Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-05-10 / 36. szám
2 TOLNAMEGYEI UJSÄG 1930 május 10 Minden Aspirin- csomagoláson látható az a jel, amely a valódiságért és jóságért szavatol.—Kérjen mindig Aspirin-tablettákat az eredeti BAYER- kereszttel ellátott csomagolásban. Csak gyógyszertárban kaphatók. Aspirin felülmúlhatatlan. jedt ki. Tolna vármegye múzeumát nemcsak A par vidékérél szármáié kelta korabeli rész tette világhírűvé, de néprajzi részének összegyűjtése és rendezése olyan tökéletes volt, hogy arról a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak mindazok a tüdősök, akik a vármegye nagy büszkeségét, a múzeumot megtekintették. Tolna vármegye múzeumát néhai gróf Apponyi Sándor nagylelkűsége, Wo- sinsky Mór világhírű tudományossága és To'na vármegye áldozatkészsége teremtette meg. — Ámde Wob insky Mór korai halála után nemcsak arra nem állottak anyagi eszközök rendelkezésre, hogy a múzeumot tovább lehessen fejleszteni és rendezni, hanem arra is hiányoztak az anyagi lehetőségek, hogy egy állandó fizetéses tudós vezesse a múzeum ügyeit. %. Eovách Aladár, aki egész életében igénytelenül, szerény anyagi viszonyok között élt, ezúttal sem törődött az anyagi előnyökkel, hanem tudo- mányszomjától vezettetve, készséggel vállalkozott 1908-ban a vármegyei muzeum ingyenes vezetésére és irányítására, ahol már előzőleg mint titkár és később mint a néprajzi osztály őre tevékenykedett. Már ezen elhatározásával is méltán kiérdemelte az utókor elismerését, de azzal a nagy munkával, amelyet a muzeum szakszerű rendezésébe és a néprajzi OBitály teljes kiépítésébe fektetett, olyan érdemeket szerzett, amelyek előtt Tolna vármegye egész közönségének méltán a legnagyobb tisztelettel kell meghajolnia. Ébben a munkában szerezte betegségét is. A nagy, be nem fűthető, hideg termekben való dolgozás közben meghűlt, tüdő- és mellhártyagyulladáBt kapott. Ezen betegségét ugyan szívós életereje le küzdötte, de régi egészségét többé víbbss szerezni nem tudta. Évek hosszú során át betegeskedve tengette életét, de a tudományosság iránti lelkesedés ifjú tllze ott égett szivében és lelkében és e sorok Írójának többször mesélte el terveit és azokat az előmunkálatokat, amelyeket egy tudományos munkája kiadása ügyében végzett. Pár nappal ezelőtt találkoztunk vele ufoljára. Mintha egészsége jobbnak mutatkozott volna s maga is dicsekedett, hogy a tavasz nemcsak életkedvét és munkavágyát hozta vissza, de egészségét is. Annyira jól érezte magát, hogy a múlt hó utolsó napjaiban kutatás céljából Sióagárdra utazott ki. Itt meghűlt, tüdőgyullaSodronykerités • Ágybetét • Kapuk • Ajtók Rotkaynál a legolcsóbban készülnek Szekszárdim 313 Árjegyzék ingyen és bérmentve. dást kapott és pár napi betegség után megtért óseihez. Immár nem kutatja a múltat, nem mutat rá a magyar dicsőség, a magyar küzdelem, a magyar tudás és művészet nagyszerűségeire, hogy biztassa, reménnyel töltse el a mai kor embereit. Elment azok közé az izzó- lelkű emberek közé, akiknek itt a földi életben minden vágyuk az volt, hogy szolgálják a magyar tudományosságot. A múzeumi kis lakás lakói köny- nyezve állják körül a szerető hitveséért és gyermekeiért minden áldó zatra kész férj és apa ravatalát, de az ő gyászukba belevegyül a vármegye közönségének, a tudományos élet ki választottjainak és a sajtónak gyásza is. Kovách Aladár testben elhagyott bennünket, de alkotásai és írásai meg fogják őrizni emlékét hosszú időkön keresztül, mint e vármegye tudományos életének mindig szerény, de . annál értékesebb munkásáét. S. I Haláláról mélyen sújtott családja a következő