Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-02-15 / 13. szám
1930 február 15. TOLNAMEGYEI UJSÄG 3 Tavaszi pírlsl* londoni újdonságaink —• Puha esésű mintás gyapjú Georg ette-ok —» Szenzációs lenge Nathé imprimé gyapjukelmék kizárttá* eszes ruha méretekben Angol lumper és Twed kabátszövetek mér raktárunkra érkeztek Kirakataink ragyogtatóan mutatják az elkövetkező évad divafcroatioít PIRNITZER JÓZSEF ÉS FIAI áruháza, Szekszárdon tette, mely a Himouss eléueklésével ért véget. Örömmel siámolnnk be esen értékes suemioáriumi előadásokról, mert tad- ink, hogy ebből u> ifjúságra hasion a a nftlőkre és tanitókra öröm háramlik. Visiont mi örömmel látjuk, hogy vármegyénk területén milyen értékeink vannak tanítóink körében is. Megszívlelendő számok. Hova-tovább mindjobban éressük Trianon csapásait. Ssegénységünk, gazdasági nyomorgásunk, sok ezerféle bajnok, külföldi érintkezéseink számos megnehezítése, basa- és borkivitelünk pangása s rosssabodása napról napra mind* mind Trianon átka, Trianon következménye s mig attól meg nem szabadulunk, bizony-bizony sokat ne reméljünk sorsunk jobbra- fordulásától. Ha. pedig az alábbi be szóló, égbekiáltó számokra tekintünk, nemcsak érezni fogjuk a sok* sok fájdalmat, de be is fogjuk látni, hogy amit irtunk, mind igaz! Hazánk területe 325.005 négyzetkilométer volt, ma a csonka hasáé 93.005 négyzetkilométer, vagyis 232 000 négyzetkilométerrel kevesebb. Ez a hatalmas terület, amelyet Trianon elvett tőlünk s a cseheknek, osztrákoknak, szerbeknek és oláhoknak adta jutalmul. Mintha az osztrákok, csehek, az erdélyi oláhok s bácskai szerbek nem harcoltak volna Ugyanúgy a nagyantant ellen a bécsi parancsra, mint a magyarok. A magyarok hazáját tiporták az ellenség lovainak patái, a magyar fiuk vagyon, az arany és ezüst adja gazdagságát, hanem az erkölcsi értékek, az emlékek és nagy férfiéinak arcképei is szellemi kincsei. Egy pillanatra most kiröppenik gondolatom a dunaföldvári temetőbe, az Ón hűséges barátomhoz, ifjú Száváid Móric sirhalmáhos, hogy egy méleg sóhajtással megölelje fejfáját. Most pedig szeretettel köszöntőm az élőket, a nagy férfiúnak unokáját éz kedves nejét, a mi szeretett alispánunkat, hogy eljöttek ünnepünk fényét emelni. És melegen köBiön- töm a távol levő, de lélekben bizonyára itt levő Forster Gyulát is. Abban van a magyar vármegyénknek ereje, hogy mindig vannak családok, akiknek fiai az élen állva, hirt és dicsőséget hoznak rá. Tolna vármegye selymébe be vannak hímezve a Széchenyiek, Bezerédj, Barthal, Csapó, Dőry, Percsel, a Forster és Ssévaldok nevei, akik nobile officiumként szolgálták az ősi vármegyét és annak mindig önzetlen, h& fiai voltak. Községünk pedig büszke arra, hogy e két utóbbi család gyermekeinek itt ringott a bölcsője. Kérve-kéijük őket, hogy szeressék szülőföldjüket, mi pedig büszkén gondolunk rájuk, mert neveiken a | tiszta becsület fénye ragyog, mely- j nél szebb glóriája egy névnek, nem I lehet soha. . . _ \ vére fo'yt szerte a harctereken azokért, kiket Trianon jutalmazott. Mintha csak a bécsi kamarillát lát nók 1848 ban az oroszokkal együtt. Hazánknak volt 21,000000 lakosa, a csonka hazában 8 598.574 lélek lakik, vagyis 13,401.426 lélekkel kevesebb. Ennyi magyar kultúrával nevelt lelket szakított le Trianon a régi magyar földről s szakított el tőlünk ennyi testvért, rokont, kikkel 1000 éven át békességben, szeretőiben él lünk. De beszéljenek a számok tovább, kiabálják tele a világot, hogy mily igazságtalanságot követtek el a magyarral. Szántóföldünk