti szemszögből néznek és azért van az, hogy amikor egy törvényt végre kell hajtani, egy intéz ményt életbe kell léptetni, akkor derül ki, hogy a törvény alapján ítélkezni hivatottak maguk sem kó Úgy Iáiszik, Szeged győzőit. Megemlékeztünk lapunk egyik korábbi számában arról az akcióról, amelynek gondolatát főszerkesztőnk vetette fel és amelyet Száváid Oszkár alispán indított meg és a vármegye közigazgatási és törvényhatósági bizottsága oly melegen karolt fel. Ez az akció a Calaistól Stambulig vonuló transverzális útnak Budapest, Szék szárd, Mohács, Eszék felé való vezetésére irányult, ellenkezőleg Szeged mozgalmával, amely ezen utat Budapest, Szeged, Belgrád felé kívánja vezetni. A budapesti lapok hirt adtak arról, hogy az Alliance International de Tourisme kezdeményezésére az oBzt- rák Touring Club január 2-ára és 3 ára Bécsbe értekezletet hivott össze, amelyen a Magyar Touring Ciub íb megjelent és ott megbeszélést folytattak esen nagy nemzetközi útvonal ügyében, amelynek iránya Calaisból kiindulva, Linzen, Bécsen, Győrön, Komáromon, Budapesten, Szegeden keresztül Belgrád, Szófia, Drinápoly és Sztambul felé vezetődnék. Amikor örömmel állapítjuk meg, hogy az angolok kívánságára Budapest egy fő kiágazó pontja lesz a nemzetközi útvonalaknak, úgy sajná lattal kell egyben azt is megállapítani, hogy a Magyar Touring Club fellépése azt eredményezte, hogy nem a legrövidebb és már teljesen kiépített budapest—eszéki útvonalon fogdák vezetni ezen nemzetközi utat Belgrádnak, hanem Szegeden keresztül, ahonnan kettős elágazása lesz Jugoszlávia és Románia felé. Reméljük azonban, hogy ez még nem a legutolsó szó ebben az ügyben, ha Fejér, Tolna és Baranya vármegyék törvényhatósági bizottságai, főispánjai és országgyűlési képviselői a kormánynál megfelelőleg és együttesen eljárnak, a Magyar TouriDg Club, úgy látszik nem egészen objektiv álláspontját a végső szó kimondására hivatott kereskedelmi minisztérium utján kellőleg ellensúlyozni tudják. ügy tudjuk, hogy a Magyar Touring Clubot Vermes Gyula elnök, Quittner Ervin és Borhy István al- elnökök és Kirchknopf Ernő főtitkár képviselték, nem volt tehát közöttük az erősen érdekelt Dunántúl részéről senki és igy egy alapépítményeiben teljesen kész és tökéletes ut ejtetett el és oly vonal vétetett figyelembe, amelynek építkezési költségei jelen tősen nagyobbak lennének, mint a budapest—eszéki útvonalnak átépítése, amely útvonal egyébként is — mint azt néhai boldogemlékü Bartal Béla még a béke idejében a vármegyei közgyűléseken bőven és részletesen kifejtette — a legrövidebb és minden szempontból a legalkalmasabb, hogy Európa nyugati részét a keleti államokkal összekapcsolja. Számítunk arra, hogy ezen igen fontos útvonal ügyében mindhárom vármegye a leggyorsabban és legerősebb agilitással fog megmozdulni. Pedagógiai szemináriumi előadások. A karácsonyi szünet elteltével ismét folytatódni fognak a tanév elején már megkezdett pedagógiai szemináriumi előadások, amelyeken — mint isme reteB •— a tanszemélyzet vesz részt és szakszerűen kidolgozott értekezések előadása nyomán nyer egészen tiszta képet a neveléstudomány haladásáról és ezzel kapcsolatban a kor követelményeiről. A szekszárdi körzetben a legközelebbi pedagógiai szemináriumi előadásokat január hó 22-én reggel 9 órai kezdettel tartják meg a szekszárdi áll. s. községi polgári leányiskola rajztermében. Az előadások sorrendje: 1. Megnyitó. 2. Denke Antal nagymányoki bányatársulati iskolai igazgató előadása : Az uj tanterv irányeszméi. 3. Dr Matzon Gábor anya- és csecsemővé dő intézeti főorvos előadása az anya- és csecsemő- védelemről. 