Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-01-03 / 1. szám
m I * Íí ,»< í XIII. évfolyam. », M ■ V Vv.- jr m i szám ára 24 fillép. Szekszárdi 193! január 3. 1. szám. TOLNAMEGYEI ÜJSAG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési di): Félévre ______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden aaerdán ée szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi nir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A békerevlzlö szervi fejlődése. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az 1930 as évek uralkodó eszméi között a vezetőszerepet a békerevizió eszméje fogja játszani. Erre a megállapításra az vezet, hogy úgyszólván alig telik el egy hét anélkül, hogy valamely fontos nyilatkozat, vagy az európai érdeklődés központjában álló Í újságcikk ne terelné egyre növekvő erővel az érdeklődést a békerevizió I problémája felé. Ma itt, holnap ott *, merül fel valamelyes mozzanat és még olyan helyeken is hallunk a B békerevizióra vonatkozó fejtegetésekről, ahol azelőtt ezt a szót még kiejteni sem volt szabad és a legtávolibb célzással sem lehetett érinteni a békeszerződések által előidézett igazságtalanságokat és lehetetlen állapotokat. Legújabban egyik legelterjedtebb és legtekintélyesebb német újság, a Der Tag karácsonyi száma közli I Mussolini olasz miniszterelnök, Scho- ' bér osztrák külügyminiszter és gróf j Károlyi Gyula magyar külügyminkz- ter nyilatkozatait, melyeknek min- denikéből kic3endül a hevesebb, vagy ' mérsékeltebb szemrehányás a békeszerződések megalkotói ellen és annak i .határozott éreztetése, hogy a meg- I gondolatlan békekontraktusok által | előidézett tarthatatlan állapotokon 5 mielőbb segíteni kell. Mussolini utal Varra, előbb említett nyilatkozatában, «hogy már többször és egész világosan beszélt a békeszerződések reviziójá nak lehetőségéről és szükségességéről. A lehetőség kifejezetten benne van a népszövetség alapszabályaiban, a szükségességet pedig az igazság elve követeli, már pedig az igazságosság és az erkölcs az egyedüli alapjai a népek közötti tartós, szilárd és Őszinte békének. Schober osztrák kancellár népe véleményét nyilvánítja akkor, amikor keserűen tiltakozik az osztrák-magyar monarchia szétdarabolása ellen, mely tény által brutálisan fel lett dúlva a történelmi ösztönök és szükségletek által megalkotott egységes gazdasági terület. E két külföldi államférfi nyilatkozatával tökéletesen kvadrál a gróf Károlyi Gyuláé, amely szerint a békerevizió kérdése immár nagy nemzetközi problémává lett, amellyel ma már minden állam kénytelen foglalkozni. Kénytelen pedig azért, mert az Európára nehezedő válságok magva a békeszerződések igazságtalan rendelkezései által vettetett el Mint minden élő organizmus, úgy a nemzeteké is, szervezetük"£élettani törvényeinél fogva egyre küzd a természetes életműködésüket inegueLciivő gátlások ellen és ez a küzdelem ma már öntudatossá vált történelmi erőképen minden külerőszak nélkül azt fogja eredményezni, hogy a gyanakvásokat és nyugtalanságokat előidéző méreganyag, a történelmi szellemmel szembeszálló igazságtalanság kiküszö- böltessék az európai nemzetek organizmusából. Ennek az igazságnak meggyőző ereje előbb-utóbb meg fogja törni azokat is, akik ma nyiltan szembeszállanak a revízióvá1. Kénytelenek lesznek belátni, hogy a revízió megvalósítása az ő szempontjukból is célszerűbb, hasznosabb és kevésbé veszélyes, mint a mai állapot fenn tartása. Mintha csak külügyminiszterünk egyszerű és logikus