Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-09-27 / 76. szám
1930 szeptember 27. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 gsr Az őszi és téli évadra beérkezett uldonsflaalnk Hölgy és lányka Tweed Férfiruha- és kabátNyúlszőrLichtman télikakátok Costumekelmék szövetek kalapok cipők >- Legújabb női, férfi. Hu és leányka kOlBtt Pulloverek. mellények. Sweatterek < PIRNITZER JÓZSEF Es FIAI Srubíza, SZEKSZÄRDOH i ■ ; J I' Az állategészségügy és a mező- I gazdaság eseményeinek regisztrálása után a közutak állapotáról és a rajták ! folyó munkákról, az aj utépitkezé- | sekről, majd a vármegye tanügyéről nyerünk felvilágosítást. Tekintélyes része a jelentésnek az iskolánkivttli népművelésről szóló és igen örvendetes adatokat tartalmazó beszámolás. Meleg hangon emlékezik meg az alispán Kovách Aladár ny. vm. fő- levéitároB, múzeumi igazgatónak el- hunytéról, felemlítvén, hogy a meg boldogult egy emberöltőn át kifejtett önzetlen munkásságát annak a múzeumnak szentelte, amelyet lángoló szenvedéllyel szeretett s amelynek messze az ország határain túl hires műkincsei összehordásában neki annyi része volt. A jelentés a napokban elhunyt Laki Zoltán szolgabiró érdemeinek a méltatásával és megható módon való el parentálásával végződik. Eléadfis a testi MbdkróL Vasárnap délelőtt tartotta dr Horváth Mihály egyetemi magántanár, egészségügyi főtanácsos a szekszárdi városházán a Stefánia Szövetség szekszárdi fiókja rendezésében érdekes előadását a testi hibákról, azok idején való felismeréséről, megelőzéséről éB gyógyításáról. Horváth magántanár, aki ebben a kérdésben országos propagandát fejt ki, előadása elején arra mutatott rá, hogy ezen elsőrendű szociális feladat szerves és intézményes kiépítésére van szükség, mert a testi hibákban szenvedőknek, a nyomorékoknak (akiknek a száma a világháborúban oly nagyon megszaporodott) nemcsak a teste, hanem a lelke is beteg. Nem tudnak érvényesülni az életben, lemaradnak az élet küzdőporondján, magábazárkózottak lesznek s az életük nem más, mint lemondás, örök lemondás, úgyhogy a fogyatékosok nagy hátrányban vannak az ép testűekkel szemben. Az államok, úgymond, régen felismerték e téren kötelességüket a vakokkal, süketekkel, hülyékkel s bénákkal szemben, de a testi fogyatékosok nem szerepeltek köztük, pedig a vakot nem lehet látóvá, a süketet hallóvá, a bénát egészségessé, a hü!yét épszelleművé varázsolni, de a testi fogyatékosok mind meg menthetők a társadalom részére. Ismertette más államoknak e téren tett előrehaladását. Ford amerikai autógyárosnak 10.000 munkása közül 9000 testileg fogyatékos, persze mindenki ott dolgozik, ahol produkálhat is valamit. Felhozta egyik svájci kis falu példáját, ahol a csont- és tüdő- tubcrkulótikujokat gyógyítják, fog lalkoztatják és dolgoztatják, de csak azt végzi az ágyban, amit képes végezni. Például óraszerkezetek apró alkatrészeit előállító gépet kezelnek, Németországban 78 óriási intézetük van a fogyatékosoknak, bennük 11.000 ággyal. 10 állami, 34 r. kát. és 34 protestáns felekezeti alapitás. Négyezer orvos, mester, műhely- főnök stb. van hozzájuk beosztva. Londonban 60 ilyen intézet van és Amerikában is sok millió dollárt fordítanak ezen nagyjelentőségű feladat megoldására. Hogy ezen a téren mi se maradjunk el, meg kell tudnunk, hogy hány testileg fogyatékos van az országban ? A parlamentben már javaslatot terjesztettek elő, hogy népszámlálás kor külön rovatban írják össze a testi fogyatékosokat is. És ez igy is lesz, mert a kormány ezt elrendelte úgy, miként Németországban. Külön kérdés lesz a vakoknak, süketeknek, hülyéknek s bénáknak, de a testi fogyatékosoknak rovata az, amely „egyéb“ címmel van megjelölve. Ki oktatta a hallgatóságot az összeírásra. Sekkit sem 'köteleznek arra, hogy jelentse be, de nincs értelme az eltitkolásnak akkor, amikor abból szociális előny háramolhat az illetőre. Senkinek sincs joga visszautasítani a segítő kezet. Az előadás végén nagy szeretettel emlékezett meg néhai Vass Józsefről, akivel ezen kérdés megoldásáról gyakran tárgyalt, aki mindenkor meleg szivvel karolta fel ezt a szociális gondolatot. Azon reményének adott kifejezést, hogy az utódja hasonló szellemben fog működni s ugyanolyan lelkesen s egész férfiként siet a társadalom részére megmenteni a testileg fogyatékosokat. HÍREK. Heti emlékeztető. I Szeptember 28. — Vencel. 