volt 22,304 000 ka- tasztrális hold, van most 9,583.000 katasztrális hold, vagyis 12.721.000 katasztrális holddal kevesebb; rét és legelő volt 10 305 000 kát. hold, van 2.907.000 kát. hold, vagyis 7,398.000 kát. holddal kevesebb; erdő volt 12.642.000 kát. hold, van 1,834 000 katasztrális ho'd, vagyis 8,471.000 katasztrális holddal keveseb; ló volt 1,597 000, van 747.000, vagyis 850.000 el kevesebb; szsrvasmarha volt 6,187 000, van 2,157.000, vagyis 4,030.000-el kevesebb b sertésünk volt 7,311.000, van 3,739 000, vagyis 3,572 000 el kevesebb. De nem folytatjuk tovább. E pár számadat is beszél, égbe kiállt, hogy feltárja a magyarok sok-sok szenvedését, pusztulását, romlását, tönkretételét. Hozzászólás o közúti Közlekedés szabályozásához. A múlt évben megjelent „A közúti közlekedés rendjének szabályozása tárgyában" kiadott kormány- rendelet végrehajtási utasításával együtt. Mivel ezek rendelkezései csak nehezen hajthatók végre, engedtessék meg nekem, hogy az illetékesek figyelmét felhívhassam azokra a rendelkezésekre, melyek lehetnek indokoltak, de különösen a gazda- közönségre rendkívül hátrányosak. A 2. §. negyedik bekezdésében ez áll: „A közutak védelme érdekében szükséges, hogy a földutakról a kő vagy egyéb burkolattal ellátott közutakra jövő járművek az utteBt felületét rongáló sártömegektől mentesen használják a közutat." Eszerint mielőtt a jármű a fóldesutról a műútra lép, a kerekeket a sártól meg kell tisztogatni. Est végrehajtani nem lehet, mert vagy nem lehet a kerekekhez — a rakomány miatt — hozzáférni, vagy a sár már ráfagyott. De nem lehet azért sem, mert a ko csis nem hordhat magával olyan eszközt, amivel ezt elvégezhetné, másrészt, hol történjék a sár letiszto- gatása? A földes utón nem lehet, mert a kocsi körül olyan sártenger van, hogy oda leszáll» szinte lehetetlen. Azért sem lehet, mert ha a műut előtt több kocsi a sarat a földesül végén tisztítja le, ott olyan sár tömeg gyűlik össze, hogy azon áthajtani sem lehet. Ha pedig a műuttól távolabb lesz a sár letisztítva, ahol nincs olyan nagy sár, úgy mire a kövesuthoz ér a jármű, újra tele less sárral a kerék, különösen áll ez a forgalmas dülőutakra. Tény, hogy a drága pénzen fenntartott műutat a rákerülő sártömeg i nagyon rongálja. Azonban ezt a fentiek szerint megelőzni nem lehet, hanem a közút védelmére le kell a rákerülő sarat gyakrabban husatni és úgy, mint az autók által kiszívott kötőanyagot, újra hintéssel pótolják. A 4. §. második bekezdése így szól: „azoknak az gazdaságuk körében fuvarozó helybeli gazdáknak és alkalmazottaiknak, akiket a helyi rendőrség és közegei személyesen ismernek, nem szükséges, hogy személyazonossági igazolvánnyal bírjanak." Van-e olyan rendőrségi közeg, aki a városban mindenkit ismer ? Szerintem nincs. Nem is ismerhet mindenkit már azért sem, mert nem csak a rendőrség közegei, hanem a gazdasági alkalmazottak is folyton változnak. ? Az, hogy a gazdák kivétel nélkül minden esetben igazolványt hordjanak magukkal, szintén kivihetetlen. Hisz nyáron gazdasági munkát végző egyének a hőségben olyan kevés ruhát hordanak, hogy azon az igazolvány tartására való zseb nincs. De ha volnának is zsebek ezeken a ruhákon, mindennap uj igazolványra volna szüksége, mert azt az izzadság naponta tönkre tenné. Nem szólva arról, hogy a nyári esők alkalmával is tönkre menne minden igazolvány, I mert a gazdaember minden nyári | esőben szinte bőrig ázik. B fits I ■ Hinti l/ióllitóenl/ • Prémdivatszalon. — Bécsi kötött divat* A IVUlUn