gyászjelentést adta ki: „Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy Kovách Aladár ny. vm. fő* levéltárnok, Tolna vármegye Muzeum- igazgatója, a Néprajzi Társaság választmányi tagja, a Természettudományi Társulat rendes tagja, a Hadi Muzeum levelező tagja stb., hosszas szenvedés után, életének 71 ik, boldog házasságának 41-ik évében, május hó 7-én délután fél 4 érakor visszaadta nemes és szerető lelkét Teremtőjének. Megboldogult drága halottunk földi maradványait május hó 9-én délután 4 órakor fogjuk az ev. ref. egyház szertartásai szerint az alsó- városi temetőbe örök nyugalomra kísérni.0 A megboldogultat neje szül. Feuer- staller Irma, leányai: vitéz Szabó Gá- borné, sárosfai Bittó Zoltánná, fiai: Levente, Lehel és Aladár, két veje, bárom unokája és kiterjedt rokonság gyászolja. Egy-hét kiragadott példa Tolnából. Tolnamegyei Újság húsvéti számában Vas Gereben harmadik temetéséről olvastam. Jóleső érzés éledt fel bennem, mert ebből a kis megemlékezésből a nagyok megbecsülésének szelleme szállt felém, amelynek gondos és szakadatlan ébrentartására különösen napjainkban oly mérhetetlenül szükség van. Magam diákkoromban valósággal bújtam Vas Gereben könyveit. Többször is végig olvastam valamennyit és felkutattam a legapróbb Írását is, csakhogy gyönyörködhessem benne. Irodalomtörténeti megállapítás, hogy a magyar nyelvnek természetesebb, zamatosabb, képekben és fordulatokban gazdag megnyilatkozása nincs az övénél. Engem is ennek a művésziesen egyszerű, csodálatos nyelvnek a varázsa kapott meg, amelyben benne égett az iré honszerelmes magyar szive és büszke fajszeretete is. Amikor úgy többszőrönként visszagondoltam rá, hogy mi lehetett ennek az erős vonzódásnak az oka, mindannyiszor arra a következtetésre jutottam, hogy nagyon sokban az ő tolnamegyei származása s az én tolnamegyei diákságom. Már diákfejjel is úgy éreztem, hogy arra csak büszke lehetek, hogy az én vármegyém oly országhires embereket termelt, mint akár ő, akár Garay János, akár Bezerédj István, gróf Apponyi Sándor, vagy valamikor Béri Balog Adám. Csodálkoztam azonban, hogy ezeknek a nagyságoknak a kultusza ott a vármegyében korántsem oly viruló, mint amilyennek lenni kéne, pedig a magyar öntudat és jeliem ezeknek a nagy példáknak a minél gyakoribb és minél gyakorlatiasabb ismertetésé vei erősíthető legjobban. Én ezt a magyar önérzet kialakításához akkor is és most is elengedhetetlen feltételnek tartottam. Az öntudatos fajiság a szülőföldhöz való rsgaszkodás, tehát végeredményében j a legnagyobb és legmagasztosabb | államalkotó és fenntartó erőnek, a nemzeti érzésnek a kifejlesztéséhez ezek a legközelebbi nagy példák kínálkoznak a leghathatósabb eszközül. Ami azé a vármegyéé, tehát egy szttkebb nemzettesté, azt annak a vármegyének népe becsülje meg minden vonatkozásában, tehát beasüije meg a köz és magánéletében egyaránt. Aki arról ott hall, vagy tanul, az csalhatatlanul érezze, hogy ez elsősorban az övé. Ez az ő büszkesége, amely felemeli,, ba rágondol, vagy beszél róla s amelynek tudatából fokozatosan bontakozik ki az igazi nemzeti önérzet is. És pedig ugyanannyira, hogy ez feltűnjék minden ideszakadt magyar testvérünknek, aki ennek a szüntelenül ápolt és megismert kultusznak előbb-utóbb szintén öntudatos részesévé s hordozójává lesz. Megtörtént, hogy földiekkel utaztam együtt az uj dombó vár—sárbogárdi vasútvonalon. Ilyesféle dolgokról beszélgettünk. Bizony senki sem tudta a döbröközi váromladékról, hogy az valamikor Verbőczy István fészke volt s hogy a híres magyar Hármaskönyv részben itt készült. — Odébb valamivel