gondolat menetét akarná plauzibilissé tenni, a prágai Fritomnost című cseh politikai szemle azt fejtegeti egyik legújabb számában, hogy a békerevizió követelése egyáltalán nem jelent semmi újságot és nem tekinthető forradalmi akciónak az európai rend ellen, mert a revízió követelése önmagától következik a békeszerződések szervi fejlődéséből. Dr Jozgiis János bonyhádi praelátus búcsúztatása. December utolsó vasárnapján fényes papi segédlettel celebrálta ünnepi nagymiséjét a bonyhádi templomban a nyugalomba vonuló Jozgits János pápai praelátus, plébános. Mise után a közönség a katolikus körbe vonult, ahol diszközgyűlés keretében búcsúztak a hivek a körnek 34 éven keresztül volt egyházi elnökétől, akit diszelnöknek választottak. A feldíszített hatalmas teremben lévő emelvényen felállított asztal mellett foglalt helyet az ünnepelt, továbbá Bitter Illés clairvaux-i apát, dr Perczel Bála felsőházi t&g, Szondy Mátyás, a kör világi elnöke, dr Hvozdovich Pál járásbirósági elnök, dr Bitter Károly ügyvéd, dr Eibach Kornél bankigazgató, Grész Viktor p. és t. főfelügyelő és Schlenker Mihály r. k. iskolai igazgató. ' Az ünnepélyt a Katolikus Legényegylet vegyeskarának „Tenger cail- I lag“ cimü bájos zenéjü éneke vezette I be. (A dal szövegét és zenéjét évtizedekkel ezelőtt maga dr. Jozgits szerzetté, a bonyhádi polgári leányiskola felszentelésére.) Majd dr Perczel Béla emelkedett szólásra és a kát. egyház, iskola és egyletek nevében és azok megbízásából intézett bensőséges búcsúbeszédet az agg főpaphoz, elmondva, hogy alkotni vágyó lelkének maradandó, jelei az ő kezdeményezésére épült bonyhádi katolikus kör, a bonyhádi Immaculata polgári leányiskola és nevelőintézet, valamint a Szent Imre utca élén álló hatalmas, emeletes hitközségi palota. Hogy az utódokat is átlefigje ;tz alkotás szelleme — úgymond dr Perczel — a kör megfestette a távozó praelátus arcképét, amelyet ez alkalommal le is lepleztek. Az ünnepi beszéd után Szondy Mátyás, a kör elnöke vette át megőrzés végett a művészi képet, majd Schlenker Mihály igazgató-tanító az egyházközség német polgárai nevében azok német anyanyelvén búcsúzott | TÁRCA. Újévi hangulat 1931-ben. , I Jő fájáról sárguló levélként ( Hull, hull mindegyre a sok röpke év, Szívünkből vélük száll sok szép reménység *S veszíti lángját régi, büszke hév. 1 ‘De amiképen boldogan derül föl A nagy természet újabb élete, Akként ragyog ki ujjongó szívünkből Üj álmok boldog, szent ígérete. 1 ( Nagy, fényes álmok szunnyadnak szivünkben S gyötörhet bár a küzdelmes jelen, Mi nem fogunk megingni nagy hitünkben, . Mely áttört itt a bánatfellegen. A sok csalódást tfint ó évvel együtt Nyugodtan adjuk ím a múltnak át. Reménység magvát szebb jövőbe vetjük S köszöntjük vígan új év hajnalát. Ünnepnap volt itt mindig a magyarnak Új esztendőnek első hajnala, Fölzendült büszkén s boldog diadalnak fiitét hirdette szebb jövő dala. Új évnek első nagyreményű napján’ Nem szállt szívünkbe csüggedés soha, Vad árral szemközt bár gyakran haladván Lett légyen sorsunk bármily mostoha. Legyen számunkra biztató ígéret Ez az új év is, mely már ránk ragyog, élessze lángját szebb jövő hitének És bízzunk benne, hivő magyarok. Úgy nézzük, mint mely a szent, drága célhoz Egy nagy lépéssel visz majd közelebb !\ha küzdelmünkben tetterő acéloz, Mienk lesz itt a legdicsőbb szerep 1 Babay Géza. Arcképek. Irta: Károsai Pál. Az első magyarnyelvű egyetemi székfoglaló. 