4. Denke Antal nagymányoki bányatársulati iskolai igazgató előadása a költeménytárgyalás módszeréről s ugyanezen tárgykörből gyakorlati tanítása. 5. Main József szekszárdi újvárosi r. k. elemi isk. pesek a törvényt végrehajtani, az 2 intézmények céljai pedig megvalósít- | hatatlanok és keresztülvihetetlenek. Az úgynevezett gyorstalpalás korát éljük. Törvények és rendeletek gar mada számmal zúdulnak az állampolgárok nyakába s bizonyos hangulatok kényszerítő hatása alatt intézmények létesülnek s mindez anélkül, hogy az elsőkből a polgároknak jogvédelme, nem pedig zaklatása származnék, a másikakból pedig gazdasági helyze tűkben való javulás következnék be. A mai nehéz és kritikus órákban úgy érezzük, hogy az összegyülemlett nehéz szociális kérdések megoldásához nem L. A. B.-akra, hanem erősen gondolkozó fejekre van szükség. —r. tanító előadása a természetrajz tanításának módszeréről s ugyanezen tárgykörből való gyakorlati tauitása. A paksi körzetben ezeket az előadásokat január hó 15 én reggel 9 órai kezdettel tartják meg a r. k. elemi leányiskola nagytermében. A programm a következő: 1. Megnyitó. 2. Dr Grünfeld Mór paksi községi orvos előadása: Az Országos Stefánia Szövetség célja. 3. Fekete Marianne paksi r. k. szerzetes tanítónő előadása a történelem tanitás módszeréről s ugyanezen tárgykörből gyakorlati tanítása. 4. Németh Mihály paksi közs. tanító előadása a kézimunka (slöjd) tanításának módszeréről s ugyanezen tárgykörből gyakorlati tanítása. 5. Kinkel György paksi ág. ev. iskolai igazgató-tanító előadása a mennyiségtan tanításának módszeréről s ugyanezen tárgykörből gyakorlati tanítása. A gyönki körzetben január hó 16-án reggel 9 órai kezdettel lesz pedagógiai szemináriumi előadás a gyönki ág. ev. elemi népiskolában. Itt az alábbi tárgysorozat szerepel a meghívón: 1. Megnyitó. 2. Bors József borjádi községi tanító előadása a mennyiségtan tanításának módszeréről s ugyanezen tárgykörből gyakorlati tanítása. 3. vitéz Vida István diósberényi r. k. tanitó előadása a történelemtanítás módszeréről s ugyanezen tárgykörből gyakorlati tanítása. 4. Medgyessy György kölesdi r. k. isk. igazgató előadása: fl A fegyelmezés és figyelmezés“ címen. 5. vitéz Faragó Ede orsz. vezető cserkésztiszt előadása a cserkészpedagógiáról. A dombóvári körzetben a legközelebbi pedagógiai szemináriumi előadásokat 1931. évben január hó 19-én reggel 9 órai kezdettel tartják a szent Orsolya-rend intézetének nagytermében. Az előadásoknak ez lesz a sorrendje: 1. Megnyitó. 2. Pártos Ferenc dombóvári állami népiskolai igazgató előadása: „A számtan és mértan tanítása párhuzamban a gyakorlati élettel.u (Tanítási típusok.) 3. Bauer Henrik dombóvári állami tanitó előadása: „Az ifjúsági vöröskereszt egyesület a népiskola szolgálatában^ Előadás után gyakorlati foglalkozás. 4. Bayer Wanda dombóvári állami tanitónő előadása a gazdaságtan köréből: „A fej és, a tej és feldolgozása“. Ugyanezen tárgykörből gyakorlati tanitás. A leveli körzetben január 24 én reggel 9 órai kezdettel a teveli r. k. népiskolában lesz pedagógiai szemináriumi előadás az alább előadott sorrenddel: 1. Megnyitó. 2. Eberhardt JánoB mucsi r. k. isk. igazgató előadása a természetrajz tanításának módszeréről s ugyanezen tárgykörből gyakorlati tanítása. 3. Gönye Dezső kétyi ág. ev. tanitó előadása a gazdaságtan tanításának módszeréről s — ugyanezen tárgykörből gyakorlati tanítása. 4. Dr Diamant Salamon körorvos előadása az iskolai, egészségügy köréből. 5. Szieb András kié dorogi r. k. tanitó előadása a testgyakorlás tanításának módszeréről s ugyanezen tárgykörből gyakorlati tanítása. 6.