Szakálytól keletre csinos kis kápolna áll a domboldalban. Ez Csicsó, amely élénk búcsúiról nevezetes. De azt már alig tudja róla valaki, hogy benne van eltemetve Mercy gróf, volt Mária Terézia korabeli császári tábornok, aki a németeket Württemberg, Bajor-Pfalz, Hessen-Darmstadt és Hessen-Cisseiből 200 évvel ezelőtt idetelepitette. Ezek hozták be akkoriban a tolnamegyei piros-tarka szarvasmarha őseit, amelyekből a mi sajátos rögünk és éghajlatunk s szakszerű irányítás folytán a ma már európai hirü bonyhádi tájfajta alakult ki. Ennek sikerei Tolnát mezőgazdaságilag szükebben állattenyósztósileg már a régi boldog világban is az ország legkiválóbb szarvasmarhatenyésztő vármegyéjévé avatták. Bonyhád és Hőgyész sok A májusi 45°/o »Mrtsrtalmu Hortobágyi juhturó viszonteladói ára 472 20%-kal olcsóbbodott. TelszOvetkezetl Központ Budapest, 4 postafiók 20. ban ennek köszönhetik eleven forgalmukat, a völgységi és aimontor- nyai járás számos községe pedig gaz- dagodását és általános mezőgazdasági megerősödését s kultúráját is. Hogy a szövetkezeti élet a múlt század utolsó tizedében az egész ország területén ezen a vidéken kezdett legelőször lábra kapni, az ennek egészen természetes folyománya s épen ezért ma is itt vanoak a legrégibb és legbiztosabb alapokon nyugvó tej- szövetkezeteink. Hogy Garay itt született, hogy Petőfi itt diákoskodott, hogy Liszt és Vörösmarty itt éltek, azt még meglehetősen ismerjük. De vájjon hányán tudnak arról, hogy ki volt Béri Balogh Adám s hogy az a vén szilfa, amelynek közelében elfogták, ott a Csatáron még a mai napig is kihajt ?! A szekszárdi muzeum — gróf Apponyi Sándor és Wosinszky Mór nagyszerű alkotása — telve műkincsekkel itt áll a szemünk előtt. S főkép a fiatalok közül ki tudja róla, hogy egyik-másik történelmi korszaknak már Nagy-Magyarországon is ez volt a leggazdagabb tárháza, amelynek tanulmányozására idegen tudósok jönnek hozzánk és amely ép oly bőségben őrzi a Sárköznek, ennek a különleges szinmagyar vidéknek bámulatos néprajzi remekeit is ?! Hogy HuDyady Mátyás ellen Simontornya várában valamikor ősz- szeesküvést szőttek, hogy Tolna megye területe a középkorban a mainál jóval nagyobb volt, mert Somogynak igali és kaposvári járásai nagyrészükben idetartoztak, — hogy Regöly, Lengyel, Knrd nagy és gazdag kelta- korbeli letelepedések voltak, amelyeknek kiásott leletei a legmegbízhatóbb, sőt talán egészen egyedülálló útmutatói ós magyarázói az akkori történelemnek, — mindennek szinte hagyományosan ott kellene élni a vármegye lakóinak köztndatában. Ezt gazdagítsa és fejlessze minden njabb és njabb arra alkalmas ismeret is. így például, hogy Regöly, Szakály, Nagyszokoly s még vagy 9- 10 tiszta magyar község manapság is díszei a vármegyének. Díszei pedig gazdaságilag, mert lakói messze földön kiváló angol félvér lótenyésztést űznek és lovaikból a nemzeti hadsereg is évről évre sokat vásárol. Ezeknek származása csaknem kivétel nélkül visszavezethető néhai Dőry József tüneményes sütvényi ménesére, ahonnét ezelőtt 25—30 évvel az akkori világ leghatalmasabb uralkodója, a maszka cár válogatta össze a maga négyesét. Ki tad vájjon mindezekről ?! S ki tudja ismét, hogy ugyancsak az ő gazdasága termelte a legkitűnőbb gyapjút is, amelyet éveken át Róbert Angnszt hires franciaországi sedáni gyáros vett meg, akinek a vóleméoye szerint az nemcsak egész Srzsébef Királyné Szálló Budapest IV*, 6gyefem»ufca 5. — (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki őri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözőié. Egypincér-rendszer. Polgári árak! 35 Szabó lmret tulajdonos.