1824 január hó 10 én nagy ünnepe volt a budapesti egyetemnek. Egy fiatal egyetemi tanár magyar nyelven mondta el székfoglalóját. Nagy szó volt ez abban az időben. Hiszen, mint ismeretes, az egyetemek nyelve csak hetven éve, 1859 óta magyar, addig csak latin ób német szó hangzott el a régi pesti egyetem falai között. De a nemzeti ébredés mindenhova bevilágított. És hirdetői, rajongói támadtak a magyar nyelnek is. A magyar nyelvnek akkor már számottevő irodalma volt. Bessenyei, Kazinczy, Vörösmarty, a Kisfaludyak, már élvezhető formában tárták fel a nemzetnek a magyar nyelv szépségeit. És egy fiatal orvos, az egyetemnek legifjabb tanára bevitte a magyar nyelvet az egyetem falai közé is. Jogot, elismerést, tiszteletet követelt számára. Ez a fiatal orvostanár Gebhardt Ferenc volt, ki ezáltal a küszöbön levő magyar reneszánsznak egyik előkürlöse lett. Korának megértő embere volt. Érdekes elolvasni egyetemi székfoglalóját: „A tapasztalati orvosi tudománynak méltóságáról és a kezdő I orvosnak az orvosi gyakorlására való vezérléséről.“ Minden sorában ott látjuk, ott érezzük, a kitűnő orvos mellett, a minden magyar életért aggódó hazafit. Az orvost belehelyezi az idők történelmébe s zálogát találja benne a magyar sors jobbrafordulására. Gebhardt Ferenc 1791 január hó 23-in született Pakson. Édesapja szegény viszonyok között élő kereskedő volt, ki élete legnagyobb céljának fia neveltetését tartotta. 1814 ben a pesti egyetemen orvosdoktor lett. Ismereteinek kiegészítésére Bécsbe ment s ott nagy szorgalommal hallgatta egy éven át Hildenbrand, Kern és Boér előadásait. 1815 novemberében, alig hogy visszatért, a pesti egyetem hires professzora, Bene Ferenc veszi maga mellé asszistensnek. 1820—1824-ig, mint helyettes tanár működik az egyetemen, 1824-ben pedig a sebészek számára rendelt belgyógyászati sebészet rendes tanára lett. Legnagyobb elismerésre méltó munkássága volt az, hogy 1824 ben, egyetemi tanári ki- nevestetésével egyidőben felállította a védhimlőojtóintézetét, mely 1850-től kezdve országos központi ojtóinté- zetté alakult s melynek igazgatásával őt bízták meg. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága, évi 500 forint fizetéssel rendes tagjának nevezte ki. A Magyar Tudományos Akadémiának ugyanis kezdetben nem választott, hanem kinevezett, fizetett tagjai voltak s amit még megemlíteni érdekes, h^gy mikor Gebhardt meghalt, vele a legutolsó kinevezett tag hunyt el. 1835 ben a bajai freuendorfi kertmivelő táisaság tiszteletbeli tagjává választotta. — 1840 ben orvosirói és tanári érdemei ért magyar nemességet nyert, 1857- ben pedig királyi tanácsosi címmel tüntették ki. Birtokosa volt a Ferencz József rendnek is. Szülővármegyéjével mindvégig fenntartotta a kapcsolatot, annak táblabirója volt és sokszor utazott haza egy kis pihenésre. Pesten halt meg 1869 október hó 27-én s sírjához elkísérte egy nemzet hálája és kegyelete. Szakcikkeit részint magyar, latin és német nyelven irta. Legkitűnőbb munkája: „A különös orvosi nyavalya és gyógytudomány alapvonalai“. A különös orvosi pathologia és therapia. Pest 1828—1838. Két kötetben, mely nagyon sokáig az orvostudomány egyik legelismertebb szakmunkája volt. .. Fia szintén kiváló orvos lett. Gebhardt Lajos, egyetemi tanár, Budapest főorvosa, a fővárosi bakteorolo- giai és fertőtlenitő intézet felejthetetlen megalapítója volt s igy nagynevű apjának emlékéhez híven, hozzájárult ahhoz, hogy nagyapjának, a paksi kis boltosnak álma beteljesedjék, hogy kiváló és a hazáért élni és dolgozni tudó nemzedéket adjon a magyarságnak.