KiailltaSOK. im. _ Bútorvásár. — ReklámkiáUitás. W üemzetkizl automobil- ti motorkerékparklAllItAs. Szállóttzemi szükségleti cikkek kiállítása. — Élvezeti cikkek és élelmiszerek kiállítása. — Ház- ós útépítési Uállitás. — Technikai újdonságok ás találmányok. Erdő- és mezőgazdasági kiállítás. ®s<==9 3. Osztrák hizómarhakiállitás. # “íllS'éVr1-^ V Híd r <930. évi március 9—15. (Rotundéban március hó IS-if) Vizűm nélkül, vásári igazolvánnyal ás útlevéllel bárki szabadon átlépheti az osztrák határt. Csehszlovák atutazövizum szükségtelen 1 Nagy menet- díjkedvezmények a magyar, csehszlovák és osztrák vasutakon, a Dunán . és a légiforgalomban Vásángazolványt (ára 5 pengő), valamint mindennemű felvilágosítást készségesen ad a Wiener Messe A.-G., Wien VII., továbbá — a Iip< sei Tavaszi Vásár ideje alatt — a Wiener Messe^ tudakozó irodája (Auskun its stelle der Wiener Messe, Leipzig, österreichisches Messhaus) és az alábbi tiszteletbeli képviselő: Már. Hív. Menetjegy- iroda fiókja Baja. Sseni Ishráa-iér 4. 176 A gazdasági kocsisok személyazonossága megállapítására — szerintem — teljesen elegendő a kocsikon elhelyezett kocaitábla. A 103 §. harmadik bekezdése elrendeli, hogy a 15 q ig terjedő összsúlyú kocsik 6 5 cm, a 20 q-ig terjedő összsúlyú kocsik legalább 8 cm széles kerékabronccsal legyenek ellátva. Est a rendelkezést csak ott lehet betartani, ahol a rakott kocsik csak műúton közlekednek. Ha a mi sáros, poros, mélyvágányu dülőutainkon ilyen szélestalpu kerekekkel lessünk kénytelenek járni, úgy semmi néven nevezendő terhet vontatni nem lehet, mert az üres kocsiknak még több pár lóval való vontatása is állat- kinzásszámba megy. Az ilyen szélestalpu kerekekre ugyanis a sár oly nagy tömegben ragad, hogy pár év alatt a dülőutakat a szélestalpu kerekek kihordják és igy mély szurdokokká válnak. Igaz, hogy az utóbbi § csak öt év múlva lép életbe, azonban még remény se lehet arra, hogy erre az időre összes utaink — a dülőutak is — kövezettek lesznek. A 111. §-ban a vidéki városokban a rugó nélküli, üres falusi szekerek csak abban az esetben járhatnak legfeljebb 20 km sebességgel, ha azokat kizárólag személyszállításra használják. Ez a rendelkezés nem fejezi ki elég világosan, hogy azok a kocsik, melyek munkára mennek, illetve munkáról jönnek és munkaeszközöket (pl. ekét, kapát stb.), esetleg több személyt is visznek, milyen kocsinak tekintendők ? Ezeket a kocsikat mindenesetre a személyszállító kocsikkal azonos elbánásban kell részesíteni, mert ellenkező esetben óriási időveszteség leone a mezőgazdaságra, ha a városokban ezek is csak lépést közlekedhetnek. Azt hiszem, hogy közérdekből éz nem kritizálási szándékból irt szerény soraim esetleg hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a rendelet végrehajtása során a gyakorlatnak meg nem felelő szabályok kiküszöböltessenek. Föglein József.* Színház. Folyó hó 11-én, kedden esté a „Nótás Kapitány" hírneves szerzőjének, Farkas Imrének „Ssupécsárdás" cimü operettje került bemutatásra, mérsékelt érdeklődés mellett. A darab szereplői kifogástalanul állták meg helyüket és a közönség lelkes tapssal jutalmazta Katona Terus gárdájának mutatós tánc-számait. Szerdán délután ifjúsági előadás keretében a „Falu rossza" került bemutatásra, este pedig a „Sztambul rózsája". Csütörtökön Móricz Zsigmond: „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" I cimü nagysikerű vigjátéka került | Bzinre, telt ház előtt. A szereplők I mindannyian kiválóan állták meg | helyüket, különösen Szokolay Eta,