1764- ben felállították a magyar testőrséget. 1817-ben született Rimaszombatban Tompa Mihály ref. lelkész, költő. 1881-ben született Újpesten Magyar Elemér hirlapiró. Szeptember 29. — Mihály főangyal. — 1758 ban meghalt Nelson Horatis angol admirális. — 1829-ben meghalt Vitkovits Mihály költő. — 1840 ben született Felméri Lajos pedagógus. — 1848-ban Görgey Artur és Per- czel Pákozdnál megverték Jellasicsot („Fut Bécs felé Jellasics, a gyáva“... ekkor irta Petőfi). — 1902-ben gáz- mérgezés következtében elhunyt Zola Emil francia iró Párisban. — 1927- ben megnyílt Budapesten a Közegészségügyi Intézet. Szeptember 30. — Jeromos. Gergely pk. — 420-ban meghalt Szent Jeromos, a Biblia fordítója. 1684-ben meghalt P. Corneille francia iró. — 1765 ben Felsővályon született Vályi Nagy Ferenc Homérosz-fordító. — 1857-ben Matziken-ben (Kelet-Porosz- országban) született Sudermann Hermann német iró. — 1874-ben Tóth Ede a „Falu rosszá“-val 100 arany pályadijat nyert. — 1860 ban Budapesten leleplezték dr Semmelweis Ignác orvostanár szobrát. — 1918-ban gróf Tisza István IV. Károly királynak koncentrációs kabinet alakitását ajánlotta, élén id Wekerle Sándorral. Október 1. — Rémig. Malvin. — 1713-ban született gróf Ráday Gedeon költő. — 1814-ben a bécsi kongresz- szus megnyitása, mely rendezte a Napóleon által feldúlt európai térképet. — 1869-ben forgalomba került Magyarországon — Európában elsőnek — a levelezőlap. — 1895-ben kötötték az első polgári házasságot. — 1910-ben a szekszárdi polgári leányiskola uj épületébe költözött. Október 2. — Petra. — 1505 ben született Szikszón Tinódi Lantos Sebestyén. 1761-ben meghalt Rodostóban Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc hű diákja, iró. — 1869-ben született Gandhi Mathama, a hindu nacionalisták vezére. — 1886-ban leégett a szegedi színház. 1898-ban született Budapesten Szilágyi László iró. — 1907-ben Caruso olasz operaénekes vendégszerepeit Budapesten az Operában. Október 3. — Kandid. Helga. Dénes. — 1226-ban meghalt Assisi Szent Ferenc. — 1864-ben meghalt Alsósztregován Madách Imre, „Az ember tragédiája“ szerzője. — 1874- ben született Gernyeszegen (Maros- Torda várm.) gróf Bethlen István miniszterelnök. — 1883-ban született Nagyszentmiklóson dr Lippay Gyula iró. — 1924 ben bejelentették, hogy 18,340.161 q búzánk termett. Október 4. — Assisi Ferenc. Hierót. — 1570 ben született Pázmány Péter hitszónok. — 1851-ben a budapesti lipótvárosi Bazilika alapkőletétele. — 1896 ban a budapesti Ferenc József- hidat átadták a forgalomnak. 1903- ban a budapesti Erzsébet-hidat — mely Európa legnagyobb egynyilásu lánchidja — átadták a forgalomnak. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1930 szeptember 18—24-i feljegyzéseiből : Hőmérséklet: maximum: 29'5 C° szeptember 20-án. minimum : 10 0 C° szeptember 24-én. Csapadék: eső: 5'8 mm szeptember 21-én. > 3'0 mm szeptember 22-én. > 3 2 mm szeptember 23-án. összesen 12'0 mm. A légnyomás szeptember 24-én reggel óta sülyed; este 9 órakor 198 C° mellett 754‘9 mm volt. Azontúl tovább sülyedt. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter dr Kőrös Lajos pénzügyi tanácsost, a szekszárdi pénzügyigazgató- ság illetékügyosztályának vezetőjét Baját kérelmére áthelyezte a kecske máti pánzügyigazgatósághoz. — A szekszárdi kereskedelmi iskola végleges elhelyezése. Vitéz Vendel István polgármester minapi budapesti útja alkalmával arról értesült, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hamarosan tárgyalást fog kezdeni Szekszárd városával, a kereskedelmi iskola végleges elhelyezése ügyében. A tárgyalás folyamán ezt a kérdést véglegesen meg fogják oldani.
